Ellenzék, 1936. január (57. évfolyam, 1-24. szám)

1936-01-01 / 1. szám

fíLLFWZÉK

1936 /ammär I

AHT ÍR A ROMÁN SAITÓ

i^6 --- S/ímljk.

Erdély.

ArnncwUJ. —

 víiáfimeiífíiáíi Iliébe

1 XCI l.SIOR: Nehcv. ugaűiWí cv nw, lenre A viligga/da&lg a* 1,, pertun rengett, * vil'ig tovább iolycitAdott, hüb.» vök minden «roicvaU's. a/ cgyciio.uh : nem tufák toulíln:. Még nux;>-.»t'brj emelt ok népek, kötteti korlát-OKit. \v. európai alkun«>k külou hozó mods,-erek ke! knvrlcDcztck s kőében me;- .s/ora remik „ forgaLvni »/abmiságút. A tengeren tu: óriási imxuiynogü »lehn:.-,, c. t .srmmiMtcttek. meg, midőn százezrek ehe/tek Európában. A gazdasági életen ütött .«ebek teleimet « bizü- nuü;im.»got ébresztettek, mely aztan a - ege«« 1935. esztendőt uralta. Lehet, hogy .» ka v\*!,is koriak a következik. nincs azonban v/ sem kizárva, hogy át alános felfoPfiu’ás t'cic tartunk. Az amerikai és angbai javul*, csak helyi jelentőséggé' bírnak. Az emberiség nu is nyugtalanul küzd a bizonycalnnsagg'-.. A háboríts üzemek felvirágzása esup-.vn a tájékozat-UV-ag e> pinák eredménye. Mi is megpróbáltunk küzdeni ez ellen becsülettel. Aleg ke:! azonban állapítani, hogy « adózók bőiére végzett kísérletek nem jártak kelló eredménnyel. Az. uj év láthatára söcér. Csalt a belpolitikai es külpolitikai béke és rend jegyében lehet javulást remélni.

DIMINEAŢA: Az utóbbi időben az á lám szillitói távoánaaraacak s nem vettek észt az arlejtésckcii. Hiib« adtak kedvező ajánlatot, midőn Irz&teszc kérői* a sor, semmit nem kaptak számláikra. Ily körüLményck között a közhtva- t ok elütásinx nem kátét beszc.iii. Stefanescu — az ország legnagyobb bankjának: a Bonca Kamsüi&scaaak vezierigazgatója — következőket írj« erről gx egytk gazdasági Lapban: „Több ízben nsegtöroénik, hogy üktmi hivatalok, megyék, városok olyan munkálatokat rendelnek, melyeket «zsák több éven ác tudnak kiíixemi, nuntán a munkaiatok, ára noadei jövedelmüké:' meghaladja. A váUaákozók %ux hiszik, hogy' pontosan kiüacak őket s a mögöttük álló pénzintézetek t$ ugyanilyen véleményen vannak. Év végén aztán c számlák nagy része kifizetetlen marad. A vállalkozók tönkremennek s a bankok többé hitek ily célra csak ritkán nyujuusak, Ily módón szeren, csétknné teszünk egész sor román crteaoet s nT^yunJc semmi*:: - jük meg a vállalkozók osztályát. Ma a vállalkozók nem épitőmunkával, de sürgetésekkel v unok elfoglalva. Miután 50 évig vállalkozókkal dolgoztom, jónak láttam, hogy ezt a néhány sort leírjam. Meg kell büntetni azokat a h: vacakon üköket, akik fedezet nélkül eszközölnek rendeléseket s nem tudaok eleget tenni fizetési kötelezettségüknek.“ Steíanescu vezér. -azgató tanácsa hdyes. — Okos és szükséges megoldást javasol.

ADEVER.UL: A karácsonyi ünnepek folyamán amnesztiát adtak több országban Legszélesebb körű amnesztia Csehsüovákisíihan volt s Horthy magyar kormányzó is amnesztiái adott. Ausztriában ás tö obez er elítéltnek kegyelmeztek meg s végül H György király irt alá amnesztia rendeietet. Az amnesztia az erő bizonyítéka. Romániában, a kimondottan mezőgazda- sági országban, nem kell annyira tartani a földalatti mozgalomtól, mint az ipari államokban: Csehsziovákiábin, vagy Ausztriában. Nem kell tenat félnünk az amnesztiától.

TARA NOASTRA: Az ország nyugati határán. most, 17 év után sem jelentkezik a román kultúra a magi erejében a magyarság miatt, mely meg akarja tartani régi helyét, mely célra uzuso erótartaiék,iit használja. Ezért hivatalos tényezőink viselik a felelősséget, melyek nem retettek meg a valóságokat. Ezzel magyarázható, hogy nem tudtunk a magyaroktól örökök állapotokon változtatni. A kivételeket magán-kezdeményezéseknek köszönhetjük, melvek sok. esetben luvataiios helyről nehézségekkel találkoztak. Gazdasági tekintetben a nyugati határszélén lakó románok nyomorba sodródnak s a kisebbségek sohasem ismert jólétben virulnak ugyanakkor. Legalább a kisebbségek színvonalára kellett volna emelni a románokat A kormányok elveszítik a kisebbségi szavazatokat, rlá- rommillio románt hagyták el nthányezer szn- vazacérc. Megbocsáthatatl:n bűnt követtek el Erdélyben, aminek természetes következménye voit, hogy a nép felébredt álmából s megkezdte j küzdelmet a, pusztító veszély elhárítására. Nem akarjuk túlozni a dolgokat, csupán any. nyic állítunk, hogy a nyugati határon élő románok lelke: meghódított, a nacionalista gondolat s a nemzeti keresztény-párt felé fordítják tekintetüket, melynek „Românii & románoké“ 3 jelszava.

Boldog méimi

kivan összes pártoló vendégköreinek

Bota fodrász,

Cal2ţeleFordulópont előtt

I „Nik tmg\ londoni unprhip u háború ulmii iduk fordulópontjának nevezi a íno.s tani újévet. lés valóban úgy Látszik, hogy, hu nem is [Kintosaji uz újév, de az 1036-ik év

alighanem döntő sztMVjHvt fog jákszani abban, hog\ világháború, vagy világbéke foJé halad a/ emberiség, FJ35 az európai kózvéU.*- imíiy különös megmozdulásával végződön. \, európai n éjiek túlnyomó löblisége ruoz- «lull nwg a Népszövetség nielült és Olaszország. mely az «-ddigi nemzetközi tapa.s/.Inla- lok alnpján bizonyos joggal számíthatott arra. hogy a ln-fejezett lények elölt úgy a Né*j>- s/ö\*'lseg, mint :tz egyes országok kormányai mcghódohiak, egósz váratlanul ÖÜ állammal találta ínagat szemlé n, ötven állammal. melyek már megtorlásokat érvényesítettek ellene s amelyek Angliával az élen a m pszövelstígi aliapelvek legszigorúbb betar- tását követelik. Bgv angol külügyminiszter megpróbálta a titkos diplomáciai módszereit alkalmazni a válság megoldására, «le Anglia közvéleménye valósággal elsöpörte a helyéről. Uncia fért, nec regitur. ,,a hullám viszem, «1«- kormányozni nem lehet" — raomd- la a gyakorlati politika nagymestere, Bismarck. A Népszövetség érdekében megmozdul l nagy európai hullám is viszi magával a küLp«>litikusokat, akik ha okosak, lölhasz- nálják a Indiám erejét, mert ellene Idába is próbálnának már evezni. A párisi Kéke terv si kér tele n ségében Is az játsza a főszerepet, hogy a gyakorlati diplomácia teréről átterelődött a kérdés a világnézeti és humanitárius elvek területére. Európa és bizonyos fokig Vmcrika is, miután olyan sokáig <*nged- lék a gyakorlati politikát teljes brutalitásában á viharozni maguk fölött, most «-gy.szer- re luigy ideálista lendülettel csatlakoznak a genfi elvek mellé. Es különös iróniája a sorsnak, hogy éppen a békéért történő ideá- lisla megmozdulás hozza újra a népek nagy háború jának lehetőségéhez egész közel Lurókezményét és ha fel Ls használta a kőolaj s zsiikkci óktól való vonakodása érdekélHm, hogy az Egyesült-Államok, mint egyik fő |>etróleiun-szállító még nem döntött ehlnm a ki-nli;slx-ii. mégis belsiiKTle, hogy I-'rancinor- ság katonai téren is megfelelő előkészületeket ke.ll, hogy tegyen, ha a még mindig lehetséges köolaj-szsnikc.iók megvalósítására kerülne u sor.

