Ellenzék, 1935. szeptember (56. évfolyam, 200-224. szám)

1935-09-05 / 203. szám

EL LETT I AK 1934 »zaptmmber 4. Ez îs lehetséges ... Muliu :i lulnJinas LingokkiiJ lobbanó so 1111/uium .1 tekintünk. amely \ ila^.s/fi lo, <te kiilÓUÓM II k i.sclibscgl L k«“l I'l'iulflkf/U Ot‘S/\l g1 kban a hely/etet a kirobbanásig feszíti, minden gondolkodó elöli lel kell velödjék :»/ a kérdés: kinek áll érdekében az ennek nyomában elmaradhatatlan katasztrófa ’ \z. emberek mintha senunil sem tanultak volna. Milyen egy ügynek is voltunk, midőn hitiünk es reméltünk a/ emberiség legjobbjai filial szőtt eszményben, hog\ a háború után nem csak a uópek közötti gyűlölet, hanem a né pékén belül a/ osztályok közötti ellentétek is szép litssan elmosódnak a minden oldal­ról előretörő józan ész feliitkerekedésével. '* most mit látunk’ Az emberiség példátla­nul súlyos és arányaiban eddig még soha­sem látott gazdasági válságban vergődik. A létért való küzdelem, mely mai formájában tulajdonképen nem egyéb, mint az ember­ink embertársa ellen folytatott küzdelme a minél több jószágért, gazdagságért kezdi te­tőfokát érni. Lassan és feltartóztathatatlanul közeledünk a társadalom fejlődésének ama okához, mikor a létért való küzdelem mai formájával fel kell hagyni. Nemcsak azért, mert ez a forma nem méltó az emberhez, de azért is, mert a fejlődés mai fokán az emberiség létét veszélyezteti. Az emberiség­nek pedig magasz.tosabb célja kell legyen, mint annak az állapotnak a fenntartása, melyben üldöző vagy üldözött vadakhoz ha­sonlóan, állandó bizonytalanságban élve, a tevékenység nagyobb részét embertársak el­leni védelmet, vagy támadást előkészítő és az azt lefolytató munka foglalja le. Látjuk és érezzük minden idegszálunkkal annak a pillanatnak a közeledtét, mikor át kell majd alakítani a létért való küzdelmet valamennyiünk közös küzdelmévé mindnyá­junk javára, a természet viszontagságai és mostohasága elleu. A harc e cél eléréséért már rég megindult. Hívei önkéntelenül is szaporodnak. Elesettjei pedig az a tenger­nyi ember, kiknek kezéből a harc folyamán kiütötték a tollat, a kalapácsot, a kaszát. Minél több lesz az elesett, az áldozat, annál inkább közelebb van a győzelem. Ma még aránylag kevesen vannak azok a céltudato­sak, akik ragaszkodnak a létért való küz­delem fenköit formájához. Ma még egyik ember a másik ellensége s kezében lévén a hatalom, a vizbe fuló makacsságával védik állásaikat. Nem törődnek aztán azzal, mit bánják ők. hogy közben száz és százmillió­nyi ember küzd az éhség és egyéb nélkülö­zések kínjaival. Mindazokat, kik a szeretet, a béke, az igazság, a szociális igazság után kiáltanak és keresik, kutatják ezen eszmék megtestesülésének módját, meg tével yedett istenkár omlóknak nyilvánítják, akiket ke­rülni kell és szabad őket minden megaláz­tatásnak kitenni. Hatalmuk és kiváltságaik biztosítására minden fegyver meg van en­gedve s legveszélyesebb fegyverük a töme­gek félrevezetése. A félrevezetés egyik veszedelmes fegyvere­ként kezelik a sovinizmust is. Az emberiség ugyanis különböző szinü, nyelvű és vallásu népekből áll. Most már, ha baj van, ha