Ellenzék, 1935. december (56. évfolyam, 277-300. szám)

1935-12-06 / 281. szám

X l TAXA POŞTALA PLATTT | ÎN NUMERAR No. TiT.iStbot«. j j a T I Szerkesztőség és kiadóhivatal: Cluj, Calea Moţilor 4. MAGYAR POLITIKAI NAPILAP Előfizetési árak: havonta 70, negyedévre 210, félévre 420, évente F i <5 k k i a d ó h i v a t a 1 és k ö n y vo sz t á 1 y : Piaţa Unirii 9. < r a zjrmnT'r a raidtHA MJLríAxz 840 — Magyarországra: negyedévre ic, félévre 20, évente 40 szám. — Telefonszám: 109. —* Levélcím: Cluj, postafiók 80. ALAPilUlIA: OAty.1 HA inltxL,Uc> pengő. A többi külföldi államokba csak a portókülönbözettel több. L¥L ÉVFOLYAM, 281. SZÁM. PÉNTEK 19 3 5 DECEMBER 6. Vitatkoznunk >tes istentelenül nehéz. Még ennél is nehezebb, >&"> csakhogy nem leljük meg a szót, amely töb- rsó bet mondhatna ebben a juílasztó légkörben, ins mikor igaz okkal vagy igaz ok nélkül úgy m érezzük magunkat, mint a bárány a patak iln alsó folyásánál. Nehéz vitatkozni, mert ki- !•:>. sebbség vagyunk és szembe kerülünk akara- nrt tunk ellenére, azonban isteni, természeti, em- beri és népi parancsból vagy sugallatból a löí többséggel, amely a tagadhatatlannak és ts.z szentnek hitt igazsága szolgálatában és biz- tos ereje tudatában ma még nem elégszik >:a meg a puszta tárgyilagosság, a világos tőr- vény és a lehető igazság érvérnél. Nehéz vi- 33 tatkozTÚ, mert a többségi népet szinte telje- zn sen, hű nem is a politikai ésszerűségek f őr­si máiban, de legalább a lelkűiét mélyén el- ii> árasztotta forró hullámaival a nemzeti s a ii'\ fan öntudat kizárólagossága, mely ok nélkül v fél az ország csak közel egyharmadát jelentő kisebbségektől, pedig ezeknek egy töredékét in minősítette revizionistáknak vagy bontó eie­rn. meknek, előbb a német orvvadász, "• aztán a kisebbségek második és harmadik csoportjába sorolt, nemrég a frissiben össze- ri terelt jobboldali arcvonal. Nehéz vitatkozni ţ‘î egy Titiilescm>al, aki a szónokmester ideges­et. séyével és különlegességével most beszél, amikor a sajátszerü genfi légkörben külpoli­tika érdekéből éreztetni kell az itt lakó ma- v> gyarsággal, amely pedig rég leválasztotta ma- j gát minden külpolitikától, minden történeti j portai és egész külpolitikáját "'csupán egy- * 1 ben látja: belső hidverés után segíteni fi Du- j na medencéjébe az utódállamok számára \ elkerülhetetlenné vált nagy békés és teremtő ■ összefogást, hogy jajtestvérei külön útra 1 léptek. Holott nemrég az abesszinekkel való ' rokomzenvet vágták a fejünkhöz. És nehéz j vitatkozni az ostromállapot és cenzura ide- > jén, amelynek szükségességét nem bíráljuk. A történeti jelentőségű vitához, mely Beth­len György és Titulescu Miklós, illetve a ma­gyar kisebbség és a román államhatalom közt lefolyt — Titulescu lángeszének opali- j záló fényében ugyancsak megdagadt a külső ! aránytalanság nyomasztó voltában — ezek ! szerint érdemlegesen nem szól hadunk hozzá, j Pörbe nem szálltunk, csupán mérhetett- | len fájdalommal állapíthatjuk meg újra. hogy 17 esztendős emberfeletti magatartá- . sunk után még nagyobb messzeségben látjuk \ magunk részére a boldogulás lehetőségeit, ; mint az uj helyzet kezdetén. Ha még Titu- j lesen is . . . Egyedül kell vezekelnünk nem- 1 csak a volt osztrák-magyar monarchia 1 nemzetiségi politikája és az európai diplo- 1 mácia léhasága, de vezekelnünk kell a Nép- szövetség gyermekkorával járó vitás hely­zetek miatt is és elszenvednünk idebent a belpolitikai feszültségek most már iigylát- szik növekvő mértékű kanalizását Idzárólag. Mély keserűséggel megállapítjuk, hogy ami­kor a külügyminiszter az egészséges szemmel való tisztánlátás szükségét követeli tőlünk a magyar kérdés vélt vagy igaz elemeinek vizsgálata körül, 5 maga nem ezt a szilárd szemet akarja használni, hanem a nagyító- üveget, amely még a leghatalmasabb, leg­egészségesebb és legnemesebb szervezetben is megfogja találni a keresett bacillusokrrt, amelyek a világegyetem csillagmilUárdicd- nál is nagyobb tömegben vannak elszórva J mindenütt és mindenkiben. Ml oly szívesen ajánlanánk föl a tárgyilagos bizonyítékot ép­pen a naggszellemü Tifulescunak, aki ebben a kegyetlenül hengerelő és fenyegető beszéd­ben is gyönyörű emberi hangokat talált szá­munkra. amelyek termékenyítők és gyógyi- ■ tők lehetnének, ha a magyar kisebbségnek a ! szive mélyébe pillantana. Ha elhinné, hogy ] a köteles kisebbségi harcnak csupán egy cél- j fa van: birtokába jutni az ország és világ ! törvényeibe vett jogainknak, hogy testvéri J szeretetve és közös országépltésre nyújtott j kezeinket bizalommal megszorítsák. Ha le- ' mondana earg felresithetetőn kívánságról, a J mamrarságunk elfelejtéséről, ezt nem is hi­hetne el. mert azzá lettünk a természet és a fejlődés parancsa által és magyarok is maradunk. Laval és Ü©are vasárnapi találkozásától várják a döntő lofdulaioL Háromhetes fegyverszünet a tárgyalások feketéivé tételére- — Angol és olasz fönntartások Az abesszin északi hadsereg nagy témadástf indított A keletafrikai háborús válság ügyében tegnap váratlanul küzdi béketárgyalások- j ról szóló hírek terjedtek el. A faireket illetékes helyről még nem erősitik meg, de nem is cáfolják. A megjeleni magyarázatok, melyek a béketárgyalások lehetőségeivel szem­ben bizonyos fenntartásokat hangoztatnak, minden esetre azt bizonyítják, hogy a ked­vező jelentések nem egészen alaptalanok. Minthogy azonban a legtöbb békés jelentés Parisból érkezik és a francia parlamentben éppen most folytatja létkiizdeimét a Lávái kormány, nem lehet teljesen kizárni azt a lehetőséget sem, hogy a franciák belpoliti­kai okokból is túlságos nyomatékoi adnak a különben sem teljesen alaptalan remény­kedő hangulatnak. Arról volna sző, hogy a francia és angol szakértők párisi tárgyalásukon olyan tervben egyeztek meg, amelyet állítólag 'Tti- olini sem utasít vissza s amelynek alapján Laval és Hősre vasárnapi találkozója a francia és angol kormány, mint a Nép­szövetség megbízottal indítványt fognak tenni q háborúskodó feleknek három heti fegy­verszünet megkötésére és a béketárgyalások megindítására. Úgy az abesszinek, mint az olaszok előőrsökkel megőriznék jelenlegi állásaikat, mig a hadseregek zömét bizonyos távolságig visszavonnák. A tárgyalási alapot kölcsönös területátengedés révén képzelik el, melynek folyamán igyekeznének kielégíteni Olaszországnak úgy a gazdasági, mint a területi terjeszkedéssel kapcsolatban jogosnak elismert igényeit. Abesszíniát főleg egy tengeri kikötő megadásával elégítenék ki. Minden arra mutat, hogy ez az utolsó nagy békekisérlet a kőolaj-szankciók megvalósítása előtt. Ha Olaszország ezt is elutasítja, akkor rövidesen sor kerül a petróleum-szankciókra. Ha azonban megindulnak a béke- tárgyalások, akkor a petróleum-szankciókat is elhalasztják mindaddig, mig a béke meg­kötésére lehetőség mutatkozik. A fenntartások a Parisból nagy határozottsággal hangoztatott derülátó hírekkel szemben Rómából és Londonból érkeznek. Be mindkét helyen elismerik, hogy való­ban szó van iíj megoldási lehetőségekről. Olasz hivatalos körökben kijelentik, hogy a \ lőmai kormány csak abban az esetben hajlandó béketárgyalások megindítására, ha a várható megoldás révén gyarmati területeit biztonságba helyezheti, ha Abesszíniát le- fegyverzík és Olaszország uj területeken megfelelő terjeszkedési lehetőségeket kap. Lon­donból viszont erélyesen hangoztatják, hogy az angol kormány a szankciók elhalasztá­sára csak akkor áll készen, ha komoly kilátások mutatkoznak a végleges béke megkö­tésére. Mindkét részről, a fenntartások hangoztatása ellenére is, engedtek tehát az ed­digi merev álláspontból. Abesszínia álláspontjáról különösképen nem is beszélnek, mert ebben a vitában az igazi nagy ellenfelek: Anglia és Olaszország. A helyzet enyhülésére mutat, hogy az európai tőzsdéken tegnap mindenhol reménykedő hangulat és emelke­dő vásárlási kedv mutatkozott. A frontokról szóló hivatalos jelentések különös újabb eseményekről nem adnak hirt. A távirati ügynökségek azonban tudni vélik, hogy az abesszin hadsereg északi nagy offenzivája tegnap megkezdődött. Makallé ellen nagy abesszin tömegek fejlődnek fel és az olasz előőrsök már megpillantották az előnyoniuló modern felszerelésű abesz- szsn csapatokat. Még nem lehet tudni, hogy sor fog-e kerülni nagy ütközetekre, vagy újabb frontelhelyezkedéssel elégszik meg az abesszin hadvezetőség. Olasz részről min­den esetre megtették a szükségeseket, hogy zárótüzzel akadályozzanak meg minden előnyomulást. Badoglio marsall nem akarja kiengedni kezéből a kezdeményezést, Abesz- sziniáfaan különben váratlanul újra nagy esőzések indultak, melyek különösen a déli fronton valóságos sártengerbe fulasztják az előnyomulást kísérleteket. Iliire Cslifal diililiafissaga tárgyalásai fegyverszünet tervével készül Párisba. Ugyanennyi időre elhalasztanák a petróleum- szankció ügyében hozandó döntést. Ezt a három hetet azután arra használnák fel, hogy fokozottabb módon folytassák a békés j megoldást célzó erőfeszítéseket. Három heti fegyverszünet I PÄRIS. (Az Ellenzék távirata.) A tőzsdén ! hire jár, hogy Mussolini egy héten belül haj- ! landó a béketárgyalások tartamára három j heti fegyverszünetet kötni. A csapatok meg- I tartanák elfoglalt pozícióikat elővédek ut- j ján, de a nagyobb erőket visszavonnák meg­felelő távolságra az e?ső vonaliaktól. j LONDON. (Az Ellenzék távirata). A Times j szerint az angol kormány kölcsönös terület- á tenged és alapján készült tervet támogatás- j ban részesítené a keletafrikai háborús konf­liktus ügyében. Nem emelne kifogást az el­LONDON. (Az Ellenzék távirata.) A Reu­ter távirati iroda Páriából azt az értesülést közli, hogy a francia és angol szakértők fo­lyamatban levő párisi tárgyalásain a kelet­afrikai háborús válság békés megoldásának tervezete ügyében közelebbről megegyezés várható. Esetleg a tervezet a hétvégi Laval —Hoare találkozó során már a kormány­férfiak elé kerülhet. Ha elfogadhatónak tart­ják, közük a megoldást célzó javaslatokat az olasz kormánnyal s amennyiben Mussolini tárgyalási alapnak elfogadná, a Népszövet­séggel is. PARIS. (Az Ellenzék távirata. A Journal des Débats szerint a jövő hét folyamán kö­zölni fogják Olaszországgal a Hoare—Laval találkozón kialakuló uj tervet. Ha Olaszor­szág ezt is elutasítja, elkerülhetetlenné válik a petrólemnszankció megvalósítása. Az In- transigearrt azt írja, hogy Hoare háromheti len, hogy Olaszország Északabessziniában megkapja a nem amhara tartományok egy részét, de viszont A bessz indának kikötőt kell juttatni, hogy kijárata legyen a tengerhez. PÁR IS. (Az Ellenzék távirata.) Irányadó helyen nagy jelentőséget tulajdonítanak Ho­are párisi látogatásának, mert a szankciók megszigoritása veszélyesnek tekintett meg­szavazása előtt most lesz az utolsó alkalom arra, hogy megtalálják a békéhez visszave­zető utat. A fenntartások LONDON. (Az Ellenzék távirata.) Párisi lapok arról számolnak be, hogy a legutóbbi tárgyalásokon felvetődött egy fegyverszünet eszméje Olaszország és Abessziníia között, amelynek tartama alatt a szankciókat hatá­lyon kívül helyeznék. Ezzel a híradással kapcsolatban angol politikai körök azt han­goztatják, hogy hasonló természetű javas­latot csak abban az esetben lehetne figye­lembe venni, amennyiben komoly kilátások volnának a végleges béke biztosítására. A Press Association szerint angol kor­mánykörökben úgy hiszik, hogy Laval ter­jeszt elő tervet az angol külügyminiszterrel a hél> végén folytatandó megbeszélése során. Az angol és francia fővárosok diplomáciai és politikai köreiben meg vannak győződve afelől, hogy a Hoare—Laval találkozás uj lendületet fog adni a béke helyreállítására irányuló erőfeszítéseknek s esetleg döntő fordulat is következhetik. LONDON. (Az Ellenzék távirata.) A Reu­ter távirati iroda római jelentése szerint olasz hivatalos körökben csak abban az esetben van meg a hajlandóság a béketár­gyalásokra, ha a várható megoldás révén megszerzik a gyarmatok biztonságát, ha Olaszország terjeszkedési lehetőségeket kap uj területek csatolásával és ha Abesszíniát lefegyverzik. RÓMA. (Az Ellenzék távirata.) Az olasz királyné les-elet intézett Mussolinihoz, amely­ben közölte, hogy a beszolgáltatott jegygyű­rűk közöst ott van a királyé és az övé is, noha őneki a jegygyűrű rendkívül értékes emléke, mert arra a napra emlékezted, ami­kor olasszá kitt. Nem változtatták meg a ko mániáról elnevezett utca nevét BUCUREŞTI. (Az Ellenzék tudósítójától.) Egyes lapok azt a hint közölték, hogy Rómá­ban a Romániáról elnevezett utca nevét megváltoztatták, mert Románia is hozzájá­rult a szankciókhoz. Ezzel a hírrel szemben a Bucuresti-i atlasz követség cáfolatot tett közzé. A cáfolat hangoztatja, hogy Róma kormányzója semmiféle intézkedést nem telt n Romániáról elnevezett utca nevének meg­változtatására. Ennek az utcának neve to­vábbra is „Vi&le Romania“ marad.

Next

/
Oldalképek
Tartalom