MIT R)(i CSINÁLNI AZ Ah Hl KÁBÓL

vissza n;jrr olaszom szag ?

Laval tehát a hónapok óta folytatott egyensúlyozó politika jálian m«-gint az angolok felé dobta latba l'nmciaország halalmái. Egy mikkor azonban tisztában van azzal,

hogy Olaszország jóindulatának biztositá.á1 a lehetőségig ezután sem ejtheti ki számításaiból, mert akár sikerül Hóina aliessziniai háboríts kísérlete, akar nem, a háború irtán Olaszország máig mindig nagyon erős európai htuLsereg fölött fog rendelkezni, amelynek éj)|x-n a hál)orus erőfeszilés folytán kis/.á- mitiiatalhuml gyors arányban emelkedik a fölszerelés«- is. Mit fog csinálni a történlek miatt esetleg sz<-lsöségig eHíe.sercdett Olaszország egv ilyen hadsereg élén? Ezt a k«’*r- dcst az Olaszországgal nagy területen határos l-'raneiaországnak «egyetlen inudsztercl- nöke sem hagyhatja szaridtasain kívül. Hónul újra f<-nvegetőzik, hogy kilép a Népszövetségből. Mi 1«»/ a Népszövetségből Olaszország nélkül? Kárpótlás-e Franciaország részére az a nagyon bizonytalan lehetőség, hogy Angliával együtt Németországot ese‘«- leg visszaviheti tkmfbc? A cserét Paris egyelőre nem látja nagyon biztatónak. Es Németország visszatérését meg is kellene fizetni. Laval részben a francia baloldal megnyugtatására, részben azért, hogy a német jóindulat megnyerésének cseretárgyaiból már <-lör<- kirekessze, újra hangoztatta beszédé- i ben, hogy az oixiszokkat kötött kölcsönös

Nedvesség és Lágy ellen legjobban véd a

HÓCIPŐ

WIMPASSING

pát. Újév kezdetén az európai emberiség sors kérdése, hogy azok az államiért-ak, akiknek most már elkerülhetetlenül számolni kell a közvélemény e megmozdulásával, j újabb háború felé vezetik-e Európa lakossa- ; gát, vagy éppen a közvélemény megmozdidá- j sának erejére támaszkodva tudják megtalál- i ni a minden jóérzésü ember által sóvárgott j béke Htját.

i LAVAL TAKTIKÁJA

Ezeknek az államférfiaknak egyikét a francia kamara többségi szavazata most ero- sitette meg eddigi pozíciójában. Laval továbbra is a külpolitikai események előterében marad, Eden és Mussolini mellett. A többség azonban, mely Franciaországban fönntartás nélkül követi politikáját, meglehetős sovány. Egyik szavazás eredménye szerint 1 í szavazat eltolódása már kisebbségbe ina- i rád ást jelenthet Laval' számára. A politikai

I taktikában mesternek bizonyult francia ini- Ş msz.terelnek mégis nyugodtan viszi tovább j ilyen nehéz körülmények között is az ország ügyeit. Jól tudja, hogy ellenfelei csak akkor fogják megbuktatni, ha ez teljesen elkcrülheieilenné válik számukra. Mert a francia baloldal, mely Lavalnak London és Róma közötti egyensúlyozó politikája helyett a tiszta angolbarát orientációt és a szigorít népszövetségi politikát kívánja, nem szívesen venné át ebben a pillanatban a hatalmat. Közelednek a választások és tisztában van azzal, hogy erősen remélt választási győzelmét csak ellenzéki1 helyzetében biztosíthatja magáinak. Viszont ez a kis többség, amelyet havainak alighanem számításból tett lehetővé, biztosit ja számára azt, hogy 'a miniszterelnök külpolitikáját állandó nyomás If tarthatja. Laval ennek a törekvésnek különben is szinte száz-százailékosam elébe sietett. Beszédében határozottan vállalta az Angliával való együttműködés minden követvédelmi megegyezést, mely még mindig nin- osen ratifikálva, föltétlenül meg akarja valósítani'.

EDEN ELŐKÉSZÍTŐ LÉPÉSEI

A kérdés most az, hogy a francia és angol politikai párhuzamosság LIoare bukása és Eilen kiiliigyminisztersége után hogyan valósítható meg. Parisban erre azt mondják. hogy a személyek változhatnak, a pro- blémúk ugyanazok maradnak. Ezekkel a problémákkal szemben a diplomáciai lépéseiben eddig mesternek bizonyult fiatal uj külügyminiszter szintén nem változtathatja teljesen meg az angol külpolitika irányát. Eden egyelőre az előkészítő lépéseket teszi az alighanem csak január második felében kibontakozó uj angol külpolitikai akció szá- I mára. Neki is meg kell állapítania, hogy az angol külpoliiika mozgási szabadságát szinte tűrhetetlenül feszélyezi az olasz—abe-sxzin háború. A szélső keleten súlyos események játszódnak le, Japán legteljesebb kíméletlenséggel helyezkedik el Kínában, anélkül, hogy Anglia egyelőre föl tudna lépni ellene. Dönteni kell tehát, hogy föláldozza-e Anglia az eddig mindig annyira fontosnak tartott szél- sökeíeti érdekeit, vagy az Egyesült-ÁHatnok és Szovjetoroszország társaságában még idejében szembeszáll a japán terjeszkedési törik vésőkkel. Hoare elhatározásában, hogy • Olaszország és Abesszínia között lehetőleg j gyorsan békét teremt, bizonyára srzintén nagy szerepet jáitsztak a szélsőkeleti események. Eden sem halaszthatja sokáig az olasz— abesszin kérdés végleges tisztázását anélkül, hogy súlyosan nagy brit birodalmi érdekeket ne kockáztasson. Erre a célra azonban, Hoare engedékenysége helyetti az angol közvélemény által is támogatott szankciós politika nyomását helyezi előtérbe.

Az események sürgetésére szolgálnak azok az angol lépések, melyek tisztázni akarják,

A fiyógynovcnych és a Vtyói*y- ludományok fejlődése az őskortól napjainkig

Az első cmbfr:c!ff-pfkm pí/r/ur A ryA^ynet ;ak. A/ ősrrí;i k uliurnéixduiél j l.^.ztrrnd 'zerek idcjélKii \, í>zj>ü. vették *1 a .yóz>i tás vezetését.

Krisztus előtt so kezei évvel és ~j. egyiptomi J’.íraók ideiében • |*.i|x/k mi olyan b-1/ ..unó! 1"

é. kenői .őket, nürRrkc. zépitőszereke: v-rt -ttek, bojíy u/okut ina «-* mr-^cxxlá! ják -r ásatásoknál előkerült múmiákon.

Krjsvtus előtt n negyedik • 7. ízad ban Hippokrásei? már iskoiár állj; fel a Kyót’vlutI°niínv(sl- rendvzcres tintására, amit utóda, Di«-.i.orde; tovább fejleszt. A romai birodalom mar kiu'r- mcli a tudón Goilcnuíc, a csá-szará^ miKy orvo- «rít, aki megaJa-picja .1 római civilizáció cyó^y. kúráját. Ö ó iskolája már ’udományo» akpon állították el«'» a gyógyszereket.

A rónia: birodalom hanyatlásával, a hires arab filozófusok c orvos-Tudóvok veszik át ;i cyógV1 tát tudományában a vezerősrerepet és ezt meg is tartják a középkorig.

Amerika íel fedezése óta újabb, nagys'zcrü fejlő dóst nyitott meg ;i gvü)g>'itá> 'udományában. mert «gazdag gyógynövény kincsei lehetővé teszik, hogy számos — gyógyithatatlannak vélt

— betegse-get eredményesen kr/.el jenek; igy a gyógynövények használata — ;lz egész világon

— nagyon gyorsan elterjedt. De ezek között :s a legnagyobb felrünést a H. Moil is amerikai, I vata Sivaf és Nakamura ja páni tudósok á’tal Amerikában nemrégen fcifedezztt az gyógynövény keltette, amelynek kivonatából a — ma már világhírű — „Gastro D“ készül. Mert ez a gyógyszer régi idült — már gyógyíthatatlannak vélt — gyomor, bélfcwntaimakat, vese, cp«:-, és májbajokat, gyomorfekélyt, hányingert,

• zédülest, ideges zavarokat és fejfájásokat rövid idő alatt tökéletesen kigycígyit. A hosszú évek szenvedéseitől — „Gastro D" kezeléssel — megszabadult férfiak és nőktől százszámra érkeznek elismerő levelek a vezérképvjseiőhöz: Császár E. gyógyszertára. Bucureşti, Calea Victoriei No. 124 . aho; a „Gastro D“ Let 130.— utánvét ellenében kapható.

hogy Anglia egy olasz támadás esetén mily n mértékben számíthat a i-öldküzi-teng«‘r- parli országainak a né*pszövetségi alapok- nuiny 16-k szakaszában előirt támogatására. S az angol kérdések ezúttal nemcsak a kölcsönös segítségnyújtás elvi. jogi és politikai elismerésére terjednek ki, hanem pontos kötelezettségvállalást kívánnak, katonai szempontból is. Londonban még mindig azt hiszik, hogy a katonai erőknek ez a felsorakoztatása Rómát visszariasztja a szélső lépésektől. Paris viszont átlói fél, hogy éppen ez a folsorakozás késztetheti „tigrisugrás- ra" a fasizmust, mely valósággal létét kötötte az abesszíniái háborúhoz.

UJ HELYZET A FÖLDKÖZI-TENGEREN

Az angol földközi-tengeri lépések minden esetre érdekes uj helyzet kialakulásához vezetlek. Spanyolország erősen konzervatív kormánya ugyan vonakodó hangon felelt az angol kérdésre, nem látszik valószínülek azonban, hogy a spanyolok adott esetben ellent tudnának álkmi az angol nyomásnak. Franciaország kötelezettségvállalását Londonban annyira bevógzelt tényrK.k tekintik, hogy a mult héten erre vonatkozólag a két vezérkar között megállapodásokat is létesítettek. Görögország és Törökország pedig valóságos készséggel sietnek az angol föld- köz'-tengeri politika karjaiba, de meg akarják fizettetni! magukat ezért. Görögország az olasz kézben lévő Dodekánézosz szigetekre, különösen Rhodos szigeire való igényét jelentette be háború esetén. Törökország a Dardanellák megerősítésének jogát kéri még a számításba vett esetleges háború előtt és a kiisázsiai partokhoz közelfekvő Dodekané- zosz szigetek katonai semlegességét kívánja. Nem valószínű, hogy angol részről elkövetnék az ügyetlenséget, hogy mái- most kötelezettséget vállaljanak az olasz kézben levő Dodekánézosz szigetcsoport kérdésében. Minthogy azonban a szögeteken kiépített olasz erődítmények erősen veszélyez te tik az angol érdekeket is, úgy Görögország, mint Törökország remélheti, hogy Anglia adott esetben a szigetek katonai neutralizááása és görög kezekbe való visszatérése ellen kifogást nem igen fog emelni. A Dardanellák megerősítése pedig angol érdek is abban a pillanatban, amint a Földközi-tengeren összeütközésre kerül a sor s az angol haderő a törökök támogatására számíthat. A békeszerződésben megtiltott dardanellai erődöket! tehát alighanem újra föl fogják építeni, annál >s inkább, mert Törökország mögött az oroszok is kívánják ezt és a Moszkvásai barátságot tartó Paris szintén nem fog Hitakozni ellene.

*

Az újév tehát uj hatalmi elhelyezkedést hozhat a Földközi-tengeren is, melynek keleti medencéjében a háború kitörése előtt angol részről fontos szerepet ajánlottak föl az olaszoknak. Eden egyelőre a Földközi-tengeren készíti elő a brit birodalmi politika legújabb lépéseit. Mussolini szintén nem fog tétien maradni ezekkel a lépésekkel szemben. Laval a két vitatkozó között a francia érdekét!, a kiegyeztetés politikáját képviseli. És a háttérben a vilägközväenseny a Népszövetség mögött sorakozik föl. melynek sorsára szintén döntő napokat hozhat a most kezdődő 1936-ik év. —s.