Ellenzék, 1936. január (57. évfolyam, 1-24. szám)

1936-01-01 / 1. szám

TAXA POŞTALA PT.A TIT A IN NUMERA* No. 141.! «t/19*«, Szerkesztőség és kiadóhivatal: Cluj, Calea Moţilor 4. Fiókkiadóhivatal és k ö n y v o s z t á 1 y : _ Piaţa Unirii 9. — Telefonszám: 109. — Levélcím: Cluj, postatiók 80. j_\ lî. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM.---mb——an—B—MWBMMHEfflBPflMMMBHMBMHBaMBtt—Bl MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA. BARTH A MIKLÓS tiuiLtti.«! havonta 70, negyedévre 210, félévre 420, rvraia 840 lej. — Magyarországra: negyedévre 10, félévre 20, évenra 43 A rílkUi Líi! féiMi' é'!flmr\lzr»ys Előfizetési árak: 840 lej. — Magyarországra: negyedévre 10, rélevrs 20, even ta 43 pengő. A többi külföldi államokba csak a portókulanbŐzette: :átx*. uin*nin'icmmnminir t vr riir-TTnr-ni itt urnm .....nirrnr- ameuma wmm SZERDA 193 6 JANUAR 1. Az uf esztendő torkában vagyunk. Nincsen jog elkopott ké­pek használatára: „az uj esztendő tornácába, küszöbére vagy előszobájába*• léptünk. Ezek a szelíd szavak a háziasság és bizalmassági, a csönd és a nyugalom hangulatát lélegze- lüc. ^ meleg otthonnak van pitvara és elő­tere. Ásáskor 0 ház az én váram. Amikor kotmadg heketéaége és reménysége vem az ér- zémrtrk, fandaSahtak, munkának és küzde­lemnek. De kf volna dőre most és állítani merné, émgg esek a körülmények és helyze­tek meg ww—Ér? Nincs ház, csak rossz-seb ü torok mm. El&tépeh és végletekig megunt szokás ugyan, hogy a haldokló esztendőt rossznak- minő sitik és reménnyel fordulnak az érkézé felé, pedig ezzel a jövendő törté­nelmét nehéz feladat dé átütjük: stdyos el­lentmondóét kell majd szétoszlatnia, mint a fekete ködöt, mert mindig t/a régi járdák“-et kesK bemutatnia. Most jogged mondhatjuk, hogy az Hmutt esztendő irgalmatlanul ko­misz volt, sót vigasztalót se főzhetünk hozzá, hogy enyhe kék reménységek bár parányi kis fátyole tesng felénk a jövendő titkaiból. Az elsőrendűen rossz esztendőből ólomláb­bal. lehajtott fővel, csüggedten és lemondón botorkálunk át egy elsőrendű rossznak Ígér­kező esztendőbe. Nézzünk-e körül képviseleti módon, amikor gondoktól nehéz fejét úgyis mindenki jobbra-balra irányítjaf És mond­juk el újból és újból, amit mindenki tud, mikor solia rlyen egyszerű és általános rém volt ű közvélemény kialakulása1 Nem a köz­vetítés közvetlen gyorsasága miatt, meri rá­dió is van már, de mert a tények szemér­metlenül kendőzetlenek, mert a világot min­denki legalább is a bőrén érzi, mint a tüzes bill&gzót. Az. egész világon, legyen bár több vagy kevesebb a gond és nyomorúság és re­ménytelenség, szilárdan és egyöntetűen ugyanaz a hangulat és ugyanaz az elképze­lés kom&rodik. Mint a bakacsinnál bevont helyen. Mégis nézzünk körül a saját portánkon. Mit jelent a mai rendszer*? A kivételes tör­vények alkalmazását a szélső jobboldali tö­rekvések gyámoUtását és előkészítését, egy fojtogoetásra öseze-vissza gubancod kereske­delmi és pénzügyi rendszert, amely egijik minisztert és egyik elvet a másik után nyeli el, olyan helyzetet, amelyben pénzünk belső vásárlóerejének a kitűnősége mellett akkora drágulási hullám tombol, amilyen még a háborús Olaszországban se tarajosodik s a külföldi viszonylatokhoz képest mindemel­lett világrészünk legolcsóbb területe vagyunk. Hát nézzünk körül e szegény kerek vilá­gon is. Az emberiség többsége biztos benne, hogy elkerülhetetlenül újabb és újabb hábo­rús bonyodalmak felé szédülünk. 