Ellenzék, 1935. november (56. évfolyam, 252-276. szám)

1935-11-27 / 273. szám

Bovemb ar U. ' ELLENZŐK Az ellenzéki pártok erőviszonyai Mihalsicliie pártja tösreíBa kérésire a politikai kelyzetoí essméá e^egviar ícáffa., — JHaisáu ultímá^utna BUCUREŞTI. (Az Ellenzék távirata.) El- sl Ienzéki pártok körében erősen készülnek fi ^ a felirati vitával elinduló parlamenti harc­ra. Számbaveszik erejüket és megállapít- âţ ják, kire számíthatnak. Mihalache pártja zi ismét leszögezi, hogy a legerősebb ellenzéki pártot képviseli ma Romániában. Az 1933. évi általános választások során ugyanis a párt 29 man­dátumot szerzett, amihez Lupu dr. fúzió­ja folytán még 11 lupista mandátumot kellene hozzáadni. U ügy Mihalache, mint Lupu dr. oldalán azon­>d ban szakadások voltak. így húrom képvi­sz selő szakadt el dr. Luputól és két képvise­li lő Vaidához csatlakozott, ezenkívül Gh. Cri­xe san képviselő halálával szaporodott a vesz­ít teséglista. Ezt a nyolc mandátumot levon­va, a parlamentben Mihalache pártja ma 32 képviselőre számíthat. A cuzisták ugyan­ifi akkor 9 mandátummal rendelkeznek, ugyan­is csak kilenc mandátumuk van a Goga-pár­it tiaknak. A vaidista képviselők száma pedig mindössze három. A jobboldaliakhoz kell estenkivül az öt dísszidens lupistát is számí­tani, amivel összesen 26 mandátum fölött rendelkeznek. A mérleg tehát: 32 Mihalache­párti és 26 jobboldali képviselő a parla­mentben és 11 Mihalacbe-párti és három jobboldali a szenátusban. A jobboldali blokkhoz kell számítani Mihail Manoilescu volt bankkormányzót is, aki szintén lecsat­lakozik Gogához. A parlamentet megnyitó trónbeszéd szö­vege nem nyugtatta meg a Mihalache-pártot A kormány munkájának folytonosságát kí­vánta meg a trónbeszéd, ami annyit jelent hogy a kormány nem távozik helyéről, te­hát a helyzet nem „változott“, amint ezt Mihalache pártjának november 14. előtti jelentése közreadta. Ez a körülmény a bel­politikai helyzet újabb megvizsgálását teszi szükségessé részükről. A Curentul szerint elsősorban Maniu kí­vánja ezt, ki a kiméletnélküli ellenzék! harcot tovább szeretné folytatni. Maniu egyelőre nem nyilatkozott ebben az irányban. Környezetében úgy tudják, hogy legfeljebb egy havi időre hajlandó a Lupu és Costachescu által diktált ellentétes „tak­tikát“ megtűrni, aztán szakadásra kerülhet a sor, ha Mihalache továbbra is határozat­lan és következetlen marad. Az angol választások végső eredménye LONDON. (Rador.) A skóc egyetem elsó házi képviselőiül z koiizervati v-párlit — köztük a minap elhunyt Noel! Skelton álíliam- titkárt — és egy liberalst választottak meg. így az alsóházi' választások végleges eredmé­nye a következő: 434 kormánypárti, köztük 387 konzerva­tív, 34 nemzeti liberális, 8 nemzeti munkás­párti, 4 nemzeti és x pártonkivüli és 181 el­lenzéki, köztük 154 munkáspárti, 16 liberális, 4 föggewsn-hberáMs, 4 független munkáspárti és 2 pártonkivüli és 1 kommainásta. Még nem tudják, MacDonald vállal-e je­löltséget a Skelton halál aval megüresedett helyre. H jkzszabdlQintiŰ 3§i! íi$ Védekezés az obsámlící® edlere BUCUREŞTI. (Az Ellenzék távirata.) A Parlament ma tovább folytatja) munkáját és hozzá kezd a felirati rittához. A kormánypárt vezetői tegnap bizalmas megbeszélést foly­tattak és megállapították, hogy a vita milyen mederben fog lefolyni. Elhatározták, hogy módosítják a házszabályokat s igy akadá­lyozzák meg az ellenzéki pártok törekvését, hogy a felirati vitát kitolják és a törvény- tervezetek gyors le tárgyalásai lehetetlenné tegyék. A terv az, hogy az interpellációk és bejelentések körét megszüntetik és ezek szá­mára az eddigi szóbeliség helyett Írásbeli formát imák elő. A kormány elhatározása az ellenzéki párokat kellemetlenül érinti. Miha­lache pártjának parlamenti vezérlő bizottsá­ga ma fog összeülni, hogy végleges formá­ban döntsön a követendő taktikára vonat­kozóan. A liberális párt tegnap ünnepélyes kere­tek között nyitotta meg a Jon C. Bratianu nevéről elnevezett könyvtárt s az ellenzéki pártvezérek közül többen jelentek meg az ünnepségen. Bucuresti-i lapok nagy jelentő­séget tulajdonítanak annak, hogy az ünnep­ség során Tatarescu miniszterelnök és az el­lenzéki pártok vezérei találkoztak. Az is fel­tűnt, hogy Jorga—Titulescu—Argetoiamu egymás közt mélyreható bizalmas tanácsko­zást folytattak. Tatarescu és Titulescu min­dent elkövetnek, hogy a parlament nyugodt munkáját biztosítsák. A pártküzi tárgyalás bizonyára ezt a célt szolgálta. Diadalmenetben kísérte Athénbe a görög nép György királyi Nincs egység a royalista vezérek között ATHÉN. (Az Ellenzék távirata.) Az Athén­be érkezett György királyt nagyszabású ün­nepségekkel fogadták. A királyi menet Phar- lerantól Athénig a 6 kilométer hosszú Syn- gros-alleen keresztül folytatta útját. Az ut kétoldalún felsorakozott csapatok és hatal­mas tömeg üdvözölte lelkesein az uralko­dói. Athénben a történelmi Hadrian kapunál a főváros polgármestere az összes görög vá­rosok polgármestereivel és számos egyesü­let elnökével együtt fogadta az uralkodót. Mikor a királyi menet a kapu elé ért és megállt, felvonták a királyi zászlót, a ze­nekarok a király himnuszt intonálták és a város összes harangjai megkondultak, mi­közben egymást követték az ágyulövések. A főváros polgármestere üdvözölte a ki­rályt, aki láthatóan meghatva mondott kö­szönetét a következő szavakkal: Köszönöm a meleg fogadtatást, miben részesítettek és boldog vagyok, amikor visszatérek hazámba és viszontlátom .Athént. A legmélyebb meg­hatottsággal hallgatom éljenzésüket itt az Akropoliísz lábainál, mint a nemzeti egység és testvériesség jelképekéní. A menet ez­után a katedráiig felé vetlíe útját, ahol a pap­ság a.z athéni érsek vezetésével hivatalos Te Deumot celebrált. A kormány tagjai és a magas méltóságok kíséretében a király ez­után az ismeretlen katona síremlékéhez ment ahol koszorút helyezett el. Pontban 12 óra­kor lépett be György király a királyi palo­tába'. A palota előtti téren százezrek éljenez­ték az uralkodót ebből az alkalomból. Mintáin a király fáradt, ma nem lesznek : politikai jellegű kihallgatások. Azt hiszik, I hogy Kondylisz holnap előterjeszti kormá­nyának lemondását. A politikai helyzet egyébként Görögország­ban épp olyan zavaros, mint 1923-ban volt, j amikor György király elhagyta az országot. Minden erőfesziüés, amely létre akarta hozni a különböző pártok és frakciók közötti kö­zeledést a király hazaérkezése előtt, meg­hiúsult. Bármily együttműködés lehetetlen­nek látszik. A royalista vezérek mindegyike memoran­dumot akar átnyújtani a királynak, ki­fejtve álláspontját a további teendőket il­letőleg. Különösen Kondylisz és Kaldarisz között folyik majd a küzdelem a hatalomért. György király proklamáció! intézett a nép­hez, amely iránt szeretettnek és hálájának ad kifejezést. A száműzetésben is a görög nép gondja lebegett, mindig előtte, most pe­dig minden erejét annak szolgálatába állit- jj ja. A múltat el kell felejteni, mindenki szá­mára biztosítva a teljes egyenlőséget és jo­got. Megfosztja Roman Vaier törvénytervezete önállóságuktól az ipartestületeket is, ameny- nyiben tervezetének egyik szakasza kimond­ja, hogy a törvény életbeléptetésétől számított 15 nap alatt a: ipartestületek minden vagyo­na az állam tulajdonába megy át. A törvény tervezeti csak most került nyil­vánosságra és az ország minden, részében nagy visszatetszést keltett. Különösen az ipartestületek vagyonának kisajátítása ellen hangzanak el éles bírálatok. A törvényterve­zet ellen tiltakozásul vasárnap az ország minden városában tiltakozó ülést tartottak az iparosok és határozati javaslatban követelték n tör­vénytervezet visszavonását, nagy oly mó­dosításét, mely megfelel az iparosság óha­jának. Roman Vaier dr. tervezete valószínűleg sok változáson fog keresztül menni a parla­mentben. Az államtitkár tervezete nemcsak a ki­sebbségekre sérelmes, hanem reakciós is és az ipar és kereskedelem fejlődését év­tizedekre veti vissza. Rendkívül súlyos például az a része, amely román nyelvű vizsga letételéhez köti az ipar és kereskedelem terén való önátló mű­ködést, ami azt jelenti, hogy a román nyelv nem tu­dása elzárhatja a kisebbségiek elől az élet­lehetőséget. Iparon és kereskedelmen kívül más életpálya alig állna a kisebbségek ren­delkezésére, ezt a sérelmes szakaszt tehát feltétlenül meg kell változtatni. Eláemeiáék ii flotta háborús főparancsnokát LONDON. (Rador.) Ma délelőtt temették ei jellicoe admirálist, aki a háború idején az angol flotta főparancsnoka volt. Jellicóe ad­mirálist a Szénit Pál székesegyházból temették a székesegyház sírboltjába, Nelson koporsója melllé. A végi iszte9s égen jelen volt a walesi herceg s a külföldi tengerészetek képviselői közül a franciák és németek. BÁRMILYEN HANGSZEREN JÁTSZIK, kottaszükségletét az Ellenzék zenemüosztálya utján szerezze be! Olcsó árak! Nagy raid ár­készlett Minden külföldi kiadóval közvetlen összeköttetési Roman Vaier uj ipari törvény­javaslata ellen tiltakozik az ország iparossága Csalt «i? Seítaeá ipírfor*, vagy alíí f&roáiSMeyeivííá asélíefi és írásbeli vizsgsáá íesz* —~ Állasai veszik ar ipas1«» tosáttiHe^elk vaífyeiíáí GLUJ. (Az Ellenzék tudósitójától.) Dr, Roman Vaier munkaügyi államtitkár a kö­zeljövőben terjeszti a parlament elé sjz ipari és kereskedelmi törvény reformjára vonat- | kozó törvényjavaslatot. Roman Valér mun­kaügyi államtitkár teljesen uj alapokra akarja fektetni az ország iparát és keres­kedelmét s fő célja az, hogy a nemzeti jelleg úgy az iparban, mint a kereskedelemben kidomborodjon. A törvényjavaslat szerint munkaadó és és munkás csak az lehet, akinek megvan a törvényben előirt képzettsége. Bucuresti- ben, Iasi-ban, Cernăuti-ban és városunk­ban is felállítanak pszihotechnikai intéze­tet, amely tanácsadó szerv a pályaválasz­tásnál. Ez az intézet foglalkozni fog a mun­ka tudományos megszervezésével, az üzemi balesetek megelőzésével és minden olyan kérdéssel, amely a munkára vonatkozik. Az intézetnek hivatalos lapja lesz, amive minden munkaadó köteles előfizetni, az előfizetési dijat pedig adó formájában sze­dik he, A törvény fontos rendelkezése az is, hogy önálló kereskedő vágj' iparos csak az le­het, aki három éri gjakorlat után vizsgát tesz. A vizsga írásbeli és szóbeli és mind­kettő román nyelven történik. Kereskedő vagy iparos lehet bármely román állampolgár, külföldi pedig csak bizonyos megszorításokkal. A vállalatoknak írásban kell kötelezniük magukat arra, hogy üzemükben vagy irodájukban csak román személyzetet alkalmaznak. A törvény hatályon kívül helyez egy csomó ipari és kereskedelmi vonatkozású rendel­kezést, amelyeket az előző években hoztak, egy szóval sem világítja azonban meg, hogy „străin“ elnevezés alatt mit kell érteni. Áthelyezték az erifrim olasz fpp&íSátlomási RÓMA. (Az Ellenzék távirata.) Az olaszok a Makaóiéban létesített fontos légi-állomásra helyezték át teljes ilégihaderejüket, amely ed­dig Eritriaban állomásozott. — Valószínűnek látszik, hogy az olasz repülőgépek központ­jának a hadműveletek színhelyéhez való kö­zelebb vitele nagy lehetőségeket nyújt az ola­szok számára, hogy támadó hadjáratukat to­vább folytassák. Égj’ évvel ezelőtt történt apagj'ilkosságet fedezett fel a csendőrség. Szilágy sági tudó­sítónk jelenti: Még az elmúlt év nyarán történt, hogy egy reggel hozzátartozói hal­va találták Marian János Piscolt-i gazdát Az idősebb ember akkoriban beteges volt s hirtelen halála nem keltett különösebb feltűnést a rokonok -között és a községben. Az ügyészség annakidején meg is engedte a hulla eltemetését, tekintettel, hogy a csendőrség jelentése szerint bűntény esete nem forgott fenn. Pár nappal ezelőtt jelen­tés érkezett a Zalau-i ügyészséghez, hogy Marian nem természetes halállal halt meg hanem megmérgezték. A vizsgálat azonnal megindult s az ügyészség elrendelte a több mint egy éve eltemetett holttest exhumálá­sát. A nyomozás megállapította — amit egyébként a boncolás is igazolt — hogy a halált tényleg mérgezés okozta. A csendőr­ség őrizetbe vette a meggyilkolt öreg gazda András nevű fiát, mert egyedül neki állha­tott útjában az elég jómódú Marian gazda. A gyanú beigazolást nyert. Az elvetemült 27 éves, nős Marian András beismerte, hogy jelenleg Bucuresti-ben tartózkodó feleségé­vel együtt ő mérgezte meg apját, hogy igy az örökséghez hamarabb hozzájusson. Az apagyilkos fiút az ügyészségre kisérte a csendőrség, feleségének pedig elrendelték körözését.

Next

/
Oldalképek
Tartalom