Ellenzék, 1935. október (56. évfolyam, 225-251. szám)

1935-10-02 / 226. szám

TAXA POŞTALA PLĂTITĂ iN NUMERAR No. 141.16^/1929.

Szerkesztőség és kiadóhivatal: Olu j, Galea Moţilor 4. Fiókkiadó hivatal és könyvosztály: P:ata Unirii 9. szám. — Telefonszám: 109. — Leveleim: Cluj, postafiók 80.

mm—■—BMraoMBBiBMaaaH—wgamwaae—m

LVI. ÉVFOLYAM, 22 6. SZÁM.

magyar politikai napilap ALAPÍTOTTA: BARTH A MIKLÓS

SZERDA

Előfizetési árak: havonta 70, negyedévre 210, félévre 420, évente 840 lej. — Magyarországra: negyedévre io, félévre 20, évente 43 pengő. A többi külföldi államokba csak a portókülönbözettel több.

armmm*«namign

1935 OKTÓBER 2.

óhaj, terv, megbeszélés még az alábbi, de mégis hő figyelmet érdemel. Az egyik fővárosi nagy vezető lap cikket ir arról, hogy néhány kapavágást tettek a szorosabb és közvetlenebb román—bulgár gazdasági közeledés érdekében, nem hivatalos és mégis illetékes személyiségek, hogy úgy mondjuk, félhivatalos színezetű magánszorgalomból. Ez bizonyíték, mily óvatosan és gyakorlati mód akarják megfogni a dolgot, ami nagyon helyes, hisz a román állam és a bulgár állam között a világháborúból eredő érzékeny- ség, gyanakvás, félelem, sőt egyéb „szomszédos“ indulat is lappang, amit nehéz áthidalni, bár a népek a lelkűk mélyén bizonyára kevéssé őrzik a sötét érzéseket s ha igen, mégis könnyebben átalakítanák együttmun- kálkodássá, sőt jószomszédi viszonnyá, talán már barátsággá is. A dolog kezdete, hogy a nyáron a szászok fővárosában rendkívüli sikerű mintcsvásár volt, amelyen megjelent a bulgár sajtószövetség egyik vezetője és meghívta e kiállítást rendező kereskedelmi és iparkamara egyik román vezetőjét a szófiai mintavásárra. Áfás természet-tudomány-, és üzlet-járó megjeleni országokból, aki a bulgár kartársakkal élénk eszmecserét folytatott s igy alakult ki a terv, hogy a bulgár közgazdaság rendezzen mintavásárt Romániában és éppen igy rendezzen Románia mintavásárt Bulgáriában. Az ismeretes szállóige: spirituáljuk a határokat, igy módosulna: üzletiesitsük a szomszédság */. terv okos, ha bár semmi köze a politikához és a szellemiséghez, a maga tiszta gazdasági lényegével, gyakorlatiságával és ésszerűségével mégis alkalmas a két politika, a két szellem, a két lélek egymáshoz való közelítésére is. Minthogy a kényes dolgokhoz legjobb a rideg valóság érdekeinek és lényeinek az utasításaival nyúlni. Az eszmecserézők leszögeztek egy másik okos elvet is: ez a két látogató mintavásár rekompenzdciós árukra szorítkozzék, ami a mai kötött forgalom idején a legkönnyebb csereberélési lehetőséget ígéri.

Nem tudjuk, megvalósul-e ez az okos terv, hiszen ez elátkozott korszak rengeteg okos tervnek a temetője9 A jó eszmék valóságos angyal csinálása folyik most s nincs az a „gyorshajtó“ nőorvos és nincs az a vasorru falusi bába, ki annyi magzatot vetéltetne el, mint a gyűlölködés szenvedélyében fogant ez úgynevezett nagy korszak, amiben állítólag minden egy ismeretlen boldogság érdekében alakul át. De ha megvalósul ez a terv, bizonyára okos és hatásos dolog lesz és okosnak és hatályosnak fogja minősíteni a Romániában élő bulgár kisebbség is, amely a kisebbségi jogvédelem ugyanazon ferdeségeit és elferdítéseit nyögi, mint a magyar. Ez a kettő az a bizonyos határszéli, alaptermészetétől fogva irredenta, szóval különleges elbánást érdemlő kisebbség, melyről a Bucuresti-i német lapban pár év előtt a volt szász kisebbségi alminiszter hétrétgörbedve hatalom és többség előtt árulkodott. Ezek a romániai buigárok ennek az okos elgondolásnak az árnyékában állva joggal mondhatnák és hirdetnék: ime nincs mit félni tőlünk: mi egész lelkűnkkel óhajtjuk az ilyen közeledést, nincs más célunk, mint békében és zavartalanul élni az életünket, ahogy ezt a természet elrendelte nekünk és velünk, nincs nagyobb óhajunk, minthogy jó barátságba éljenek a szomszédok és egymás anyagi jólétét elősegítsék közeli, természetes gazdasági csere utján is. Mi mint igazi bajtársak, megerősítjük ennek a néma és mégis mindenkitől ismert vagy félreismert vallomás értékét, őszinteségét, egyben kiszélesítjük. Egy húron pendülünk, egy gyékényen árulunk és ezért csak úgy minden értelmezés és részletezés nélkül fölvetjük a kérdést, nem volna e célszerű ilyen látogató mintavásárokkal uj közeledést létrehozni Románia és Magyarország közt? Elvégre hivatalos és rideg gazdasági szerződések igy is úgy is létrejönnek, az üzlet már túl van a lelki és politikai ható- ' rok gyűlölködő kizárásain és igy igazán nem volna nehéz megtetézni a gazdasági érintkezés ! olyan fényeivel, aminő egy kis városi kira- •, kódás az egyik részről a másik portáján. i

Nemzetközi mm kérdések a pápai állam semlegességéről háború esetén. — Róma tiltakozik az abesszin mozgósítás népszövetségi tudo ellen—Hétszázötvenezer embert hív be a né&us mozgósítási parancsa

Cáfoljál! az olasz—abesszin hafárharcoh meghezűéséneh Híres

Tegnap elterjedt a hir, hogy abesszin határvidéken megindultak az első csatározások olaszok és abesszinek között. A hirt rövidesen Addis Abebaból cáfolták meg azzal, hogy a tovább tartó esőzés egyelőre lehetetlenné tesz minden hadműveletet. A négus ezért nem is adta még ki az általános mozgósításra már aláirott parancsát, amelyet a Népszövetség, mint az események által megokolt dolgot tudomásul vett. Ezt a tudomásulvételt erősen kifogásolják Rómában, ahol az abesszin mozgósítást kihívásnak bélyegzik és az a vélemény, hogy a Népszövetség ezt a kihívást most még elő is segítette. A római hangulatra jellemző, hogy a Vatíkári-városban szintén menedékhelyeket építenek légi támadások ellen és fölmerül a kérdés, hogy az olasz fővárosba zárt pápai állam semlegességét hogyan lehet repülőgéptámadások esetén megvédeni. A kérdésre nem könnyű a válasz. Nem valószínű ugyan, hogy Rómát közelebbről repülők támadják meg, de ha például egy ilyen éjjeli támadás történne, mit csináljon a Vatikán, kioltsa területén az összes lámpákat, vagy a világítás fenntartásával semleges módon ne segítse elő az olasz védelmet, ami által azonban elősegítheti a támadás sikerét. Még nehezebbé teszi a nemzetközi kérdést, hogy a Róma alatt is elterülő katakombák a Vatikán fönnhatósága alatt állanak és ezeknek a földalatti helyiségeknek természetes föl- használása védelmi célokra szintén beleütköznék a nemzetközi jog érvényben levő intézkedéseibe.

Genfben tovább tart a tárgyalási szünet. Eden tegnap a népszövetségi fővárosból Parisba érkezett, ahol ma tárgyal Lavallal. Olaszok és angolok között változatlanul feszült a helyzet. Londonban meglehetős rossznéven vették Mussolini legutóbbi kijelentéseit, mellyel az angol kormány feje fölött az angol néphez akart fordulni. A lapok kijelentik, hogy ez a törekvés sikertelen marad, sem az angol nép, sem a londoni kormány külön tárgyalásokba bele nem megy, mert Olaszország követelései a népszövetségi alapszabályokba ütköznek, a kérdést tehát nem Angliával, hanem a Népszövetséggel kell elintézni.

GENiF. (Az Ellenzék távirata.) Addis Ábeljából érkező hivatalos jelentés cáfolja a tegnap elterjedt hirt, hogy olaszok és abesszinek között batárösszeiitközések lettek volna. Az abesszin csapatok mindenhol legalább 30 kilométernyire vissza vannak vonva a határtól. Az összeütközésre egyelőre nem adódott alkalom.

A trópusi esőzések még mindig olyan erővel tartanak, hogy az utolsó napokban Addis Abebában 14 ember esett az árviz áldozatául és több báz összeomlott.

A népszövetségi tanács által kiküldött tizen- hármas bizottság legközelebbi ülését csütörtökön tartja. Ezen az ülésen tárgyalják a négus kérését, hogy megfigyelőket küldjenek ki az abesszin határra. Valószínűnek látszik, hogy a kérést teljesíteni fogják. Abesszíniából érkező jelentés szerint a mozgósítási parancs, melyet alighanem csak a hét végén adnak ki,

750 ezer katona behívásáról szól. A harcvonalba csak 500 ezer embert akar állítani a négus, a többi 250 ezret segédszolgálatra akarja felhasználni.

Szükség esetén azonban egymillió katonát hívhat be szolgálatra. A vasutvanal védelmét légitámadások ellen egy svájci tisztre bízták. Az utóbbi időben jelentékeny meny- nyiségü hadianyag is érkezett Abesszíniába.

Olaszország hangulata

RÓMA. (Az Ellenzék távirata.) Az olasz fővárosban fölháborodással fogadták a genfi hirt, hogy a Népszövetség tudomásul vette az abesszin mozgósítási parancs bejelentését. A lapok szerint olasz részről ezt a bejelentést már támadási gesztusnak kell tekinteni és a Népszövetségnek is kötelessége lett volna a mozgósítási parancs bejelentése után Abesszíniát támadónak bélyegezni. Ehelyett azonban a Népszövetség a tudomásulvétellel még szentesítette is az abesszin támadó szándékot. Olaszországgal a válasz megadásával nem fog késni. Már tegnap rendelet jelent meg újabb korosztályok behívásáról, ami lehetővé teszi, hogy az olasz kormány minden lehetőségre fölkészüljön.

 Vatikán védelme

Élénk feltűnést kelt, hogy a Vatikán városban is földalatti menedékhelyeket építenek légi támadások ellen. Ezekbe a menedékhelyekbe szükség esetén nemcsak a Vatikán város lakói fognak menekülni, hanem ide menekítik az értékesebb kegyszereket is. A bombamentes fedezékek építésével kapcsolatban fölmerült a kérdés, hogy légitámadás során a Vatikán-állam hogyan őrizheti meg semlegességét. Ha ugyanis esti vágj7 éjjeli repülő támadásnál fönntartja a világítást, ezzel megkönnyíti az ellenséges repülők tájékozódását. Ha pedig eloltja a

világítást, akkor kérdés, hogy megfelel-e a semlegesség követelményeinek. Minden esetre azonban szintén kiteszi magát a bombázás veszélyének. Még szövevényesebbé teszi a kérdést a katakombák nemzetközi helyzete. A katakombák, melyek az olasz fennhatósága Róma alatt is elterjednek, szerződésileg a Vatikán tulajdonai. Minthogy azonban legjobb menedékhelyet nyújthatnak repülő támadás ellen, valószínűnek látszik, hogy erre a célra adott esetben föl is használnák. Fölmerül azonban a kérdés, hogy mi történik akkor, ha olasz katonaság is fölhasználja ilyen célból a katakombákat. Ebben az esetben ugyanis nemzetközi jog szerint a vatikáni állam karhatalmának le kellene fegyverezni a katakombákban megjelenő olasz katonákat. Az igy adódott helyzetet most tanulmányozzák a vatikáni állam nemzetközi jogászai.

Milyen a diplomáciai helyzet?

LONDON. (Az Ellenzék távirata.) György király tegnap kihallgatáson fogadta Baldwin miniszterelnököt, aki a külpolitikai helyzetről tett jelentést az uralkodónak.

Politikai körökben erélyesen visszautasítják azt az olasz törekvést, mely Mussolini Anglia felé intézett nyilatkozatában nyilvánul meg, hogy az angol kormány feje fölött igyekszik az angol néphez fordulni.

A lapok azt Írják, hogy ez a törekvés előre sikertelenségre van kárhoztatva. Az angol közvélemény épp olyan kevéssé mecv bele ebbe, mint ahogy a brit kormány sem hajlandó a Népszövetség feje fölött az olaszokkal külön tárgyalásokba bocsátkozni. A mostani konfliktus — Írják a lapok — Olaszországot nem Angliával, hanem a Népszövetséggel állítja szembe.

A népszövetségi szankciókkal kapcsolatban Európára vonatkozó francia kérdésre adott válaszról Londonban úgy tudják, hogy az a francia irányadó köröket kielégítette. Párisi lapok azonban, különösen a jobboldali lapok meglehetős csalódást árulnak el ezzel a válasszal szemben. Valószínű, hogy francia részről rövidesen viszontválaszt adnak az angol kormánynak és hangoztatni fogják, hogy Franciaország nem teheti ki magát középeurópai meglepetéseknek német vagy olasz részről és ezért határozottabb kötelezettségvállalást kér az angol kormány részéről.

A gazdasági életben máris rendkívül súlyos következményekkel jár az olasz—abesz- szin válság. A hajózás a Földközi-tengeren és a Vörös-tengeren át nagyon megnehezült. A biztositó társaságok a háborús kockázat esetére szóló biztosítás diját, ezen a területen 40 százalékkal fölemelték. A teherhajók jelentős része erre való tekintette] elkerüli a Földközi-tengert és a Jóreménység-fok felé veszi útját a szélső keletnek.

(h oly tatása a 10. olácion.j