1934 vé­gén még csak könyökünkkel súroltuk a há­borút és az ifjú Anthony Eden bámulatos szerencsével oszlatta el c Scrar-népszavazás veszedelmes előzményeit és a jugoszláv— magyar konfliktust. Ellenben 1935-ben kéz- zel-kábbal birkózunk már a végső veszélyei Eden vezetésével. Durva nyíltsággal latort ketefafrikai háború és e percben a végzett fekete hajója lassan kifut már a háborús tajtéku Földközi-tengerre, havainak sikerült ugy°n az ünnep után óriási kínnal kiemel­kedni a bukásból és ezzel a béke-politika parângi mécsét — a Vestalángot — meg­őrizni, hisz e percben már csali Franciaor­szág ctz egyedüli nagyhatalom, amely még egészért a béke horgonyán nyugszik, mialatt Németország a néma kígyó szemével bűvöli, Oroszország hajlandó föl robbanhasd és An- gha szilárdan, de józanul készül kényszer esetén fölcserélnfr a világtüzvésszel. De meddig uszhátik Laxxr.1 az árban fenti Nincs mit ta­kargatni és nincs miért szépíteni a belső és külső helyzetet. Egy végzetes esztendő elébe nézünk. — Mégsem szabad ettől megriad­nunk és gyáván lemondanunk az uj év tor­kában. Vállaljuk erős lélekkel a megpróbál­tatásokat és higyjük — bár óriási vesztesé­gekkel —, de le fogjuk győzni a pokol ka­puit. Erős lesz a gyönge is, ha vállalkozik a gonosz jövendő elviselésére. Megnyeri ön­magának az élet lehetőségeit és talán egy tá­voli boldogságot is, ha elfogad minden har­cot, mikor a világ úgyis csupa harccá válik. I ^ ^ A eianicingi kormány eüogasdljjo Japás* fei?$olbbsé«jéá és exzel fag>án, Kae«! és Handzsuria eegyetlen óriásbirociaSonimá alakultak. — A viiág- áostféiselffiiH jje!esfilősé$fü esemény ssa®ay ixigaimaf kelt Londonban, Washingtonban és Newyorkban Ísikié «gondosicodotí ufévi bonraba-szenxáciéról LONDON. (Az Ellenzék távirata.) Argói politikai körökbe« óriási feltűnési kelte­nek a szélsőkeietrfíl érkező hírek, melyek arra vallanak, kegy Japán most már nem­csak Kirnt öt északi tartományára, hanem az egész kínai birodalomra rá akarja tenni a kezét, A japán íépés következményei még beláthatatlanok, mert nem valószínű, hogy az Egyesült-Államok és Anglia ennek a tervnek megvalósítását szó nélkül elnézzék. Ha e terv, mely Hirota japán miniszterelnök nyilatkozata alapján repült világgá, megvaló­sításra kerül, előreláthatólag egységes frontba vonja a szélsőkeJefeu érdekelt másik három nagyhatalmat, az Egyesült-Államokat, Angliát és Szovjet-Oroszországot. Ehhez a fronthoz esetleg a szélsőkeleten szintén nagyon érdekeit Franciaország és Hollandia is csatlakozhatsk. Tokióban arra számítanak, hogy Anglia az olasza abesszin viszály miatt Európában annyira le van kötve, hegy a szélsokeleten komoly tevékenységre nem ké­pes. Ez a számítás nem egészen alaptalan, viszont hozzájárulhat ahhoz, hogy angol rész­ről változtassanak az Olaszországgal szeuiÉeni eddigi merev magatartáson és éppen a szélsokeleti események miatt minden erővel gyorsítsák az olasz—abesszin válság békés megoldását. A londoni külügyminisztérium, hír szerint, szorgalmas tárgyalásokat folytat a washingtoni kormánnyal a szélsőkeieii helyzet alakulása fölött. Ugyané hírek szerint tárgyalások folynak ilyen irányban Washington, London és Moszkva között is. London­ban meg vaunak győződve, hogy' a Japánból világgá bocsátott tegnapi hir, mely szerint Külso-Mongólia és Szovjet-Oroszország között titkos katonai szerződés jött létre, szin­tén arra szolgál első sorban, hogy a japán előnyomulást Mongólia felé igazolja. Ami azonban nem zárja ki azt sem, hogy a szovjetorowzok és Külső-Mongólia között valóban katonai szerződés jött létre. A Tokióból érkező hir, mely Japán hivatalos igényét jelenti be egész Kínára, min­den kendőzés nélkül pontokba foglalja a japán vezetés alatt szervezendő szélsőkeleti óriásbirodalom tervét, mely népesség tekintetében egy úttal a világ legnagyobb birodal­ma lenne. Sőt Sanghajból érkező utolsó távirat szerint ez a terv már a megvalósulás utján is van, mert a japán kormánynak sikerűit azt elfogadtatni, illetve rákényszeríteni a nankingi kormányra. E távirat szerint teg napról mára virradó éjjel a nankingi kor­mány közleményt adott ki, mely' szerint Kína és Japán viszonyát Hirota japán külügy­miniszter tervei alapján szabályozták. Részletek az eseményről még hiányoznak, de Londonban óriási izgalmat kelt a dolog, meri a japán lépést világtörténeti jelentőségű lépésnek tekintik, mely jelentőségében jóval túlhaladja az olasz—abesszin háborús vál­ságot s amely kétségtelenül az újév nemzetközi éleiének legnagyobb szenzációja. Hirota japán külügyminiszter terve, mely ! rendkívül nagy jelen tőségü pontban foglal- egyetlen katonád és pénzügyi egységbe fogja ] ható össze: össze Kinát, Japánt és Mandzsúriát s ame- j 1. Kínának el kell ismernie Japán vezető lyet a külügyminiszter tegnap a japán uj- | szerepét a szélsokeleten úgy politikai, mint ságirók előtt fejtett ki, a következő három, ' katonai és gazdasági téren.-----———....-........... 2. Japán, Mandzsúria és Kinu egységes katonai és pénzügyi csoportot alkotnak, melyben Japán viszi a vezető szerepet. 3. A kínai központi kormány* lemond ed­digi pénzügyi terveiről, megSKÜirteti az eddi­gi pénzrendszert és egész Kína területére a japán yent fogadja el pénzügyi egységnek. Ennek az átalakulásnak meg valósi tusára Ja­pán nagyobb kölcsönt folyósít a nankingi kormány részére. Az uj alakulat, mely a nankingi kormány közleménye után bizonyos tekintetben már befejezettnek is vehető súlyosan érinti úgy Anglia, mini az Egyesült-Államok ás Orosz ország érdekeit. A yennek, mint pénzegység­nek behozatala Kína egész területére, any- nyrt .jelent, hogy a japán ipar az óriásbiro­dalom területéről teljesen kiszoríthatja a milliárdokra menő amerikai és angol be­vitelt. Az uj pénzrendszer ezenkívül Anglia el­len külön is Irányul, mert csak pár hó­nap előtt tért át a nankingi kormány az angol pénzügyi tanácsadónak, Miles Lamp- son-nek tanácsára egy olyan újabb pénz- rendszerre, mely már előre védekezés akart lenni a japán igényekkel szemben. Tokió politikájának sikere most brutáli­san keresztülhúzta ezt a számítást. Szovjet- oroszország ellen főleg a megegyezés katonai záradéka irányul, mert a japán katonai lé­pés elsősorban is a szovjetorosz katonai erő visszaszorítását tervezi Szélsőkeletről. A to­kiói kormány lépésének igy előreláthatólag igen távolba menő külpolitikai következmé­nyei Lesznek, melyek háttérbe szoríthatják az olasz—abesszin háborús válság jelentő­ségét is. ÂE atlanti-óceáni francia halárait Gibraltár jp y jjj^$ ^koÜi * ÉÍ^S ^ fc Pár j fejjelül a katonai előkészületre vonatkozó angol kívánságot. — Nm$ollnl szerlní a helyzet olaszoknak nem ad okot agg®dalomra GENF. (Az Ellenzék távirata.) Az olasz— abesszin háborúban egy ideig diplomáciai szünetet várnak. Anglia római követe, Sir Eric Drummond három heti szabadságra ment, Franciaország szintén a helyzet újabb kiérésére vár. QPárisban az a vélemény, hogy olasz hivatalos kijelentések után, melyek a Hoare-—Laval tervet is teljesen elégte­lennek mondják, egyelőre újabb lépésekre nem kerülhet sor. I Rómában meglehetős nyugtalanságot kelt a párisi hir, mely szerint az atlanti-óceáni francia hajórajt január 15-től a nyugatafri­kai vizekre, Gibraltár közelébe rendelték gyakorlatra. Francia részről ezt az Atlanti­óceánon uralkodó rossz idővel indokolják, külpolitikai körökben azonban nyilvánvaló­nak látják, hogy a francia kormány ezzel a lépéssel Anglia követelésének tesz eleget, mely katonai előkészületeket kíván a fran­ciáktól is arra az esetre, ha a szankciók súlyosbítása esetén az olaszok megtámad­nák a földközi-tengeri angol hajórajt. Meg­említésre méltó diplomáciai eseménynek tartják Genfben azt is, hogy a tegnap újjá­alakult spanyol kormány külügyminisztere Madariaga spanyol népszövetségi kiküldött lesz, ami alighanem az angol befolyás erős- bödésévd fog járni Spanyolországban. RÓMA. (Az Ellenzék távirata.) Az Azione Coloniale gyarmati olasz lap — leszögezve, hogy cikke nem fedi a hivatalos álláspontot — a mai számában arról ir, mi lenne az igazi alapja az olasz—abesszin viszály békés megoldásának. A lap hangsúlyozza, hegy Olaszország so­hasem mondhat le az Eritreát és Szoináiit összekötő területsávról. A* Ogaden tarto­mány fölötti fenhatóság kérdését már megoldottnak jelenti ki az az Azione Colo­niale, minthogy ennek u tartománynak lakossága Olaszország mellett, Abesszínia ellen fogott fegyvert. Ugyanez a helyzet Asmaharábaii és Ogaden- ben. Olaszország véleménye szerint nagyon bajos volna a nyolcadik déli szélességi kör mentén fekvő abesszin államokat egymástól szétválasztani. Az olaszok beleegyeznek abba, hogy Abesszinia szabad zónát kapjon Asszabban. A kérdésnek megoldása szintén nem képezhet legyőzhetetlen akadályt A minisztertanács tegnapi ülésén Mussoh ni ismertette a helyzetet. Rámutatott arra, hogy a párisi béke javaslatok a legminimáli­sabb olasz igényeket sem elégítették ki, bu­kásuk mégis az olasz tatárokon kívül követ­kezett be. A Duce szerint a K el etaj r lkában küzdő csapatok egészségi állapota és szelleme kitűnő. A lakosság Olaszországban valóságos nép­szavazás .jellegűvé emelte a példátlanul nagysikerű aranygyüjtest. A helyzet semmi­ben sem ad okot az aggodalomra. A vegyi- ipari üzemek számos pótanyagot szolga'iái­nak az elmaradó külföldi nyersanyagok ;>ót lásául.

Next

/
Oldalképek
Tartalom