Ellenzék, 1935. augusztus (56. évfolyam, 173-199. szám)

1935-08-31 / 199. szám

TAXA POŞTALA PLĂTITĂ Szerkesztősig, kiadóhivatal, nyomda: Cluj, Str. I. G. Duca No. S: Fiókkiadó hivatal és könyvosztály: Piaţa Unirii 9. szám. — Telefonszám: 109. — Leveleim: Cluj, postafiók 80. MAGYAR POLITIKAI NAPILAP Előfizetési árak: havonta 70, negyedévre 210, félévre 420, évente ,,,, . „ 840 lej. — Magyarországra: negyedévre 10, félévre 20, évente 40 ALAPI i OTT A: BARTHA fnlKLÓS pengő. A többi külföldi államokba csak a portókülönbözettel több. I. j. ÉVFOLYAM, 19 9. SZÁM. Az egész világ gyászolia a belga királynőt. — H&wwsfi történt a halálos végű autóbaleset A belga királyi családot újra borzalmas szerencsétlenség érte. Lipót király család­jával a Lucern közelében levő Haslihorn-villában nyaralt, ahonnan tegnap a királynéval autókirándulást tett. Ezen az autókiránduláson történt a szerencsétlenség. A király ál­tal vezetett autó a Vierwaldstaedti tó partján haladt, mikor Küsstnach mellett egy for­dulónál lecsúszott az ut széléről, a királynét egy fának dobta neki és azután tovább csúszva, a tiz méteres lejtőn belezuhant a tó nem mély parti vizébe. Az autó zuhanása közben Lipót király is kiesett a kocsiból és komoly sebesüléseket szenvedett. A soffőr, ki a kocsin maradt, sértetlenül került ki a szerencsétlenségből. Astrid királyné agyalapi törést szenvedett és rövid idő múlva férje karjai között lehelte ki lelkét. A szerencsét­lenség közvetlen oka minden valószínűség szerint abban kereshető, hogy az autót vezető Lipót■ király hátrafordult, hogy a királynéval váltson egy pár szót. Az autó, mely vesze­delmesen az ut szélén haladt, ebben a pillanatban az eső által síkossá vált aszfaltúiról lefordult a tó felé vezető lejtőre. Lipót király, ki közvetlen a szerencsétlenség után a lelki megrázkódtatás miatt el sem tudta mondani, hogy mi történt, később a következő szavakban foglalta össze a szerencsétlenség lefolyását: — A királyné látni kívánta az autóut-térképet. Eleget tettem kívánságának, átnyuj- tott(<m ezt neki és inár meg is történt a ka nsztr6fa. Részletes jelentéseinket itt adjuk: Hogyan torién! a szerencsétlenség T sím lelik már. A kenyérfogyasztás nagymér­tékben csökken. Az: általános drágaság is okozza, de főkép a kenyérmagvak és a liszt áremelkedése ludas benne. Pedig az ész- szerüség szabályai szerint erre nem volna ok. A búzatermés jó volt s minőség tekin­tetében páratlan. A kukoricában minőség és mennyiség láthatóan kitűnő lesz; ebből ter­mészetesen következhetnék, hogy nemcsak a falusi nép éljen sokkal jobban, hanem a városi polgárság több kenyeret aprítson, mely a sok kukorica révén még több búzá­hoz juthat. De hiábavaló most minden okos­kodás, hiábavaló minden következtetés. Az észszeriiség törvényeit a mai kormányrend­szerek nem engedik hatni. A legkitűnőbb lehetőségek idején a kenyérfogyasztás ijesz­tően csökken. A pékek országos szervezetét előkészítő bizottsági munkálatok megállapí­tása szerint az emberek átlag felével keve­sebb kenyeret fogyasztanak Romániában, mint eddig, nem azért, meri több kalácsot süthetnek, hanem a kenyérre való pénz nem futja. Nohát ez több a kelleténél, ez egye­nest katasztrofális. A kenyér a legelterjed­tebb tápszer. Ha fogyasztásában ilyen esés van, ez íulajdonképeni értelménél és jelen­tőségénél többet árui el. Táplálkozás általá­nos hanyatlását, mert hiszen viszonylagosan a kenyér a legolcsóbb, legszükségesebb és legáltalánosabb étel. A vizsgálat azonban szomorúbb körülményt dérit föl. Néha várnaion a kenyérfogyasztás apálya gazda­godás jele: a vagyonos réteg növekvése a kenyérigényt korlátozza és pedig a táplálko­zási fényűzés átcsoportosítása következtében csakugyan a kalács, torta, kétszersiilt he­lyettesit!. De most a pékek megállapították, legalább is itt a mi városunkban, Erdély fő­városában. hogy a hóstáti és egyéb külvárosi kispékek kény éreladása kevesbedik aggasz­tó mértékben. Ez pedig biztos jele szegé­nyebb néposztályok anyagi romlásának. Mi­csoda nyomor fenyeget, ha mar a szegény embernek még a mindennapi kenyere se kerül elé, amelyért sokszor imádkozik és naponként küzd. Lehetne segíteni, igen, de mennyire, mint ahogy országunk minden főbaján lehetne segíteni, mert miénk a hatalom és a gazdag­ság. A kenyérfogyasztás összezsugorodása nem az általános drágaság és a világpiaci, valamint termelési helyzet következménye. S ennek a hatalmas áramlatnak a kiküszö­bölésére csakugyan erőtlenek lennénk; a .szenvedőleges ellenállás a kenyérevés gyö­nyörűségével szemben a kormányzati intéz­kedések súlyos következménye s ezen már csakugyan mi magnók segíthetünk. A pékek szervező bizottságának egy tagja, aki a kar- társak fölvilágositása és megnyerése céljából városunkba jött, tárgyilagos módon és az adatokra támaszkodva közölte a sajtóval, hogy egy kiló kenyérre 27.4 százalék illeték, 3 százalék forgalmi és 3 százalék proporcio­nális illeték esik — a sok név máris a zavar és helytelenség eíáruiója — inig a kész lisz­tet 90 bani lisztértékesitő adó és külön 25 báni fogyasztási adó — itt meg a más elne­vezés vezet a gyanú nyomára — terheli, el­tekintve a forgalmi és bélyegilletéktől. Nyil­ván ezeknek az illetékeknek kell tulajdoní­tani a pékiparosokkal egyetemben a kenyér­fogyasztás közel 50 százalékos visszacsökke- nését és ha ez így van, akkor ezt az illetéket meg kell szüntetni, nem is apasztani. A ke­nyér a legszükségesebb tömegfogyasztási cikk, ezért társadalomeilenes, ha épp ezt drágítja meg az állam balkeze annyi néven és alakban. Tessék a kevesebb számnak, a sors dédelgetett kedvenceinek a fényűzését ilyen illetékekkel sújtani; ezek jobban is bírják s tulajdonképen arra valók, hogy egy kis érvágással elősegítsék egészségüket. Az élet arra való, hogy végigélhessük, ennek föltétele az „élés“, ahogy a magyar népnyelv nevezi a gabonát. A fényűző élet pedig arra való, hogy egy kicsit űzzük és hajtsuk, ami­re igen alkalmas a progresszív adó és ille­ték. Itt kell az erős kéznek a bátorságát és izomzatát bebizonyítani, nem a kézi sze­génység kenyerével szemben. LUCERN. (Az Ellenzék távirata.) A belga királyi pár borzalmas autóbalesetéről a teg­napi vizsgálat alapján hivatalosan a követ­kezőket jelentik: A szerencsétlenség a Lucern közelében fekvő Küsstnach község mellett történt. A királyné férje mellett ült, aki az autót ve­zette. A soffőr az autóban hátul foglalt he­lyet. A királyi pár egy Packard autón az Alpe- sek közé akart kirándulást tenni és a kocsi a szerencsétlenség pillanatában 80 kilométeres sebességgel haladt. A jól aszfaltozott ut azon a helyen, ahol a szerencsétlenség történt, hat méter 90 széles. A vizsgálat megállapította, hogy a szeren­csétlenül járt királyné, akit a szemben fek­vő Riggi hegycsúcs érdekelt, az autótérképet kérte a királytól, aki ezt neki átnyújtotta. A teljes erővel haladó autó ebben a pilla­natban a nedves ut széléről lecsúszott a tó felé vezető lejtőre, nekiment egy fának, az iitődés következtében a királyné kire­pült az autóból. Az autó tovább esett és közben kidobta magából a volán mellett ülő Lipót királyt is, majd hetven centi- méternyi mélységig becsúszott a tó vizébe. Az autó teljes esése az ut szélétől a tó vi­zéig tizenöt métert tesz ki. A soffőr, ki a kocsi hátsó részében ült, teljesen sértetlen. A királyné koponyatörést szenvedett és rö­videsen meghall. Holttestét előbb a kiisst- nachi templomba szállították be, majd on­nan átvitték a Hasliborn nyaralóba. Lipót király a karján és fején szenvedett sérülést. Belgium gyásza A szerencsétlenség helyén megjelent ható­ságok kezdetben nem is sejtették, hogy ki­ről lehet szó. Mikor a király iratait kérték, azt felelte, hogy nézzék meg az autóban, ott vannak az iratok. Az autóban a walesi automobil- klub által Conte de Rhys névre kiállított igazolványt találtak — más jelentés sze­rint Réthy gróf névre szólott az igazol­vány — de rövidesen kiderült, bogy a rangrejtve utazó belga királyi párról van szó. Lipót király, ki valóságos idegösszeroppa- nást szenvedett, lelkileg annyira megrázta a szerencsétlenség. Mikor a királyné bolt testét a baslihorni villába visszaszállították, a szerencsétlenség hire már egész Lucernben elterjedt. Azonnal tudatták ezt a belga kor­mánnyal is. Van-Seeland belga miniszter- elnök, aki az üzenet vétele után miniszter- tanácsot hivott össze, mindjárt ezután repülőgépen Svájcba utazott, hogy a ha­lott királyné hazaszállításáról intézked­jen. Lipót király az egész nap folyamán nem hagyta el a villát és szüntelenül fele- I sége holtteste melleit térdel I és az orvosok szerint, bár a király sebesü- 1 lése nem veszélyes, állapota mégis aggoda­lomra ad okot. iBRÜSSZEL. (Az Ellenzék távirata.) A királyné holttestét tegnap este negyed 11 órakor a Szent Golhard expressz Brüsszelbe vitte, ahova ma érkezik meg a nyugati pá­lyaudvarra. Az expresszel utazott Lipót ki­rály és kísérete is. A királyi pár gyermekei egy nappal előbb utaztak el Svájcból Brüsz- szelbe, ami különös szerencsének is tekint­hető, mert megtörténhetett volna, hogy őket is magukkal viszik kirándulásra a halál­autón. A gyermekeket, ak'ik semmit sem tudtak anyjuk haláláról, tegnap óriási tö­meg fogadta a brüsszeli pályaudvaron. A belga főváros és egész Belgium gyász­ban van. Brüsszel főutcáin valóságos fekete zászló­SINAIA. (Az Ellenzék távirata.) Borzal­mas jármüszerencséllenség történt fél 8-kor a Buşteni—Azuga-i országúton. Egy sze­mélyautó, amelyben Macarie, a Bucureşti-i ipariskola tanára ült családjával, kiakart ke­rülni egy, az utszélen álló másik gépkocsit, de nagy sebességgel robogó motorkerékpár­ral találta magát szemközt. A vezető hirtelen fékezett, a kerekek meg­csúsztak, a fék elszakadt és a: autó to­vább rohant. Teljes sebességgel ne kiüt kő­erdő látható. A kormány tegnap kiáltvány­ban tudatta a belga uépet a szerencsétlen­ségről. A kiáltvány megindító szavakban ad kifejezést Belgium gyászának. A sze­rencsétlenség pillanatában a királyi ess Iád minden tagja távol volt Belgiumtól. A trónörökös és Erzsébet anyakirály nő Olaszországban voltak rokoni látogatáson. A család többi tagjai szintén külföldön nyaraltak. A nap folyamán egymást érték a kormányhoz érkezett részvéttáviratok. A temetésre még nem történt intézkedés, de valószínű, hogy szerdán temetik Astrid ki­rálynőt. Ebből az alkalomból több állanfő fog Brüsszelbe érkezni. A külföld részvéte Furişi jelentés szerint Lebrun köztársasági elnök már bejelen­tette, hogy résztvesz a temetésen. Az angol és olasz királyi családok szintén meg fog­nak jelenni Brüsszelben. Laval francia miniszterelnök, aki tegnap a belga kor­mánynak kifejezte részvétét, szintén részt- vesz a temetésen. Az egénz országból érkező hirek szerint a királyné halála mély megdöbbenést kelt min­denfelé. A királyi párt Belgiumban minden­hol tisztelték és szerették. A szerencsétlenül járt Astrid királyné 29 éves volt és a svéd uralkodó családból származott. Három gyer­meke maradt hátra: Jozefin Karolina herceg­nő, Baudouin brabonti herceg és Albert lü- tichi herceg. A belga uralkodó családot kü­lönben sűrűn éri szerencsétlenség. Albert király két év előtti halálos balesete még élénk emlékezetben van. De ugyancsak halá- ] los szerencsétlenség következtében balt meg Albert király nagybátyja, Baudouin herceg és II. Lipót király egyik fia is. BUCUREŞTI. (Az Ellenzék távirata.) A belga királyi család tragikus balesetének hi­re nagy megdöbbenést keltett Bucurestiben. Károly királyt, aki Eforia-fürdőn értesült a lesújtó hirről, mélyen megrendítette a ször­nyű katasztrófa. Tatarescu, Inculet belügy­miniszter és Titeanu alminiszter társaságá­ban tegnap délután megjelent a belga követ­ségen és legmélyebb részvétét nyilvánította a kormány nevében Astrid királynő halála fölött. A kormány többi tagjai és a főbb ál­lami tisztviselők névjegyüket tették le a kö­vetségre. Tragédia a Hinaia-d országúién zött egy utszéli fának és porrátört. A bor­zalmas ütődés ereje az autóban ülő Her­man Filler kisfiát ‘20 méterre dobta el az összeütközés színhelyétől. A professzor fe­lesége a romok alá került, lábát törte, áll­kapcsa leszakadt és más sérüléseket is szenvedett. Kórházba szállítása közben meghált. A halál-autó többi utasai könnyebb sérü­léssel úszta meg a szörnyű katasztrófát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom