Ellenzék, 1935. szeptember (56. évfolyam, 200-224. szám)
1935-09-10 / 207. szám
< hl I h. IV 7 fi K I V d .5 s re p t c m her I II. EZ A KÉZ NEM RESZKETI próbálja ki sa jAt kezét... A roszk len, Iváv gerinc-\ stb. Az URODONAL méregtalersiíi a szervezetet, cleskongestionáija a májat. Gyógyszertárakban és drogériákban eV és okai különfélék lehelnek: emóciók, hideg, alkoholos mérgezések, e, ópium, vagy íémsókból (arson, ólom, slb.) származó mérgezések ; elő, agyhártyu, vagy agy-megbetegedések; histeria, fertőző beleg» -'„«ck, ideges emberek különösen hajlamosak a reszketősre. A kezelés igyekezni fog megszüntetni az intoxikaeió okait és azután psyeboterapiát alkalmazni. Feltétlenül alkalmazni kell azonban az Urodonal-kurút, a máj kitisztítására, amely képtelenné vált a táp- lálkozás végtermékeinek feldolgozására s amelyek ennélfogva felgyűlnek és vérkeringési zavarokat idéznek elő. Tudvalevő, hogy a máj a szervezet legterjedelmesebb mirigye és így anuale tökéletes működése alapvető fontossággal bir az egész szervezel fenntartása szempontjából Doktor Gárdám, a bordeaux-i orvosi lahullás egyik tanúra, egy mesterien megirí értekezésben többek között kijelenti: „Valahany.-zor a májnak megbetegedésével áll szemben, bármilyen természetű legyen ez a megbetegedés, egyetlen orvos sem hanyagolhatja el a máj kitisztításának a problémáját. Ilyenkor elengedhetetlen, hogy a beteg májat alaposan kimossák, megszabadítsák a táplálkozás mindazon végtermékeitől, amelyek a hiányos elégés következtében benne lerakodtak. Éréiből mi biztosítani tudjuk a máj kitisztítását es deskongestionálását az llrodona! alkalmazásával. Az a számtalan tanulmány, amely az utóbbi években az Urodonallal foglalkozott, ki mutatta már, hogy milyen sokat várhatunk ettől a kiváló szertől az alkoholos mérgezések, a ko-.zvéuy, epekő, a Leteges túlérzékenység, ütőér.dmeszesedés, stb. kezelésében*. Az „iparfejlesztés“ rémrepénye Királyi Kegfcisö&i) Picsái szovoh ntm o Mmhözifiaziiafás Máira licit mipartelepei ipari, kereskeJeSmí, pénzügy», löídmivelésiigyi miniszterek egyiifívéve sem eriisehbek? DEVA. (Az Ellenzék tudósitójútól.i Hune- doara-megye kis székhelyén. Deva városában 1931 éviién nagyot gondolt Breckner Frigyes, kinek elég jól menő műszaki üzlete voll a főúton. A vállalkozó szellemű ember üzletével szerzett pénzével és házára felvett kölcsönnel felutazott Norvégiába és üzletet kötött az ezüstrókatenvésztéssel foglalkozó Mona Pelsdyrfarm-maí, melytől drága pénzen hat pár ezüstrókái vett. Taulmányozta azoknak tenyésztését és magával hozva egy norvég ezüstróka szakértőt, Deva-i házának kertjében ötvenezer lej befektetéssel 13 előírásos ketrecet készilelt. Breckner 1931-ben még jól kalkulált, amikor merész gondolatának a megvalósításához fogott. Mert az országos kimutatásokból ismerte, hogy évenként nem kevesebb, mint 200 millió lej értékben importálnak ezüstrókát Romániába. Megnyílik a telep óriási befektetés és utánjárás után saját telkén láthatta az óhajtolt és nemcsak egyéni, de nemzetgazdasági szempontból is kincseknek nevezhető állatokat. 1931 október hó 31-én nyitotta meg Deva-n. rendes telep- engedély birtokában Breckner a norvégiai Mona Pelsdyrfarm Deva-i fióktelepét. Minden napilap foglalkozott annak idején Breckner eziistrókatenvésztési telepével, mely a legmodernebbül van felszerelve, vízvezetékkel, villanyvilágítással ellátva s éjjelnappal hires Dog-kutyái őrzik a telepet. Brecknert. mint említettük, egyéni anyagi érdekein és hiúságán kívül nemzetgazdasági érdekek is vezették, mert elgondolása szerint megmenteni óhajtotta az országot az évi 200 millió lej kivándorlásától, melyet a jó üzleti szellemmel rendelkező norvégek köny- nyen vittek ki az importált ezüstrókaprémek árának fejében, mert hiszen egy ezüstrókaprém 8—í5 ezer lejbe kerül. Igv aztán Románia is egy világhíres ezüstrókatenyésztő teleppel dicsekedhetett. Breckner ugyanis elsősorban a behozott rókák szaporítását tűzte ki célul s azok szaporodása után párhuzamosan látta volna el Románia piacat prémmel. Ut az aranyéremhez Az ipari telepek osztályozásánál az egészségügyi törvényt készitő törvényhozó testületek nem gondolhatták, hogy fel fog bukkanni egyszer egy merész Breckner és majd ezüstrókatelepet fog Romániában felállítani. Bár a hatóságok nem voltak tisztában, melyik osztályba sorozzák Breckner sokat Ígérő ezüstrókáit, mégis megkapta az ipartelephez szükséges engedélyt. Az engedély megszerzése után minden a legnagyobb rendben és Breckner elgondolása szerint ment végbe. A Norvégiából magával hozott szakértő segítségével szépen fejlődtek a róka-komák, szaporodtak és a táplálásukhoz szükséges lóhus s egyéb étel beszerzésénél sem volt akadály. Tekintettel arra. hogy már a telep érdeke és az állatok egészsége is megkívánta a legnagyobb tisztaságot, a szomszédokkal sem volt baj s a hatóságok gyakori meglepetésszerü látogatásukkor sem találtak kifogásolni valót. A már megindult telep lakóival Breckner hiúsága is megkapta a maga jutalmát, mert négy év alatt nem kevesebb, mint hat országos kiállításon vett részt és a megszelídített rókák nemcsak dicséretet, vevőt, hanem még arany kitüntetést is hoztak a tulajdonosnak. Breckner mikor látta, hogy az ezüslrókák beválnak, nutriát és délamerikai mosómedvét szerzett be és költöztetett telepére s mivel a kiállítások alkalmával akadtak olyan vállalkozók is, kik a hires eziistróka- prémet már élő állapotban merészelték megvenni, azoktioz Breckner kellő őrzés végett megfelelően idomított Dog-kutyát is adott. Csütörtökön délelőtt történetesen éppan Brecknernek az Eminescu-utcában lévő lakása előtt haladt el munkatársunk, mikor hivatalos emberek hagyták el a telepet. A hivatalos bizottságnak látszó társaság egy városi tanácsosból, egy rendörkomiszárból, két rendőrből és egy egészségügyi ágensből állott s a bizottságot tiz munkáskülsejü egyén követte. A bizottság eltávozása után a látogatás oka felöl érdeklődtem. Az udvarra menet négy nagy és tizenegy kölyök Dog-kutya fogadott. Breckner lein- te11e a kutyákat s az udvaron drótketrecek- ben két pár mosómedvét, melynek értéke páronként tízezer lej s prémjének darabja 3—4 ezer lej. egy pár nutriát és egy vidrát mutatott be, melynek értéke hasonló a mosómedvével. Ezután az. udvaron keresztülhaladva, a kertben lévő tula jdonképeni tenyészdéhez vezeteti, hol a legmodernebbül elkészített 18 ketrecben, melyek a földbe vannak építve s villanyvilágítással és vízvezetékkel vannak ellátva, huszonhat darab (13 pari ezüstrókát mutatott be, ismertetve táplálásának, tisztántartásának és tenyésztésének legújabb módszereit. Elmagyarázta, hogy a rókák jelenlegi fekete színe csak a téli hidegek beáll- táig marad meg, mikor aztán levedlik a jelenlegi szőrmét és uj. ezüstszürke szinü szőrmét öltenek. Egy pár élő ezüstróka értéke. nagysága szerint 25—30 ezer lej körül váltakozik és évente 2—ft darabbal szaporodik. A valódi ezüstszürke szinü téli rókaprém darabja 8—15 ezer lejt ér meg. A király elismerése A rókák barátságosan, kissé félénken közeledtek a ketrechez és vették el a kezünkben nekik odanyiíjlott lnisdarabokat, miközben a tulajdonos a következőket mondta el: — 1931 év októberében kaptam meg az ezüstrókatenyésztésbez szükséges telepengedélyt a Hunedoara-megyei egészségügyi bizottságtól. Még 1931 év november havában elismerő diplomát szereztek számomra ezüstrókáim az aradi kiállításon. 1932 október 10-én a Sibiu-i „Astra“ közművelődési egyesület Deva-n tartott kiállításán szintén diplomát és első dijat nyertem. 1933 január 27-én 'Buciiresti-ben rendezett országos állal- kiállitáson szintén első dijat és diplomát nyertem. Maga II. Károly király is elismeréssel és dicséretét ki fejező leg nyilatkozott ezüst- rókáimról és húsz percet töltött megszemlélésükre. Ugyancsak 1933 év október havában 8—10. között a Chisinau-i kiállításon első dijat, diplomát és aranyérmet nyertem. 1934 november havában hasonlóképen Bucuresti-ben is aranyérmet és diplomát nyertem. • - '^ Tekintettel arra. hogy az 1934 november havában Bucuresti-ben megtartott kiállításra nem volt megfelelő fedezetem, azon csak a Deva-i Iparkamara jóvoltából vehettem részt, mely 10.000 lejt utalt ki számomra erre a célra. Most pedig, mikor már négy éves múlttal, szép eredményekkel, diplomákkal és aranyérmekkel rendelkezem s a kezdetben hat pár ezüstróka létszámot ötvenre emeltem, azok az urak, kik egv egészségügyi bizottság határozatát végrehajtó bizottságot képeztek. ki akarták telepíteni ezüstrókáimat. Hová? Azt még ők maguk sem tudták, mert amikor meglátták, hogy milyen telepről van szó, meglepődve és kötelességük teljesítése nélkül hagyták el telepemet. Villámcsapás Az történt ugyanis, hogy a nemzetgazdasági és az ország nemes állattenyésztésének szempontjából fenntartandó tenyésztelep működése ellen dr. Cosmuta Romulus megyei főorvosnak kifogása merült fel. Dr. Cosmuta ugyanis egy pár hónappal ezelőtt a közvetlen szomszédságomba költözött s az ezüstrókák által terjesztett illat — melyeket a mai modern korban házi állatoknak tekintenek az északi államokban — bántotta egészségügyi bizottsági elnöki érzékeit. Így született a kilakoltatási határozat. Az egészségügyi bizottság junius hóban I kelt határozata egv tiuvi hutái időt adott a Irlcp kikölt«»/ Illésére, tiii*l> I «•s/eiiii öl anyagi nein / « g« kbi r "• között, hiszen az. összes kelrerrk I» bontása és ujrii fel állítása nem lu-vcsi bb, mint WO.000 lejbe kerülne, meri lebontásul, esetén mind használhatatlanokká válnának. \ bizottság egyébként nem gondoskodott és nem jelöli ki rnegl'-l« lő helyei a lelep elköltözlelésérc d<- mind ezekkel szemben érvényes telepengedéllyel rendelkezem még dr. Cotoiu Romuald me gyei főorvos idejéből, ki gyakran látogatta meg telepemet és sem mi kifogásolni valót nem talált. Ezt törvényes utón nem hatálytalaníthatja ugyanazon bizottság. A határozatot nem hajthattam végre. Egy havi haladékot kértem és kaptam Az egy havi haladék ellette után njabb haladékot kértem, de ezen haladéi; után sern tudtam eleget lenni a határozatnak. Időközben kellő lépéseket lettem a földművelésügyi minisztérium állaliigyi osztályán, honnan még seninii választ sem kaptam. Igv telt le az újabb határidő és tekintettel arra. hogy a telepet nem költöztethettem el. egy nemzetgazdasági szempontból fontos nemes állattenyésztési telep fenntartása közben a megyei főorvosi hivatal 10.000 lej bírsággal sújtott s mai napra tűzte ki telepem beszüntetését, illetve az ezüstrókák hivatalos kilakoltatását. Az öttagú bizottság kíséretében megjelent tiz munkásnak ez lett volna a kötelessége, de amikor a bizottság megjeleni a szigorú és könyörtelen Ítélet végrehajtására. tehetetlenül és tanácstalanul állottak az ártatlan rókák előtt és elhagyták a telepet. Kegyelmeik.. Ismertette még Breckner. hogy a sérelmes határozat hatálytalanitása érdekében három nappal ezelőtt táviratilag folyamodott a földművelésügyi minisztériumhoz s annak a reményének adott kifejezést, hogy a minisztérium nem dr. Cosmuta megyei főorvos egyéni érdekeit fogja szem előtt tartani s az ország nemzetgazdasági fejlődését elősegítő nemesállattenyésztő telepet nem fogja megsemmisíteni s eszébe fog jutni a Brecknernek juttatott sok elismerő és kitüntető diploma, elsődijak és aranyérmek s őfelsége elismerő nyilatkozata és a halálraítélt ártatlan eziislrókáknak ineg fog kegyelmezni legalább addig, mig valódi ezüstrókák módjára halhatnak hősi halált az egyéni és „jószomszédsági“ érdekek harcmezején. Mert Breckner ma már kedvét vesztve, csak haladékot kért december végéig, mikor végrehajthatja a halálos Ítéletei a rókákon, mert a különben vagyoni érő prém egy fabatkát sem ér. így ítélték halálra Románia ezüstrókatenyészetét, Deva város büszkeségét zűrzavaros. beteg, önző, pusztító világunk dicsőségére. (h.) hogy n Bucuresti-i Vígszínház (Teatrul Co- media) az idén Drégely Gábor ,,Szerencse fia“ (,,Fracul“) eimü négyfelvonásos vigjálékával nyitja meg kapuit. .4 főszerepet Szcntjóbi Karmos Antal személyét Misu Fo- tino alakítja. Fotino ebben a szerepben már hatalmas sikereket ért el a mult szezonban is. Drégely vigjátéka a Bucuresti-i Vigszin- házban már több mint két százszor ment igen nagy sikerrel. Fotinon kívül még szerepelnek BerniI Annie. B. Comuneanu. G. Hies- cu. Tontzi és Dida Cocea. A színház második premierje Fodor László vig játéka, „A Kubinsky-ügy“ („Afacerea Kubinsky“) lesz. Úgy a Bucuresti-i magyarság, mint a román közönség nagy érdeklődést tanúsít a darabok iránt; hogy Sz. Szappanos Gabit, a Keleti Újság főszerkesztőjének felesége .,a Hölgyfutár népszerű szerkesztőnőjét felfedezték“ Budapesten. .4 kedves és tehetséges Cluj-i uriasz- szony a szegedi ünnepi játékokat ment megnézni Magyarországra és azonkívül rokoni ! látogatást is tett Batonyán. Közben pár napot töltött a magyar fővárosban, ahol nagy irndolmi sikerei voltak. Novelláit megvásárolták: az Uj Idők. a Színházi Élei. három nagy napilap, amelyek további írásait is lekötötték. s a rádió megvásárolta Esküvő — anno 1S33 cimii pompás, hangulatos Írását: hogy Pirandello, a híres olasz iró, aki jelenleg Hollywoodban tartózkodik, uj darabjának bemutatójára Budapestre jön: hogy Saljapin, oki évek óta nem volt ha- j zájában. ajánlatot kapott a moszkvai opera- í házból, hogy lépjen fel náluk a párisi Opera Comique társulatával parádés szerepében, a Boris Goudonovban: hogy Gervay Marien legközelebb a Kamaraszínházban lép jel októberben Vaszary Gábor Montpti-jában; hogy nagy sikert aratott az Andrássy-uti Színházban Benedetti A'em ismerlek többé 1 cimii zseniális vigjátéka.
