Ellenzék, 1935. szeptember (56. évfolyam, 200-224. szám)

1935-09-11 / 208. szám

2 maunm BLLENZflK mmm r "-----"OPERA MOZGÓ"----------—“-------­Kedden, szerdáit, csütörtökön! Premier! Világsláger 1 LELKEK A HROITKWN! Főszereplők: Sylvia Sidney és Boris Karloff. — Hely­árak : lü-~ és 20-— LEI Reggeltől estig Mania Gyula nyomában... inkább barátságos beszélgetés, mint interjú a legérdekesebb román politikussal. — Azért az abesszin kérdés, a román — magyar kulturközeledés és más dolgok mégis szóba kerülnek. — Bernády György és Maniu Gyula barátságos találkozása MIT iR A ROMÁN SAJTÓ KiadisoW. I rdrlsí bankok. Po­litika. Papok, Scgitii'g! \R( l S: \h törteink körülöttünk' A Bum l’osű I itfAMM vasút vonal ópiti'sft abba liagy- ak, nuitiu sco miliő lrit költöttek jvur erre. I View tina Aus.tr alól vis.írol .-zenct, .' mi i/e- oütvk pedig ahelyett, hogy egy dunai kikötőbe uni« a Zsil völgyéből kiinduoa körüljárja a/ or- agot, míg Ccimjnri-ba juthat. I / megvilágítja ■ arat. Mégsem kiált senki segítségért. Több, mint egymi’liird lejt költöttek a Br.-ov — Ne- iiviw* i vasútvonalra, hogy aztán abbanhagyják ;tt 'á a munkálatokat. Yz Erdély éa GaUti — Órai. a—Constanta kö/örti gazdasági összeköttetés foly­ton szenved s a 1' ot--ti-i vonalra van utalva. Senki sem kiüt segítségeit emiatt. Olyan jelrn- tektelennck látszó munka is akad, melyre +o ezer lej volt előirányozva, most azonban 500 ezer leibe kerül a valóságban. Senki sem kiált egit- ségért. Hiábavaló minden kíséret ily körűimé, '.vek között a beteg zervezet meggyógyítjsára. TARA NOASTRA: A liberális-párt pénzügyi programjában benne van az erdélyi kisbankok megszüntetése. A liberálisok kizárták az erdélyi kisbankokat abból a kártérítésből, melyet a kon­verzió folytán szenvedett veszteséget a Banca Na- tionalán keresztül, a nagy pénzintézetek kaptak. Még ez sem volt e eg- Elővették az 192s —1926. ban — tehát még a pénzügyi válság előtt — el­készített törvénytervezetüket es likvidálásra fú­zióra akarják kényszeríteni ezeket a relietetlen bankokat. Hiábavaló tehát VUd Aurel próbálko­zása. A konverziós veszteségek fedezetével nem mennek sokra, mert a banktörvény likvidálásra kénystzieiritt a nem tűri meg a kisbankokat. Egyébként igaza van V.adnak és a Solidaritatea, nak. A világháború előtt az erdélyi román élet >z egyházra és ezekre a kisbankokra volt alapítva. Amint az előbbi sem volt egyedül vallási intéz­ménynek tekinthető épp úgy az utóbb: sem volt kizárólag pénzügyi szerv s mindkettő a román kultúrát s nemzeti életet szolgálta a valóságban. A bankárok nem akarnak most ilyesmiről tudni. Nem törődnek azzal, hogv a kisebbségi bankok veszik át a vezető szerepet Erdélyben és a Bán­ságban. Jugoszláviában másként gondolkoznak. Ott a kisbankok megmentése a kormány tógond- ja, mert a nemzet: érdeket nem kockáztatja. ADEVERUL: A le készek összejövetelén Miron patriarchs kijelentette: — Ne ártsátok magato­kat a po it kába! Őrizkedjetek a politikától! Száz és száz -elkész hallgatta ezeket a szavakat. Soha­sem lehet tudni, ugyanis azt, hol végződik a po- í tékái agitácó. Sokszor volt már arra eset, hogy a politikai harc átterjedt az utcára s azok voltak ennek hőse:, kik az emberek közötti szeretet és béke eszméjének terjesztésére volnának hivatva, Emlékezünk arra, hegy a Duca elleni merénylet alkalmával az ügybe egy lelkész neve is bele volt kavarva. Milyen szomorúan hangzik. Lelkész ne­ve szerepelt abban az ügyben, mely egy ember életét kioltotta. Ma is számos olyan lelkész van a faluban, akik gyűlöletet terjesztenek. Alá kell huznunk tehát a patriarcha kijelentését: Őrizked­jetek a politikától'? „Ne ártsátok a politikába magatokat!“ CRUCADA (Stelescu jobboldali vezér írja): Az oltár szolgái között igen sok kereszténynek nem nevezhető lelkész van. Csak nevüknél fogva pa­pok, kik nincsenek a kereszténység sziliemétől áthatva. Olyan templomok vannak mégis ke- j zükben, melyekben az ország lakosságának So j százaléka fordul meg vasárnap és ünnepnapokon. Politikai kiáltványokkal járnak népgyülésekre, meg nem engedett módon gyalázzák ellenfeleiket, ami nem egyeztethető össze az evangéliummal. Nem veszik észre, hogy egyszerű falusi pásztor­ember körül százezrek gyűlnek össze Maglavit. ban. Vartolomeu püspök előbb Petrache Lu.put bolondnak tartotta. S mégis Petrache Lupu lett a papok mintaképe, mert az igaz hitet, a bün­tetlenséget ő prédikálja. Ki kell menteni a pap­ságot a politika karmaiból. Aleg akarjuk őrizni őket az oltárnak. Bízzák reánk a harcot. Mert ott kell harcolnunk, ahol bünbocsánatot kell osz­tani a papnak. LUPTA: A borzalmas színjáték mindennap sze. mcinlt elé tárul. Egy aszonyt elüt a gépkocsi. Egy gyerek a lovak patkói alá kerül. Az építési állvány rászakad a munkásokra. Koldusok esnek el az utcasarkon. Epilepsziások. Ezek. nem tette­tik magukat. Megállsz egy pillanatra. Sárga ;s fehérarcu embereket látsz. Körülötted csupa be­teg ember halad. Tele van szemük fájdalommal, mintha mind agóniában volna. Asszonyok, leá­nyok, öregek, fiatalok egyformán betegen bá­mulnak. Sokan vannak. Egyik-másik a ráktól vörös, másik részük tüdőbajtól köhög. Mind or­vosi rendelőt, kórházat kutatnak. Itt azonban zárt ajtókra találnak. A munkásoknak koldulniok kell a segítséget, Nincs ágy a tüdőbajosok számá­ra, kik az utcán csapatostól haladnak. Ott ma­radhatnak az utcán s kutyák módjára meghalhat­nak. Segítség! — ez kell legyen mindnyájunk parancsszava. SOVATA. (Az Ellenzők kiküldőn munka­társától.) Látszólag a román belpolitika unalmas napokon megy keresztül. l’borka- szezon van, napok óta nem történik érdem­leges esemény és az újságolvasó legfeljebb azon a szokott körülményen szórakozhatik, hogy kormánypárti politikusok véleménye szeriül a kormány helyzete megingathatat­lan. inig az ellenzéki politikusok fennen hir­detik. hogy a kormány napjai meg vannak számlálva. Ilyen körülmények közöli egyedül az kelt­het érdeklődést a politikai berkekben, hogy Maniu Gyula néhány hívével, szokásához hí­ven, ezúttal is Sovata-fiirdőn találkozott és [ ha a jelentések jól informáltak, akkor a j volt miniszterelnök fontos tárgyalásokat ! folytat híveivel. I Elhatároztam, hogy utánanézek annak, hogy mit csinál Maniu Sovata-n. Ez külön­ben nem az első ilyen ténykedésem. Evek óta minden évben ki kell utaznom erre a gyönyörű fürdőhelyre — hogy egy üzleti kifejezést használjak — Maniu-ügyben. Pedig a körülmények nem