Ellenzék, 1935. szeptember (56. évfolyam, 200-224. szám)

1935-09-10 / 207. szám

193 5 sz*iptemb#r 79. ellenzék „Jámbor bácsi“ jubileuma Ä város egész közönsége melegen ünnepelte az országos hírű tánctanárt / GLUJ. (Az Ellenzék tudósítójától.) Szom- ' baton este zsúfolásig megtelt az iparkamara hatalmas díszterme. A régi és a mai kincses város aproja-nagyja eljött, hogy lerója hálá­ját az iránt a „Jámbor bácsi“ iránt, aki 50 éven keresztül nemzedékeket tanított a tánc kecses tudományára. Itt voltak az anyák, nagyanyák, akik 30—40 évvel ezelőtt rop­ták a csárdást a Redoirlban és emlékeznek arra a Jámbor bácsira, akinek akkor még hollófekelén csillogott a haja. its emlékez­nek a fényes bálokra, amelyeknek sokszor bizony még a hajnalhasadás pinkadó fénye sem akart véget vetni. A szombat esti szüreti mulatság semmivel Sem maradt hátra a régi békebeli, fényes bá­loktól. Jó volt a hangulat, a fiatalság sokat és szívesen táncolt, az öregek vidáman bo­roztak és Jámbor bácsi — mint koszorues- íéken szokta — beállt a 25 magyar nemzeti vi-setelben öltözött pár által vont körbe és a régi kedvvel rendezte az örökszép táncot, a méltóságteljes palotást. Festői volt ez a tánccsoport. Unilányok pártában, priuszokban, buggyos ujjal, sallan- gosan, társaságbeli fiatalemberek falusi le­génynek öltözve. kalpagosan-csizmá^an. pengő sarkantyúval, lobogó ingujjban, cifra kendőkkel felcioomázva, összefogózkodva les­iették el a két román táncot, a borát és a sortat, majd utána következett a palotás. A palotás után a magyar dalárda külön erre az aükalomra irt ünnepi dalt énekelt Rezik Károily vezetésével. A dal szerzői: Gora Ákos és Re zik Károly. Az ünnepi akkordok el­hangzása után Hadházy Sándor, a Magyar Dalárda elnöke, az uraitárius egyház főpénz- tárnoka, üdvözölte szívből jövő meleg sza­vakkal Jámbor bácsit. Ezután a Törekvés dalárda énekelt, majd a volt. és jelen tanít­ványok halmozták el ajándékaikkal a tánc erdélyi Nesztorát. Valóságos virágerdő vette 'körül Jámbor bácsit, ajándékok tömege, ezüst babérkoszorú és egy kitünően sikerült portré, amelyet Gáli Ferenc, a nagytehetségü fiatal festőművész készített. Az ajándékokat román és magyar nyelvű üdvözlő beszéd kí­séretében Ádám Lajos, Szilágyi János és Héjjá Ferenc adták át az ünnepellnek. Jámbor bácsi boldogan., könnyekig meg­hatva, percekig nem tudott szóhoz jutni a nagy ünneplésben. Csak állt a szerető tanít­ványok gyűrűjében, csillogó szemekkel, né­mán. Amikor végre erőt vett meghatottságán, lelke legmélyéből felfakadó szavakkal mon­dott forró köszönetét a város vezető férfiai- nnk —■ akik elősegítették a szép jubiiteumi est megtartását — és annak a közönségnek, amely 50 éven keresztül mindig pártfogója volt. Ezután tánc következett amely a késő reggeli órákban a legjobb hangulatban ért véget. Közben szépség- és tangó-verseny volt, amelyen a legszebb fiatal leányok és táncoló párok versenyeztek az elsőségért. A szépség­versenyen Roska Kató nyerte az első dijat, a táncversenyen Nagy Rózsi éa Gottner György lelt az első pár. # Külön köszönetét érdemel a.z est sikeréért Cluj város kereskedő társadalma, amely nemzetiségre való tekintet nélkül, gazdag ajándékokkal adózott Jámbor bácsinak az 50 éves jubileum alkalmával. ' (6- j.) ÍEilCÍ-iQZgÖ? Ä levegő őrdögel!| Rendkívüli premier afflwi —iiwi ■■ ..............íiiiiiwMitiiiiiiiiriiiiiaMiirMíiriia^Eaga^^ “iS“ izgalmas film az amerikai repülök élet-bői, csodálatos jg*« Előadások kezdete: felvételekkel, fősz.: James Cagney, Pat O’Brien és Margaret Lindsay, || 3, 5, 7 és 9 órakor Megcsappand IciSzépssiáoláiiiliLffl» m tanulók iéíszáma |ó eirsdfménisye! végjíScS^elc as ©sí?s gíiviíóYiisgálf. Sii’varsfosaw is elresisleliéií fetekezett i$k ©Iáinkban as egyenffaslsca bevezetéséi CLUJ. (Az Ellenzék tudósitójától.) Váro­sunk kisebbségi középiskoláiban a szeptem­ber 1-én megkezdődött javító vizsgálatok tegnap befejeződtek. Alkalmunk volt beszél­getni az iskolák vezetőivel a vizsgák után a tanulók felkészültségéről és a vizsgák ered­ményéről. Az általános vélemény az, hogy a júniusi vizsgák alkalmával nagy szám­ban elbukott diákok a nyári szünidőt, ke­vés kivétellel, gondosan felhasználták és a mostani vizsgák alkalmával kielégítő dolgozatokat és feleleteket adtak az egyes tantárgyakból. A hiányos felkészültségű tanulókat a ta­nárok visszautasították és osztályismétlésre kényszeritették. A végső eredményeket még nem kaptuk meg rmindenik iskolában, de máris megállapítható, hogy felekezeti isko­láink. ellentétben egyes román lapok véle­ményével, tanítványaiknak elvesztése árán is feltétlenül meggyőződnek a tanítványok felkészültségéről és ha nem találják kielégí­tőnek azok tudását, nem engedik felsőbb osztályba lépni. A javító-vizsgálatokkal egyidőben folyt le felekezeti középiskoláinkban az első osztá­lyos felvételi vizsgák második része. A jú­niusi és mostani felvételi vizsgák összesített Párisi divat nagy gszí számzz 20 leiért ! Tartalma: Prémes kosztümök, köpenyek, gyönyörű délutáni ruhák, gyermekruhák. 12 oldal kézimunka melléklet nagyított minta- ivvel. Szabjunk-varrjunk. Kalapdivat. Gom­bareceptek. Az őszi konyha különlegességei. Anyai örömök, anyai kötelességek. Befőzés. Vidékre 25 lej pénz vagy postabélyeg bekül­dése ellenében azonnal szállítja az Ellenzék könyvosztálya,iCIuj, Piát a Unirii. Előfizetési árak: negyedévre 60, félévre 120, egész év­re 2k0 lej. | eredménye azonban eléggé szomorú helyzet elé állítja az iskolákat. Az első osztályban az idén a felekezeti középiskolákba sokkal kevesebb növendék iratkozott be, mint az elmúlt évben. A református fiugimnáziumba például 12 diákkal kevesebb, a református leányisko­lába 5-el, az unitárius fiúiskolában körül­belül 15-el, a római katolikus fiúiskolába 10-el kevesebben iratkoztak be. De nemcsak az első osztályban ez a hely­zet, hanem a felsőbb évfolyamokon is. Vég­eredményében felekezeti iskoláink tanulói­nak száma ebben az iskolai évben lényegesen fog csökkenni, annak ellenére, hogy az idén nem hét. hanem nyolc osztálynak lesznek a középiskolák. Az iskolák vezetőivel folytatóit beszélge­tésünk során az igazgatók rávilágítottak ar­ra a nehéz helyzetre is, amibe a szülők ju­tottak az egyenruha kőtelező bevezetésével. Mint ismeretes, a közoktatásügyi miniszté­rium nemrégen elrendelte, hogy a kisebbségi középiskolák diákjai is, az állami iskolák mintájára, már az első évharmadban kötele- j sek egyenruhát csináltat ni. A váratlan ren- í delet természetesen mélyen lesújtotta a szü­lőket. akiknek most a tanév kezdetén a sok iskoláztatási költség mellett újabb 1500 lejt kell kiizzadniok, hogy eleget tehessenek a miniszteri rendeletnek. Tanácsos volna, hagy az egyházi vezetők még egy utolsó közbenjárást kísérelnének meg a közoktatásügyi minisztériumban, hát- j ha ha jlandó volna Anghelescu miniszter a rendelet életbeléptetésével pár hónapot vár­ni, amikorra a szülök, ha lassan is, de össze tudnák gyűjteni a kérdéses összeget. Itt említjük meg, hogy a helybeli kisebb­ségi középiskolák a sötétszürke egyenruha vobezetése mellett döntöttek. A diáksapkák a régiek maradnak. ZSÁK, ZSINEG, PONYVA, BÚTORSZÖVET és KáRPITOSKELLÉKEK LASZTÉKBAN MAGAZINUL f APUÉK S. A.. CLUJ, SEGELE FERÓ HO. 9. ünnepélyes külsőségiek közüli Hisioí munkaügyi miniszter telette az is| ÜbelegsegélyzíS'paSota alapköréi Nemzetiségi és vaüáskL. 'ínkség nélkül lse 11 biziositeni a munkás meíSéSlaetését I *““ eîîOîBiIotta Nisin* Kanaii&aiíiasíiri'vS tmirns^vie^v OLUJ. (Az Ellenzék tudósitójától.) A Ber- thelot-utcában, a tanitónőképző intézettel szemben diszegyenruhás, sisakos rendőr jel­zi már reggel 9 órakor, hogy ez a nagy ki­terjedésű telek, amely három hét óta csá­kányütésektől és vidám munkásdaltól han­gos, ma ünnepélyes esemény színhelye lesz. A telek a Társadalom-Biztosító tulajdonát képezi és rajta fog felépülni a betegsegély- ző uj, modern és minden korszerű igényt kielégítő palotája. Tizenegy órára már összegyűl a közönség, hogy jelen legyen I. Nistor munkaügyi mi­niszter érkezésénél, ki azért jön a városba, hogy letegye az uj betegsegélyző palota alap­kövét. Egymásután érkeznek: dr. Böszörményi Sándor, az iUGLR alelnöke, Romanovici, a Kereskedelmi és Iparkamara megbízottja, dr. Baritiu Septimiu közegészségügyi vezér­felügyelő, Tandreu, a betegsegélyző helybeli igazgatója, Peptea, az adminisztratív sze­mélyzet vezetője és a város előkelőségei. A telek közepén lécekből készült kicsi nyitott falusi házikót hevenyésztek. Alatta rajzasztalon kifeszitve az alapító okmány. A térségen mindenütt a megindult hatalmas munka jelei: vastraverzek, cementes zsákok halmai, gödrök, gerendák és már kész. ki­betonozott pincék. Az építkezés három hét­tel ezelőtt indult meg, miután Septimiu Ba­ritiu közegészségügyi vezérfelügyelő meg­kapta Bucuresti-ből a szükséges pénzössze­get. A telek 3 millió 300 ezer lejbe került, az építkezés költségei ezt az összeget is meg­haladják. Féltizenkettőre járhat az idő, amikor fel- bugnak az autók az utcán és Nistor munka­ügyi miniszter csodás Plymouth kocsija a bejárat elé gördül, melyet három másik gépkocsi követ. A térségen megjelennek: Nistor, Dunea megyefqnök, Drăganu polgár- mester, Enescű Mihail, a betegsegélyző or­szágos vezérigazgatója, Alexandrescu Roman minisztériumi főtitkár, Rascanu. a munka­ügyi minisztérium könyvelési osztályának vezérigazgatója és dr. Ghiorghiu, a gyógy­szerközpont igazgatója. A miniszter kíséretével megtekintette az épülőfélben lévő palota alapmunkálatait, majd Tonescu mérnök, az építkezés vezetője részletesen elmagyarázta: hány emelet, te­rem, orvosi rendelő, gyógyszertár, laborató­rium slb. lesz az uj palotában, mely hivatva van az ingyenes orvosi segélyre nagyon is rászoruló munkásosztály egészségére foko­zottabb gondol fordítani. Kezdődik az ünnepélyes aktus: az alapitó okmány aláírása, majd az egyházi szertar­tás is. A minisztert Baritiu dr., Peptea dr., Tandreau dr., egy munkáskiküldött, a Banca Centrala egyik igazgatója, az ipartestület és a „.Reuniunea Comercianţilor si Meseriaşi­lor“ kiküldöttje üdvözlik. Utánuk Enescu, a Betegsegélyző Pénztár országos vezérigazga­tója vázolja röviden az uj palota rendelteté­sét és Nistor munkaügyi miniszter érdemeit a szükséges pénzösszegek előteremtése kö­rül. A beszédek után Nistor miniszter tartott hosszabb beszédet, amelyben rendkívül ér­dekes és tanulságos kijelentéseket tett: ■— Boldog vagyok, — mondotta — hogy ötnapos országos ellenőrző kŐrutamat Clujon fejeztem be és ilyen ünnepélyes alkalomnál lehelek jelen. Utarn alatt meggyőződtem a munkásság és munkaadók viszonyáról, lát­tam a dolgozókat a munkapadok melleit és gyökeret vert bennem a meggyőződés, bogy nagy feladat vár rám. Nem mindenütt olyan hatásos a közegészségügy fejlesztése, mint ebben a városban. Nem áll mindenhol any- nyi helyiség, orvos, műszer és orvosság a kisfizetésű munkások rendelkezésére. Na­gyobb gondot kell fordítanunk a közegész­ségügy megőrzésére, mert csak egészséges polgárok biztosíthatják az állam létét. A munkát becsülni kel! és mindenki számára ho7,záférhetővé kell tenni ebben az ország­ban, ahol mindenki egyforma, akármilyen nyelvet is beszél. A munkásnak, nemzetiségi és valláskülönbség nélkül, meg kell adni a lehetőséget, hogy megtalálja megélhetését. Nem gátoltunk soha senkit ebben és ezután sem akarunk. Kötelességünk azonban, bogy a többségi népet elősegítsük boldoguláséban é.s ki kell harcolnunk neki az őt megillető helyet a mezőgazdaságban, iparban és keres­kedelemben. — Körutam egy másik igen fontos ered­ménnyel is járt — folytatta a miniszter. — Megállapítottam, hogy a munkásosztály tu­datosabb és hazafias elveket vall. Ebben a törekvésében segíteni is fogjuk és hiszem: sikerülni fog megalapozni egy uj életrend­szert, amely azonban nem ellensége senki­nek. Ellenségeskedésekkel semmit sem lehet megoldani. Minden emberi munkának mele­gítő szereletre és az összetartozás felemelő érzésére van szüksége, ha eredményeket akar felmutatni. Nistor miniszter és kísérete délben a Ba­ritiu által felajánlott diszebéden vett részt, este pedig elutazott a városról. —» BB—BW—— I —— ­Panama — «a tankönyvek korul BUCUREŞTI. (Az Ellenzék tudósítójától.) Mult év tavaszán törvényt hoztak arról, hogy i nem adhatnak ki iskolai tankönyveket azok, ! kik a közoktatás menetének felügyelőjévé j vannak megbízva, vagy központi tanügyi j szerveknél teljesítenek szolgálatot. Ezt a tör­vényt a tanszemélyzet és a közvélemény kí­vánságára hozták, hogy véget vessenek a tankönyvekkel űzött visszaéléseknek. Mi­ntán az elmúlt évben még raktáron voltak ilyen könyvek, a közoktatásügyi miniszter egy évi átmeneti időt adott eladásukra azzal, hogy ez a kivételes helyzet, csupán az elmúlt tanügyi évre vonatkozott. így most már a törvényt teljes szigorával kellett volna al­kalmazni. annyival inkább, mert az elemi, közép és felső iskolákban oktató személy­zet emlékiratban kérte a közoktatásügyi mi­nisztert, vessen véget az inspektorok befo­lyásának, akik könyveket kényszerítenek rá azokra az iskolákra, melyekben tanítanak. Az érdekelt közoktatásügyi inspektorok ugyanis nem törődtek a törvénnyel. Minden tilalom dacára, uj kiadásban hozták piacra könyveiket s a Tara Noastra szerint abból a célból, hogy kijálszák a minisztert, trükk- hoz folyamodtak és feleségeik, vagy más ro­konok neve alatt dobják piacra az iskolaév megnyíltával munkáikat. ,4 lap felháborodás­sal mutat rá ezeknek a: inspektoroknak me­részségére. Amíg ugyanis a borítékra ,,fik­tiv'' nevek kerültek, addig a könyv első lap­ján a régi „szerző“ tollából néhány .,barát­ságos''‘ ajánló sor található fel, melyben vé­telre ajánlja o kérdéses tankönyvet. így az­tán az iskolák csebelbőhvederbe estek. Ezen a: utón ugyanis az inspektorok továbbra is nyomást gyakorolnak a hatáskörükbe utalt iskolákra, hol csak az általuk ..ajánlott“ ..ki­tűnő“ könyveket alkalmazzák fej vesztés ter­he mellett. A Tara Noastra helyesen mutat rá erre a visszás helyzetre. A lap szerint különös dolog, hogy azok ügyelnek a tan­ügyi törvények betartására, akik ravasz fur- fanggal maguk játszák ki ezeket. A lap arra buzdítja a tanító és tanári kart. vegyenek bátorságot s minden kényszer dacára szigo­rúan alkalmazzák a törvényeket. ŐSSZEL IS, i 843 m I BAN FEST és TISZTIT „IMI©“» Cluj. Tel.: 87?. amwww rr i -sa>

Next

/
Oldalképek
Tartalom