Ellenzék, 1935. december (56. évfolyam, 277-300. szám)
1935-12-15 / 289. szám
TAXA POŞTALA PLĂTITĂ ÍN NUMERAR No. 141.16ţ/»92* ám s lej Szerkesztőség és kiadóhivatal: Cluj, Calea Moţilor 4. Fiókkiadóhivatal és könyvosztály: Piaţa Unirii 9, szám. Telefonszám: 109. — Levélcím: Cluj, postafiók So. XArIs ÉVFOLYAM, 2 8 9. SZÁM. PB——I MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA: BARTHA MIKLÓS Előfizetési árak: havonta 70, negyedévre 210, félévre 420, éveit* S40 lej. — Magyarországra: negyedévre ie, félévre 23, évente 4> pengő. A többi külföldi államokba csak a portóküiönbozettel több. VASÁRNAP ■ l5. ■ÁSZ-* 1935 DECEMBER ..Helyre fogjuk állítani a békét és a Népszöve tekintélyét is megőrizzük“ Edssn klielesttése © népszövetségif8-as blsoítság ülésén. — A négus fenntartásokkal él, de ségre bízza.— Népszövetségi ellenzék Litvinov vezetése alatt Az angol alsóházban parázslik a béketervvel szembeni elégületlen&ég A párisi béketerv ügye, mely most már részint a 18-as bizottság ülése révén, részint Abesszínia meglepő gyorsasággal adott válasza révén a Népszövetség előtt áll, kedvezően halad előre. A négus fenntartásokat hangoztat, de elvben nem utasítja vissza a béketervet. Mussolini még nem válaszolt, de a római kormány már a terv részleteivel törődik, arai arra mutat, hogy merev elvi ellenállást nem fog tanúsítani. Az ellenzés meglehetős erővel nem is annyira az érdek Itek részéről, mint az ang'ol és francia ellenzék és a kialakulóban lévő népszövetségi ellenzék részéről adódik. Az angol közvélemény körében, amely nagy lendülettel aí’.v.tt a háborús támadó elleni népszövetségi alap- elvek mellé, erős csalódás mutatkozik a párisi tervvel szemben. Az angol nép a választási harcban előtte hangoztatott elvek után igazságszolgáltatást várt volna a béketerv- től, melynek ilyesmihez valóban nincs sok köze. A hangulatot siet is kihasználni a munkáspárti ellenzék, melyhez a liberálisok és a kormánypárt néhány képviselője Ls csatlakozott. Nem valószínű azonban, hogy ez az ellenzéki csoportosulás, ha valóban béketárgyalások indulnak meg, veszélyeztetni hídja a kormány helyzetét. Párisban szintén erős baloldali ellenzés alakult ki a Laval—Hoare tervvel szemben. Pierre Cot, volt légügyi miniszter a radikálisok egyrészének nevében már interpellált is a szenátusban, a távollevő Lava! azonban még nem válaszolhatott. „Támadó háborúval állunk szembe — mondta Col — és a Népszövetség megjelölte a támadót. Franciaország eddig még mindig a népszövetségi alapszabályok megszegőjének szigort! büntetését kívánta. Elejti-e most népszövetségi politikáját? Én és elvbarátaim — végezte kijelentéseit Cot — szégyelljük magunkat a párisi béketervért“. Genfben, ahol Lávái és Eden tegnap a jelenlévő delegációk minden vezetőjével tárgyaltak, szintén ellenzék van kialakulóban. Ennek az ellenzéknek tagjai főleg a kisállamok képviselőiből kerülnek ki és élükre, hír szerint, Litvinov orosz külügyi népbiztos fog állani. Az oroszok állítólag arra Is készen állanak, hogy ellenvetéseik meg nem hallgatása esetén a Népszövetségből kilépnek. Nem valószínű azonban, hogy akár a népszüvtségi ellenzék, akár az angol és francia parlamentekben kialakuló ellenzék akadályt háríthasson a béketárgyalások elé, ha azok valóban meg fognak indulni. Abesszínia, mely eddig îs rendkívül diplomatikusan viselkedett, ezúttal sem hazudtolta meg magát és az olasz támadás elleni ellenszenvre számítva, a Népszövetségre akarja bízni a kérdés eldöntését, amiért már a népszövetségi közgyűlés összehívását is kérte Avenol népszövetségi főtitkártól. Avenol azt válaszolta, hogy a kérdés elintézése a szerdán amugyis összeülő népszövetségi tanácsot illeti, mely egyedül illetékes az ügyben. Genfi vélemény szerint a tanács minden valószínűség szerint tudomásul veszi a párisi béketervet, de a semlegesség álláspontjára helyezkedik és tartózkodni fog a határozathozataltól. A I8-as bizottság tegnapi ülésének, melyen a szankciók tárgyalását elhalasztották, egyedüli kiemelkedő momentumát Eden kijelentése képezte, mely következőképen hangzott: „Helyre fogjuk állítani a békét és a Nép- szövetség tekintélyét is megőrizzük“. Laval és Eden különben tegnap este hazautaztak és esak a népszövetségi tanács ülésére jönnek újra Genfbe. Hoare, akit egyik svájci üdülőhelyen korcsolyázás közben baleset ért, csütörtökön utazik vissza Londonba, hogy képviselje álláspontját a béketerv miatt meginduló nagy külpolitikai vitában. Hoare balesete A karácsonyt megelőző vasárnapnak a német alaposság és a latin tárgy szeretet becéző neveket adott. A haims december első ünnepét vas, a másodikat ezüst és a karácsony előttit arany vasár naprtak nevezi Ezt a jelentést a vidám örvendezés érthető áttétele ráborítja szépen a vasárnapot körülölelő hetekre is. Csöndes, alapos, lassú, koránkészülődő kornak találmánya ez. Játék — a játélcvásár idején. Az emberek igyekeztek lehelő korán fölkészülni a karácsonyi örömökre. Gyűjtöttek, vásároltak. meglepetéseken törték a fejüket. Állatokat hizlaltak az ünnepi lakomákra. Fúrtak, faragtak, szőttek, hímeztek és jóízű tészták „receptjeit“ sétáltatták az elméjükben. Jött az idő, amikor a vagyoni eltolódások miatt a szegényeken is kellett segíteni: fölszólították és végig házalták a tehetősebbeket, hogy adományokkal és ajándékokkal elősegítsék a gondoskodást az ügyefogyottak nagy karácsonyfáiról, asztalairól, adományairól. Természetesen az ünnepi kellékeket áruló üzletekben fölöttébb nagy volt mindig az élet. Habzó, tulpezsgő, szédületes néha. A nos, ezüst, arany jelzőket a legforgalmasabb napok hangsúlyozása céljából is bizonyára üzérkedők eszelték ki. vagy a kereskedők érdekében találták föl. Ezek a karó- csongi hetek a pangások és válságok ideje- i ben is hatásosak voltak és gyakran újabb 1 lelket öniöttek az egész éoi nehéz'r-ekke\küz- j dő árusba. Ma is emlegetik még a vas, ezüst és arany heteket karácsony előtt, de tartalmuk puszta csonk. A? ünnepi készülődés szinte csak a parányi számú választott szenvedélye vagy szokása már s a kereskedelmi forgalom régóta pang ilyenkor, ma pedig fájdalmasan áll, mint a száraz malom. Már két hét se választ. el karácsonytól s a kirakrrtokba csak épp kezdenek föltünedezni a bátortalan tárgyak, figyelmeztetve a közelgő nagy ünnepre és vásári kedvet próbálva fölszitani a gondokkal küzdő emberben. Sehol a tömegkészülődés heve és láza. Kereskedőink teli vannak panasszal; nemcsak a karácsonyi vásár nem kecsegtet, de a decemberi független cikk eladása se sikerült: a természet „mostohán1 bánik velük, nincs szigorú hideg, nincsen hó. A legnagyobb baj azonban az ember kedvetlensége, gondlelisége s pénztelensége. A vásároló joggal panaszkodik, hogy a mindennapi élet szükségleteire sem telik és az árak egyébképen is ijesztően szöknek föl, mintha Jákob létráját építenék. Ugyan kinek telik kedve és pénze ily nyomasztó helyzetben, a vidámság és a boldogság meglepetéseire? Kinek a jótékonyságra? Kinek a farsangra? A karácsony a szeretet, megértés, békélés ünnepe, de hol találunk a szeretet és békülékenység tömegesebb jeleire mind i az egész nagyvilágon? Ahol volna is hajlandóság és kedv gondtalan ünnepre, a messziről dübörgő háborúk, pénzügyi csaták letörlik az önkéntelen mosolyt is az ember arcáról. A világ igazi élet-üteme már csak egyes harci szervezkedésből a kizárólagosság önzésével és étvágyával indult vagy a hatalom meghódítására most menetelő csoportoknak ad jutalmakat és a nagy tömegek — a Krisztusi karácsony szellemének igaz céljai s hordozói — siralmasan elmerülnek a bizonytalanság, a gond, a nélkülözés, a veszedelem feketeségében. Kettéhasadt a világ. És még több is lehet. Valahogy az a megérzés háborgat, hogy bármint halad is most a külközélet a pillanatnyi béke felé, az emberiség szorongattatása és sötétlátása nem fog enyhülni és ezért semmi remény igazi ünnepre és semmi valószínűsége a dúsan vásárló arany vagy ezüst hetek hasznának. Miért is enyhülne? Ki tudja, nem-e sodródunk mégis csak lassan-lassan a nagy katasztrófába, rövid szünet után, végső veszélybe, amelyet évek óta jósolnak és idéznek az államférfiak. „Beüthet“. Itália hőse jó régen erre az esztendőre jósolt háborút és a magáét csakugyan megkapta. Mások mostanság 1937-re várják a nagy általános mészárlást. Miért ne találnák el? Az árnyékok gyakran előre hullnak s ki tudja, hogy ez az alkonyati hangulat, mely az emberi lélekre borul, talán ennek az árnyéknak egy „sugárkévéje“. GENF. (Az Ellenzék távirata.) A Svájcban pihenő Hoare tegnap kisebb korcsolya-baleset áldozata lett. Az angol külügyminiszter korcsolyázás közben elesett a jégen és betörte orrát. A baleset következtében a külügyminiszter nem utazhat vissza Londonba, bár állapota any- nyira kielégítő már, hogy csaknem naponta újra kijár korcsolyázni. Azt hiszik, hogy csütörtökön Hoare már Londonba utazhat, hogy résztvegyen a nagy külpolitikai vitán, amelyet a munkáspárt és a liberálisok kezdeményeznek a Laval—Hoare béketervvel kapcsolatban. Eden beszéde GENF. (Az Ellenzék távirata.) A 18-as bizottság ma összeült, hogy megvizsgálja a szankciók alkalmazása alakult bizottság jelentését. A vita közben Eden a következőket mondotta: Helyre fogjuk állítani a békét és a Népszövetség tekintélyét megőrizzük. A bizottság elfogad!« az albizottság! jelentést, majd Vasconcellos elnök kijelenti, hogy nem iászik opportunusnak, hogy mostan a napirend második pontját, vagyis az Olaszország elleni szankciók biterjesztésének kérdését tárgyalják. WesIrmánn svéd és Gomez mexikói dele- j gátusoik kijelentik, hogy a szankciók kiterjesztése mellett volnának és helytelenítik a vita elhalasztását. A bizottság elhatározta, hogy a jövő szerdáin a Népszövetség tanácsülése után ismét összeül. Az olasz álláspont RÓMA. (Az Ellenzék távirata.) Minden valószínűség szerint Olaszország magatartásának első megnyilatkozása a Laval—Hoare béketervvel kapcsolatban az lesz, hogy kiegészítő felvilágosításokat kér. Olaszország nem nagyon hajlik arra, hogy elfogadja a tervnek azt a részét, amely Assab kikötőn keresztül folyosót nyit xibessziniá- nak a tengerhez. Az olaszok nem szeretnék ezt a kikötőt A bessz i ni án a k átadni. A közfigyelem rendkívüli érdeklődéssel tekint az úgynevezett gazdasági és népesitési terjeszkedési zóna felállítása elé. Olasz körökben jelenleg főleg a tervezet technikai oldalaival foglalkoznak. A béketerv állítólag figyelemmel lesz a ben- szütöttek és a külföldiek szerzett jogaira, ebben az esetben Olaszország tudni szeretné, hogy a szóban- forgó területeken milyen szerzett jogok vanrtak életben. Az augusztusban Abesz- szinia és Rickett között megkötött szerződés értelmében az Olaszországnak ígért területek bányáinak kihasználását állítólag legnagyobb részben már előzőleg ennek az angol pénzembernek Ígérték oda. Abesszinia a Népszövetség döntését várja GENF. (Rador) Népszövetségi körök szerint a négus válasza nem kategórikus visz- szautasitás, viszont az olasz kormány sem fogadja el fenntartás nélkül az angol—francia javaslatot. Az Abessziniának adandó kikötőhöz Eritreán vagy angol Szomálin át fog vezetni az ut egy zónán keresztül, amely az abesszin császár szuverénitása alá fog kerülni. Avenol népszövetségi főtitkár jegyzéket kapott az abesszin kormánytól, amely közli, hogy teljes fenntartással él a francia—angol kompromisszumos javaslattal szemben. Az abesszin kormány kéri a népszövetségi tanács és közgyűlés összehívását, hogy az állást foglaljon a francia—angol javaslat i ügyében, mert a közgyűlés egyedül hivatott dönteni ebben a kérdésben az alapokmány előírásai értelmében. ADDIS-ABEBA. (iRador) A négus táviratilag megbízta Colsont, az abesszin kormány amerikai tanácsosát, hogy az addis-abebai angol követtel együtt tárgyaljon a francia— angol béke javas! átokról. Colson ma délelőtt már tanácskozott is az angol követtel. Elégedetlenség Angliában LONDON. (Az Ellenzék távirata.) Atlee ezredes, a munkáspárti ellenzék vezére egy népgyülésen a Hoare—-Laval-féle megegyezési tervezetről a következőket mondotta: Ez a terv kicos benyomást keltett az angol népnél. A javaslat többet nyújt a támadónak, mint amennyit erőszakkal sikerült megszereznie. Ez a kollektiv biztonság alapjainak fölhoritását jelentené. Melyik államnak lesz még bizalma a Népszövetségben, ha annak védelme országa felének elvesztését jelenti annak a javára, aki erőszakkal megtámadja. Az angol nép fel van háborodva a repül.': cióján ejtett folt miatt és ha a korr- nem mond le erről a javaslatról, úgy a \-- államok nem fognak többé bizni Anglia jóhiszeműségében velük szemben. CFolgtatása a 16. oldalon,j
