Ellenzék, 1935. október (56. évfolyam, 225-251. szám)

1935-10-01 / 225. szám

Cl o fir i r N 7 ék INtÄli m M Oktober I. Wri ÍR A ROMAN SAJTÓ stjió, 1I jlálhüutctév Bprt«. liUMskolik, \R \ NO ASTRA: kv.nu vkörökhcn meg ■'Uik */i a hm. hegy K uj -.ajcnörvcnv tf- , lének benvuttuvár' kerti -a»r a '/erutusbjiv .'.pit luk, li'*g\ sikerül; m:-$íc!clo légkör* rmuetú u törvényiemevet mep/jva/ácuj. 1 \ lehat, m.t a ka i,.ik omol .1 javaslattal. mcly- •v tőin baja. Iw;\ i.om tn>.- a romin eredetű cs ,*W''államix*'„tok kd.’ött semmiféle kű hí ntwe.'i. O-up.in állampolgári jogot kivan, .vi nem elé.; arra. hogy e/t .1 l'ogAko.áM agat ,.train“-ektö! uvcgii'.-tnsa. A* l • y.iró-kamu- i íehUl.tusa egyébként helyes volna- Í r adni ki működőre jogosító bi’/onyitvényt s megaka- o.ilyózna. hogv alkalmatlan tleinek kerüljenek a* '.up.ró! kar1'., hov., csupán a.- iiith’ina. kinek Kamara. vug\ s alaméi vik eg) elem által kiadót1 dip'vwiia van. A reformnak azonban '£)' sem le-e meg .1 kivant ii.u a. A lapok ugyanis a saj- ; '. ihaesag köpenyege alatt tönkreteszik népünk .■iker. nem.:«! összetartásunk at s tovább lógják : ieszteni a különféle teóriák t. PORUNCA VREMII: A ne mze ti - k c r esz t e n)' l'.í r c programjába vette a halaibüntctes be ve /ete- sét es az a.k tnuny módosítását erre a célra.. A bíróságra fontos szerep var az ország upa-szerve­resében, mert erkölcsi fegyelmet o>.vk .1 rend, becsület és felelősség elvetnek bevezetésével le­het elérni. A bíróság oly büntetést kel! .irkáimaiz­zon, mely félelmet és tiszteletet kelt em­berben- Példás büntetett kell adjon. M g a «*- ív.dságvesztersek -alkalmazása során alkunak es mérséklés nek lehet helye, addig a halálbüntetést nem lehet csak alkalmazni, vagy nem alkalmaz­ni. A halálbüntetés bevezetését humanista szem­pontból sem lehet ellenezni akkor, midőn a töb­bi büntecésrsemck item hozták meg a hozzájuk fűzött reményeket. Nem arról var. szó. hogy az árulást, gyilkosságot, rablást büntessék ezzel, mert inas bünténvek ássák aiá a román állam :tdciotédvét . Bizonyos dó óta ugyanis nemcsak cg vések vagyoni és személyi biztonsága ellen kö­vetnek el büncseleknsenyekct, de az ö>vzesség s mjndnvájunk ellen, tisztviselők cs nyugdíjasok érdeke: eHen vannak ezek intézve. 1. knek élete szoros összefüggésben van az állami vagyonnak Egy statisztika szerint nálunk milliirdokat lop­nak egyetlen év alatt. Mennyi emberéletet lehetne megmenteni ezzel a pénzzel! Ezenkívül a lopás­nak ez a neme az államot s így a nemzetgazda­ságot is pusztít ja. Milliókat taszít a legsötétebb nvomorba. Ezeknek élete va-jjon kevesebbet er, mint azé, ki a lopott pénzt zsebében tartja? — I zek nagvobb büntetést érdemelnek a gyilko­soknál és rablóknál. Ütött már az órája annak, hogy elhárítsuk a veszedelmet a halálbüntetés behozatalával. A büntetés kiszabásának kérdését német mintára vegves-birósag rendszeresítésével lehetne megoldani, úgy, hogy ebben úgy esküd­tek, mint hivatásos birák helyet foglalnának. DREPTATEA: A kormány azt szeretné fel­tüntetni, hogy komoly dolgokká van elfoglalva. N-em a gazdasági és pénzügyeket, de a büntető- perrendtartás módosításit tárgyalja. Bejelenti, hogy ebben az ügyben ülést tartottak az iguz- s ágügy minisztériumban. Felsorolja azokat is, akik jelen voltak. Jól elolvastuk a hírt s megáiiapitot- tuk, hogy Tony Iliescu, a szenátus elnöke, hi­ányzik a névsorból. Pedig Tony Iliescu előadó közreműködése nélkül nem lehetett volna ezt az ügyet elintézni. Ö jó! ismeri ezt az anyagot el­méletből és gyakorlatból. Különösen a íotárgya- lást megelőző. büntető eljárást, a nyomozást és 1 vizsgálatot, hiszen vád alá helyezték. Egyedül ő mondhatta volna meg igazán, mi a jó és mi a rossz a tervezetben. Ezért nem tudnak nálunk jó törvényeket alkotni. Aki ért a dologhoz és elnök, az nem vesz részt a bizottság munkájá­ban. UNIVERSUL: Többször rámutattunk arra a so.k felháborító visszaélésre, csalásra, amit az : na* iskolák mellett létesített intern árusok bau kö­vetnek el hosszú idő óta. Annak dacára, hogy tényeket soroltunk fel, senki sem intézkedett, hogy véget vessen a tűrhetetlen állapotnak. — Nem végeztek komoly vizsgálatot, melyhez hoz­zá kezdtek ugyan, de sohasem került befejezésre. Előfordult, hogy az folytatta le a vizsgálatot, ki a visszaéléseikért felelősséggel tartozott. így az­tán évről-év re tovább szaporodtak a bajok. — Azok az üzemek, melyek 100 milliókat áldoznak erne a célra., fogjanak össze és követeljék: vesse­nek véget a fosztogatásoknak. A munkaügyi mi­niszter nyomban rendeljen el pártatlan vizsgá­latot. mérnökök, 9%â?ak I Minden román, magyar, német folyóirat és könyv megrendelhető és előfizethető Lepagenál, Cluj. — A lapokat közvetle­nül kapja a kiadótól. Kérjen ingyen jegy­zéket Lepagetól, Cluj. zsíros ruhákat éT* W Ifh 7 WS" ţ Kifényesedett, CZÍNK speciálisan tis/td áSL* Jt 1 r^ü -K Tv vegyészeti gyára • Súlyosan érinti a behozatali vámtételek emelése a belföldi gyáripar életképességét (JUJ (A/ Ellenzék tudósítójától.) A Ro­mániai Óvárosok Országos S/JÖvct.ségc leije (Kimos emlékiratot lerjes/.lctl a kereskedői mi miniszter elé c? altban s/amos panasz1 sorol fel. Az ország gyárosai és exportőrjei érdeklődésének homlokterében jelenleg a vám vezérigazgatóság azon remtelkezese all, amely az egyes vámtételeket érezhetően nö­vel le. \ gyárosok szövetsége a vamlarila ön- kenvi's módosítását helytelennek tataija e.s utal arra, hogy ezáltal az ország számos gyárválhdala súlyos helyzetbe kerüli. \ spi­nesre festeti müso.l vcmfonál iH’lioz.alali vám­tételének emelése folytán mintegy 20 150 gyár. sokiuillió lejes belek leteli tökével ab­ba a helyzetbe kerül, hogy beszünteti a to­vábbi munkál. További sérelem az, hogy ab­ban az esetben, ha az érdekelt gyáros bizo­nyos mennyiségű áru behozatalát kéri és a neki járó kvantumol mondjuk ti/.ezer kilo­gramul meg is rendeli, akkor a l*ehozatali engedély kiállításáig csak kilencezer kiló áru helioznlalál engedélyezik. Az árut azonban eg\ a I ta laba n nem szolgáltatják ki, még a ki­lencezer kilogramul sem, mert a szállítmány tízezer kilogramos léteiben szerepel, amelyre nem tud engedélyi felmutatni. Ilyen formali­tások akadályozzák meg nélin a Ixdioz.alalt, mert amíg a formaságoknak elegei tesznek, addig az importőrt károsodás érte. Ezenkívül a gyáripar nyorsan vaghiányban is szenved Jelen lösen emelte a vámvezérigazgalóság a kauesuk liehozalali vámdiját is azzal az in­dokolással, hogy a belföldi kanosuk ipar fej­lődését kívánják elősegíteni. Kérdéses azon­ban. vájjon a vámvezérigazgalóság liivatott-e arra, hogy e/l különös intézkedésekkel és a törvény módosítása nélkül segítse elő. ESTE EGY SMMM de WJHU$ Meghajt lefogyaszt lliss föiaria Mills a keresztyéni reásiy- szííveíségsek viiáagszes’vezeáéBíelí titkára lirdélysÁetíi Ötvenhárom ország siövetségi munkája. — „üe csüggedj el kicsiny sereg? ---­AIUD. (Az Ellenzék tudósitójától.) A ke­resztyén leányszövetségek szervezetének egyik titkárnője világkürüli útjában hoz­zánk is ellátogatott. A lelkes és teljes meg­győződéssel dolgozó angol Miss érdekes dol­gokat beszélt el a leányszövetségek munká­járól. Megtudtuk, hogy 53 országban folyik, intenzív szövetségi munka, a leányszövetsé­gek mind összeköttetésben állanak a genti központtal, honnan programot és minden­nemű kérdéseikre felvilágosítást kapnak. A leányszövetségek genfi központjának hatal­mas palotája van cs az öszes országok a ján­dékaival díszített termeiben olt láthatók a magyarok cifranyaku kulacsa, a svájciak pontos órája, a svédek hires gyertyalarlói. a franciák kerámiái és igy tovább. Jelenleg egv holland nő a szövetség elnöke, aki ő nyelven beszél és többször bejárta a világot. Mellette 5 más-más nemzetiségű titkárnő dolgozik, most 2 amerikai, 2 angol és 1 olasz lány, kik szinte állandóan utaznak. Legrégibb az angol leány szövetségi mun­ka, ez év októberében tartja 80 éves jubi­leumát. Nagy előkészülettel várják e napot, mikor az összes keresztyén leányszövetségek kiküldöttjei nemzeti viseletben fogják üdvö­zölni a jubiláns testvér-szövetséget. London legnagyobb termét bérelték ki erre az al­kalomra. Mary angol királynő védnöksége alatt rendezik az ünnepséget, melyre már előre minden hely foglalt. Mint hírlik, szép ajándékokkal fogják meg­lepni az áldásos munkát végző legöregebb leányszövetséget. Nem is gondolnánk, hogy India is milyen szépen működik: 00 éve szervezett leány- szövetsége van. Kina és Japán 30 éve dolgo­zik. Aránylag az európai leánymunkák a legifjabbak: 15—20 évesek még csak. Gyer­mekcipőben jár, de annál buzgóbb az afri­kai 2 éves mozgalom. Legnehezebb a kínai leányok munkája, u. i. Kínában óriási kaszt­rendszer uralkodik, a leányszövetségek ezt igyekeznek megváltoztatni, tekintettel a ki- nai egészségi állapotokra a szövetség felbe­csülhetetlen munkát végez az egészségügy érdekében. Kórházban dolgoznak, ápolónőket nevelnek s ezek mellett tanítják is analfabé­ta testvéreiket. Talán még nehezebb a fehér-fekete leá­nyok problémája. Nyugatafrika volt az első, hol a szövetségek a nagy válaszfalakat, mely a fehérek és feketék között emelkedik, kezdték döngetni eredményesen. Eleinte ál­landó kellemetlenségek voltak, ha a szövet­ség vezetője csak fehér v. csak fekete lány volt, végül is úgy oldották meg a problémát, hogy mindkét színből választottak 1—1 ve­zetőt. A leányszövetségek hívták maguk közé először a feketéket és színeseket, mivel nagy keresztyéni szolgaiatokat lettek. Észak- aErikából jött nemrég egy levél a genfi köz­ponthoz. melyben segítséget és vezetőt kér­tek a leányszövetségi munkához. A központ azonnal felhívásokat küldött az összes leány­szövetségekhez. Az első jelentkező egy ame­rikai néger lány volt, ki keresztyénként született és sietett vissza ősei közé a keresz­tyén hitet tanítani, de már egy angol lány is ott van. aki segít fekete testvérének a missziós szolgálatban. Természetesen nemcsak az egzotikus or­szágokban. de Európában is sok nehézség merül fel. a leányszövet ségek azonban ko­moly munkával, összetartással és nagy sze­retettel mind azon dolgoznak, hogy ezeket kiküszöböljék, mint egy láthatatlan, óriási világot átfogó lánc kulcsolódik egymásba a keresztvén leányszövetségek keze és munká­juk áldásos gyümölcse mindenütt meglát­szik. A titkárnő tőlünk Bulgáriába, onnan Pa­lesztina. Sziria. Arábián át Ciprusba utazik, l Mennyi újság áll előtte! Sokféle leánytest- j vérrel fog találkozni, kik feleletet várnak : tőle. Mennyi erőt kell öntsön a csüggedök leikébe! De Miss Maria Mills vidám lélekkel, nagy munkája teljes tudatában indul az út­nak előtte a magyar énekeskönyv és kedve­sen énekli magyarul a leányokkal, hogy: ..Ne csüggedj el kicsiny sereg!c' Horváth Ella. Mozgószinltázak műsora i HÉTFŐ: CAPITOL-MOZGÓ: Emil .Tannings A KÉT KIRÁLY cimii grandiózus nagy világ­filmjében. Műsor előtt: Világhiradó! EDISON. I. VIGÜZVEGY. Lehár Ferenc operettje. Jeanette Mac Donald. II. VI­HAR .VZ ÓCEÁN FELETT. Repülő dráma. Helen Hayes, John és Lionel Borrymore. MUNKÁS-MOZGÓ: I. A VÉRENGZÉS. Fősz. Richard Barthameles és Ann Dvorar. II. KANDÚR KIRÁLY. Harold Lloydnak legújabb vig játéka. Előadások: 6 és 9 órakor. ROYAL-MOZGÓ. Utoljára: BABOON A. Holnaptól hatalmas filmkülönlegesség. Az első szovjet vígjáték. Az egész világ nevet, dalol és szeret. 15 és 20 lejes helyárakkal. kötetei! Kevés pénzért, kitűnő regények! Claude Farrer: Titkárkisasszony. Strelisker: A felelőtlen ember. Atherton: Mikor a köd eloszlik. Karin Michaelis: Az ügyvéd ur családja. Oppenheim: A fekete pásztor. Wodehouse: Forduljon Psxnithbez. Minden kötet átlag 300 oldalon, ízléses vá­szonkötésben csak 20 lej az Ellenzék könyv­osztályában Cluj, Piaţa Unirii. Utánvéttel nem szállítjuk, csak pénz előre való bekül­dése mellett. Kötetenként 5 lejt kérünk por­tora. • • Ünnepélyes keretek között tartották meg a budapesti Pázmány Péter egyetem háromszázéves jubileumát Bl D VPEST. (Az Ellenzék tudósítójától.i A háromszáz éves jubileumát ünnepi ) Pá/ many Péter Tudományegyetem péntek dél elolt diszgy ülést tartott a parlament kupola- csarnokában. \ jubileumra érkezeti külföldi kiküldőitek és előkelőségek a kmia előcsar­nokában gyűllek össze. Díszes talárokban, lila palástokban, dis/.uiagyurbaii és frakkban pompáztak a kúria márványcsarnokában a világ összes egyetemeinek professzorai. Ti­zenegy órakor érkezett meg Horthy Miklós kormányzó az oroszlános fokapu elé. A kor­mányzói Komis Gyula rektor fogadta a be­járatnál ez egyetem tanácsával. Azután meg­indult a merni a káprázatos fényben úszó lépcsőcsarnokon lelteié. legelöl ment a par­lamenti őrség parancsnoka, utána az. egye­temi hajdúk az egyetemi jelvényekkel, majd Kornis Gyula rektor, a dékánok és Horthy Miklós kormányzó kíséretével. A kupola­csarnok előtt Sztranyovszky Sándor és Szé­chenyi Bertalan gróf házelnökök, úgyszintén Hóman Bálint kultuszminiszter üdvözölték a kormányzót, akit. amikor a kupolacsar­nokba lépett, a közönség felállással köszön­tött. Miután helyüket elfoglalták, Kornis Gyula rektor megnyitotta a diszülést. Előbb magyar, aztán latin nyelvű beszédet mondott és méltatta az. egyetem jelentőségéi. Utána Horthy Miklós kormányzó emelkedett szó­lásra. Előbb magyar, aztán franciául beszélt. Szavait a jelenlevők állva hallgatták végig. A kormányzó a következőket mondotta: ..Háromszáz esztendő az egyetemi okta­tás kilencszáz éves történeténél: csal: egy harmada. Mégis mi. magyarok, áhi tattal állunk e háromszáz éves évfordulón, mert egyetemünkben nemzeti életsorsunk szim­bólumát látjuk. Magyarország Szent István óta a nyugati keresztény kulturközösség- nek századokon át utolsó állomása volt és minden nyugati eszmeáramlatnak tudomá­nyos és művészi törekvésnek művelődési eszménynek és intézménynek részese. így az egyetemi gondolat is hamarosan elér­kezett hozzánk Parisból és Bolognából, de a magyar sor$ széttöredezett, elpusztult, a lel­keket i.s kétségbeesés fogta el. de akadtak rendületlenül bizakodó magyarok, akik a mű­veltség gyarapításával siettek a jobb jövő megteremtésére. — Ezek egyike volt Páz­mány Péter esztergomi érsekprimás, az ünnepid egyetem alapitója. — Égőlelkii harcosa a magyar művelődésnek, aki az egye­tem alapításával elősegítette a magyar kul­túra fejlődéséi, a kormányzó még az egye­tem nemzetközi jelentőségét emelte ki, Isten áldását kért*' további munkásságára. Serédi Jusztinián biboros-hercegprimás állt ezután a mikrofon elé, aki latinnyelvii be­szédben üdvözölte a megjelent előkelősége­ket és méltatta az egyetemet 390 éves for­dulója alkalmából. Utána Sztranyovszky Sán­dor. a képviselőház elnöke szólt az egybe­gyűltekhez magyar nyelven. A magyar or­szággyűlés nevében üdvözölte a Pázmány Pé­ter tudományegyetemet, mint a magyar jövő egyik legfontosabb zálogát. Kómán Bálint kultuszminiszter emelkedett utána szólás­ra és hangsúlyozta, hogy a Pázmány-egyetem működése a nemzeti művelődés folytonos­sága melletti hitvallás. í dvözölte Kornis Gyula rektort, akinek átadta a Pázmány Péter emlékét és az egyetem érdemeit meg­örökítő törvény kihirdetéséről szóló leira­tot. Üdvözölte a magyar kormány nevében a jubiláló egyetemet, majd ezekkel a szavakkal fejezte be beszédét: Elvesz a nép. amely tu­domány nélkül való. Dr. Szendy Károly pol­gármester az összes magyar törvényhatósá­gok nevében köszöntötte az egyetemet. Most Angelo Rótta, pápai nuncius latinnyelvii be­szédben a pápa áldását adta az egyetem to­vábbi működésére, majd Borsi, a bolognai egyetem rektora, az összes olasz egyetemek nevében olasz nyelven mondott üdvözlő be­szédet. Beszédet mondott még Seward. az Angol Királyi Akadémia kiküldötte, Waltz professzor, a breslaui egyetem rektora, Len- hossék Mihály, a M. T. A. és Czettler Jenő a többi magyar egyetemek nevében. Kornis Gyula rektor ekkor néhány percre felfüg­gesztette a diszülést s a szünet alatt Horthy Miklós kormányzó kíséretével együtt eltávo­zott. A kormányzó távozása után a rektor újra megnyitotta a diszülést, amelynek fo­lyamán a külföldi tudományos intézetek de­legátusai átadták a diszdiplomákba foglalt üdvözlő iratokat. Pénteken délután az egyetemi fii vészke r! területén letették a Pázmány Péter-egyetem jubileuma alkalmából építendő egyetemi tü­dőbeteg-klinika alapkövét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom