Ellenzék, 1935. november (56. évfolyam, 252-276. szám)

1935-11-29 / 275. szám

2 ELLENZÉK A kitűnő gyártmányairól! közismert Gromen & Herberts. A, Sibim posz ó gyárak, Cluj-i lerakata. Calea Regele Ferdinand No. 13. — Telefon 959., különlegessége A kisebbségi iskolák hiva­talos, szürke egyenruha­szövete. — Dús választék: férfi és női ruha, továbbá kabát szövetekben, a leg­újabb divat-mintákkal. Megbízható, szolid árut hap, mérsékelt órákká \ MIT ÍR A ROMÁN SAJTÓ l POCA: A egyenes és fogyasztási adók eme­léséről készült törvénytervezetben 4—8—ic—íz iz.:lékos adóról van sző, mit a tisztviselői fize- usekből levonnak, tv meglep bennünket. Ma- amikor ' tisztviselők létminimuma, i- alig van biztosítva, midőn a drágaság iwpról-napm jobban emelkedik s semmit nm tesznek ennek teltar- biztatására, humánus dolog c fizetések leszállítá­sa? Az állam s a drágaság egyformán húzzák a szegény hivatalnokot, akit pusztulás fenyeget ma­holnap. \helvett, hogy segítenének rajtuk, miért kérnek tőlük uj áldozatokat? Miért adnak egy megyében 72 milliót kulturafepra s miért költe­nek 50 milliót mozicélokra? Csupán ezt a két tételt említjük, bár határtalan ezeknek a. tora. — A Tatarescu-kormány fájdalmas ajándékot készít karácsonyra. Ilyesmit nem vártunk volna. — A tisztviselők el vannak szánva az ország érdeké­ben minden áldozata, de a pazarlás megszünte­tését kérik elsősorban. DIMIEATA: Véget er a .szép, derűs idő, mely munkaalkalmat adott annyi munkátknnak. A hatóságoknak most az kötelességük, hogy ele­jét vegyék az ezzei járó nyomornak, amit csak munkalehetőség teremtésével lehet elérni. Köz­munkákra van szükség a munkáskarok foglalkoz­tatására. Amint a hó leesik, nyomban hozzá kell kezdeni a munkanélküliek támogatásához. — Ez adott okot arra, hogy néhány nappal előbb a munkanélküliek feisegitésérc akkuit központi bi­zottság ülést tartott I. Nistor miniszter elnökle­tével a munkaügyi minisztériumban, hogy az alapok teremtésének ügyét letárgyalja. Stavri Cu- nescu áltemtitkár nagy beszámolót tartott s meg- állapitocta. hogy a munkanélküliség nálunk, csök­ken 1932. óta. A csökkenéstől a végleges meg­szűnésig azonban még sok van s igy nem lehet a szükséges teendőkről lemondani. Az államtitkár beszámolt az országban felállított 56 munkanél­küli segélyhivatal működéséről. — Ezután Nistor miniszter tett előterjesztést a téli menhelyek és melegedők felállítására vonatkozóan. A segélye­zést nem lehet egyedül a szósz crin: vett munka- nélküliekre fenntartani. A besszaribiai éhínség is áldozatokat követrei a kormánytól és magáno­soktól. Ezerszámra éheznek a gyermekek, kiknek hozzátartozói maguk is irtózatos kínok között szenvednek. — Az éhség legjobban a leányokat sújtja. Elárasztják a városokat, hol munkát ke­resnek, majd a züllés útjára jutnak A főváros­ban is sok szenvedés van. Nem lehet vakon el­menni ezek mellett. CURENTUL: Mi ha lach e-pá reja bejelenti, hogy eljövendő kormányzási alkalmával a transzfer- panamák ügyében parlamenti vizsgálatot fog el­rendelni. Bravó! Először azért bravó, mert a fegyházak megtelnek. Másodszor meg azért bra­vó, mert megijeszti a kormányt és a szenátoro­kat. akik most már tudhatják, hogy bukás után miként fogják rózsaszirmokkal telt párnára haj­tani fejeiket. Vizsgálat! Vizsgálat!... Ez a ref­rénje MihaJache kupléjának. Ki ne örülne az ilyen sportnak? Elfoglaljuk a legjobb páholyokat s így élvezzük, hogy pártyezéreink miként izzadnak. A vizsgálatok és a vizsgálat alatt állók száma te­hát szaporodni fog s nem lesz politikus a végén, ki megmenekült volna. ARGUS: A mai államokat nehezebb vezetni, mint a régi országokat. Az „antik“ államok pol­gárai összegyűltek a fórumon és határoztak. Ma már megbízottakat választanak maguknak. — A görög államforma feltételei ina már hiányoznak. Az állampolgárok nem ismerik a közügyeket, nagy számuknál fogva s azért, mert foglalkozás szerint nagyon meg vannak oszolva. Nem isme­rik egymást s nem ismerik azt sem, akit érde­keik védelmére választanak. „Zsákba macskát vá­sárolnak.“ Innen ered a modern állam válsága, mely alapjában véve bizalmi válság a maga való­jában. A jelöltek mindent megígérnek. Tudják, hogy a szavazók nagy tömegei mit óhajtanak. Akkor is igy tesznek, ha tehetetlenségükkel tisz­tában vannak. .— Csalók és naivság igy állanak szemben egymással. A folytonos csalódás aztán folytonos elégedetlenséget okoz, A szavazók uj, becsületes vezetőket keresnek ennek folytán ál­landóan. Nem éreznek együtt a kormánnyal ak­kor sem, ha rászavaztak. Az Isten szerelméért! Hagyjatok már fel a könnyű, hazug ígéretekkel! A kormányzás mértéket, titoktartást és tekintélyt követei uay ellenzékben, mint kormányon. Averescu marsall megváltoztatta taktikáját BUCUREŞTI. (Ax Ellen/óh tudósítójától.) Az Averescu marsall vezetése alatt álló Nép- púrl teljes csöndben most tartotta országos kongresszusát Bucuresti-bcn. A kongresszu­son Averescut életfogytig!mi pártelnökké vá­lasztották, amit a: öreg marsall nagy beszéd­ben köszönt meg. A beszéd hangneme és az abban leszögezett taktika élesen eltér Ave­rescu eddigi politikai kijelentéseitől. Azzal foglalkozott, lehet-e erőszak utján kormány­ra kerülni? Nem ez a kormányra kerülés útja — hangsúlyozta. — Becsületemre kijelentem, hogy sohasem követeltem magamnak a ha­talmat, amit sem koldulni, sem kikényszerí­teni nem szabad. A kormány me g b i zú s t csak elfogadni lehel akkor, midőn fel lesz ajánlva. így történi az elmúlt évben is. midőn ily ajánlatot kaptam. Már-már uralomra kerül­ném volna, az úgynevezett nagypártok azon­ban ellenem össiurfogtak. Nem amiatt pa­naszkodom. mert ez sikerült nekik, hanem azért, mert az ország elveszi tett engem, aki legjobban szolgáltam. Averescu marsall ezután azokkal a sike­rekkel foglalkozott. melyeket pártja ért el kormányon léte alkalmával. Felhozta, hogy a párt hivatalosa, az „îndreptarea“ nevű na­pilap öOO ezer lejjel tartozott papírért ak- kor. mikor a hatalomról távozott. Végül ar­ia kérte híveit, zavarkeltés nélkül dolgozza­nak a párt érdekében odahaza. 1928-ban megmondtam, hogy az ország veszélyben van. Akkor kezdődött a veszély. Most ezen az utón járunk. Hogy hova érünk, nem tudom. Adja Isten, hogy jól végezzük. Meg kell tisztítanunk erkölcsi és politikai szempontból jHÍrtunkat — végezte beszédét Averescu. Politikai körükben nagy feltűnést keltett, hogy Averescu szakított ismert magatartá­sával s oly húrokat pengetett, melyek való­sággal bűnbánóan szólnak. Kíváncsian vár­ják, miként fog fegyvertársa, az alkolmány- védő front másik vezére: Gheorghc Brat iá­im alkalmazkodni ehhez az állásponthoz. Szenzációk — edy kisvárosban.. Eltéved! csendöitolgó, amely emDcri ölt es falu. amelultcn America elöl! lionosüoüMi meg a SEBESEL-SASESC. (Az Ellenzék tudósító­jától.) A városka, hova érkeztem, néhány érdekes szenzációt Lartogat számomra. Alba- Iulia-tól alig busz kilométernyire fekszik, a Vintul de Jós—Sibiu-i vasútvonalon. Kis szász város ez a Sebesül-Săsesc, ennek a meghatározásnak típusát képviseli rende­zettségével, jelentős gyáriparával, melynek egyik nevezetessége az országoshirü G. B. L. seíyemharisnyagyár és ennek a megha­tározásnak hátrányaival, zárkózottságával és tartózkodó magatartásával. A városkának most nagy szenzációja van, amelyről Alba- Iulia-n szerzek tudomást, hol a hivatalos vizsgálatot lefolytatják. Az eset, amelyről irni kell, tulajdonké­pen nem is a városkában, hanem egy közel lévő községben, Pianul de Sus-ban történt, de annak hőseit az egész megyében jól is­merik. A hivatalos vizsgálat adatai szerint Barbu loan ottani csendőrőrmester letartóz- j tatta az Alba-megyei biróságok régi isme- j rösét. Voisan Nicolaet és azt egy havi bün- j tetősének kitöltése céljából Alba-Iuíia-ra akarta bekísérni. Az elitéit a fain főutcáján elhaladva futni próbált, hogy megszökjön a büntetés elöl. A csendőrőrmester a szöke­vény után lőtt és azt lábon találta, ugyanaz a golyó azonban tovább haladva, egy ártatlan ember halálát okozta. A sors ugyanis úgy hozta magával, hogy a községháza előtt, hol a szökés történt, a katonai szemlére várakozva állt Birg Mihály is, a falu legmódosabb földbirto­kosának fia. A lepattanó golyó a szeren­csétlen szász fiatalember szivén hatolt át és a szerencsétlen ifjú a helyszínen ki- szenvedett. A tumultusnak ismét a szökevény vette hasznát, mert egy gazdátlan szekérre ugorva, vad iram­ban elhajtott a faluból. Alba-Iulia-ról hivatalos bizottság szállott ki a helyszínre és ez alkalommal megálla­pítást nyert, hogy a szökevény már akkor is fejszét emelt a csendőrőrinesterre, amikor az letartóz­tatta. Ez a körülmény indokolttá tétté a csendőr- őrmester fegyverhasználatát, amelynek ál­dozata a szerencsétlen szász legény volt. A szökevényt aztán másnap Alba-Iulia-n elfogták a hatóságok. Pajtásházasság... Amilyen tragikus ez a szín, olyan vidám az a specialitás, melyet Sebesül-Săsesc vá­roskában hallok. prdbsîiâiassâgo!... Cut Alba-megyei faluról eddig nem sokat tudtunk. Pedig ez a község méltán meg­érdemli, hogy az országos érdeklődés köz­pontjába kerüljön. A kis Alba-megyei köz­ség, melynek alig van néhány száz lakosa, jó néhány évtizeddel megelőzte egy érdekes szokásban a szabad Amerikát. Ismeretes, hogy pár évvel ezelőtt milyen vihart váltott ki az a híradás, mely arról számolt be, hogy Amerikában mozgalom indult meg a rosszul sikerült házasságok megakadá­lyozása céljából pajtás, illetve próbahá­zasságok bevezetésére. Nincsenek pontos adtaink arra vonatko­zóan, hol tart az. amerikai mozgalom, el­lenben megállapithatjuk azt az eredményt. hogy a kis Alba-megyei községben már hosszú évek óta he van vezetve ez a népszokás. A Cut-i leendő házastársak a szülők közös beleegyezésével a házas­ság megkötése előtt néhány hérte őssze- köHöznek, hogy megállapítsák, hogy egy­másnak valók-e. A válság azonban ezt a „reformot“ is ki­kezdte. A csődnek nem érzelmi, de anyagi okai vannak. Az utóbbi hetekben egy pró­baházasság azért nem sikerült és a felek azért hagyták el örökre egymást néhány hét után, mert a szülők nem akarták telje­síteni a férfi anyagi feltételeit. A Cut-i pró­baházasság első áldozata, a fiatal leány igy szégyenszemre visszament szüleihez. így bukik meg a próbaházasság reform­ja egy erdélyi kis községben néhány ezer lej miatt... B. B. Névrománosiiások lesznek a kfözség- házmkon BUCUREŞTI. (Az Ellenzék távirata.) A' törvényelőkészítő bizottság uj törvényjavas­laton dolgozik a névrománositásra vonatko­zóan. Terv szerint csupán, akkor van helye névramánositásnak, midőn valakinek bár­mily okból megbélyegzett, vagy" gúnyos neve van. Egészen más a helyzet abban az eset­ben, ha a csatolt területek románjairól vám szó, akik elhagyták román hangzású nevü­ket a magyar, vagy orosz uralom alatt. Ezeknek nevét a törvényjavaslat értelmében egy tömegben és ingyen fogják a községi bíró közbenjárásával vi ssza romános i tani. Uj itt áll u szerkesztőségi előszobában G. István, volt vasutas, aki egy nem is túlsá­gosam közeli városból gyalogolt be, hogy segítséget vigyen a családjának. Itt áll, ka­lapja a kezében, viseltes, sötét ruhában, ka­bát nélkül, arcán több napos borotválatlan- ság. ősz, fekete nyomával, tekintetében az üldözöttség, reménytelenség és kétségbeesés pillantásával. Komoly, szép arc s szakálla még kifejezőbbé teszi. Sovány és sötét, szo­morú és reménytelen. Ilyennek képzeli az olvasó Dosztojevszkij. Tolsztoj és Puskin hő­seit, tömeglakások elnyűtt filozófusát, aki reménykedni sem tud, talán nem is akar. G. István nem ilyen regényes hős, nincs életében semmi romantika. Kis ember ö a névtelen ezrekből, aki egy falat kenyeret, egy kis tüzelőfát akar a családjának. Az éle­te csöppet sem regényes, legszebb napjait az állomás vonal szaga és sínjei között töltötte, egyensapkában végigkopogtatta a vasszörnye­teg kerekeit s úgy találta, hogy fontos, amit tesz, hasznos, mint ahogy az is volt. Fele­sége, gyerekei kicsi de biztos alapon álltak s ha szegényes életformák közt is, de ren­desen megéltek. Ma paradicsomi gyönyörű­ségnek tűnik G. Istvánnak a régi élet, amely elsülycdt, csillogó sínpárjaival, vasárnapi ebédjeivel, kis örömeivel együtt. Először arra kér G. István, hogy Írjuk meg az ő nagy nyomorúságát. .Aztán mást gondol. Újságárusnak jelentkezik. azt mondja: — Semmi se szégyen. Megpróbálom. Uj életet kezdek, mert ezt már nem lehet elvi­selni . . . Szerencséje van, azonnal fel is %-eszik. Boldog. Valami mosoly féle bujkál kemény vonásu arcán. Elindul G. István, a novemberi utcán a havas esőben, hóna alatt a friss festékszagu lappéldányokkal, olyan reménykedéssel, mintha ez a mesebeli pilla­nat, hogy újra munkába fog. uj életet jelen­tene csakugyan. (M. L . ) MEGHŰLÉSNÉL, nátha’iáznál, torokgyulladás­nál, mandolaiobnál, fülkatarrosná!, vakmínt idegfajda Imáknál és szaggatásnál naponta fél po­hár természetes „FERENC JÓZSEF1 keserüvíz nagyon Jót tesz, mert 3 gyomorbélcsatomát ala­posan kitisztítja cs desiníiciáija, azonkívül pe­dig megfelelő emésztést biztosit. Egyetemi or­vostanárok véleménye szerint a FERENC JÓZSEF víz hatása gyors, kellemes és megbízható s ezért használta járványok idején is igen cél­szerűnek bizonyul. Mozgöszinházak műsora: CSÜTÖRTÖK: CAPITOL-MOZGÓ: A szezon legkimagas­lóbb filmeseménye! Jan Kiepura leg­újabb filmsikere: MINDEN ASSZONYT SZERETEK. Partnerei: Lien Deyers. Adélé Sandrock, Theo Lingen. EDISON-MOZGÓ: I. MOSZKVAI ÉJSZAKÁK. Fősz. Harry Baur. Annabella. II. MA ÉJSZAKA VÁRLAK. Fősz. Paul Hörbi­ger, Jenny Jugo. 3, 6, 9 órakor. MUNKÁS-MOZGÓ: Dupla műsor: Î. A PÁL UTCAI FIUK. Teljesen uj átdolgozás. II. AZ ÉGBOLT DÉMONAI. Főszerep­ben: Richard Cromwell, Dorothy Wil­son és Robert Amstrong. Előadások kez­dete fél 5, 6, fél 8 és 9 órakor. ROYAL-MOZGÓ: Kettős műsor: I. ORLEAN- SI SZŰZ. (Jeanne DeArc.) II. VIGYÁ­ZAT, DINAMIT! Georg 0‘Brien-eL Elő­adások: I. 3.20, 6.20, 9.20. II. 5. 8. 11 órakor, SZÍNKÖR-MOZGÓ: BÁL A SAVOYBAN. Fő­szerepben: Aípár Gitta, Bársony Rózsi, Halmay, Járay. Zene: Ábrahám Páltól. Holding: Magoofu STREET. Ford.: Szabó Imre. Szenztc ■ s nagy regény, két kötet, 400 lap Lei 17G--­I ( Postán után véti. ÉdtaÁM: Quj I portómenfesen. -

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom