Ellenzék, 1935. december (56. évfolyam, 277-300. szám)

1935-12-06 / 281. szám

1 BLLBNZAK Î99» t wmmmfr I. A kitűnő gyártmányairól közismert GromenS Herberts. A. Sibitii poszíó gyárak. Cluj-i lerakata, Calea Regele Ferdinand No. 13. — Telefon 959., különlegessége: A kisebbségi iskolák hiva­talos, szürke egyenruha­szövete. — Dús választék: férfi és női ruha, továbbá kabát szövetekben, a leg­újabb divat-mintákkal. Megbízható, szolid árut kap, mérsékelt áruhba!! MIT ÍR A ROMÁN SAITÖ Székely Mózes és a/ EMKE. Mir­tó. — Kereskedők. —- Templomok. ROMANIA NOUA: A ..Gând Romanesc“ nevii csoporc tegnapi ülésén két lUgyfontosságu ív jelentés' hangzott e Jón Chinezii, ki legjobb ismerője a naagyar sajtótermékeknek, értekezést ohüsorcr tel Daday Lóránt regényéről, melyért u iü-dbiróság Dadavt megbüntette. Székely Mózes név akut dolgozó polgártársunk könyveit Buda­pesten jelenterte meg s teleirta mindennel, ami set eg, szagos s hóbortos < ezt a szörnyű pira­mist a közjog; változás óta életbe lépett román rendszernek rüutcttc fel. Ha Da day könyvének felépítését vizsgáljuk, minden egészségesen gon­dolkozó ember fejében megvillan a gondolat, hogy oz ott fedvahrHrzott dolgok valószínűtlenek. Nem azért, mert irodalmi szabályokat sértett meg, de ,azon egyszejii oknál fogva, mert nem le­het feltételezni, hogy létezik a földön emberi nemzetség, maty annyi bűnt követhet cl, ameny- ayic Székely Mózes polgártársunk sorol fe.1 köny­vében. Chinezu egyébként magyar kritikusok vé­leményével is foglalkozott előadásában: Mert a Etadty könyvétől megrészegedett kritikusokon ki­vi»} oíyanok is voltak, akik határozottan vissza- saasítotcik ezt az !roda.hr.i munkát, melyet ha­zugnak bélyegeztek meg. Érdekes azonban meg­jegyezni. hogy Daday könyvét még 1930-ban nyomták ki s nem vettük észre izótus bár Bu­dapest kr van szomszédságunkban. A regény nagy példányszámban jelent meg és úgy látszik, több nyelvre fordították le időközben. Ilyen gyors a mi résamkről érkező megtorlás a nép is or­szág érdekében. Ugyanilyen természetű voit a második bejelentés is. Danieiio, a csoport tagja, mutatott rá arra, hogy ismét munkához kezdett az EMKE, melynek régen az erdélyi magyarosit ás volt a feladata. Gazdasági cégér alatt é- kulturá­lt? törekvésekkel - - zaely célból áliami szubven­ciót élveznek, — munkába kezdett nemzeti lé­tünk ellen. Ezért osztatták fel annak idején ezt az egyesületet, azzal qz indokkal, hogy méreggel telt minden terméke. Mégis 17 év után egy na­cionalizmussal dicsekedő kormány az. EMKE működését engedélyezte s az átfésült alapszabá- yokkal jogi személyiségét elismerte. Nemzeti te­kintélyünkről szégyenteljesebb módon még nem mondtunk ie. EPOCA: Némelyek nem ismerik a szégyent. Stavescu képviselő a belügyminiszter tudomására hozta.1 a parlamentben, hogy Piatra-Neamt vá­roskában Eduard Mirto nevéről keresztelték el azt az utcái, mely a hősi halált hait P\.oznov«tnu ezredes nevét viselte. Mirto két szék között a tőidre esett, több jóhiszeműséget vártunk volna tehát tőle. A tózsgyökeres román ezredes neve le­kenik az utcáról. Mit szól ehhez Mirto volt mi­niszter.J A volt szürke hatandó, tki aztán Romá­iéiban többszörös milliomos lett? Ha a Piatra- Neamsc-j utcatáblát olvassuk, nem hisszük m*jd el, hogy a két név azonos lenne. A tábla ah te jó volna Mirto élettörténetét is