a (ársadalom létét biztosi tó gazdasági gépezet tökéletlenségénél fogva rosszul működik, az illetékesek, vagyis a gépezet fölött rendelke­zők ahelyett, hogy a helyzetet felismerve, azt őszintén feltárnák és a társadalmat elő­készítenék a gazdasági gépezet átalakítására, vagy egy teljesen ujjaJ, a megváltozott vi­szonyoknak megfelelővel való felcserélésére, hozzálátnak a tények elferdiléséhez s a né­pek félrevezetéséhez. A szenvedő, zúgolódó, sorsát megváltoz­tatni akaró népeknek elkezdik hirdetni, hogy minden bajuk oka a többi népek, vagy a kisebbségek. Aszerint, amint egységes nép­pel, vagy kisebbségekkel rendelkező orszá­gokról van szó. Mily könnyű rámutatni a bajok igazi oká­ra! Milyen könnyen be lehet bizonyítani, hogy ez a gyűlöletre uszilás. nem egyéb rut és gonosz visszaélésnél az emberek hiszé­kenységével és tudatlanságával. Nem kell egyéb, csak nyissuk ki egy kicsit szemünket, aztán egy keveset nézzünk körül és mind­járt meglátjuk a bajok igazi okát. Hiszen Az elektrőtechniba uj gyakorlati kézikönyva némák Béla : 268 szöveg kö­zötti ábrával, 21 táblázattal, 130 gyakorlati pél­dával és 171 kí­sérlettel 450oid. Ara i 93 JLsiL Az ELLENZÉK könyv-osztályá­ban.:-: Vidékre azonnal küldjük világos, mint a nap, hogy a gazdasági válság egyaránt sújtja a nagy é* kisterületi!, a lei inészeti kincsekIm-ii gazdug vagy szegény és 'égül az egységes és nem egységes néppel rendelkező országokat. Így Anglia in-in pu nasz.koilhat, hog\ nincsen elegendő leriilrle és mégis hárommillió munkanélkülije van. Az óriási kiterjedésű Amerika minden ler mészeli kinccsel meg van áldva és ennek ellenére oil tombol a legerősebben a válság. Vag\ talán a francia nem rendelkezik ele­gendő terület és arany fölött és mégis vo­naglik a válság alatt. Avagy nálunk a ki­sebbségek az okai, hogy teli magtárak dacá­ra száz és százezrek többségi és kisebb ségi egyaránt nélkülözi a mindennapi kenyerei? Pedig ez a föld jól elláthatna négyszerié nagyobb népességei is. Ideje volna tehál, hogy vegyük már egy­szer elő jobbik eszünket saját jó! felfogott érdekünkben és hagyjunk fel a félrevezeté­sekkel és a népek egymásra uszításával K helyed aztán biznák meg a rátermetteket és lio/zúéi lökd egy olyan gazdasági gépezet előáll! lásávul és működésbe hozatalával, mely képes minden embernek kenyeret adni, az emberből embert csinálni s az emberek közöd mesterségesen fel Állított korlátokat ledönteni. Meri ez is lehetséges. Foco! Victor. Negyedmillió lettel óMdfeü meg o fekete lisztért egy helyi malmot CLI ,1. (Az Ellenzék tudósi tó j« Lói.) Meg- I irtuk már többször, hogy a fekete liszt, amely veszélyes versenytársa az adózó liszt­nek. megpróbálta bevonulni a városba. Ez a kísérlet eddig nem sikerült, meri az egysége-; szervezeti)«* tömörült helyi malomlula jdono- sok, liszt kereskedőik és siitöiparosok ébersé­gén minden kísérlet meghiúsult. Ám, de a fekeie liszttel üzérkedő emberek ennek elle­nére mindent elkövettek, hogy adózatlan lisztéi hozamnak forgalomba. Az első eset szomorú következményekkel járt. mert a pénzügyigazgatóság drákói büntetéssel snj- lotta a fekete liszt első áldozatait. A pénzilgyigaz.galóság bizalmas utón ar­ról értesült, hogy Petre Truiaii Palachie Ro- sie-ulca 1. szám alatti vámőrlósre berendez­kedett paraszt malmában Veres Miklós Tache Ionescu-utca öö. szám alatti pékmes­ter és felesége kereskedelmi célokra gabonát örültettek és a lisztet kenyérré dolgozták fel. Bereczki Nieolae pénzügyi ellenőr, hogy az esetről tudomást szerzett kiszállott a malom­ba és a pékmester üzemébe, ahol megállapí­totta a kihágást, jegyzőkönyvet vett fel és mindjárt ki is vetette a bírságot. A malomtnlajdonosl kétrendbeli kihágás­ért negyedmillió lej pénzbírsággal, a sü­tői párost pedig, mert forgalmi naplót nem vezetett és mert adózatlan lisztet dolgozott fel, 178 ezer lej pénzbírsággal büntette meg. A megbírságolt malomtulajdonos és sütő- iparos fel ebbe/, éssel éltek a drákói szigora pénzbüntetés ellen. NEHÉZ SZÉKELÉSBEN SZENVEDŐK, akik­nek gyakori fejfájás, megnyomás, szívdobogás, gyomormüködcM zavarok és különösen fájdalmas végbe! bajok — mint aranyér, repedés, előesés, polipus, s:poly, szűkület — teszik az óletet ne­hézzé, igyanak reggel és este negyed pohár ter­mészetes „FERENC JÓZSEF"“ kcjerttvizet. Kli­nikai vezető orvosok igazolják, hogy a FERENC JÓZSEF víz műtétek előtti és utáni időszakok­ban is igen kedvelt, nagyértékü hashajtó. m ms autocar UTAZÁSOK KÜLFÖLDRE ^ f PROGRAM: Indul Clujról Budapest—Bécsbe szeptember 10, kedden és 22- n, o :tóber 0 -'s 20 an, novem­ber 3 és 17-én. Vissza Clujra szepb 12 egütörtökön és 24é«n, október 8 és 22-én, november 5 és 24-én (vasárnap). Részvételi dijak : Cluj —Budapest és vissza Lei 990. Cluj — Budapest—Bécs Lei 1200.—. Oradea—Bud pest és visz- sza Lei 700*—. Oradea—Budapest Lei 400-—. KEDVEZMENYES VÍZUMOK: Jelentkezés az Automobil Club Turisz- 1" tikai hivatalában, Str. Regina Maria 16, Cluj. Telefon 13—12: ^Dacia“ utazási iroda, Oradea, Bv. Reg. Férd. 9. Telefon 988 és Will Gusztáv Aiud, Prinful Carol 19 sz. Megfelelő iratok mellett az útlevél kérése­ket elintézzük. A program módosításának joga fenntartva! ! eieiaii Túrosunkban neun ütieléjjhő az elesni isko-ák higiéniája. — Vfad foorvos érdekes nyâăaflikoza^a CLUJ. (Az Ellenzék tudósítójától.) A kii- I szöbön áüó uj iskolai évre, városszerte meg­kezdődtek a beiratkozások. Az évnyitó ün­nepségekig mindössze két hét van már s igy a városi orvosi hivatal is megkezdte műkö­dését ezen a téren és megtette első intézke­déseit, az iskolák egészségügyével kapcsolat­ban. Az iskolaügy általános jelentőségére való tekintettel felkerestük dr. VIad Aurel városi főorvost, aki kérdéseinkre a következőket mondotta: — Iskoláinkban, a szezon alatt szokásos látogatásaink alkalmával, évről-évre ugyan­azt tapasztalhatjuk: az egészségügyi téren való roppant kez­detlegességet. Elsősorban is, higiénia szempontjából. Egyetlen elemi iskolánknak sincs a szüksé­ges higiénia eszközökkel felszerelt mosdó­fülkéje, vagy fürdőszobája, ami külföldön olyan természetes és általános. Aztán nin­csenek kan ti nők, vagy legalább csak tejkony­hák, ahonnan a gyermekek a tanítás ideje alatt minimálisan kétszer frissen főtt tejet és süteményt kaphatnak s végül a tantermek legnagyobb része nem elég napos, nem elég levegős. Pedig minderre — mondja a főorvos — óriási szükségük volna a gyermekeknek. A tanügyi hatóságoknak s az iskolák vezetői­nek nemcsak a tanitás anyagát és módsze­rét kéne évről-évre változtatni és moderni­zálni, hanem elsősorban annak kivitelét s az intézetek egészségügyi berendezkedését. Zsenge, a fejlődés elején lévő gyermekek­nek, nem volna szabad 8 hónapon keresztül I többnyire zártlevegőjii termekben tartóz­kodni. Csak nagyon kevés jóindulattal és körültekintéssel elérhető volna, hogy a gyer­mekek óráikat a tanitás nagyobb része alatt, körülbelül 5 hónapig, a szabad levegőn ve­gyék. Ez nemcsak a gyermekek egészséges fejlődését segítené elő, hanem a pusztító jár­ványos betegségek terjedését is jelentősen csökken tené. Az elemi iskolák — folytatja a főorvos —, de különösen az állami elemi iskolák növen­dékeinek mondhatni 60 százaléka teljesen szegénysorsu gyer­mekekből rekrutálódik, akik szüleik anya­gi helyzete miatt, otthon nem részesülhet­nek sem a kellő higiéniában, sem a kellő táplálkozásban, vagy elégséges friss leve­gőben. Mindezeket a hiányokat lehál az iskola ké­ne pótolja számukra. A beszélgetés további folyamán megtud­juk, hogy az egészségügyi hatóságok jelen­leg is nem kevesebb, mint 400 tuberkuloti- kus gyermeket tartanak nyilván, akiknek neveléséről teljesen külön kellene gondos­kodni. Vlad dr. szerint külön szanatórium- iskolára volna szükség, ahol a beteg gyerme­kek teljesítőképességének arányában, orvo­silag előirt táplálkozás, pihenés és módszer mellett folyna a tanítás. — Ez azonban — mondja — egyelőre csak merész, utópisztikus álom és félek raj­ta, hogy még jó ideig az is marad. NŐI DIVATLAPOK legnagyobb ví- Iasztéka az Ellenzék könyvoaztiiyábaa Cluj, Piaţa Unirii. MIT IR A ROMÁN SAJTÓ] Politika. — „Népfront!“ — Váltó zá'. — Olprcl. GAZETA TRANSILVANIA (Brasov): H. ] végigjárod a Twváig több megyében a inai:-.' 1 szomorúsággal telik meg >,'/.ivcd annak a nyo. I mórnak láttára, mely a lak-vyígot sujtj*. A regi I életkedvből iemmi vem maradi. A mai mócok J láttára önkéntelenül merül fel a kérdé1.: — vaj. I jón Hori-a és Avram láncú csapataiból szármáz. 1 nak? Óbban pedig azt kérdezheted: — Tény. j bK utódai Vladimirescu pandúrjainak? Moldová. ban sem hiszed; hogy Stefan Ce! M.re legényei­nek leszármazol lennének. Bukovinában, Bcv//.- arábiaban a régi vitézségből semmi sem ma. radt. Mara mures lsen kéltségbevonod, hogy ott Dragos és Bogdán ivadékai laknak. Mindenütt sötét nyomorúság és nemtörődömség. A falu­siak arcáról nagy fájdalom olvasható, mintha elpusztulnának a ma válságban. Egészségük alá van aknázva. Tápkliékuk rossz, lakásuk a pász­torok kalibáira emlékeztet. A világháború után azt hittük mindnyájan, hogy befejeződik s szen­vedések fejezete s atyailag fognak gondoskodni róluk a kormányok. Ehelyett politikai harcok következtek s a kijárók meggazdagodtak. — A lakosság háromnegyed része nem kenyérrel, ha. nem máléliszrtel táplálkozik. Ez aztán sokszor nedves s igy pelagrát kapnak a falusiak. Nem ezt álmodták a románok. A kormányok sem hozzáértésről, sem szeretetről nem tettek tanú­bizonyságot. ZORILE: Bizonyos idő óta „népfront“ meg­teremtésének terve merült fel. A francia példa | adott erre alkalmat, hcé minden, amit demokra­tának lehet nevezni, összefogott ; racizm« el­len. A demokrata erők összefogása nemcsak szükséges, de állami érdek Romániában. Ha olyan államok, melyek régebbi szervezettel s gazdasági orőkkei rendelkeznek, szenvedni kény­telenek a fateizmustól, a mi országunk állami szervezetével néhány hónap alatt megfertőzhet. Vannak olyan demokraták, kik arra az állás­pontra helyezkednek, hogy néhány hónapra át kell engedni a teret a fascizmusnak. Hadd bi­zonyosodjék be. hogy nem képes megvalósítani a hozzá fűzött reményeket. Elfogadnánk ezt az álláspontot, ha meg volna engedve az ilyen kb sériet. Mi maradhatna aztán a romokon? Ki vál­lalkozna arra, hogy az országot újjáépítse? Ez­ért van szükség a fascizmus elleni küzdelemre. CURENTUL: Két áiiam van Európában, mely nem fér el jelenlegi határai között: Itália és Németország. Ezeknek megfelelő területre van szükségük, ahol elhelyezhetik népük szapo­rulatát, amely levezetheti erejüket. Európában ez nem lehetséges. így aztán csak a gyarmat- szerzés lehetősig? marad hátra. annyival in­kább, ntert a kérdéses kontinensnek szüksége van ennek a két nemzetnek kulturális segítségé­re. Anglia ellentmond. Angiig meg akarja Itáliát felemlíteni. S most volt az első eset, hogy nincs eredménye az angol fenyegetésnek. Mus­solini tovább küldi csapatait Afrikába s nagysze­rű erőpróbát mutatott a legutóbbi hadgyakorla­tokon. Minden uralomnak van egy vége. Az angol munkanélküli pecsenyéjét — mely jobb annál, amit egy olasz tábornok eszik — a gyar­matok fizetik. Most változni fog a helyzet, amint megváltozott már nem egyszer olyankor, midőn valamelyik hatalom az egész világot akarta uralni. ADEVÉRÜL: Egyik jobboldali Lap tudósítója felkereste Vaidát a Dej melletti Olpret község­ben s lapjának a következőket jelentette: „Szo­morú falu ez az Olpret... Szalmával van födve a házsk nagy része, a lakásoknak nincs padlá­suk, sem kéményük és a füst belemegy a szal­mafödélbe. Néhányat fölkerestem. Ilyen nyo­mort csak ritkán láttam életemben. Az apró- marba és sertés együtt él a családdal. Ott a ganés levegő k_i birka tank n. Ezek a románok nem emberek. A háziasszony, nem asszony. A gyermekek telve vannak kiütéssel. A faluban jó­módban csak a Vaida testvérek élnek. Minden­nap látta Vaida: ezt a képet. Kötelessége lett volna tehát, hogy segítse a népet. Ez s nem a numerus vakbicus kellett volna legyen az esz­ményképe. A négymillió kisebbségi ugyanis el­választhatatlan része az ország életének. A fékek mind román kézben vannak, nem pusztíthatjuk el azonban a kisebbségieket. — A mi egyedüli problémánk ma Olpret községben található fel. Uj! Mos? fe'enf msg! I. Siíones Foníamarm Az olasz Marsica parasztjának (és min­kén ország parasztjainak) küzdelme a davicsos földdel, babonával, lelki és tár­sadalmi vezetőivel. Ára 60 lei. Kapható az ELLENZÉK könyvosztályában, Cluj.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom