Ellenzék, 1935. szeptember (56. évfolyam, 200-224. szám)

1935-09-05 / 203. szám

TAXA POSTALA PLATTTÄ IN NUMERAR No. »4». 163/19*9» 0? ÁRA 3 LEJ űn*g )aiM j|«^í fair ata* 'Mai s«ţi >me 3iai iá) [)of aan Üst bír öbí léi síi 3* an tiff Iái do Ihr »■ Irt itt III a K 3 Szerkesztőség, kiadóhivatal, nyomda: Cluj, Ser. I. G. DucaNo.S: Fiókkiadó hivatal és könyvosztály: Piaţa Unirii 9- szám. — Telefonszám: 109. — Leveleim: Cluj, postafiók 80. MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA: BARTHA MIKLÓS Előfizetési 840 lej. - pengő. A árak: havonta 70, negyedévre 210, félévre 420, évente - Magyarországra: negyedévre 10, félévre 20, évente 40 többi külföldi államokba csak a portókülönbözettei több. JLVÍ. ÉVFOLYAM, 2 0 3. SZÁM. CSÜTÖRTÖK 1 9 3 5 S Z E P T E M B E R 5. Fájditó tiir csapott meg bennünket isméi, nem beszélve a közvetlenül érdekeltek még vérzőbb meg- sebesüléséről. Határon innen és határon túl egyre zajo,sabb a vita egy magyar—román közművelődési találkozás, megértés és meg­egyezés ügyében. S ime itt beüt nem sikerül a kisebbségi és többségi nép között a köny- uytbbaek, természetesebbnek, sürgősebbnek látszó közművelődési hidverést végrehajtani. Minduntalan megélünk szigorú rendszabá­lyokat, amik a kisebbségiek nyugodt és tör­vényes tanulmányát egyre leirhatatlanabb gátakkal és akadályokkal keseríti. Anghe- leaeu és rendszere találékony. Ki tudja mi­lyen viszontagságokat fog hozni ez a tanév, amelynek már az eleje borús és feiíeges, micsoda közművelődési Ínség és nyomorúság fog reánk szakadni a főiskolák felvételi vizs­gái révé»? Igaz, mindezt csak átmeneti do­lognak véljük, a mesterségesen fölforrait nemzetiségi szenvedély párlatának, amelyet talán már holnap egy más belátás, az idők vidám fordulata vagy ismeretlen rendszer kiönt a csatornába. De nem hallgathatunk róla, mint a legkeservesebb mának fájdal­mas jelenségeiről, épp a legfrissebbről, amit egyenest eíképesztésül Baia-Mare-róI közöl­nek velünk. A város kikergeti a nagy, világ­hírű mestereket a műtermekből és az isko­lákból. Hát még a festőművészet és ennek oktatása sem me neked hetik meg az ádáz viharoktól, a képírás, amely a művészet nemzetköziségébe sorozza még a legnemze­tibb irányú festményt is? A kies bánya és fürdővároskában nemzetiségi különbség nél­kül szeretet és tisztelet középpontja volt a müvésztelep, amelyet hosszú évtizedek előtt alapított és mindenen át vezetett Hollósy— Fereuczy—Kernstück—Thorma—Mikola és nemzedéke. Mely dicsőséget és hasznot ho­zott, pusztulása ideiglenes városvezetők jó­voltából nemzetiségi különbség nélkül föl- liáhorodást, világszerte kínos föltiinést fog okozni. Miért ilyen kockázat, amit már ké- sőa és hasztalan próbái majd jóvátenni egy jobb eszmélet, mint mindig, amikor olyasmi történt, aminek sohasem volna szabad tör­ténnie. Döntőnek mondják a ma megnyílt népszövetségi ta­nácsülést. Döntőnek a keletafrikai béke és háború vagylagosságában, de döntőnek talán az egész világ uj sorsában. Ne mondjuk elöntőnek. Ne túlozzunk, amíg a túlzott el­képzelésben csakugyan meg nem valósulnak az események, ne sejtsük döntőnek ezt a tanácsülést, meri hátha igaz, hogy nem eszik a levest olyan forrón, mint ahogyan tálal­ják. hátha most Ls megismétli a népszövet- ! ségi politika bölcsen a szerencsés időpon­tokban hatályos kiilközéleti szokását: a dön­tést elhalasztja, mert akinek ideje van, an­nak élete van és mert aki él, annak igaz­sága Is szokott lenni. Az ösztönös találé­konyság ideje köszöntött be. Mert ki tudná megmondani, mi történik Géniben? Csak­ugyan vádat emel-e Olaszország a szegény megszorított négusi birodalom ellen, amely petróleumszerződésekkei lő vissza egyelőre aa óriási tömegben kihajózott olasz had­erőkre, követelni fogja-e a fekete elefánt­csonttal, a rabszolgával való üzérkedő tag­állam kizárását? Megkisérti-e akár egyedül, akár a kisantant társaságában, esetleg Fran­ciaország langyos támogatásával is Anglia mégegvszer a párisi kudarc ellenére is so­vány békeföltételekkel jóllakatni a terület és vérszomjas Olaszországot, amely úgy érzi, hogy kijátszottál! a gyarmatok elosztásakor? Lehetséges-e, hogy a Népszövetség holmi büntető eljárásokat fog pengetni, mire Olasz­ország kilép, észnélkül megkezdi a háborút, tekintet nélkül az eshetőségre, hogy az egész világ lángbaborul és ebben a tűzvészben csakugyan elpusztul Európa jórésze és a fehér polgárostultság egészen, melyben hir sae­■aval újabb knzvetitn indítvánnyal DPúbáltiozih Genta Ax olasz fomegbixotá látogatási tett Baldwin fnigiisztorelffaöksiéL — Eden és Lswsal küiöit-kulön terjesztik ke jelentésüket- — Abesszínia a vitás petróleum-koncesszió kiadását vitathatlan fogának jelentette ki Az olaszok csak a népszövetségi ülésszak heSejezését várják, hogy megkezdjék előnyomulásukat Abesszínia ellen A népszövetségi tanácsülés mai megkezdése előtt még mindig nem lehet tisztán lát- j ni, hogg milyen megoldás érdekében folynak az egymást érő, lázas tárgyalások egyrészt francia és angol, másrészt francia és olasz államférfiak között. Ellenőrizhetetlen hírek szerint tegnap Aloisi báró, olasz fődelegátus is meglátogatta a Genfhez közellevő Aix-les- Bainsben Baldwin angol miniszterelnököt. Ha igaznak bizonyul a hir, minden esetre arra mutat, hogy közvetlen tárgyalások utján is kísérlet történt az angol—olasz feszültség eloszlatására. Eden, aki szintén volt Baldwinnál, többször is tárgyalt Lavallal és kiszi­várgott hírek szerint végül is abban állapodtak meg, hogg a népszövetségi tanácsülés elé terjesztendő jelentésüket, mely tartalomban egyezni fog. nem közösen terjesztik be, ha­nem külön-kiilön adják elő. Erre a megoldásra az olaszok kívánságára határozták el magukat, minthogy Aloisi szerint, ha Éden terjeszt be közös francia—-angol jelentést, ez azt a benyomást kelthetné, hogy Anglia és Franciaország közös frontot alkotnak Olaszország ellen. Az olasz érvelésnek engedett Eden is, ami nem jelenti azt, hogy lé­nyegében is változtatott volna az angol állásponton. Francia körökben mindamellett bi­zonyos reménykedés mutatkozik. Azt hiszik, hogy Anglia kerülni fogja, hogy szankció­kat kérjen Olaszország ellen s az olaszok viszont nem fogják kívánni Abesszínia kizárá­sát a Népszövetségből. Ez ezután lehetővé tenné a francia közvetítés számára, hogy va­lamilyen látszatmegoldást teremtsen, amellyel el lehetne kerülni a Népszövetség létét veszélyeztető nyílt összecsapást angolok és olaszok között és ezt követőleg Olaszország kilépését a Népszövetségből. Az abessziniai petróleum-koncesszió dolgában tovább folyik a vita, anélkül, hogy világosság derülne a dolog hátterére. Tegnap egy újabb koncesz- szió-tulajdonos is jelentkezett. Az abesszin kormány különben kijelentette, hogy a kon­cesszió kiadása szuverén jogai közé tartozik, ezen annál kevésbé változtathat, mert az 1906-os szerződést, mely korlátozhatná, más hatalmak írták alá. Abesszínia soha sem járult hozzá ehhez a szerződéshez. Legújabb híreink a következők: Â ülépszüyeiség tanácskozásai G1EN1F. (Az Ellenzék távirata.) A népszö­vetségi tanácsülés ma délután 4 órakor kez­dődik. Az előzetes megbeszélések már teg­nap délután megkezdődtek és a késő éjjeli órákig szüntelenül tartottak. Géniben elter­jedt a hir, hogy Aloisi báró, olasz fődelegá­tus autóval átment Aix-les-Bainsbe, ahol felkereste Baldwin angol miniszterelnököt. Olasz és angol részről a hirt nem erősitik ugyan meg, de azonnal megindultak a kom­binációk a látogatás körül. Aloisi tegnap hosszasan tárgyalt Lavallal. Főleg az iránt érdeklődött, hogy Anglia és Franciaország közösen terjesztik-e be az augusztus 3-i ha­tározat óta bekövetkezett fejleményekről szóló jelentésüket. Aloisi szerint ez azt a látszatot kelthetné, hogy Anglia és Francia- ország közös frontot alkotnak az olaszok ellen. Laval elfogadta az olasz, érvelést és miután később lEdennel is megbeszélte a dolgot, mindketten elejtették -a jelentés kö­zös beterjesztésének tervét. Ehelyett először Eden fogja Anglia nevében beterjeszteni je­lentését, utána lényegében azonos, de más szövegezésű jelentést terjeszt be Laval. A következő napok nyilvános ülésein az egyes hatalmak elvi nyilatkozatai fognak elhangzani az olasz—abesszin konfliktussal kapcsolatban. Az olaszok, hir szerint, láda- számra hoztak magukkal dokumentumokat Abesszínia szerződésszegéseinek bizonyítá­sára. Nagy érdeklődés várja Kdén beszédét, melyből majd következtetni lehet, hogy leszögezi-e magát Anglia a megtorló rend­szabályok mellé. A lényeges tárgyalások különben továbbra is a háttérben fognak lefolyni. A franciák támogatása az olaszok számára biztosított­nak látszik, bár a francia népszövetségi kül­döttség két számottevő tagja, Herriot tárca- nélküli miniszter és Paul Boncour volt kül­ügyminiszter szívósan ragaszkodnak ahhoz, hogy a francia—angol együttműködést ne kockáztassák. Közvetítő javaslatok Genfben elterjedt hirek szerint Laval uj közvetítő javaslattal kísérletezik, melynek lényege az, hogy az angol delegátus ne beszéljen szankciók­ról és Olaszország szintén ejtse el Abesz- . színia kizárását követelő indítványát. rint a gaz fog dönteni, sőt Marconi meglepe­tésül már fölfedezte a halálsugarakat? Nem tudjuk. Ezért bízunk az ötszörös világosság­ban. Higyjük, hogy még nem fognak most dönteni, higyjük, hogy raégegyszer elhalaszt­ják a döntést, higyjük, hogy még találnak nem sejtett megoldást, higyjük, hogy valami kis hadidícsőséget engednek Olaszországnak, mely már félig befejezett helyzetet alakított ki és utána Abesszíniát valamiféle „igazsá­gos11 föl osztással a h árum szomszédhatalom. illetve Népszövetség tenyerébe utalják. És higyjük, hogy más, még jobb is lehet. Persze tagudhatutlan, hogy most százszor súlyosabb a helyzet, mint volt az elmúlt őszön, amikor a jugoszláv—magyar viszály idején könyö­künkkel súroltuk a háborút. A súlyosság aggasztó is, mert az akkor dicsőén megerő­södött Népszövetséget most hideglelősen fél­tik a bukástól, mintegy gyámoltalan gyér ineket aki csak alig tanulta meg j tipegő járást. Ez a franciák szerint lehetővé tenné azután mindkét fél részére egy, a vitát bezáró el­fogadható indítvány megszavazását. Laval különben fogadta tegnap Csehszlovákia kép­viselőjét, akinél a kisantant állásfoglalásá­ról érdeklődött az olasz—abesszin viszállyal kapcsolatban. Este elterjedt a hir, hogy esetleg Lávái is átutazik ma Aix-les-Bainsbe tárgyal Baldwin miniszterelnökkel. Nem lehet megakadályozni az olasz előnyomulást Diplomáciai körökben azt hiszik, hogy az esetleg létrejövő megállapodások is csak az Olaszország és Anglia közötti feszültség enyhítésére irányulhatnak. Olaszország be­nyomulását Abesszíniába már nem lehet megakadályozni. Valószínűnek látszik, hogy az olasz kormány csak a genfi ülésszak be­végződését várja és azonnal elrendeli az előnyomulást Abesz- szinia azon részének elfoglalására, melyet az 1908-os szerződés olasz érdekszférába utal. A tegnapelőtti hir körül, hogy olasz csapa­tok már át is lépték az abesszin határt, a közben megjelent cáfolatok ellenére is, még mindig zavar uralkodik. A Reuter ügynökség ma újra azt jelenti Abesszíniából, hogy Dire- daua tartományból érkező menekültek sze­rint 2500 főnyi olasz csapat benyomult a Dankali törzs területére. A lakosság erről a területről fejvesztve menekül. Salamoni ítélet Az ualuali véres összeütközéssel foglal­kozó békéltető bizottság befejezte tanács­kozásait és jelentését eljuttatta a népszö­vetségi főtitkárhoz és az érdekelt kormá­nyokhoz. A jelentést egyelőre nem hozzák nyilvánosságra, de a tartalmát már ismerik Genfben. A dönlőbirák igazi népszövetségi megoldást találtak. Úgy határoztak, hogy az összeütközés ügyében sem Olaszorszá­got, sem Abesszíniát nem terheli felelősség és így elitéiő döntést erkölcsi vagy anyagi tekintetben nem lehet egyik ellen sem hozni. A vita inai állásában ez. a döntés teljesen jelentéktelennek tekinthető, mert se elő nem mozdítja, se nem akadályozza a fölmerült ellentétek megoldását. Nem enged Abesszínia a koncessziók ügyében LONDON. (Az. Ellenzék távirata.) Angol lapok Addis-Abebaból érkező táviratot kö­zölnek, mely szerint az abesszin kormány a vitás petróleumkoncesszió ügyében kije­lenti, hogy az amerikai társaságnak adott engedmé­nyezést tisztán szuverén jogainak kereté­ben tette. Nem lehet arról szó, hogy az engedményezés beleütközik az 1906-os megegyezésbe, mert ezt az egyezményt Abesszínia nem irta alá. A nyilatkozat szerint az angol kormánynak semmi köze nincs az engedmény kiadásához. (Folytatása a 3. oldzionj

Next

/
Oldalképek
Tartalom