leközölni. PREZENTUL: Prágában most zárult be a ke­reskedelmi oktatás hatodik nemzetközi kongres­szusa. Az egyes államok kiküldöttei a nemzeti ér­dekek szemmel tartásával a kereskedelmi iskolák módszerének egységesitését követelték. Ez a kér­dés Romámat is érdek!;. A háború előtt könnyen ehetett bárkiből kereskedő. Ha pénze és hitele volt, aikárki boltot nyitott: A háború után meg- váitozttk a gazdasági előfeltételek. A kereskedő­nek most .széleskörű tudásra van szüksége, hogy — mint egy orvos, ügyvéd, mérnök — kiismerje magát és az élet nehézségével megkezdhessen. A kereskedő foglalkozású rru már igen közel áll a nemzetgazdaságtanhoz. Ismernie kell -a gazdasági élet eseményeit. Mindent kell tudjon arról, mi történik ,1 nap al*tc az ország gazdasági életében. A uláiinányok számának emelkedésével az. áru­cikkek száma, is nőtt, a kereskedőből Valóságos patikus lett. Ezen a szemüvegen keresztül nézte prágai nemzetközi kongresszus .1 zőnyegre ke­rült kérdéseket. A kereskedelmi alkalmazottak külföldi tanulmányútra való küldését tanácsolta s külön szervezet felállítását javasolta, a* reklám megszervezé>vre, mely a kereskedelmi forgalom­ban mind többet jelent. Végül felmerült a .ke­reskedelmi mérnök“ cini létesítésének terve is. lg\' jutnánk cl a legtökéletesebb neveléshez, mely állami költségvetéstől kezdve a pénzügyi po­litikán át az ország belügyinek és külügyeinek megismeréséhez vezér. Nem félnénk a válságtól, ha kereskedőink nagyrészc ilyen ,,mérnök“ fenne. CURENTUL: A székely „központokban“ or­todox templomok épülnek. Néhány évvel ezelőtt a görög keleti egyház semmit sem jelentett ezen a vidéken. Néhány lelkész kezdte el a munkát, a jól szervezetit székely egyház mellett kápolnát rendeztek be a középületekben. Magunk, láttuk, hogyan építik Micrcura’-Ciuc-ban az uj ortodox templomot a prcfekturával szemben, mely arra lesz hivatva, hogy' erőr adjon a román légkörben, melytől nem vagyunk inár távol s amelyben mái érzések és más emberek lesznek. Ugyan ily tem­plom épül Gheorgheni-ben. Semmi sem fensége­sebb, mint az érzés, mely a látható munka hatá­sa alatt fog el bennünket. Most Ditrau-n újabb remplomépitést terveznek. Komoly' munka kez­detéről van szó a kisebbség által lakott területen. Csak igy Teher fenncartan? itt a román elemet. Utolsó lehelletiikig kitartottak a hegyi csatában lesből meg­támadott olasz cs&oaiok halálra sebzett tisztiéi Véres csatáról számolt be a milánói nagy olasz lap harctéri tudósítója. — Hogyan támadnak az abesszinek? A milánói nagy olasz lap. a Corriere della Sera érdekes csataleirást közöl az ubesszi- niai harctérről. Ebben a leírásban ifjabb Luigi Barzini, a lap néhai híres háborús riporterének, a világhírű Luigi Barzininek fia élénk színekkel vázolja azokat a vesze­delmeket, melyek a vad hegyszorosok kö­zött vonuló olasz csapatokat fenyegetik. Barzini egy csatát ir le. melyben Mariotti tábornok hadosztályát támadták meg várat­lanul a hegyekben rejtőző abesszinek. Támadás a hegyoldalról A hadosztály, mely az aszkári csapatokon kiviil a 14-ik és 26-ik zászlóaljból állott és tevék által hordott ágyuütegeket vitt magá­val egy hegyszakadék melletti s/ük völgyön ment át. Ä csapatok különböző jelekből biztosra vették, hogy rövidesen támadás in­dul ellenük. De a legélesebb megfigyeléssel sem tudták fölfedezni, hogy hol rejtőzködik az ellen­ség. Mikor a támadás megindult, a tűz legerősebben a törzstisztek csoportja el­len irányult, akik azonban gyorsan védett állásba tudtak helyezkedni. Már valóságos golyózápor zudult az olasz csapatokra, de a rejtett állásokból lövő abesszineket még mindig nem lehetett látni. Csak később derült ki, hogy a támadók egy része az ut baloldalán alig 50 méterre elte­rülő cserjésben rejtőzködött. A többi táma­dó a sürü cserjéssel benőtt hegyormokról vette célba a mélyben haladó olasz csapa­tokat. Élet-halálharc Minthogy célpont egyelőre nem volt. az olasz tisztek minden igyekezetükkel akadá­lyozták különösen az aszkari katonákat, hogy a lövőszert céltalanul pazarolják. Köz­tien olyan közel kerültek a támadókhoz, hogy egyik zászlóalj kéziharcba került az abesz- szinckkel. akik nagyobb számban voltak és visszaszorították az olaszokat. Rövid idő múlva az olasz ágyú üt egek is közbe­léphettek és lövedékeikkel főleg a hegy­oldalban elhelyezett ellenséges gépfegyve­reket igyekeztek ártalmatlanná tenni. A tüzérség parancsnoka mindjárt kezdetben megsebesült, de azért, tovább irányította a tüzet. A szűk völgy az aszkari és abesszin harcosok vad csatakiállásától visszhangzott. amit kísértetiesen festeti alá az ágyuk dö­reje és a gépfegyverek kattogása. A hegy­oldalról nagy tömegben rohantak le lőfegy­vernélküli abesszin harcosok, akik vad or- ditások közben lengették dárdáikat. Olasz hősiesség Az olasz elöcsapatok parancsnoka, egy lybiai harcokban rnegőszült veterán ezredes is súlyos sebet kapott. Csapatai azonban Ugyanúgy, mint a 14-ik zászlóalj és a 111:0- sauai csapatok tervszerűen tovább folytat ták útjukat. Egyik olasz ágy 11 ütegnek egész személy­zete elesett, csak egyetlen őrmester ma radt életben, uki ágyúját az egész nap fo­lyamán továbbra is működésben tartotta az ellenség gépfegyveres fészkei ellen. Az üteg .;(> tevéjéből csak bél maradt élei­ben. Közben újabb olasz csapatok érkeztek, amelyeknek sikerült enyhíteni a helyzetet. A csata legérdekesebb tanúsága az volt, hogy repülőgépek .segítségét nem lehetőit igénybe venni. A katonák állandóan érdek­lődtek, hogy nem érkeznek-e már a repülő­gépek. Többször meg is jelentek olasz re­pülőgépek a magasban, de egyik alkalom­mal sem vették észre, hogy alattuk elkesere­dett csata folyik. A sűrű cserjés teljesen elrejtette számuk­ra a végső elszántsággal küzdő ellenfele­ket. Egyik alkalommal az. olasz ágyuk kü­lönös szaporasággal is lőttek, hogy a zaj által hívják fel magukra a repülők figyel­mét. Ezek azonban, valószínűleg a különös hegy­alakulatok akusztikája miatt, semmit sem hallottak. A csata abesszin leírása Ugyanerről a csatáról Addís-Abeban ke­resztül a következő rövid leirás érkezeit Londonba: Dedzsász Kassa Sabahat csapatai hegyi állásaikról már jóideje figyelték az olasz mozdulatokat, mikor Vonborta mellett, Ma- kallétúl keletre reggeli órákban hirtelen az olaszokra támadtak. A csata reggel hét órától délután hal. óráig tartott. Az olaszok 300 halottal hagytak a csatatéren. .Sebesültjeiket visszavonulásuk­kor magokkal vitték. .Az egész olasz vesz­teséget 500 halottra és sebesültre lehet be­csű hu. Az abesszinek két megrakott szekéroszta­got. négy gépfegyvert, kétszáz fegyvert és sok lőszert zsákmányoltak. legei ért ego npgdijas líöiscgi jegyző péffiáféiioh förféicte Saiöii?! on Sá muci jegyző négyévé1» Liinîiţgyi eljárás úján egy napi logbázbiiniejésl líopob LAYDÄ CUKRÁSZDA részvénytársasági alapon LAYDÂ JENŐ volt tulajdonos vezetésével újólag MEGNYÍLT GYŐZŐDJÖN MEG, hogy most is úgy, mint régen, mindenből a leg- jo bat, a legizlésesebb kivitelben kaphat. — MegftpendLeléssltet fo v:'S2''ök és báziboü; szíilitjuk. CLL:J. (Az Ellenzék tudósítójából.) Idő­sebb férfi, kopott, meglátszik rajta a nyug- j díjas élet. Ideges és riadt is egy kicsit. Egész éltél elmondja sietve, amíg arról a bűn­ügyről beszél, amelynek ő a vádlottja s amely már Isten tudja hányadizben ismét a bíróság elé idézte. Neve: Salamon Sámuel. Kora: biztosan hű az ötvenen. Foglalkozása: nyugdíjazott jegyző. Röviden elmondja történetiét és ezzel pe­rének történetét is. A közjogi változás előtt tizenkét évig szolgált, mint körjegyző, aztán rendelkezési állományba tették. Nyugdijat kapott és élt csendesen, hogy lehetőleg ész­re ne vegyék, mint ahogy az nyugdíjasok szokása. Szelíd modorú, halk beszédű férfi. Az évek leltek s 1925 uj hivatalt termett számára. Ismét jegyzőnek választották, ezút­tal a Huedín-megyei Vor tea község jegyzői székében talált uj hivatást az élete. A kicsi nyugdijat a fizetés, egészen rendes fizetés: havi 5.800 lej váltotta fel. Salamon Sámuel élete ismét biztos mederben folyt, de ... SIKKASZTÁS Jött az 1931. év. Uj jegyzőválasztás volt a faluban és Salamon Sámuel kibukott, és helyét másik jegyző foglalta el. A baj ekkor következett: Salamon átadta a hivatalt, el­számolt mindent és elutazott. Közben az uj jegyző hiányt talált: 641 lej hiányt. És meg­született a per. A Dej-i törvényszék elölt Salamon kétsége beesetten védekezett. Azt mondta, hogy hi­vatalos nyomtatványokat vásárolt a kérdése* pénzen. Át is adta ezeket. Mit követelnek tehát rajta most, amikor már elszámolt. Kü­lönben is. ha pénz hiányzott, miért nem kér­ték azt tőle? Megfizette volna szívesen. Nem kellett volna pert csinálni ebből. A Dej-i törvényszék a vád és védelem el­hangzása után egy hónani szabadságvesz­tésre ítélte. A vádlott felebbezett s a helyi Ítélőtábla 5 napra szállította le a büntetést. Salamon felmentést akart s a semmitőszékhez folya­modott sajátkezűié" megirott kérvénnyel, melyben világosan elmondott mindent, csak egy helyen hibázott: az izgalomban megcsú­szott a tolla s azt irta: Sok a büntetés . . . A semmitöszék ezek után az Ítélőtáblához küldte vissza az iratokat: vizsgálják ki ismét az ügyet s hozzanak uj Ítéletet. Tanukat hallgattak ki ismét s az uj kihallgatáson a jelenlegi jgyző és mások is ugv vallottak, hogy rég történt a dolog, már nem emlé­keznek pontosan, igaz, nyomtatványokra ment a pénz, de . . . 100 lej azért mégis hiányzott. Száz lej hiányzik. A sikkasztás ténye te­hát fennforog. Nincs ellenvetés. A tábla uj Ítélete: egy napi fogház. — Nem lehet birság? — kérdezi a vádlott. Az elnök mosolyog: — Nem lehet. A legkisebb büntetés ez. Nyugodjon bele! A volt jegyző nem felebbez. Lehajtja fe­jét. Véget ér közigazgatási pályájának szo­morú története. STEFAN ZWEIG Emberek vászonk. 229 le], fűzve 96 lej. A lélek orvosai 370 lap, vászonkötés 165 lej, fűzve 125 lej. Marie Antoinette 600 lap, vászonkötés — — — — 125 le:. LEPAGE-nál, CLÜI, Postán utánvéttel. — Kérje a Pantheon könyvszenzádók jegyzékét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom