Ellenzék, 1935. december (56. évfolyam, 277-300. szám)
1935-12-06 / 281. szám
TfSS 15, XZZENZWK Tovább fa«'! a kisebbségi vita a prsfîamerdben f Wilier képvisel© és Tilsilesciu w iT Wrier: „Keservesen csalódik külügyminiszter II?!‘ Ti ttalescu: „Véleményem nem volt eHsamarkodoítr BUCUREŞTI. (Az Ellenzék távirata.) Tegnapi számunkban részletes beszámolót közöltünk arról, hogy a felirati vita során Bethlen György gróf, a magyar párt elnöke nyilatkozatot olvasott fel a kamarában, melyre a kormány nevében Titulescu külügyminiszter válaszolt. A magyar párt nevében ezután Wilier József dr. emelkedett szólásra, hogy a külügyminiszter beszédére választ adjon. Wilier dr. képviselő legelőbb kénytelen volt megállapítani, hogy a külügyminiszter, szavaiból Ítélve, nem ismerheti eléggé a magyarságot. Felkérte Titu- leseut, érdeklődjék minisztertársainál és a többségi képviselőknél s megtudhatja, hogy sohasem vétkeztünk állampolgári kötelességeink ellen. „Keservesen csalódik külügyminiszter or!“ — El szeretném mondani — jelentette ki őszintén Wilier képviselő — hogy bármenynyire sértve érzem magam, mint politikus és képviselő a parlament üléstermében, hol oly kevesen vagyunk s ahol oly nehéz egy ügyet és egy népet képviselni, mégis meg szeretném találni azt a hangot, mely a magyar nép egyik képviselőjét megilleti, mert hiszen én százával vágom zsebre a sértéseket népem képviseletében és mégis képviselem ezt a népet és érdekeit. Ön keservesen csalódik külügyminiszter ar! Nem vezérel bennünket semmiféle ellenséges érzés. Fel akartuk hivni a kormány tagjainak figyelmét egy súlyos helyzetre s azt akartuk, hogy ezt az Önök segítségével és támogatásával megjavítsuk. Nem egyéb tehát rossz tréfánál az, midőn Önök azt mondják nekünk, hogy menjünk Genfbe. mert ott viszont azt mondták, hogy menjünk Bucu- resti-be a parlament elé s ne forduljunk nemzetközi fórumhoz. Amikor ide jövünk és megmondjuk, mi fáj és javítást kérünk, akkor Önök kidobnak és azt mondják, ne menjünk Genfbe. Nagyon kényes helyzet ez, mert azt sem tudjuk, mit csináljunk? Wilier dr. képviselő ezután az igazságügyminiszter egyik közbeszólására válaszolt és szóvá tette azt a pénzügyminiszteri rendeletet, mely az Összes nyugdíjügyek tárgyalásának felfüggesztését rendelte el, nehogy valaki igy „bújjon ki“ a román nyelvvizsga alól. Vannak ugyanis olyan nyugdíjra jogosultak is, akik nem hozhatók összefüggésbe a nyelvvizsgával. Ezzel kapcsolatban elmond egy esetet, midőn súlyos szembajban szenvedő postai tisztviselőnő orvosi vélemény alapján kérte nyugdíjazását s máig sem vették elő tárgyalásra kérelmét a kérdéses miniszteri rendelet miatt. Beszéde végén ismét Titulescu külügyminiszter félé fordult, akit arra kért, változtassa meg elhamarkodott véleményét, mert a magyarság kénviselői eny- nyire megbélyegzetten nem ülhetnek a román parlamentben, Titulescu erre ismét szólásra emelkedett: — Budapestre akarnak menni? — Ilyesmit nem állítottam — mondotta a külügyminiszter. — Általánosságban beszéltem. Nem engedem, liogv azt állítsa, mikép én elhamarkodottan beszéltem, mert tizenhét év óta szenvedek Önök miatt a béke lövészárkaiban. Ami pedig jelenlétét illet' itt a parlamentben, ez nekem nagyon kellemes, távolléte viszont hidegen hágj’. A szenátusban A magyar párt nyilatkozatát a szenátusban folyó felirati vita során Gyárfás Elemér dr. szenátor olvasta fel. A nyilatkozat teljesen azonos Bethlen György gróf parlamenti nyilatkozatával. Gyárfás szenátor ezenkívül rövid választ adott a szélsőjobboldali .Manoilescu volt jegybankkormányző- nak. ki szenátusi felszólalásában a kisebbségeket támadta. Manoilescu ugyanis azt állította, hogy sem az alkotmány, sem a békeszerződések nem engedik meg az etnikai kisebbségek számára a jogi személyiséget. — Tudomásul vettük a békeszerződés aláírása alkalmával, hogy ez nem engedélyez „kollektiv jogi személyiséget“ a kisebbségek számára. Ez azonban nem tiltja annak vizsgálatát, vájjon nem-e volna hasznos ennek a jogi személyiségnek megadása? Az állam ugyanis egy kollektiv szervezettel állaim szemben, melynek felelős vezetői vannak s így könnyebben el tudná intézni a tárgyalás alatt lévő kérdéseket. Gyárfás szenátor ezután az aránylagossűg kérdésével foglalkozott. A „proporcionali- tás“ elve ugyanis maga követeli a kollektiv jogi személyiség megadását a kisebbségek számára. Manoilescu itt közbeszól. Elismeri, hogy nagyon ügyesen vetette fel Gyárfás szenátor a kérdést, leszögezi azonban, hogy „nincs igaza“. Damian szenátor: Önök államot akarnak az államban! Gyárgás: Csak elméleti alapon beszélek! Elmélet és gyakorlat.. —■ Én csak a magyar kisebbség nevében beszélek — folytatja Gyárfás szenátor. —■ Ami a magyar kisebbséget illeti, kijelentem, hogy a számunkra a proporcionalitás alkalmazása ideális intézkedés volna és nagyon meg volnánk elégedve, ha azt tényleg alkalmaznák is. Nem beszélek a proporcionali- tásról a közhivatalokban. Manoilescu ur azt mondja ,hogy a gazdasági helyzet, amely jelenleg Erdélyben van, mesterségesen kreál- tatott. Erdélyben igazi nagybirtok, vagy középbirtok nem igen volt. — Ma már a mezőgazdaság terén nincs a mi előnyünkre aránytalanság. Áttérek az iparra, amely Manoilescu ur tulajdonképem szakterülete. Itt éles vonalat kell vonni nagy és kisipar között. Senki sem tudja az ellenkezőjét bizonyítani annak, hogy az impé- rium átvétele idejében sem volt Erdélyben olyan nagyipar, ami a magyar kisebbség rendelkezésére állott volna. Voltak Erdélyben iparvállalatok, ahol nem román volt az alaptőke, de ezek nem voltak magyar kézben sem. Ami a kisipart illeti, elismerem hogy itt diszproporcionalitás van a magyai és a többi kisebbségek javára a kisebbség számarányét tekintve. De nem akarom ez! a kérdést most itt tárgyalni, majd amikor Valér Roman miniszter ur ipartörvényjavaslata jön, akkor térek ki rá bővebben, — Manoilescu ur rámutatott szép szavakká, hogy milyen rossz helyzetben vau a román hitelügy Erdélyben és megemlítette a Ciuj-i kongresszust is. Nekünk, erdélyi magyaroknak még a magyar uralom idejében sem volt olyan erős pénzintézetünk, mint például az Albina, vagy a szász bankok. Nem volt nekünk soha nagy pénzintézetünk, csak Ids, vagy legfeljebb közép- banlzjaink, amelyek éppúgy megszűntek, vagy éppúgy tönkre mentek, mint az erdélyi román bankok. Ez a helyzet az erdélyi gazdasági téren. — Tehát kérnem kell azokat az urakat, akik a nemzeti front érdekében harcolnak és akik ma szolidaritást vállaltak egymással, hogy ismerjék el egyszer, hogy tőlünk már semmit sem lehet kérni többet, hogy mindenünket odaadtuk, tőlünk nem lehet semmit elvenni. Kitérek a tisztviselők helyzetére és megemlítem, hogy az utóbbi jó pár év alatt egyetlen kisebbségit sem neveztek ki. Ha ebben a kérdésben alkalmaznák a proporcio- naiitás elvét, okkor nagyon jól járnánk Goga — Befejezésül még válaszolok egy állitás- rai, amelyet Manoilescu ur lett. Megemlítette ugyanis a választási kartelleket Mi csak egyetlen esetben kötöttünk választási kartellt egy román párttal, 1926-ban az Averescu kormánnyal, amelynek tagja volt Manoilescu ur ős. Ezért talán csak Goga urnák kellene szégyenkeznie, tekintettel arra, hogy ő most éppen ellenkező elveket vall, mint amilyeneket akkor vallót*. " Nem kinos többé a NAGYMOSÁS! puhává fesz, mini minden vizet olyan az esővíz... az ázíafássai a ruhái a mosáshoz jobban előkészri... a mosást megkönnyíti... % a szappan hatását növeli... a ruhát hófehérré teszi, anélkül, minőségét megtámadná... LEGYEN hogy SELECT MOZGÓ ___________ MA, KEZDETTEL: ST AM ÉS B R AÍl KÖZKEDVELT KOMIKUSOK LEGÚJABB RENDKÍVÜLI VIGJÁTÉKA: Egyszer volt, hal nem volt 2 órai nevetés. Műsoron kívül a legújabb hangos F^x híradó. 2 órai mulatás. EgQhangniog c§ egységesen foglalt állás! Roman Isler tervezete ellen városnak ipari és kereskedelmi érdekképviselete HalvasíBiletfeáá löfvényteFvezet, melyből nem Sebet törvény GLUJ. (Az Ellenzék tudósitójától.) Tegnap délután 4 órakor az iparkamara tanácstermében Erdély fővárosának kereskedelmi és ipari érdekképviseletei ültek össze, hogy ítéletet mondjanak Roman Vaier munkaügyi miniszter tevékenysége felett. Az értekezletet a Kereskedelmi és Iparkamara elnöksége hévta össze, amelyet viszont a Kereskedelmi és Iparkamarák Szövetsége kért fel arra, hogy vitassa meg a törvényjavaslatot. Jelen volüak ezen a tanácskozáson az Iparkamara, az Ipartestület, a Kereskedők Tanácsa, a j Blocul Economic, a Magyar Iparos Egylet, a Román Kereskedők és Iparosok Szövetsége, a Vendégipari Munkaadók Szövetsége, Mészárosok Szövetsége, úgy, hogy a kereskedelem és ipar teljes számban és méltóképen volt képviselve. „Halvaszületett tervezet...“ Dr. Borbély István alelnök nyitotta meg az ülést s jelentette be, hogy a kamara elnöksége tanulmányozta a véleményezés végett megküldött] törvénytervezetet és arra a meggyőződésre jutott, hogy a törvénytervezet úgy a kereskedők, mint iparosok életkérdéseit mélyen sérti, belenyúl a kereskedelem és iparügyi miniszter hatáskörébe és olyan rendszert akar meghonosítani, amely ellenkezik agy az iparo" sok, mint a kereskedők érdekével Az elnöki megnyitó után dr. Muica iparkamarai főtitkár terjesztette elő az iparkamarának a Kamarák Központjához intézett ^anonaHaoBi Ma, csütörtök i: ste Az Ujságiróklubban véleményét, amely leszögezi mindjárt az első mondatban, hogy bár nem volt kellő idő a törvénytervezet tanulmányozására, mégis az már felületes áttekintés után is halvaszületett és nem lehet belőle törvény. A törvényjavaslatot a munkaügyi miniszter készítette, akinek a.minisztériumok munkakörének e gy ségesitésérő 1 szóló törvény7 értelmében csak munkaügyekben van joga határozni. A kereskedelmi és iparügyi miniszternek van tehát csak joga, hogy a kereskedők, iparosok és kisiparosok ügyeit intézze. Hosz- szasabban foglalkozik ezután a kamara fel- terjesztése a törvénytervezet indokolásával s különösnek találja, hogy az a miniszter készítette ezt a törvényt, amelynek egyedüli hatásköre a munkások ügyeinek intézésére terjed ki, mint ahogy az Id’itünik az indokolásból is, ahol a munkások követeléseit ismerteti és ve zeii le az orosz szovjetig és a fasiszta Olaszországig. A törvényjavaslat anélkül, hogy az érdekeltek véleményét meghallgatta volna, megsemmisíti a polgárság egyik termelő osztályát, a kisiparosokat, éppen ellentétét cselekszik annak, mint amit indokolásában állít. iparosok sérelme Az iparosok és kisiparosok Erdélyben ipartestületekbe voltak és vannak megszervezve, amely érdekeiket képviseli. Az ipartestületek feloszlatásából — mint azt a jaminden házban .£gy 1/4 kţr »omag elegendő 50 — 60 *zW vaslat. tervezi — az iparosok szakmai kép- | viselelekben maradnak, nem tudják megvé- j deni jogaikat, mert a munkakamara nem a ! munkaadók, hanem a munkásság érdekei1, képviseli. Az ipartestületek vagyonúitok elkobzása bolsevizmus. Mi is a kereskedelem és ipar szabályozása és egységesítése mellett foglalunk állást -— mondotta a főtitkár — hangsúlyozzuk azonban, hogy ezt nem a munkaügyi miniszter, hanem csak az iparügyi és kereskedelemügyi miniszter végezheti el és csak az érdekelt szervezet meghallgatása után. A törvénytervezet rengeteg uj illetéket léptet életbe és büntetéseket vesz alkalmazásba s majdnem az a színezete, hogy az egész törvénytervezetnek ez volt egyedüli célja. Végeredményben — igy végződik a felirat — ellene vagyunk a törvénytervezetnek s kérjük a kamarák központját, minden tekintélyét vesse latba, hogy a kereskedelem és iparügyi miniszter uj törvénytervezetet készítsen, amelyben egységesen szabályozza a kereskedők, iparosok és kisiparosok iparának gyakorlását Egyhangú állásfoglalás Az előterjesztés után Seredan ipartestületi titkár az Ipartestület, Targus Francisc a Kereskedő Tanács, Pop loan a Gazdasági Blokk és Ghisa Sofron a Román Iparosok és Kereskedők Szövetségének nevében csatlakozott a javaslathoz. Taflan Victor módosító indítványt tett ugyan, de indítványát később visszavonta s igy a törvénytervezet ellen egyhangúlag és egységesen foglalt állást városunk összes kereskedelmi és ipari érdekképviselete. Borbély István elnök indítványára az emlékiratot Dán Partenie iparkamarai elnök vezetése alatt Farcas Andrei ipartestületi elnök, Romanovici Gligore, a Kereskedők Tanácsának főtitkára viszik le Bucuresti-be a jövő hét elején, de már megelőzőleg Roman Valér államtitkárnak vasárnap városunkban tartandó konferenicáján is elő fogják adni az ipari és kereskedelmi érdekképviseletek tiltakozását. Ma, csütörtök est.' sags IRIKULflS Tánctombola, érdekes és ízléses nyeremények. Az Opera t ztagu orosz kórusa. EMÉSZTÉSI GYENGESÉG, vérszegénység, le- soványodás, sápadtság, mirigybetegségeík, ekcémák, furunku'usok eseteiben a természetes „FERENC JÓZSEF' keserű viz gyorsan szabályozza. a belek annyira fontos működését és a vért biztosan felfrissíti. Az orvosi tudomány számos vezérférfia meggyőződött arról, hogy a valódi FERENC JÓZSEF viz mint alapos és kellemes hashajtó mindig kitünően beválik, miért is szoptató nőknél elválasztáskor kiterjedten a Lkai mazzák. Lutheránus zsinat Berlinben BERLIN. (Az Ellenzék távirata.) Tegnap tartották meg a Berlin Brandenburgi evan gélikus egyházkerületek tartományi zsinatát amelyen az ellenzéki luteránus egyház lóö delegátusán kívül mintegy 500 meghívott vett részt. A zsinati nem akarta figyelembe venni dr. Kerrl bnrodalimi kultuszminiszternek az utóbib időben hozott rendeletéit. A delegátusok kijelentették, hogy ezek a rendelkezések dr. Kerrl-ből egy egyházi diktátort csinálnak, mélyen sértik az egyház belső életét és az Ur szavainak szabad tolmácsolását. A szónokok szerint Kerrl miniszter rendelkezéseinek elfogadása egyértelmű volna az emberek Istenl>e vetett hitének elárulásával.
