Ellenzék, 1935. november (56. évfolyam, 252-276. szám)

1935-11-27 / 273. szám

4 ELL Fi NT6K 1 9.15 no v e at her 21. F v+iî-betegek Mikor először kit okulok Irrl i l»o leget s l>e lepek i kórteivamek ne\ezott tóira Isagos, Il­iiét helyiscg.br. mindjárt meglep. hogy iH va­lami egészen más hangulat \an, mint- női kórházukban, mii betegek között. Nőin arról beszélek, hogy inrj; solise lát­tám nói U'teget ágya szólón ülve, amint bo­rotvállak. mórt óz fizikai lehetetlenség. Ha­mun arról. hoge milvon mások a férfi-be- tegek. V11«”»1 -a bizonyos mindenütt jelenlevő 10 százaléktól eltekintve, (amely kivótel s álta­lánosul,, soknál nőm ősik róla szó) a női bo­tolok oil különlkiznok elsősorban a térti- in legektől. hogy ha betegek. inas hangon be­szélnek ogószon. Nö. betegágyon. ha nincs is nagyon rosszul, bágyadtan suttog s hangjá­nak normális csengését a to.nnószctos hang­lejtéssel együtt fólroloszi szépen. Úgy köp­ve] i s úgy őrzi. hogy ö most Iwtog kismadár, vagy tört szárnyú -pillangó szenvedő hősnő, tiki ezáltal az ö saját, külön kis világegye­teme középpontjába korült. Mindenki Iteoózi, szereti, sajnálja, de muszáj is. mert szenvedő hangjában henne van: Sajnálj, sajnálj, nézd Ülj fekszem törékenyen és sápadtan, olyan gyönge vagyok és tehetetlen . . . Ezzel szemben kollegám, akit meglátogat­tam. pontosan ugyanolyan hangon beszélt, mint mikor a szerkeszd őségben, azl mondja: Nem tudom miért késik ma a Rador, nincs az utolsó oldalra anyagunk ... Olt fek­szik az ágyban- beteg lábán pokoli forró rö­vidhullámú készülékkel, több napi tortura után kicsit megsápadva, de mosolygó sze­mekkel. Két szobatársa közül az egyiket bo­rotválják éppen, a másik, akit gyomormórge- zéssel vittek be tegnap, s egész éjjel a láz önkívületében kiabált, félről vészéit, úgy, hogy állandóan csillapítani kelleti, látogatói kér­désére annyit felel: Köszönöm jobban. El­képzelek egy nőt hasonló helyzetben. Hogy milyen bobeszédüen. az ön-sajnálat milyen fokán, milyen tört mondatokban mesélné el szenvedése és megkinoztatása részleteit a mérgezés előzményeit, lefolyását:, utóhatását, nem hagyva ki a legkisebb momentumot sem. Ez a fiatalember pedig keserves éjsza­kája után annyit mond 'barátainak, hogy: köszönöm jobban és gyorsan másTól kezd beszélni. Kollegám sem a betegségéről beszél. Mi­kor megérkezik a felesége, aki olyan, mint egy ijedt kislány, sima. barna hajával és te­le aggodalommal, megnyugtatja őt a bete­günk s csak úgy mellékesen megjegyzi, hogy tegnap Röntgen-felvételt készítettek min. Persze hordágyon vitték, mert nem tud a lábára állni — mondja egyszerűen. Isten­kém.. ha egy nőt vinnének hordágyon, ha egy nő nem tudna a lábára állni! Az már ködös messzeségből szólna a többi halandóhoz és sajnáltatná magát, mert majdnem szndiz- mus bennük, hogy mennyire szeretik hoz­zátartozóikat rémiteni. Férfi beteg inkább megnyugtatja, akit szeret, kiesi dolognak tűnteti fel a vele történő eseményeket. Ennyi a különbség, no meg az. hogy a férfibetegek szobájában egyetlen fiókban sem lapul tükör és ajakruzs az olvasnivaló mellett s esvetlen ottlévő beteget sem lát­tam, aki félrefordulva. titokban bepuderez- to volna orrát, mielőtt bejön az inspekciós doktor ur. (M. L.y Mozgószinházak műsora : KEDD: CAPITOL-MOZGÓ: A szezon legkimagas­lóbb filmeseménye! Jan Kiepura leg­újabb filmsikere: MINiDElN ASSZONYT SZERETEK. Partnerei: Lien Deyers, Adélé Sandrock, Theo Lingen. EDISON-MOZGÓ: I. PEZSGÖHÁBORIJ. Fő­szerepben Heinz Rühmann, Lien De­yers. II. BABSZEM KISASSZONY. Fő­szerepben Shirley Temple. 3, ß, 9-kor. MUNKÁS-MOZGÓ: J. A LEVEGŐ HŐSEI. Fősz. James Gagnev. Pat O'Brien és Margaret Lindsay. II. EGY BORZAL­MAS ÉJSZAKA. Fősz. Boris Karloff és Gloria Stuart. Előadások: 6 és 9 órakor. EOYAL-MOZGÓ: Premier világsláger: OR­LEANS! SZŰZ. Jeanne D'Arc feledhe- tetlen legendájának monumentális fel­dolgozása. Fősz. Angella Salloker. Film előtt: Legújabb journal. SZÍNKÖR-MOZGÓ: BÁL A SAVOYBAN. Fő­szerepben: Alpár Gitta, Bársony Rózsi. Halmay, Járay. Zene: Ábrahám Páltól. NŐI ŐSZI DIVATLAPOKAT óriási választékban Ellenzék könyvosztályá* ban kaphat! Muram ' ...................I SZIMKOfí MOZGÓ BÁL A SAVOYBAN 1' szereid) ii : Alpúr Gii1a, Hírsony Rózsi, Httimay Tibor, Júray. Zene: Abrahóm Pct Helyárak: 15 és 22 Lei, Az adóiullizeíés honiján a helyzet változatlan Nyitaihozoit a pénzügyi vezérfelügyelő GUI .1. (Az Ellenzék tudósítójától.) Meg­írlak már. hogy a pénz.iigyigazgatosághoz érkezeit miniszteri rendelet alapján u helyi adóhivatalok megtagadták egyes adózók ál tál eszközöli atK>lulfizetések jóváírását. Í z <* 1 - len a rendelkezés ellen a Háztulajdonosok Szövetsége emlékiratot kiildöll a pénzügy miniszterhez, s chinui rámutatott ;i rendelet visszásságaira és az. ebből származó bonyo­dalmakra, amelyek éppen azokat az adózó­kat büntetik, akik az államkincstárral szem­ben fennálló tartozásaikat igyekeztek ren­des időben rendezni, sőt még többet fizet­lek, mint amennyit fizetni kötelesek lettek volna. Erre az emlékiratra hir szeriül a pénz ügy igazgatósághoz kedvező rendelkezés ér­kezett. amely szerint állítólag a túlfizetések jóváírását nem kell a pénzügyminisztertől kérni, mert az egyes adóhivatalok saját hatáskörük­ben az. adófizetők javára írják. Miután ezt az állítólagos rendelkezést nem hajtották végre, most az Iparkamara /levé­tvén dr. Muica iparkamarai főtitkár és Mi­hailt, a Kereskedők Tanácsa titkára felke­resték Pop Aurél pénzügyi vczérfeliigyelöt az adótúlfizetésekből származó kérdések rendezése érdekében. Pop pénzügyi vc/eifcliigyelö kijelentette, hogj ebben az ügyben a pénzügyminisz­tertől nem érkezett semmi válasz, és még mindig az a helyzet, hogy az, 1934 április 1-én történt túlfizetések ellenértékéért, ha kérik, az adózók kérésére kiilesönköt- vényt kapnak. Az ezen időponton túl eszközölt adótúlfize­tések jóváírását viszont a pénzügyminisz­tertől kell kérni. Megígérte a vezérfelügyelő a küldöttség tagjainak, hogy felterjesztést intéz a pénzügyminiszterhez, hogy az 1934 április 1. utáni adótúlfizetéseket adminisz­tratív utón lehessen jóváírni. Évfizcd?s harc eüy erdélyi hiútok korül Cili j£l€IÍÍ0§CgÜ ItölárOZafóVSi a Brasov-i Ítélőtábla visszaadta Mikes Ármin gróf kisajátított birtokát BRASOV. jAz Ellenzék tudósitójától.) El­vi jelentőségű határozatot- hirdetett ma dél­előtt a Brasov-i Ítélőtábla Siniionescu—Dia- couescu—Fülöp—Conxsa-—Cornea ötös taná­csa. A per, mely az agrárreform gyakori al­kalmazása óta húzódik, m.ásf élévtizede fog­lalkoztatja a különböző igazságügyi hatósá­gokat és agrárbizottságokat, az. Ítélet pedig szakemberek és neves jogászok megállapítása „szerint, súlyos csapást mért a földreform ed­digi gyakorlati alkalmazásaira. Az eddigi jog- gyakorlat szerint ugyanis a legfelsőbb kisa­játítási bizottság jogerős döntéseit, illetne határozatait nem lehetett megtámadni, felül- vizsgáira és megváltoztatni, mivel azok a már ..ítélt dolgok“-nak (res judicata) tekintettek és igg jogi szempontból megtámadhatatla- nok. j.Abszenieista“ vagy sem gróf Mikes Ármin? A földreform rendén Mikes Ármin gróf Zabala-i óriási kiterjedésű birtokait a kisajá­tító bizottság 1921. év végén felosztotta a megyebeli magyar és román parasztok között és mintegy 8000 holdat hagyott meg. A rákövetkező évben, azaz 1922-ben a já- * rási kisajátítási bizottság kimondotta, hogy I Mikes gróf nem tartózkodik az országban, ..ab- szentcista" és így a földosztási törvény ide­Í vonatkozó szakaszai alapján a még megha­gyott 8000 holdnyi terület felét; is kisajátitot- ta, rnig a birtok másik felét az állandón Za- hala-n tartózkodó gróf Mikes Arminnénak hagyták meg. Megkezdődik a pereskedés Mikes Ármin gróf a járási bizottság kisa- játilási. határozata ellen a megyei bizottság­hoz felebbe zeit, mely valóban megállapitot- ta. hogy a gróf az országban tartózkodik és igy a járási kisajátítási bizottság határozata nein volt törvényes és igy visszaadta a kisa­játított birtokot. A megyei bizottság határozata ellen a már kisajátított földek birtokába jutott lakosság jelenteit felebbe zést, de csak a törvényesen előirt két hónapi határidő letelte után. Ugyancsak felebbezést jelentett be a hatá­rozat ellen az állam is, de ezt a felebbezést visszavonta. Annál nagyobb volt a meglepe­tés, mikor a Bucuresti-i legfelsőbb kisajátí­tási bizottság nem véve figyelembe azt, hogy jogszerint tulajdonképen senki sem jelentett be felebbezést a megyei kisajátítási bizottság döntése ellen, letárgyalta az ügyet és elren­delte a birtok újbóli kisajátítását. A főldmivelésügyi minisztérium vissza­adja a birtokot Bár a legfelsőbb kisajátítási bizottság ha­tározata folytán az állam tulajdonába ment át a birtok, valóságban a Mikes gróf kezelé­sében maradt, majd az 1928. évben a föld­mi velős ügyi minis z téri um visszaadományoz ta a birtokot jogszerint is gróf Mikes Árminnak. 1933. évig gróf Mikes zavartalanul és há­borítatlanul élt a birtokon, mikor a löldmi- velésiigyi minisztérium értesítette, hogy a birtokot visszaveszi és egyben felszántotta a grófot és családját, hogy rt birtokról köl­tözködjenek ki és adják át az államnak. Így indult el a per az iránt, hogy a tör­vényszék rendüljön el zárlatot és állapítsa meg a legfelsőbb kisajátítási bizottság hatá­rozatának törvénytelenségét. A grófi család a pert megnyerte. A tör­vényszék zárlatot rendelt el a birtokra és ki­mondotta a legfelsőbb kisajátítási bizottság döntésének téves voltát. Az ítélet ellen az állami ügyvéd a Brasov-i ítélőtáblához jelen lett felebbezést. mely ma hirdetett ítéletet az ügyben. Visszaadta Zazala-t a tábla Mikes grófnak „Az ötös tanács előtt Isi rate Miee.scu Bucu­resti-i egyetemi tanár, Slern és Schwar­zenberg Bucuresti-i ügyvédek és dr. Clajariu Brasov-i ügyvéd-szenátor képviselték a grófi családot, mig az állam képviseletében Gos- tin Georgescu és P. Ratescu kincstári ügyvé­dek jelentek meg. Az Ítélet indokolásában kimondja, bogy a legfelsőbb kisajátítási bizottság törvényes fe- lebbezés nélkül mondotta ki Ítéletét és igy az jogi szempontból nem helytálló és sem­misnek tekinthető. Rendes bíróság igy elő­ször nyúlt a legfelsőbb kisajátítási bizottság szent és sérthetetlennek tartott döntéséhez egy birtokper keretében. Az állam ügyvédjei az ítélet és indokolá­sának kikézbesítését kérlek. Csak azután döntenek, hogy semmit ős z ék he z jelentenek-e be felfolyamod ást a nagyjelen tőségű táblai ítélet ellen. L j. Helyszíni szemle a fekeieszcsz-perben. A betek óta folyó f'ekeleszesz-perben tegnap délután befejeződött a bizonyítási eljárás. Felolvasták a tárgyaláson meg nem jelent tanuk iPuscariu vizsgálóbíró előtt tett val­lomásait, valamint az ügyhöz tartozó ösz- szes jegyzőkönyveket. Boea tanácselnök, Fatu szavazóbiró és Ciugudeanu ügyész teg­nap reggel újra kiszállottak a Zamsancrau-i szeszgyárba és megtekintették a szesz ké­szítéséhez szükséges összes apparátusokat, hogy a tanúvallomásoktól függetlenül meg­állapíthassák, miként termelhették zavarta­lanul a nagymennyiségű feketcszeszt a gyár­ban hosszú időn keresztül, a sűrűn történő kontrolljárás ellenére is. A helyszíni szemle eredményét még nem hozták nyilvánosság­ra. A per tárgyalását különben holnap reg­gel folytatják, amikor is a vád és védőbe­szédekre kerül sor. „Többy mint 10 éve gyomorfekélyben szenvedtem“... Azt tanácsolták, op rált»v*»m meg mapare, <le elhasznált*/!» 2 üveget .1 „Gastro ír amerikai készítményből és most nagyon jól érzem mag. m. Amj még több: mióta ezt a gyógyszert fezeden:, ehetek húst, mártásokat, savanyú kapornál* édességeket, sőt kevés bor: is -hűtők, anélkül, hogy a legcsekélyebb fájdalmat érezném. Ez az orvosság csodalatos hatással voit betegségem r: kérem a mindenbe tót, hogy áldj: meg ezen gyógyszer tudós felfedezőjét, hogy tud |On meg vök hasonló áldásos gyógyszert felfedezni. Egy­ben kérem címemre még egy üveg „Gastro D“-t küldeni. Teljes tisztelettel: C. Ionescu Ghighcci, Tárgovistc, Str. Cortcrcu Cárnúnuaau No. 3/ Az eredeti levél mindenki rendelkezésére ál! a vczé-rképvisclőnél: Császár gyógyszertár, Bucu­reşti, Calea Victoriei 124. Kapható a gyógyszertárakban, vtgy küldhető 13c lej utánvét mellett. miapŞuua n x&zvrsja?/* A Társadalom Bizfositó figyelmébe! A Petrosar.i-i Társulattól azt az értesítést kap­tam, hogy fenétienül kiutalják 27 évi szolgálat után nyugdijamat. Aztán személyesen is megsür­gettem ügyemet s végül azt a választ «diák, hogy még ico hétig kell tagdíjat fizessek, továb­bá 58 százalékos rokkant kell legyek, csak akkor kapok rokkant nyugdijat. Ezideig háromszor fi­gyelmeztettem Íróiban, az igazgatóságot, hogy én a törvényes rendelkezéseknek megfelelek, miután a 6. paragrafus alapján — mely a rokkantsági njmgdijar megállapítja — én nem 200 héng, de több, mint ijco hétig voltam fizető ta^ és or­vosi vizsgán 30 százalékos rokkantságot állapi- róttak meg javamra. Mi, Petroşani- altisztek és segédtisztviselők a tagsági dijakon felül külön is fizettük még a nyug dijjáralékoc erre az alapra, «mit a báryatársulat havonként vont le tőlünk és befizetett a Társa­dalom Biztosító pénztárába. Ezért kértem, nyug- d ij-illet menye root és a kérvényemre még választ sem kaptam. Igen érdekes, ami velem történt 1934 julius hívóban. Egv évi femondási időre kifizotték fize­tésemet és azt kérdezte az igazgatóság: — levon­ják-é a njugdijpénztárnak járó összeget? Termé­szetesen levonattam. A kérdéses összegei aztán a Társuk- abban a reményben fizette be, hogy igy egy évvel több lesz a jogosultságom. Időközben, 1933 februárjában feleségemet jobboldali szélütés érte s még mi is tehetetlen. A Casa Cercuak. or­vosához vittem kezelés végett, aki azzal utasított el, hogy én nem fizettem betegsegélyt, a nyugdíj­alapra fordítottam levonásaimat, tehát nem jár orvosi segítség feleségemnek. S a nyugdij? Azt mondták, ha nem fizetek tovább, még a szerzett jogaimat is elvesztem. De hogyan fizes­sek? 60 éves vagyok, alkalmazást nem kapok, nincsen keresetem. Az igazgatóságnál elfogadták a nyugdíjalapra egy évre előre levont összeget. Miért nem utasították akkor vissza a pénzzel? A jelenlegi Társadalom Biztosító törvén)- alapján bírálnak el, holott én a régi nyugdíjtörvény alap­vény alapján fizettem. Nemcsak mágam vagyok egyedül ebben a ne­héz helyzetben, van még Yalea-Jhil-ban, ki nyug­dijáért esedezik. A Társulat azt mondja: —- Meg keil kapják a nyugdijat, nem «zabad elveszítsék! Ezt mondták nekem is, mégsem kaptam semmit. Legalább adnák vissza nyugdíjra befizetett pén- j ziinket, amit 27 évi keresetünkből levontak. Német István. MINDAZON MÉRGEZÉSI ESETEK LEKÜZ­DÉSÉNÉL, melyeket romlott ételek okoznak — tehát főleg hu«mérgezés vagy gombamérgezés elő­fordulásakor — js. gyorsan ható természetes „FERENC JÓZSEF“ keserüviz azonnali haszná­lata rendkívül fontos segédeszköz- Az orvosok ■ajánlják. Két verekedő panaszos egyforma bünte­tése. Tudósítónk jelenti: Daradics Anna 9 éves gyermeke az utcán a Deva-hoz tartóié Csángó-telepen játék közben megbántotta Daradics Apolonia gyermekét. Hogy igaz­ságot szolgáltasson, Apolonia átment Anna lakására, kit a konyhában talált.. Rövid szóváltás után a konyhában hajba kaptak és amint a most tartott törvényszéki tár­gyaláson elmondták. Anna egy laskanyujtó fát vett elő és azzal akarta a konyhából kitessékelni Apoloniát, aki erősebb lévén, elkapta a nyujtófát s ezzel elverte a házi­asszonyt. Anna erre a takaréktüzhelyen pu liszkafőzéshez készített forrásban lévő vizet Apolonia arcába öntötte. A két asszony egy­más ellen tett feljelentést és a törvényszék a két asszonyt egyenként 5—5 napi elzárás­ra ítélte. Felebbeztek azon indokolással, hogy nem érzik magukat bűnösnek. Sportember legelső olvasmánya az Eileazék-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom