Ellenzék, 1935. november (56. évfolyam, 252-276. szám)

1935-11-24 / 271. szám

1935 a»v ember 24.

ELLENZÉK

PA ÁlJCB

A bécsi kabinetiroda ufoisó főnöke drámát irt a monarchia összeomlásáról

Polzer Hoditz Artur gróf, a kabinetiroda utolsó főnöke, aki IV. Károly urak kodásának minden órájának históriáját feljegyezte naplójába, színdarabot irt a monarchia utolsó uralkodójának két esztendejéről. — Minden számottevő politikus szerepel a gróf drámájában. — Hogyan történt az összeomlás? — Stxtus herceg szerepe a színpadon. — A monarchia és Németország. — Zita köszönetét mondott a szerzőnek, aki nem engedi meg, hogy darabját előad iák.

Baden bei Wien, 1935 november j közepén.

(COPYRIGHT by Jób Pani. j

Utánnyomás tilos.)

Ezerkileneszázibizenihat december tizenki- j lencedikétől ézerkilencszáztizennyolc no vem- | bér tizennegyedikének alkonyatáig :— tehat ! kevés hijján. kér esztendőn át — az egyenes- j re nyesett fáktól körülvett schönbrumii kas- j tély, a büszke borg, a gödöllői palota es a j irontok császár-szállásának minden eseme- ! nyát pontosan feljegyezte jegyzeteinek szürke ; lapjaira Polzer Hoditz Artur grof, negyedht j Károly utolsó kabinetirodái főnöke. Ke- j ményfödelü mappában, zöld szalaggal átköt- j ve előttem fekszenek most ezek a jegyzetek, j Szürke papírra ceruzával irta sztenogramjait. ■ IV. Károly két esztendei uralkodásának nem ; volt egyetlen órája, amelynek ne lenne : nyoma a kabinetirodai igazgató naplójában, j Néhol kék plajbá-sszal vannak aláhúzva a so- j rok, másutt meglátszik, hogy sietve kerültek papírra a kusza vonások, vannak helyek, j ahol csak egy felkiáltó, vagy kérdője! követ- j kezik három, pont mögött, aztán: bekari- j kázva egy név, melynek viselője egykoron ; s trafót viselt a pánt állóján, vagy' a diploma- : ták aranyszegélyü frakkjában jelent meg a j fogadó-szobában, ha audienciára rendelte őt az uralkodó.

Ennek a naplószerü feljegyzésnek köszön- i heti Polzer Hodiifz Artúr gróf, hogy munkái ! a háború utáni idők memoi r - irodalom ban j feltűnést keltettek. A „Kaiser Karl“ cimii j munkája — vaskos kötet és pontos történetét i adja a monarchia utolsó uralkodója két esz- j tendejének — megjelent olaszul, „I/ultimo j Absburgo“ cknen, Londonban Putnam adta j ki angol, nyelven, itt „The Imperor Carl“ a . címe, külön kiadás készült Amerika számára, j legutoljára pedig a párisi Grasset jelentette \ meg a memoárokat és a „L'empereur Char- | les“-ról oldalakat irtak a francia lapok.

A Habsburgok titkos tanácsosának napló- j jegyezeteiből most uj munka készüli: „Kaiser j und König“ címmel Polzer Hoditz verses- j ti rámát irt és — az uralkodó családjának 1 tagjain kívül az egykori monarchia minden . számottevő katonai és politikai személyiségé- j nek szerepe van Polzer Hoditz gróf verses- j drámájában. j

Pár napja, hogy a könyv forgalomba került, a .tápok még nem írtak róla és a- gróf, aki egy egész délelőtt szives volt rendelkezésemre állni, megmutatta nekem, hogy: ennek a történelmi drámának jelenetei pontosan 1 egyeznek naplójegyzeteivel.,.

Egy íróasztalon él a történelem ... j

Csöndes villa Raden előkelő negyedében, | a Kurpark mögött. ..

Mamühner Markhoéstrusse 5.

Itc dolgozik emlékein a Habsburgok titkos tanácsosa.

A dolgozó-szoba széles Íróasztala: élő történelem. A körbefutó polcokon könyvek a monarchia múltjából. És rengeteg fotográfia. IV. Károlynak dedikált fényképei — tucat- számra. Akták, amikre ,azt írták egykoron:

,„streng reservat“'. Levelek és táviratok. Ferenc Ferdinand utolsó sürgönye — eredében.. Hosszú, több oldalas levelek gyászkeretes papiroson Lequeito-bó! és Sl-enokerzeel- bőL Külön mappában levelek, amiket Funchal-ban adlak postára.

És megint külön dosszié-ben azok a levelek, melyek most érkeztek a Mauthner- Markhofstrassei villába, a dráma megjelenése ! után. Légiéiül az a levél, melyben Zita kö- ! szőni meg férje egykori bizalmasának ezt a j munkáját. És karakterisztikus női hetükkel j Mária Josefának, IV. Károly anyjának a ! München melletti Geiselgasteigből irt három } oldalas levele. Mellette azok a sorok, amiket i Ottó dédnagyanyja, Károly Lajosnak, Fe- 1 renc József fivérének özvegye, a nyolcvan- j ét as Mária Theresia főhercegnő irt reszkető i kezekkel a tiroli Hall-ból. Mansfeld-Collo- ! rado gróf azt Írja, hogy: a drámának shakes- j pearei ereje van. És a legkiválóbb osztrák J írók egyike: Schrevvogei tanár négy oldalas j levélben ad kifejezést annak a véleményének, j hogy az utolsó ötven évben nem írtak ilyen 1 drámát. 1

A Paramount sürgönyben érdeklődik...

Még meg se jelent a könyv, a Paramount j már sürgönyben érdeklődött. Le akarta kötni : a darabot a film számára.

— Se a filmnek, se .a színpadnak nem j adom a munkámat. Elképzelhetetlennek tar- 1 tóm, hogy akár a király, akár a királyné j alakját színészek alakítsák. Nem érkezett el i még az 'deje annak, hogy ez a dráma szín- ; padra kerüljön. Én munkámat nem a szín- ; pad számára irtana. Lesz idő, amikor elő- j adásra kerül ez a munka, de - - akkor én | már nem ileszek . . .

A dráma öt felvonásból, egy előjátékból és i egy utójátékból áll. Az előjáték az Isonzó- I fronton, .az utójáték Funchalban játszik. Az : egyes felvonások színhelye: egy erdúyi had- j seregparancsnokság, ahova sürgöny érkezik j arról, hogy Ferenc József beteg, sorsáéul1 ag- j godnak és az agg uralkodó betegágyához ké- j réti utódját; aztán ,a schönbrumii kastély, 1 egy nappal ,a császár halála után; Luxenburg, | ahoi IV. Károly titokban találkozik Sixtus- i szál; egy bécsi kávéház lerrasza a forradalom i előtt; az uralkodó dolgozószobája azon a ! napon, amikor Tiszát meggyilkolták és a j Habsburgok uralma összeomlott é.s végül az j Esterházyak tatai kastélya. Ebben a keret- ] ben felvonulnak előttünk a kor összes .sze- 1 rep'lői.

Államférfiak és diplomaták, hadvezérek és intrikusók, egyszerű katonák a frontról, bécsi polgárok: vörösök, fehérek és feketék... 1

Ott álltak ők valamennyien a sírnál, amit évek óta ástak biztos kezekkel és amelyben | a monarchia pihen . . .

A miniszterek: Czernin, Krobatin, Burian, j Andrássy Gyula gróf, Tisza István, Koerber és gróf Clamm osztrák miniszterelnökök, Hobenlcche herceg és Windísdigraeíz Lajos herceg, dr. Lammasch és Gayer lovag, az

/ 1 * . . . . }

osztrák kabinet utolsó császári miniszterei, | akik ,a lemondó okmányt aláíratják, Arz j generális, gróf Wallis, Holub admirális, Er- j dődy Tamás gróf, Hunyadv József gróf — a király őszinte és igaz barátai —, Sixtus pármai herceg és szerepei a drámában arany- nyai hímzett, titkos tanácsosi egyenruhájában, kabineti rodai főnöki minőségében maga a szerző is.

Sixtus látogatása a valóságban és a — drámában

Tál án legizgalmasabb része a drámának az j a felvonás, amely a nemrég elhunyt Sixtus pár-mai herceg látogatását hozza a színpadra. Megkérem & 65 éves gróf urat arra, mondja el nekem őszintén, mennyiben felei meg ez a felvonás a históriának.

Elő láb lapozgat a níipiójegyzeleibcn.

Egy szürke oldal ezt a dátumot viseli: 1917 április 23.

És alatta kusza betűkkel ez olvasható:

12.40 Utazás Luxenburgbsi.

3.40 Kirándulás Mödlmgbe. Az akadémia előre bejelenteti megtekintése. Minden rendben. Tartózkodás: egy óra.

4.40 Vissza Luxemburgba.

5.00 Baron Schenk osztrák igazságügy- miniszter.

5.20 Az osztrák belügyminiszter Baron Handel.

6.00 Kardinal Piffl.

6.30 Generalmajor von Landwehr.

8.00 ???

9.30 Czernien gx'óf külügyminiszter.

10.00 Még mindig Czernin.

10.45 Czernin távozik.

Érces hangon, erősen hangsúlyozva & mondatokat, — kezei néha reszketnek — mondja:

— Az a felvonás, amely Sixtus látogatását j viszi a színpadra, pontosan 1917 április j

23-án este nyolc és tizenegy óra között ját- I szódott le a laxenburgi kastélyban. Az uralkodón, Zita királynőn, Czerninen, Erdődy Tamás grófon és rajtam kívül senki sem ludito, hogy Sixtus megérkezett. Igaz: én kötött formában, versben írtam meg a darabomat, de a szavak, amelyeket a szereplők szájába adtam: elhangzottak mégis. Az én darabom: történelem...

A felvonás azzal kezdődik, hogy Erdődy gróf jeleníti a királynak, hogy Six tussal szerencsésen Bécsbe érkezeti, a herceg a gróf bécsi (szállásán várja a további rendelkezéseket. Az ut Paristól Bécsig nem volt könnyű. Erdődy gróf hol gépésznek öltözött, hol éjjeli lokálokban töltötte el az éjs-zakáf. De még igy is felismerték Zürichben. Ellenben Sixtus herceget, aki mérnöknek adta. ki magát, nein ismerte fel senki. Megbeszélik, hogy este feltűnés nélkül jönnek el a palotába. Nyolckor meg is érkeznek. Beszélgetésük

azzal kezdődik, hogy Sixtus biztosítja sógorát: ő nem az ellenséghez jött, hanem a rokonhoz, aki békét akar. Tárgyalás közben lép Zita a szobába. Mind a hárman arról beszélnek, hogy a nép mennyire szeretné

már a békét. És IV. Károly megkérdezi: „Nálunk a kormány is békét szeretne, ná&aJ tok nem?“ így felei erre Sixtus: j — Anato.e France azt mondta nekem 1 pár nappal ezelőtt:

j „Egy király együtt érezhet a néppel. De I a köztársaságban demokrácia van, a demok- j ráciának pedig nincsen szive ,..“

I Azzal végződik a jelenet, hogy Sixtus ki- [ jelenti: csak akkor vállalkozik arra, hogy • közbenjárjon, ha IV. Károlytól levelet kap, j amelyet, megmutathat Poincarénak. Ebben a j levélben a királynak ki kell jelenítenie, hogy i hajlandó áldozatokat is hozni a békáért. ..

Közben megérkezik Czernin gróf, a mo- 1 narchia külügyminisztere, akit bejelentés j nélkül engednek be a szobába.

! Az igazi nagy jelenet' igy folyt le IV. Ká- j roly, Zita, Sixtus és Czernin gróf jelenlét é- I ben:

a UétíC?

KÁROLY (kezet nyújtva Czerninnek): jó estét Czernin gróf. (Sixtushoz.) Engedd meg Sixt, hogy bemutassam neked Czernin. grófot, aki nemcsak házamnak, hanem a k űrügyeknek is minisztere.

SIXTUS (kezet nyújtva): ön voll az .gróf ur, aki először gondolt arra, hogy engem ide kellene hívni. Az ötlet jó. Köszönöm a bizalmat.

CZERNIN (hidegen és rezerválván): Remélem, hogy fenséged jó híreket hoz ne- I künk. Legalább is az ellenségeink békeszándékáról.

SIXTUS: Talán... E pillanatban beszéltem Őfelségével arról, hogy titkos üzenetet kellene küldeni Poincarénak 'azzal, hogy a monarchia hajlandó a béke kedvéért áldozatokat is hozni. Természetesen rá kellene j venni Németországot is, hogy áldozatokat 1 hozzon. Egyedül ilyen módon lehet biztosítani az utat a további tárgyalásokhoz.

CZERNIN: És ezit mi nyilatkoztassuk ki?

KÁROLY: Kedves Czernin, ön tudja jói, miről von szó e pillanatban. Azt hiszem, hogy ennél <a pontnál mi egy véleményen voltunk eddig. Ha a háború tovább tart, Európa elpusztul És ha Franciaország nem akarja elkezdeni, nekünk kell... j

CZERNIN (fejét rázza): Ez nagyon meg- 1 fontolandó .. . (ironikusan). És mi legyen az I az áldozat, amit meg kelj hoznunk?

KÁROLY: Ezt ön jól tudja... Hát nem beszéltünk róla eleget?

CZERNIN: Tudom. Az alapfeltétel: El- szász-Lotharingia. (Gondolkodik.) Na, ja és

aztán: Belgium, Szerb», Konstantinápoly átengedése Oroszországnak. És elveszítjük Lengyelországot és Dékárok... De mi lesz mindezért' az ellenérvek?

KÁROLY (igen komolyan): A béke . .. Egyedül csak a béke... Értse meg Czernin (erősen megnyomva a szót). A béke. Se több, se kevesebb .. .

CZERNIN: Csapataink mindenütt az

ellenség földjén állanak ... Lehetetlen, hogy ne a háború mai állása legyen mértékadó. Egyedül csak ezen az alapon tárgyalhatunk.

KÁROLY: ön most másként beszél, mint máskor...

SIXTUS: Miniszter ur, áldozatok nélkü nem lesz béke sohasem. Ha azonban a központi hatalmak biztosak abban, hogy megnyerik a háborút, hát akkor csak folytassuk tovább. Próbálják meg: knock-autolni tudnak-e bennünket. . .

CZERNIN: Én nem akarom letagadn . hogy a békére .szükségünk van. De azt, hogy mindenáron keli a béke ...

KÁROLY (közbevág): Nem kell .. De

Primeros különlegességek sajáí gyárában lettek készülve es minden egyes darab speciális gépekkel van felülvizsgálva. -- Használjon tehát csakis a legfinomabbat ős a rtrvsahh.it