Ellenzék, 1935. november (56. évfolyam, 252-276. szám)
1935-11-24 / 271. szám
6 ELLBNZAK 19 3$ november 24. M.scy, polgárai között, urnire nem találtam ut",; példái. A legnagyobb érdeklődés és oda- ..d.w <t községi kérdések iráni. Száz gazda :öii össze vacsorára, ltog\ tanul jaii.ik, halljanak, résztvegyenek a megbeszéléseken. Ezt a legnagyobb alföldi városokban sem lehet elérni. Mi az okú, hogy ez a nép ennyire elüt a megszokott hideg és közömbös matgaioartás- !ól? . .. Néni mai keletű. Már az Ősök azt csinálták. Mióra a jobbágylakosság felszabadult u löldesuri hatalom alól, állandóan igy megy. Nem cgv íalsóbb irányítás miatt van Így, 5k nuguk rámutatnak u helybeli gazdikra, akiknek apja, őse megindította t*z4 a >zép fejlődést. Mindeaiesotrc fontos, hogy rá lehet mutatni, hogy van község a nehéz- levegőjű Alföldön, amely ilyen intenzív és belterjes társadalmi s gazdasági munkára képes. Unnék a községnek is megvannak a maga belső, fájó problémái. Ezekről! most nem akarok beszélni, csak arról, amit helyeselni kell. S ha ezeket Ökécske tudja, akkor minden magyar község tudná, ha valamikép lehetővé válnék számára ez a pompás munka. BUDAPEST* LEVEL FI r diívész-remantíka a filmen Baskircsev Mária száz év előtti, törékeny alakja, virágszerü élete és halála regen elmosódott a tegnapi generáció emlékében is. Még kevésbé él a maiban — a húsz évesekre gondolok — s « holnapiakban, akik még gyermekkertek kiszámolóvers.keit tanulják, \ agy külvárosi sikátorok szennyében rágják jobb hijján a körmöcskéiket. Érdekli őket ez a szép tüdőbajos lány? Vájjon eloivassák-c naplóját, amelyből kibontakozik egy jólétben, selymek, bársonyok és gyöngédségek fészkén álmodozó céltalan élet? Ennek az életnek központ iában a kézitükör sugárzik. A valóság fordított értelmet, nyer. Baskírcsev Mária idki élete nem tükre korának. Alig érintik :i körülötte létükéit viaskodó osztályok és népek életének eseményei. A kézitükör: kimondhatatlan finom, bájos szőkefürtős fejét, spkekönnyü kezecskéit, egész beteg varázsát tükrözi. Számára ez az egyetlen valóság. E tükörben úgy nézi magát, mint a gyanútlan kis cicák, a karon ülő kisgyerek, csodálkozva a tükör vak oldalán, ahonnan nem saját arcuk néz vissza. Az önmagáért élő, letűnt feudális világ szimbóluma ez & lány. Élt húsz évet. Meghalt, vagyon ás állandó orvosi kezelés elílenére, tüdőbajban. Tragikus, de nem olyan szivreható. A vagyon ta Lanság nyomor, hiányos orvosi kezelés .tüdővészeseinek sora sokkal nagyobb kérdés ma; még talán filmtémának is. Ám ez is lehetett volna érdekesebb. A napló maga, Baskircsev Mária feljegyzése, egocentrikussága mellett is sok érdekes kor- bizonykékot közöl. Finom és kifejező nyelvén kívül művészi értékké éppen az avatta, hogy szerelme, művészete, arasznyi élete alatt alig ki,bontakozó festői tehetsége, kora, nagy íróihoz és festőihez kapcso’ta. Ezért több a napló egyéni f el jegyzéseknél. Ezért leheteti volna a film a kor teljesebb s élesebb kifejezője. A film nagy hibája az, hogy még az eredeti naplóban meglévő kis időelemet is elsikkasztja. A hiányzó történelmi háttér helyett a mai revü jellegű mulatóhelyek rezgő lábtengerével: önti körül. A korszerűtlenség vádja egészen jogosulatlan. A kezdet kezdete előtt ugyanis lágyulnak a prológus fénysorai. Te, túl igényes és minden kákán csomót kereső mozilátogató ebből megtudod; hogy korszerűségre e darab nem is tart igényt. Saját állítása szerint, is csak meseszövegnek használta fel e naplót a rendezés, hogy „egy csip kéri nőm női lélek vergődését“ megmutassa. így semmi ellen sem emelhető kifogás. Baskircsev Mária és. Maupassant viharos szerelme megindító. A csipkék között haldokló Darvas Lili mennybemenetelének utolsó percei a délceg Maupassant karjai között, könnyekig meghatja a közönséget. Darvas Lilinek ez az első hangos filmje, litt is nagy színésznő. Kifejező, póztalian, meggyőző, minden mozdulata. Lényének .szépsége, őszinte meleg hangja kényes pilla- hatokban is megmenti a filmet. Amikor Maupassant ur ujját átlövi egy féltékeny asszony és Baskircsev orvosa kötözi be kifogástalan mai sterilitással, mellettem egy .sebészprofesszor próbál reklamálni, hogy ezt még' akkor nem így csinálták. Ám Darvas Lili úgy Jiajotl ni a sebesültre, .setém éböi, egész cnrt.isiből annyi odaadás árad, hogy a pedáns professzor hirtelen szipogni kezd és zsebkendőjét keresi. A film nagyon ite.ti- szcut. Úgynevezett sikere volt. Hozzá kísérőzenét a rendezésnél arányló® korhűbbet, Abrahám. irt. A Cluj-iak büszkeségére és örömére a munkatársuk között} Abrahám mühelyfőnökének Bródi Tamásnak neve is megjelent. Sajnos, csak egyszer. Paraszt akartam tenni, megszoktam, hogy otthon háromszor ol vas hajijuk a neveket. Szeghő Julia Feltalálók előre! Kis ötletek> amelyekből nagy vagyonok születhetnek CLUJ. (Az Ellenzék tudósító jól ól.) ] Tele volt és tele van a világ feltalálókkal, nkik tij, nagy és praktikus dolgokon törik a fejüket. Sőt, nem is mindig nagy dolgok azok, amikkel nagy vagyont és szép életet szerez magának a feltaláló, hanem egészen kicsi ötletek, ravasz újítások, amiket örömmel üdvözöl a világ. S hu a kis dolgok feltalálóinak nem is őrzi úgy meg a nevét az emberiség, mint Stephensonnak, Fulton- nak vagy Edisonnak, mit bánják ezt a kis dolgok feltalálói, ha életük, sőt, gyermekeik élete is biztosítva van? Ük megtették a magukét, egy parányit kényelmesebbé tették az emberi életet, vagyont szereztek s ez több mint elég. Sőt, mig a nagy találmányokkal járó izgalmak, vereségek, gúnyolódások sem érintették őket. Mert, mig a nagy eszméket sokszor fogad megiiemérlés, vagv bántó emberi ostobaság, az ujjal szemben való idegenkedés, addig a kicsi, de ügyes újdonságokat szeretettel fogadják és hamar megszokják, majd nélkülözhetetlennek érzik, a nagy dolgokkal szemben ellenséges állást foglaló emberek. Amilyen keserves, megpróbáltatásokkal üldözésekkel tele élete volt a világ sok ragyog«') eszii feltalálójának, éppen olyan pompásan bevált például annak az úriembernek nevetségesen pici ötlete, aki a görbített hajtüt feltalálta. Ma ugyan a rövidhaju nagymamák korszakában éhenhulna a görbített hajtőjével, de annakidején óriási sikere volt vele, milliomos lett. Ez az úriember egy reggel észrevette, hogy mielőtt a felesége elkészítené impozáns kontyát, összevissza görbíti egyenes hajtőit. Férje kérdésére aztán a liölgy elmagyarázta, hogy az egyenes hajtü kiesik a kontyá- ból, tehát kénytelen mesterségesen elgörbíteni hajtüjeit. A dolgon gondolkozni kezdett a férfi, kitalálta a görbített hajtüt, s váratlanul úgy beütött a dolog, hogy őnagysága már a következő nyáron az akkor divatos Trouville-ban íüzőgethette férje szabadalmazott, első- osztályú tüjeivel a kontyát. Ma is rengeteg feltaláló van, csak Angliában évente átlag 40.000 találmányra kérnek szabadalmat u legkülönbözőbb foglalkozású emberek. A mult év 40.000 feltalálója között A30 no akadt, akik közül azonban egy sem jelentkezett a háztartás táján alkalmazható újdonsággal. Ha egy nő „feltalálni“ kezd, gépeken töri a fejét, ami elég furcsa dolog. Különösek ezek a feltalálók. A londoni szabadalmi hivatal jelentését olvasva, kitűnik, hogy mig az intézet kétezer alkalmazottja a legbutább és leghasznavehetetlenebb tárgyakat kénytelen naponta átvizsgálni, addig igazán hasznos dolgoknak nem akad feltalálója. Kis dolgoknak, amiknek megszerkesztéséhez mégcsak technikai tudás sem szükséges. Lord Asquith intézete, a londoni Patent Office, az előbb említett szabadalmi hivatal, most megkönnyíti a feltalálók munkáját azzal, hogy „Mire van szükség“ címmel kis könyvet adott ki, amelyben 895 tárgy van felsorolva, olyan tárgy, amely „feltalálásra“ vár. Egy pár a iegérdekesebb itt következik: — Egyszerű gép, amely feljegyzi azt a telefonszámot, amely a háziak távol- létében jelentkezett. — Konyhai eszköz, amely gyorsan tisztítja a Zöldborsót és hüvelyében lévő szemesbabot. — Eszköz, amelynek segítségével automatikusan, félkézzel is lapozható a könyv, úgyhogy mindkét oldalán sima maradjon, betegeknek és utasoknak. — Tüzmentes papir, fontos okmányok, bankjegyek számára. A papir hajlítható és tartós legyen. — Ellenálló gumiból készült gomb, fehérneműre, amelyet géppel lehetne felvarrni anélkül, hogy eltörne, mint a mos tan i feli én ie m ü gomb. Automatikus borolvatartó, amely megszáritaná a készüléket, anélkül, hogy szét kellene szedni. — Gáztűzhelyekre való készülék, amely automatikusan csökkentené a gázmennyiséget, ha a tűzhelyen lévő eledel forrni kezd. — Ruzstartó, amelyet egy kézzel lehetne kezelni, vagyis ki és betolni, mig a másik kéz retikült fog, vagy el van foglalva. (Égetően fontos, ugyh'dszik.) — írógép, amelyen folytatólagosan lehet gépelni. Vagyis minden sor végén automatikusan emelkedjék rajta a papir. — Kis eszköz, amelynek segítségével úgy lehet megcserélni az Írógépszalagot. hogy a kéz ne legyen festék es. — Papírzacskó, úgy megszerkesztve tea, cukor, liszt stb. száméra, hogy a beli esőimig«»lt anyagból semmi se men jen kárba, hogy ne kelljen izéttépni végül a zacskót és sarkaiból kikoto rószni a beleszorult anyagot, — Repedés-mente« petróleum-tank repülőgépek számára. — Gyorsan száradó tinta, amelyet nem kell leitatni, mert már az írás pil lanatában száraz. Színe és tartóssága a rendes tintával kell hogy egyenlő le gyen. — Cigaretta, amelyről nem hull le a hamu. — Automobil üvegtisztitó, nem mechanikai utón elindítható, szóval nem az, amely most esős időben a sofíőr szeme előtt mozogva zavarja látását. —- Ötlet, amelynek segítségével a ba jba jutott jármű vezetője figyelmeztet heti a közelében elhaladó jármüveket, hogy valami baj van. — - Utcai posta-automata, amely csomagokat vesz fel, megméri őket és megmutatja a feladónak, hogy mennyi bélyeget kell a csomagra tenni. Pénzbedobósra bélyeget szolgál, majd automatikusan dátumpecsélet rak a csomagra, amelyet igy készen kap a csomagokat összegyűjtő alkalmazott. (Aki ezt kita lálja, milliomos lesz.) — - Fii vágó-készülék kerti utak és virágágy szélei számára. — Módszer, amelynek segítségével az állomások előtt pár perccel minden vasúti fülkében egy készülék au’omatikn- san bemondja a következő állomás nevét, ahelyett, hogy a kalauz a vonatot végigjárja. A huszadik században vagyunk s ennyi fontos dolog nincs feltalálva még. A világ várja és megfizeti őket. ^Tessék megpróbálni! (M. L.) Történelem apró történetekben Pulszky Ferenc (1814—1897) Nemcsak mint forradalmár, emigráns, publicista, archeológus, politikus, muzeu migazgató és polhisztor volt hires, de európaszerte »merték a szellemességéről s a bon-mot-it épugy ismerték Európa nyugatán, mini! e világrész bármely egyéb tájékán. Egyk híressé Bett elmésmondá^a ahhoz az alkalomhoz fűződik, amikor Anton Dohm (1840— 1909), a kitűnő német tudós a hires nápolyi zoológiái állomás ugyancsak himevas megalapítója Budapesten járt. Pulszky indítványára összeverődött egy úri társaság abbói a célból, hogy a külföldi tudóssal a Svábhegyen kellemes órákat töltsenek, együtt étkezzenek és megismertessék vele a magyar főváros táx&aséletét. Azok közül, akik a -kiránduláson resztvettek, ma már talán csak az egy Arany Lászlón! (most: Vojnovich Gézáná) van életben. A hírességek közül még ott voltak Szilágyi Dezső (1840—1901), Hermann Ottó (1836—1914). Fraknói Vilmos (1843—1926), Arany László (1844—1898), Pulszky Polixéna (1857—1928), Hampel József (1849—1913) és mások. A társaság legtöbb tagja kocsin igyekezett a fogaskerekűig, ellenben Pulszky Ferenc, Szilágyi Dezső és Hermann Ottó közúti vasúti alkalmatosságon „utaztak“, amely akkor még "ovoniaitu volt. Thaisz Elek, az akkori (kicsi dolgokban igen szigorú, nagyokban el'Jenben ugyancsak elnéző) főkapitány abban az időtájban adta ki ta rendelatet, hogy a lovonaftu kocsik belsejében a dohányzás szigorú büntetés „terhe mellett tilos“. A három honatya Háttá és egy ideig tekintetbe is vette a tilalmat, de Puliszky, a született forradalmár“, az sem soká álílta, egyszerre csak előkereste a szivar- tárcáját s az abból kiszedett szivarnak lecsípte a hegyét s a szivart a szájába1 dugta. Hasonlóképpen, szinte ösztönösen cselekedett így Szilágyi Dezső és Hermann Ottó is. Bár még egyikük sem gyújtott rá, a kocst- vezető mégis eléjük lépett és rámutatott a táblára, amely a dohányzást eltiltja. Mire Pulszky megszólalt: •— Mondok valamit Ottó! Csináljunk egy kis forradalmat! Már úgy se csináltunk efélét régóta! Gyújtsunk rá! Hermann Ottónak se kellett több. Rágyújtott a szivarjára s Pullszkyt is megkínálna tűzzel, amit az hálásan fogadott. A két törvényhozó vígan füstölt, Szilágyi ellenben nem fejezte be a bűntényt, — szájában tartotta ugyan a szivart, de a fölajánlott tüzet a követtársaitól nem fogadta el. A kondoktor ekkor odalépett a rakoncátlan társasághoz és figyelmeztette a három urat a kihágás! törvényre s a következményekre, amelyekkel! annak megszegése jár. — Eh, mit! — felelte Hermann Ottó. — Mi most forradalmat csinálunk! Nem valami nagyott, csak olyan kis zsebkladásut, s a következményeit majd csak cívise jük. — Annál könnyebben, mert már nagyobbaknak is elviseltük a konzekvenciáit, — tette hozzá Pulszky. Az urak nevét kérem, — mondta erre a kalauz és elővette a jegyzőkönyvét. Hermann Ottó pedig diktált: — Én Hermann Ottó vagyok, képviselő, ez itt Pulszky Ferenc muzeu migazgató, szintén képviselő, ez pedig — De itt Szilágyi Dezső közbeszólott: — Az én nevemet ne «iiktá d be. Én nem gyújtottam rá, s az hogy a szivart a számban tartom nem tekinthető kihágásnak. Végre is: jogállamban élünk s a törvényt, főleg nekünk törvényhozóknak tisztelnünk kall. Pulszky Ferenc gúnyos mosol yal mondta: — Te is csak olyan vagy, mint a pártod. Évek óta ajkaitok közt van a szivar és nem tudtok vagy nem mertek rágyújtani. Szilágyi akkoriban a mérsékelt ellenzékhez a nagy Talentumok pártjához tartozott, amely ugyan értett a kritizáfáshoz, de nem I voile elég ereje és elhatározóképessége, hogy I valami pozitivot is alkosson. Ezt s mondást a svábhegyi kirándulás után, ahol ez először hangzott el, gyakran kellett iszemrehányásképpen haSani a tehetségek pártjának. SCHONE WIENERIN NOVEMBERI SZÁMA iţo legújabb ruha, kabát- modellel, 40 szines rajzzal s nagyított szabásivekkej együtt ţo lejért kapható az Ellenzék könyvosztályában, Cluj, Piaţa Unirii. Vidékre ss lej pénz, vagy posta bélyeg beküldése ellenében azonnal küldjük. 'mi III TECHNIKÁVAL a rubafestés, vegy tisztítás CZIMK-nél nem drágább, csak jobb, mint bár'to!