mindig ugyan­azok. Maniu azóta jár Sovata-ra. azóta lett a sztárja a fürdőhelynek, amióta a Maniu- kérdés megszületett. Ez a probléma pedig tudvalevőleg az. előző neinzeliparasztpárti rezsim idejére vezethető vissza, amikor Ma­niu Gyula, a pártelnök, egy alkalommal a párt hivatalos politikájával került összeüt­közésbe. Azóta már többször találkoztak Maniu hí­vei Sovata-n, ahol tulajdonképen a nemzeti- parasztpárt Maniu-frakciója megszületett. Néhányszor, inig uralmon voltak, többször, amióta ellenzékben vannak. Maniu állás­pontja azonban ma is ugyanaz, ami évekkel ezelőtt volt és méla elégtételül szolgálhat neki az a körülmény, hogy a párt másik csoportját, a fékevesztett és túlzott nacio­nalista jelszavakkal operáló Yaida-csoportot elsodorta az idők vihara és a mai nemzeti- parasztpárt. mint egy ember tömörül Maniu Gyulának, a kétségtelenül legérdekesebb ro­mán politikusnak a figurája mögé. Hajsza Maniu Gyula után... Azzal már előre tisztában vagyok, hogy nehéz lesz Maniu Gyulától interjút kapni. Maniu közismert szófukarságáról. ..szfinx*'-! visszavonultságáról és zárkózottságáról és a legnehezebb újságírói feladatnak számit tőle nyilatkozatot kapni. Ezért óvatosságból inkább Maniu Gyula környezetéhez fordulok, le akarom fotogra- fálni az exminiszterelnök napi programját, időtöltését, társaságban elejtett vélemény­nyilvánításait és ezekből a színes filmkoc­kákból talán kialakul Maniu Sovala-i életé­nek filmje. Maniu Sovala-i programja most is olyan, mint az előző években. Korán kel, hegy­mászó öltözetben kimegy a hegyekbe bará­tai. vagy egy magyar erdőkerülő társaságá­ban, utána meleg iszapfürdőt vesz, meg- masszirozlatja magát és délben ebéd előtt hosszas sétát tesz. Délután dolgozik Maniu Gyula. . . Elolvas­sa postáját, amit rögtön meg is válaszol, kevesebb újságot, több könyvet olvas és so­kat telefonál. Bucureşti és Sovata között megélénkült a telefonforgalom, amióta Ma­niu Gyula a fürdőhelyen van. Először Dragos volt magyar csendőrőr- mesterrel beszélgetek, aki Sovata-i benszü- lőtt. Maniu fanatikus hive és földije. A Con­siliul Dirigent idejében Maniu magándetek- tivje voll. Most verőfényes napokon és olyan­kor. amikor Maniu egyedül van, az exini- nisz terel nők sétapartnere. Es kérdezősködésemre így felel: Délelőttönként szoktam a kegyelmes úr­ral sétálni. Sokat beszélgetünk és mitei any- nvit olvastam az. újságokban, hogy nem nyi­latkozik soha az újságíróknak, kérdezőskö­döm. Megkérdeztem tőle tegnap, kegyelmes ur, mi lesz ebből a világból, mert nagyon rosszul van ez igy. És igy válaszolt:- Bizony rosszul van ez igy öreg bará­tom és ki tudja, hogy mikor változik meg. Tudod, rosszak, nagyon rosszak az embe­rik. De csak kitartás, öreg barátom. Hál ez bizony nem sok. Maniu környe­zete, a Maniu-tábor néhány lelkes vezére, nemzetiparasztpárti képviselők már többet mondanak el Maniuról. Maniu Gyula — mondják — az utóbbi időben valósággal megfiatalodott. Kitünően néz ki, jól érzi magát egészségileg, jókedvű és főleg nagyon sokat dolgozik — mondják informátoraim. Hogy mit ? Csak egy titok­zatos mosoly a válasz. A társaság egyik tagja már többet mond.- Valótlanok a lapok azon állításai — mondja — mintha Michalache és Maniu kö­zött ismét komoly konfliktus merült volna fel. Maniu és Mihalache a legjobb viszony­ban vannak. Legfeljebb egy nuance-kiilönb- ség van politikai elgondolásukban. Maniu őszintén és gerincesen akarja vállalni a de­mokratikus és alkotmányos programját, amelytől semmi körülmények között sem tér el, mig Mihalache diplomatikusan dol­gozik. Már pedig Maniunak az a véleménye, hogy a tömegek nem értik a diplomáciát, hanem csak a legmerészebb őszinteséget. És Vaida? — kérdem. Szó lehet arról, hogy visszatérjen a pártba? Ki van zárva — hangzik a jól informált válasz. — Nem azért, mintha a párt tradicionális múltjára való tekintettel esetleg nem venné vissza, hanem azért, mert egyszer elárulta a párt programját és a nép nem tudna neki meg­bocsátani. Már pedig a nemzeti-parasztpárt tömegei a parasztságból állanak, akik között nincs jogosultsága a jobboldali fasizmusnak. Beszélgetés Maniu Gyulával Most már Maniu Gyula is megjelenik a fürdősétányon és tényleg fiatalabb, mint va­laha. Fiatal, tetterös és jókedvű. És jóked­vűen válaszol köszönésemre is. — Jó napot szerkesztő ur — mondja — örülök, hogy találkozunk. Most beszélgetünk ketten egy kicsit. K í­gyón kicsit, mert Maniuval nem lehet sokat beszélgetni. És ha igen. akkor egyoldalulag. Különösen akkor, ha újságíró az illető. Most is ö kérdez ... Mi újság van a poli­tikában? — kérdi. Semmi különös — feleljük és érezzük, hogy most az első kérdés következik. Csak az abesszin-ügv izgatja a kedélyeket. Ugyan kérem, úgysem lesz abból háború — mondja Maniu Gyula. Miért háborúzzunk mi a feketékért, amikor van elég rossz em­ber a fehérek között is, akik sok gondot okoznak nekünk . . . Most én kérdeznék egyet-mást, kegyelmes ur — mondom szerényen. Politikai nyilatkozatot nem adok — hang­zik az obiigát válasz. Legkevésbé most, ami­kor nálunk is, akárcsak maguknál, uborka­szezon van. Várunk az interjúval addig, amig érdekesebb események lesznek. Én kü­lönben is csak akkor adok nyilatkozatot — mondja — amikor azzal valami célom van. Azért nyilatkoztam legutóbb kimerítően a dunai konfederációs problémát illetőleg, mert azt nagyon érdekesnek és fontosnak tartom a dunai államok érdekében. A prob­lémán és annak gyakorlati kivitelén külön­ben most is, itt is sokat dolgozom. Maniu Gyula nem is veszi észre, hogy már két kérdésemre válaszolt. Felvethetek tehát bátran egy újból aktuá­lissá vált kérdést. Tud-e arról kegyelmes ur, — kérdem — hogy Oradea-n nagyszabású román—magyar kullurcsere-akció indult meg, amelynek so­rán román és magyar könyvek fognak meg­jelenni? Nem hallottam róla — mondja Maniu Gyula érdeklődéssel, majd amikor részlete­sen ismertetem előtte az akció eddigi állását, elragadtatással ezeket mondja: Nagyon okos és életrevalónak tartom ezt az akciót, amelyet mi is támogatni fogunk. 19 3 It n 7. e p t e m h e r II. ■MBIMHMMIIWM Éppen ideje már annak hogy a kei nemzet között közeledés legalább kulturális utón meginduljon. Utána mindjárt könnyebb I «•••./ niás vonatkozásban is közeledni Maniu határozottan kedvvel és most már szívesen beszél. Ki tudja még milyen érdé kesekel mondott volna ha a sétányon nem találkozott volna össze •(•Iánkban di Ibi nády Györggyel, az. ismeri magyar kisebb ségi politikussal, kit joviálisán szólitotl illeg Szervusz György mondotta Maniu. Szervusz Gyula hangzott a válasz majd a két öreg politikai harcos egymást átkarol va, megnézte egymást. Kitünően nézel ki bókolt Maniu. 1 < sem panaszkodhatsz viszonozta a bókot Bernády. Úgy tetszik, mintha betege, lettél volna, amikor többet politizáltál mondja Maniu Bornádvnak. Talán a politika ártott meg vágom közbe. Nem hiszem — mondja elismeréssel Ma niu Gyula. Bernády aktiv politikus korában az egész világgal szembeszálll és mindig ö került ki győzedelmesen. Ezzel az egyenlő ellenfeleknek kijáró spontán elismeréssel a tulajdonképeni inter­jú is befejeződik. Pár percig még a fürdőhelyet érintő álta­lános problémákkal foglalkoznak Mariin Gyula és Bernády György, akik mindketten a fürdőhely szerelmesei. Aztán búcsúznak. Búcsúzunk mi is... Útközben a fürdőhely postásával találkozunk, aki hatalmas levéi- esomót visz Maniu Gyulának. Badacin-ból ideirányilolt és már egyenesen ideérkezett levelek, ajánlott küldemények érkeztek Ma­niu mai postájában. A kisértés túl nagy volt . . . Futólag rá­pillantottunk a borítékokra, amelyeken leg­nagyobb meglepetésünkre legnagyobb rész­ben az utódállamok bélyegei díszelegtek. Nincs kizárva, hogy erről a kies fekvésű erdélyi fürdőhelyről indul ki a dunai álla­mok konfederációjának megvalósítása és az sem lehetetlen, hogy ez a szerény cikk még kortörténeti dokumentum lesz... Beuczel Béla. Mózgószinházak műsora; KEDD CAPITOL-MOZGÓ: A KETTŐS ÁLOM. Fő­szereplők: Chevalier partnernője, Ann Sothern és Edmond Lowe. Ragyogó operett. Zenéjét mindenütt játszák. EDISON-MOZGÓ: I. EGYSZER AZ ÉLET­BEN. Fősz. Nagy Kató, Gretl Theimer, Werner Fuetterer. II. ALATTUNK A POKOL. Fősz. Robert Montgomerrv. 3, 6, 9-kor. MUNKÁS-MOZGÓ: BABSZEM KISASSZONY. Főszerepben: Shirley Temple, James Dunn és Claire Trevor. Műsor előtt Hír­adók és Micky Maus. Előadások: 5, 7 és 9 órakor. OPERA-MOZGÓ: Premier! Világsláger! LEL­KEK A FERGETEGBEN. Fősz. Sylvia Sidney és Boris Karloff. ROYAL-MOZGÓ: Premier! I. AUTÓS BAN­DITÁK. Fősz. Buck Jones. II. FRAS- QLTTA. Lehár-operett. Fősz. Jarmilla Novotna. Előadások: I. 3.20. 6.20. 920. II .5, 8. 11-kor. BÁRMILYEN HANGSZEREN JÁTSZIZ. icttaszük.ségietét az Ellenzék zenemüosztálg^ utján szerezze be! Olcsó árakí Nagy raktár• készlet! Minden külföldi kiadóim! kisptííss összeköttetés! nélkülözhető len re"éd :önvvei Horn János: Törpe gyümölcsfák, a a ,fák nevelése és nyesése lei 33 Biró Géza: Szőlő metszése és mi- velési módjai — — — lel 36 Horn: Gyümölcsfák nyesése lei 31 Urbányi Jenő: Gyümölcsfák be- t *g ;égei — — — — lei 36 Jéesay László: Hogyan készítsük el virágos kertünket — lel 36 Sintba L.: Szőlő kártevői lei 36 Horn - Jeszenszky - Kerekes: Gy ü- mölcstermesztési és gyümölcsfa- védelmi rádió - tanfolyam lei 40 Pettenkoffer: Szőlőmüvelési rá- diótanfolyam lei 49. — Zajtay: Okszerű takarmányozás lei 40 Kaphatók az Eil nzék könyvosztái-/áoaa Cluj, Piaţa Unirii. Kérjen ingyenes gazdasági könyv- jegyzéket és ingyen mutatványszámot a Nö­vényvédelem és Kertészetből. Vidéki rendelé­seket a z 0 n n a i — soron kívül intézünk !!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom