Ellenzék, 1935. november (56. évfolyam, 252-276. szám)
1935-11-17 / 265. szám
( ti LLIÍN ZßK 113 6 ătuvmtubmr / 7. Vitatkozásunk Kovács Dezsővel Irl a: GYAI.l/I FARKAS Mu leplezik 1c néhai Kovács Dezső 'Y.ülőUilujáb.in, Târgul 1 apusul un ;>•’ rmlékt <b>l.i jár, mc.vw üy/ielót állítottak a teledbe reden elhunyt emlékére. Ebből <Kt alkalomból íródtak a/ alábbi sorok: Busán gubbasztottam asztalom mellett Hiúba ragyogott künn az áldott őszi nap, fújt ra kom és bántott, hogy m in mehetek fi Kovács Dezső róges-régi jóbarátom, ke nveres pajtásom emlékének nagy ntegtis/- liltetfsi iinneiK-lyoiv .szülőfaluja cmléktab- 1:! t útlitott neki templomában. Néhány nap múlva leplezik le ünnepélyesen az emlék jelt. A tárgysorozatba, igaz. hogy mi lsem tudtam róla. engem is belevetlek, mint aki egyik beszédet tartja. Valahogyan, tudat alatt, s/inte természetes dolognak éreztem, hogy nekem is ott kell lennem és közreműködnöm egykori diákpajtásom., később hírlapin'»-kollegám, majd sok minden kö/- dologban együtt dolgozó társam e megtiszteltetésén .Szebb elismerést, mint a templomba elhelyezett táblát nem is hallottam. Azt tudom, hogy Budapesten megjelölték emléktáblával egy újságíró emlékét kávéházában. Am Isten házában . . . mélyen megható a szeretet ily jele. Páratlan u magyar irodalom történetében. Nekem mégis itthon kell maradnom. Elém tartották, hogy nem vagyok egészséges, nem szabad ilyen fárasztó útra mennem. No. meg a korom. Mindent lenyel az ember, ha muszáj. Hogy azonban megöregedett, azt senki se akarja magáról - bevül elhinni. Néha az öregség valamelyik pribék segédjével: betegséggel figyelmezteti reá. Neveletlen törtetők hamar szemedbe vágják. Most azonban hiába a kertelés, inie, itthon kell maradni. Ez már az öregségnél is több. Búsan lecsüggesztem fejemet és ime. valami öröraérzet fut át rajtam. Ott vagyunk Kovács Dezsővel, fiatalon, mindketten a reges-régi Erdélyi Híradó szerkesztőségében. Szétnézek. Ez nem álom. nem „irodalom“. Ott ül íróasztalánál Dezső, irgalmatlanul cigarettázva. Régi, fiatal arcúval. Magam, a segédszerkesztő, mint nádszál, oly vékonyan, az asztalnál irok valamit. Hej, de jó dolgom van! ilyen fiatalon, gondok, fájdalmas emlék nélkül. Elégedett érzésemet a nyomdászgyerek rontja meg, berontván szokott riadójával: „Kéziratot kérek!" Dühbe gurulok: „Meg van bolondulva a metrouipás? Hiszen csak a vezércikkre van másfélhasábnyi hely. az imént izente!“ ..Igen. válaszolta hegyesen ifjú hírnökünk, de Zilahi ur nem küldte be még a cikket és nem lehet várni!“ „Hinnye, az árgyélusát Júniusnak! — kiáltom oda Dezsőnek, lekés- ielleti a lapot“. ..Elküldted neki az egv forintját?“ — kérdi aggodalommal Dezső. „Te vitted el. gyerek, szólok a nyomdászinashoz. Reményiem nem vesztetted el, mert aztán megeszlek!“ „Odaadtam Zilahi Kiss Béla urnák. szól önérzetesen az ifjú süvölvény, azt mondta, hogy beküldi a cikket“. ..Látod, szerelmes gyermekem, csípjen meg a kakas, megkapjátok a cikket Rohanj csak vissza fiacskám, ide hallom, hogy a nyomdában szedik már“. Dezső is megkönnyebbülten szól Írásából: „Már megijedtem. Azt hittem, hogy valamelyikünknek kell helyette írni“. ..Azt nem, mondom neki, de reggelre az elbeszélésed készen legyen. A vasárnapi számra. Kora reggel küldök érte!“ Dezső morog valamit, mint ilyenkor szokta. „Most alkotom. Nem látod?“ Folytattam: „Igen, aztán holnapután hajnalban együtt kell utaznunk szülőfaludba az ünnepélyre. Emléktáblád leleplezésére. Dezső szelíden feleli: „Én ott leszek, de te minek fárasztod le magad? Panaszkodtál, hogy rosszul érzed magad’.“ ..Fiam. mondom bosszúsan, hogy kérdezhetsz ilyet? Ki irja meg a tudósítást erről a szenzációról? Hisz ez a lapnak és az egész irodalomnak nagy eseménye. Emléktábla a templomban. Te nem írhatsz róla. Másra meg nem bízom . .„Ne csináljunk olyan nagy dolgot belőle, szól csendesen Dezső“. „Ugyan kérlek. Túl szerény vagy, mint egy ibolya' Erről a budapesti lapoknak is küldök tudósítást“. „Nem is érdemiem meg, folytatja konokan Dezső“. „Ne annyit Totyogj, fiam, mert kiváglak innen, mint a huszonegyet! Ellenben, reményiem, a válaszod már készen van?“ „Miféle válaszom?“ kérdi ámulva Dezső. ,.Szerencsétlen, kiáltom reá. Beszédet tartanak neked, mint egy miniszternek és úgy teszel, mintha nem tudnád, hogy neked meghatva kell válaszolnod. Nekem elkészítsd a beszédedet! Előre leadjuk a nyomdába . .. Azt hiszed, hogy még a te beszédedet is jegyezni fogom?“ „Ott leszek, felelte Dezső halkan, de válaszolni nem fogok“. „Jó, feleltem, majd irok én a tudósításba olyan meghatott választ, hogy megemlcgtMed!“ „Nem, édes jó barátom, ne rontsd !<• magad. Kapsz valami IxMcgséget és belepusztulsz''. „Hm, válaszoltam kissé keserűen. Senkinek se lesz abból kára“. Dezsőben fellobbnnt ismét a kollégiumi diák. Mikor négyszemközt voltunk, legtöbbször mindvégig kel református kollégiumi régi diák beszélt egymással hetykén. Egy kollégiumi diáktalálkozón nekem kel lett a tanári karhoz beszédet mondanom. Összes/örült torokkal és csuklások közt beszeltem Dezső, az igazgató pedig könnyeivel küzködütt válaszában. \/ ünnepély végeztével félrevont és fél hangon súgta felém mélységes meghatottsággal: „Disznó! meg- ri köt tál“. Hogyne lett volna a szerkesztőségben kálvinista diák, mikor alig hagyta el az iskolát akkor. Halál-sejtelmes mondásomra oclaszőlt: „Hogyisne! Azt csak szeretnéd! Jő volna ugye, szép csendesen hanyat- feküdni. \/tán a szerkesztőségbe mi állítsuk össze a lapot és mi veszekedjünk Kor- Inily Jóskával, a savanya szerkesztővel!" Most egyszerre elkomolyodott: „Tudom, hogy jó barátom vagy. Azt is tudom, hogy szeretettel gondolsz reáin. Tapasztaltam. Ezért szükségtelen rá/alm magad a hoss/.u utón, telviz. idején..." Csodálatosan gyöngéd szava meghatott, amit palástolnom kel lett Rászóltam, mint annyiszor, ezzel a végső ellenvetéssel: „Hogy mersz te velem ví talk > oi te kölyök. Velem, az idősebb em bérrel?“ Dezső mosolygott. Tréfás meghu- nyászkodássn! szokott ilyenkor mindig elhallgatni, mire nagyot kacagtunk, mert egyetlen egy hónappal volt fiatalabb, mint én. Ezúttal, amint reá néztem, színe vállo- zolt. Ragyogó fehér lényben állott mar. Oly földöntúli szelídséggel, amilyent ezék a széniekről festett remekműveken, vagy sze retteinek arcán lát az ember, midőn mar kis/envedtek, vagy mikor késöl.I» megjelennek előtte álmában, vagy látományban, ne- luz éjszakán, ha a fájdalomtól és lelki szenvedéstől vergődik. így állott előttem Dezső, mosolyogva, szelíd szeretettel. Megbüvölve akartam mondani neki: „Mégis csak találkozunk, drága fiam, ünnepélyeden“. Egyszerre azonban ismét a saját otthonomban találtam magam. Kábultan emelkedtem föl a székről. Néhány lépést tettem támolyogva. A falon lévő tükör előtt lalal- 1am magam. Egy ősz ember arca tekintett velem szembe . . . Nem, nem, már nem inehetek el ünnepedre, eltávozott jó barátom, <le mint annyiszor, gondolatban veled leszek itt is, mig ott nem találkozunk. Egészségéi is megóvja, CftlS 1 Al_ lm ruháit vegyileg tisztítja. Sír. Moldov i 15. Telefonsz. 180. 12 ezer liter tejet fog feldolgozni naponta a tejszövetkezetek központi telepe Mit mond az üzemről dr. gróf Bethlen László, a Gazdasági és Hitelszövetkezetek Szövetségének vezérigazgatója Targu-Mures. (Ac Ellenzék tudósítójától.) Rövid pár hónappal ezelőtt nagyjelentőségű gyár alapköveit tették Le a székelyföiáros- ban a régi Transilvania gépgyár volt területén. Ma már készen állanak a falak, az impozáns építkezés teljes egészében elkészült és rövid idő választ már csak el a pillanattól. amikor megindulhat az üzem, amely napi 12 ezer liter tej színének feldolgozására rendezkedett l>c. Ebből az egy adatból már a laikus is megsejtheti, hogy a telep felállítása a környék falvainak, tejszövetkezeteit és ezáltal magukat a községeket is fel fogja gazdaságilag lendíteni. A napokban dr. gróf Bethlen László, a szövetség vezérigazgatója az építkezés megtekintésére a városban időzött és felhasználtuk az alkalmat, hogy mint legillet ékeseidtől, kimerítő információt szerezzünk tőle az érdekes vállalkozásról. — Milyen okok késztették a szövetséget egy ilyen nagyarányú központ tejfeldolgozó üzem létesítésére? — kérdeztük. — Szövetségünk a hitel szövetkeze fi tevékenység mellett más gazdasági ágak fejlesztésére is nagy gondot fordít és igy programját képezi a régen beszüntetett, részben el is felejtett tejszövetkezetek újra való beindítása és uj tejszövetkezetek alakítása. E törekvésünknek erős lökést adott a konverziós helyzetből következő megbénulása a hiteléletnek, mert addig is, mig évek munkája rendjén a normális viszonyok e téren helyreállanak, gondoskodnunk kell szövetkezeteink tagjai részére mgél h-etés ükéi előmozdító más eszközökről. A szervezkedés várakozásunkat meghaladó sikere uj probléma elé állított azonban bennünket. A nagy vajmennyiségeknek piacr akerül és ét nyomon követte az értékesítés gondja és nehézségei, továbbá az a körülmény, hogy a sok kis tejszövclkezet mindegyike más-más minőségű, színű és izii vajat gyártott, úgyhogy az árunak lekötése biztos, állandó cégek utján csaknem lehetetlenné vált. Ezáltal a kistermelők ki voltak téve az árak ingadozásának és részben természetes, részben mesterséges lemorzsolódásának. Szükségessé vált tehát, hogy szövetségünk belenyúljon a kérdésbe és nagyarányú szervezettel siessen tajgalnak segítségére, annyival is inkáb, mert nagy értékek megmentéséről volt szó, hiszen Icis tejszövetke- zeteink az utóbbi két évben 25—25 millió lejt fizettek ki tejtermelő gazdáinknak azért a tejért, amely sok községben a tejszövetkezet megalakulása előtt eladhatatlan volt. Hogyan jutott a szövetség arra a megállapításra, hogy egy ilyen nagyarányú üzemmel segíthet tagszövetkezetein? — Szövetségünk — folytatta ismertetését Bethlen Látsz ló — többféle megoldással kísérletezett, de egyetlen megoldást mód kínálkozott) éspedig a tagszövetkezeteink által szállított lejnek és tejszínnek központi telepeken való feldolgozása, annál tál a legmodernebb gépek és chcmiai eljárás mellett elsőrangú minőségű, hetekig eltartható vaj állítható elő, amilyent semmiféle kisüzem produkálni nem tud. A központi telepek révén egyrészt állandóan jobb árak lesznek elérhetők, részlten nem leszünk kitéve a piac pillanatnyi áringadozásainak, mert szükség esetén vajunkat bármikor képesek leszünk akár hetekig is tárolni. Végül, ha egy-két év múlva tnlprodukció áliana be a belföldi piacon. bekapcsolódhatunk a nemzetközi vajkereskedelembe, ahol máris annyi előnyünk. hogy- a jó vajpiacot képező déli és keleti országokhoz a sok vajat termelő nyugati államoknál lényegesen közelebb fekszünk. Miért döntött a szövetség az első telep felállításánál Targu-Mures mellett, hol szándékozik még hasonló üzemet létesíteni és a jelenlegi vajgyár körzetébe hány község fog kapcsolódni? Erre a kérdésre a választ a számok adják meg. Technikai és szövetkezeti szakemberek hosszas helyszíni tanulmányozása és kalkulációja alapján történt a döntés. Amennyiben a telep működéséhez fűzött reményeink csak némileg is teljesednek, ugv már a közeljövőben sor kerül második üzemünk felállítására is Odorheiu megyében, előreláthatólag Gristur székhellyel. Első központi tejfeldolgozónk körzetében cca. 30 község tartozik, melyek nagyrészében máris működik tlejszövetkezet napi 300—1500 liter tejmennyiséggel, úgyhogy a napi 12.000 lite- rso kapacitás kihasználása máris garantáltnak tekinthető, de fennakadás több tej szállítása esetében sem lehetséges, mivel az üzem napi négy órára kalkulált működését bármikor módunkban van meghosszabbítani. Mikor fog az üzem megindulni? — November hóra irányoztuk elő a megindulást, mivel azonban egyes gépeket nem állott módjába a Bucuresti-i cégnek leszállítani. azokat külföldről kelleti) megrendelnünk és ezeknek behozatala körül merültek fel nehézségek. Minden reményünk megvan, azonban arra, hogy még az újév előtt üzemben leszünk. Sándor Pál. Sürgetik a munkások a téli munkanélküli segélyt CLUJ. (Az Ellenzék tudósítójától.j A i•! még ugyan nincs itt, de már nem .sokáig ív/ késni. A külvárosi nvomorkikasokban remeg ve várják az első havat, amely a nélkülö/é sek megkezdését is jelenti, azoknak, akik kenyérkereseti lel »e tőségek tői ezen a nyáron is elestí k. Kétségtelen, hogy ebben az évben a munkanélküliség nem volt olyan nagy. mint az előző években, mert a/ építőiparban és ezzel kapcsolatos munkaágakban volt hőven munkaalkalom, ámde más iparágukban még nagyobb volt a munkahiány, mint az előző években. Ilyen körülmények között érthető, hogy a rnnnkástömegek már előre akarnak védekezni a tél nyomora ellen és most érdeklődnek, hogy mi lesz u munkanélküliek léli segélyezésével. Tegnap déjiicu több taginál álló • munkás- küldöttség kereste fel a városházán Pop Petre alpolgármestert. A küldöttség nevében ás a mimkáss-zervezetek képviseletében Katidéi Ignác emlékiratot adott át a hdyettes polgármesternek. Az emlékirat felhívja az. időközi bizottság figyelmét a munkanélküliek helyzetére és kéri, hogy a munkanélküliek segélyezése érdekében már most tegyék meg a szükséges lépéseket, hívják össze munkanélküliek segélyező nagybizottságát és nevezzenek ki élére elnököt, nehogy megismétlődjön az, ami a múlt évben történt, hogy a munkanélküliek csak karácsony hetében kapják meg az első segélyt. Pop Petre válaszában kijelentette, hogy a munkásság kérését elő fogja terjeszteni a vezető polgármesternek és az időközi bizottságnak, amely hivatott a szükséges lépések megtételére. Kijelentette egyben a polgármester. hogy nem igaz az. mintha egyik, polgár- mester társa azt a kijelentést tette volna, hogy ebben az évben nincs munkanélküli, tehát segély sem lesz, hanem csak azt mondotta, remi különben igaz is, hogy az idén a munkanélküliek száma sokkal kevesebb, mint az előző években. A polgármester kijelentését a munkásküldöttség tudomásul vette. A helyi munkások arcvonalán különben élénk tevékenység uralkodik. Ezt a De nunta-gyárban kitört sztrájk váltotta ki. A toa- gána lka Írna zot la k szervezete a sztrájkkal kapcsolatban a napokban látogatott gyűlést tartott s ennek ered mén vek épen emlékiratot adlak át a munkaügyi felügyelőnek, melyben tiltakoztak az ellen, hogy a gyár igazgatósága tisztviselőket és lisztviselőnőket alkalmaz sztrájktörőknek. Ugyancsak táviratot intézett a magánalkalmazottak szakszervezete a munkaügyi miniszterhez, amelyben sürgős intézkedést kérlek a tisztviselőket lealázó kényszermunka ellen. A magán alkalmazottak egyébként kimondották, hogy egy napi keresetüket n sztrájkolok támogatására bocsájtjákSZÍVBETEGEKNEK és érelmeszesedés- j BEN SZENVEDŐKNEK re ege! éhgyomorra egv fél pohár természetes ..FERENC JÓZSEF' ke> serüviz — a legkisebb erőlködés nélkül — igen ! könnyű ürülést biztosit, a gyomor és a belek működését elősegíti s az emésztés renyhétekét csakhamar megszünteti. Klinikai tapasztalatok igazolják, hogy a rendkívül enyhén ható FERENC JÓZSEF víz elsősorban agyvérzésre és gutaiitésre hajlamos idősebb embereknek tesz nagyfontoskágu szolgálatot. Tatar C. professzor ünneplése. A helyi orvoskamara bőrgyógyászati szakosztálya a bőrgyógyászati klinika előadótermében tegnap a szakosztályi ülés keretében meleg ünneplésben részesítette Tatar Coriolan orvos- professzort, a bőrgyógyászati klinika vezetőjét a közelmúltban Budapesten lezajlott dermatológiai kongresszuson elért sikerei alkalmából. A dexmatológusok nevében dr. Goldberger Ede üdvözölte a professzort és örömmel állapította meg. hogy a helybeli j bőrgyógyászati klinika készítményei milyen nagy sikert érlek el. Sokoldalú tevékenységének csak egy részét képezi azonban ez a munka, amelyet Tatar Coriolan klinikája végez. Dr. Colbazi Emil tanársegéd csatlakozott ■ Goldberger jókívánságaihoz és elismerését fejezi ki Goldbergernek is a nemzetközi kongresszuson elért sikeréért. Válaszában Tatar kifejtette, hogy a siker nem csak neki. hanem munkatársainak is érdeme, kik közül dr. Hoffmann, dr. Pop Leóiddá. dr. Lengyel neveit emlitetto fel. Kiemeli dr. Veres és dr. Goldberger értékes felfedezéseinek sikerét, amellyel nagyban í hozzájárultak az orvosi tudomány fejlészté- 1 séhez. Dr. Veres és dr. Goldberger gyors gonorhea gyógyítási módját amelyet Budapesten is bemutattak, ellenőrizték a helyi bőrgyógyászati klinikán is és itt is teljes sikert értek vele el. Megköszönte az elhangzott üdvözléseket, ezután megkezdődött a szakosztály tudományos ülése. Budapest, IV., Egyetem-utca 5. sz. ICO modern, kényelmes szoba. Liftek, Hideg-meleg folyóvíz. Központi fűtés Az étterem és kávéházbap. vinde-; este szalonzene. Menü: 1 '63 P. :r- zsébet-pincében egypincé: rends zer I
