Ellenzék, 1935. augusztus (56. évfolyam, 173-199. szám)
1935-08-10 / 181. szám
TAXA POŞTALA PLĂTITĂ IN NUMERAR No. 141.16^/1929. rr F FMTF BTm Mj$ M^MjkKW MmKmj 0? Arm 3 iFi Szerkesztőség, kiadóhivatal, nyomda: Cluj. Str. I. G. Duca No. 8. Fiókkiadóhivaral és k ö n y v 0 s z t á 1 y : Piaţa Unirii 9. trim _ Telefonszám: 109. — Levélcím: Cluj, postafiók 80. MAGYAR POLITIKAI NAPILAP "ALAPÍTOTTA: BARTHA MIKLÓS Előfizetési 84c lej. — pengő. A irak: havonta 70, negyedévre 210, félévre 423,- Magyarországra: negyedévre i3, félévre 23, events ţa többi külföldi államokba csak a portó küiőabd tettel tdWfc, L¥I. ÉVFOLYAM, 18 1. SZÁM. SZOMBAT 19 3 5 AUGUSZTUS 10. Az anyagi erkölcsöt helyreállítani. Illetve megteremteni kell. Mindenek előtt és mindenek fölött Elsősorban és haladéktalanul. Hallgassunk el uiOvSt egyelőre a társadalmi, közéleti, egyéni erkölcs megannyi alakjának restauráció javai, ami szintén égető fontos egy ilyen uj államban, melyet a függő kérdések tömérdekje ostromol ki viliről és szorongat belülről. De a gazdasági erkölcs megelőz most mindent. Főbenjáró, elsőrendű, sarkalatos érdek; meg keU feszítsük minden erőnket érte, mert különben elsíílyedüak minden megmentett járnák kai és erényünkkel. Nincs más sürgősebb érdek ennél. De nincs is kitünőbb ügy ennél. Mert a szüksége és kényszere tekintetében megegyezik mindenki: többségi és kisebbségi, gazdag és szegény. Megegyezik még az anyagi erkölcstelen közül is a legtöbb, mert nyilvánvaló, ha majd megérjük a közpénz becsületes kezelését, a közigazgatás baksís és spere nélkül való ellátását, a szilárd adómorált, mint aminő az angol, akkor a most közerkölcstelenek egész dandárja szívesen visszatér az erkölcs útjára, mert ezen dolgozni, keresni, gyarapodni jobban esik, mist enyves kézzel, veszedelmes tüskéken át pocsolyába sülyedő lábbal én a fertő irtózatos szagával az orrban kalandorkodni! Ha egyszer hasznos a becsület akkor *j szorgii’^ii, szívesen tueghöuö). rueki; aráeylag kicsi a született és hivatían gézengúz vagy gonosztevő száma, kinek a lápvirág tetszik és akinek a rohadt haszon tnd csak igazi gyönyört szerezni. Nem aszkéta önmegtartóztatás, nem savanyú puritánság kétes értékét hirdetjük. A szerény polgári erköl- esiség sok édes lehetőségének veszélytelen biztosítását akarjuk, olyat, amiért a tiszta szabadelvüség fénykorában epedtek. Ami súlyos bűnről, vészes fekélyről, ragályos fenéről most írunk, de még szabadabban a többségi sajtó, az mind az anyagi erkölcstelenség: gonoszság, önzés vagy tudatlanság eredménye. Nézzünk egy nap román sajtóanyagába. Ezt olvassak: Tătărescu kormánya deflációs kormány... az összes árucikkek árát megdrágította, ami csődöt jelent; a lej vásárló képességét leejti és egész életünket megfojtja. Más: ne ámítsuk magunkat, az ország gazdasági helyzete igen súlyos, elszigetelés fenyeget bennünket; ezzel tönkre tesszük hitelünket. Más: milyen tekintélye lehet egy hitelintézetnek, amelynek éléről vizsgálóbíró folytán távozik egy vezető tisztviselő; büntessék meg a fekete- valutásokat. Más: borzasztó, hogy valóságos adórémregényeket termelnek; Alba-Iuliá-ban a bankigazgató és a pénzügyi ellenőr följelent és 15 milliós bírságot akar rávágatni egy derék iparvállalatra, mely szenved és vészit, mig kisül, hogy mint száz és száz hasonló esetben, a részesedés érdekében indították meg ezt a gyilkos támadást, melyért nincs erkölcsi és anyagi jóvátétel. íme, nem is idéztük a legújabb két nagy panamáról széló cikkeket. Íme, nem is pillantunk visz* szó milliárdos és milliárdnyi összegekre, araikét a román lapok számítása szerint évek óta kiloptak az állam zsebéből. Nincs ssá a deviza, külkereskedelmi, vám és egyéb csalásokról. Nem beszélünk az egyének és rendszerek már megszokott pénzügyi bűnéről, ami mind szegé nyit és erkölcstelenit. Mert minek is akarnók önmagunkat meggyőzni, az állampolgárok összes millióit, amikor mind régen meg vagyunk győzve és győződve, valamennyien ezer és ezer tapasztalattal terhesen. Joggal sóvárgunk, hogy legalább az anyagi erkölcstelenséget csapolják le mindenek előtt. Ha kiszárad a főcsatorna, kiszakad a többi szintén. Jogunk van és egyelőre nincs más kötelességünk, mint követelnünk a tisztitó munka ezt a részét. Haladéktalanul és könyörtelenül. Véres tüntetések voltak franciaországban a munkás-temetés napián A kormány ellen izgatnak a baloldali képviselők PÁKLS. (Az Ellenzék távirata.) Tegnap este ugyan enyhültek a kommunista mozgalmak s a mai péntek általános nyugalommal kezdődött, mindamellett nagy a nyugtalanság. A baloldali kartell mintha valóban kommün fronttá alakulna át: a szocialisták is határozottan támogatják a zavargásokat Érthető, ha a polgári lapok élesen fel- zudulnak. A Matin ma reggeli száma szerint a nemrég Moszkvában gyülésezett III. Internationale igyekszik közönséget szerezni az uj baloldali mozgalomnak. Franciaországot az állambiztons. ~«dek kegyetlen eréiyre fogja késztetni, ba ur akar maradni saját hazájában. A Republique szerint nyilvánvaló, hogy az uj szövetséges Moszkva keze Brestig ér. Nagyon veszélyes ez a játék. Egy belháboru esetén a németek és angolok első dolga lesz, bogy előbb a francia gyarmatokra tegyék a kezüket, aztán veszélyeztessék Franciaország integritását. Nekünk is tudni kell végre, hogy mire használjuk föl a kezünket. A gyász-uiuukaszüutetés Toulonban csütörtök este, miután a bresti temetés idején negyedóráig tartó gyász munkaszüntelés volt, lassanként szélesebb mozgalom fejlett ki; a műhelyek kiürültek és tüntető menetek folytak le, de minden nagyobb baj nélkül. Cherbourgban este felé háromezer munkás sztrá jkba lépett, a tengeralattjáró kikötőjébe vonut és menet közben az Internationálét énekelte. A hadikikötő riadó készültségben volt. A tömeg szétoszlott. Lorienben az arzenál kétezer munkása tüntetett jelentősebb rendzavarás nélkül. Havreból érkező jelentés szerint a Champlain gőzös a tengerészek munkaszüntetése miatt nem indult el rendes időben. A íReuter-ügynökség szerint Marseil- lesben tegnap késő este az arzenál háromezer munkása és a rendőrségi közegek közt összeütközés történt. Mindkét részről több revolverlövés dördült el és állítólag több súlyos sebesülés történt. A hajnali órákban kiadott Reuter-jelentés a Toulonban késő éjjel váratlanul történt súlyos eseményekről szól. Az első összeütközésnél három sze- • mély sebesült meg, de a későbbi nagy verekedések során kél munkás meghalt, 17 megsebesült. A rendőrök közül is húsz kórházba került A bresti temetés BREST. (Az Ellenzék távirata.) Csütörtök délután Barriere munkás temetése a megegyezés alapján baj nélkül zajlott le. Karhatalom nem volt látható, de résen állt. A hadihajógyár egész munkássága kivonult és megjelentek a hatóságok is. A temetés alatt, leszámítva egy 15 perces munkaszünetet a gyász jeléül, rendben folyt a munka a többi gyárban, csak a tengerészet pirotechnikai gyárában volt nagyobb zavargás. Brestben 40 munkás ül még fogságban. A Matin és a többi hasonló szellemű lap erélyesen követeli, hogy a bresti és a tou- loni forradalmi izgatókat példásan bűn* 1 tessék meg, mert tervszerűen előkészített és irányított mozgalomról vau szó. A Jour szerint a mozgalmat nem gazdasági követelések, hanem a külföldi bujtogatás idézte elő. A törvényhozás kommunista csoportja értekezletre hivta a szociáldemokrata törvényhozókat is, mert ki akarja csikarni a kamara összehívását és egy parlamenti vizsgálóbizottság kiküldését. Máris megjelent a szocialista és kommunista képviselők kiáltványa, hogy a zavargásokat a takarékossági rendelkezések okozták és ezért a kormány felelős. Leon Blum Ls ezt az álláspontot hangoztatja. Hivatalos nyilatkozat PARIS. (Az Ellenzék távirata.) A Finiste- re-megye főnöke sajtó-nyilatkozatot adott, amelyben a bresti eseményekkel foglalkozik. Kijelenti, bogy elegendő erejű karhatalom áll rendelkezésére és képes minden megmozdulást elfojtani. Most már teljes nyugalmat biztosit. Az arzenál 5 ezer munkása közül csak 1800 tartozik a munkás baloldalhoz és ebből is mindössze 500 a kommunista. A lefolyt eseményekben igy szervezetlen elemek játszották a főszerepet. Mindenesetre nyugalmat kelt, hogy Lebrun tegnap, csütörtökön este aláírta az újabb 20 sziikségrendeletet. A Paris Soir szerint a rendeleiek egyrésze pénzügyi jellegű s főleg a kamatleszállítás kérdését rendezi, a másik rész a munkanélküliség megszüntetésére ad ki utasítást, a harmadik csoport a drágaság letörését biztosítja. BŰNHŐDNI KELL A PANAMISTÁKNAK! Vipn-reviziót rendM el i hijárásohhal foglalhozó poűtíM ellen főm Iliescu szenátusi alelnőköt csak jogerős rozat után sárgák ki pártiéból BUCUREŞTI. (Az Ellenzék távirata.) A transzfer-panama ügyében a vizsgálóbíró az ügyészséghez tette át az iratokat s a vezetőügyész a vádinditványt Tony Iliescu ellen még a mai napon aláírja. Bucuresti-ben érthető kíváncsisággal várják, mi lesz most már { a szenátus alelnökinek sorsa a liberális pártban? Tegnap oly hirek terjedlek el a fővárosban, hogy összehívják a párt központi végrehajtó bizottságát, mely aztán Tony Iliescut kizárja. A végrehajtó bizottság ösz- szehivása azonban egyelőre elmaradt. Dinu Bratianu ugyanis kijelentette, hogy addig nem lehet szó fegyelmi eljárás indításáról, mig a vizsgálóbíró és ügyész jogerős vád alá helyezési határozatot nem adnak. A liberális párt vezetősége nagy körültekintéssel kezeli az ügyet s Pop Valér dr. igazságügyminiszter tegnap Sinaia-ba utazott, hogy a transzfer-panama legújabb fejleményeiről jelentést tegyen az uralkodónak. Tony Iliescu levele Az Adeverul helyreigazítja azt a hirt, mintha a szenátus alelnőke tragikus kihallgatása után irt volna panaszos levelet Pop Valér dr. igazságügyminiszternek. A lap megállapítja, hogy Tony Iliescu elébe akart vágni a történteknek és azelőtt irta meg levelét, mielőtt még kihallgatták volna. A levelet máig sem hozták nyilvánosságra. Az Adeverul úgy tudja, hogy csak általános célzásokat tartalmaz s nem nyújt elegendő alapot a vizsgálat kiterjesztésére. Egészen más volna természetesen a helyzet abban az esetben, ha Tony Iliescu Ígéretéhez híven részletes „emlékiratot“ is Írna, melyben aztán pontos adatokat közölne arra nézve, kik vettek részt az utóbbi idők pénzügyi panamáiban? Az Universul szerint Tony Iliescu fel fogja tenni a kérdést: — Ha már meg akarják tisztítani a liberális pártot, miért választják ki őt s miért áldozzák fel egyedül erre a célra? Miért nem hatolnak a dolgok gyökeréig akkor, amidőn oly sokan gyanúsít hatók panamákkal? (Folytatása a 8. oldalon)
