Ellenzék, 1935. július (56. évfolyam, 147-172. szám)

1935-07-09 / 153. szám

* + mi ftsflua 9. WLLBWZÉK sS Goga lapfa védekezik a kisebbségek elleni pogrom- birJetés vádja ellen Szenei a Kislalutly Társaságiak. — „Esztétika és sovinizmus BUCUREŞTI. (Az Ellenzék távirata.) A Tara Noastra cimü Bucuresti-i napilap, Gogáék hivatalosa, vezető helyen hosszabb cikkben foglalkozik azzal a tervvel, hogy Goga Octaviant a Kisfaludy-Társaság tagjai közé akarják felvenni «Budapesten. — A magyar irodalmi körök — írja a lap — igen érdekes kérdéssel vannak elfoglalva amelynek következtében két részre szakad tak. A harc oka az a terv, mely szerint Goga Octaviant egyesek a Kisfaludy-Társa ság tagjai közé akarják felvétetni azért mert Madách remekművét románra fordi tóttá, A magyar irók egyrésze helyesli i tervet s megtiszteltetésnek veszi Goga Octa vian beválasztását a Kisfaludy-Társaságba Az ezzel ellentétes felfogású csoport nem tartja hasznosnak a terv keresztülvitelét, miután Gogának magatartását nem lehet barátságosnak nevezni Magyarországgal szemben. A vita tehát irja a Tara Noastra — két kérdés körül forog: egyik esztétikai, a másik soviniszta. Az elsőhöz tartozók nagy költőt látnak Gogában, a másik cso­port pedig ellenséget lát Goga személyében. — Mi — irja a lap — nyugodtan várjuk a fejleményeket. Ha be is választják Goga Octaviánt a Kisfaludy-Társaságba, ez nem tehet hozzá semmit ahhoz a dicsőséghez, mely őt körülveszi. Akár beválasztják, akár nem, Goga ugyanaz marad. Érdemes azon­ban azt a vitát szóvá tenni, mely a „Pesti Napló“ és a „Magyarország“ között kelet­kezett ebben a kérdésben. A Pesti Napló­ban íRadó Antal tollából cikk jelent meg, mely Goga Octavian soviniszta politikája el­len tiltakozott. Erre Zilahy Lajos hosszabb cikkben felelt a Magyarországban s igazsá­gosan megállapította, hogy a művész túlél mindent, túlhalad minden sovinizmust és nacionalista programot. Zilahy rámutat arra, hogy abban az esetben, ha kultúráról van szó, a két országnák nincs indoka arra, hogy ne őrizze meg a közös utat. „Ez az ut — irja Zilahy — a román irodalomhoz vezet s spiritualizálja azt, mert a humista törvé­nyekben foglalt majgasabbrendü fegyelem parancsait alkalmazza“. Ezt a felfogást a magunk részéről is helyeseljük. Művészi kér­désekben a Milói Venus előtt — nincs haza és sovinizmus. Csak rövidlátó ember áQit* hatja ennek ellenkezőjét. — Ezzel kapcsolatban — folytatja a Tara Noastra — szükségesnek tartjuk, hogy hely­reigazítsunk bizonyos állításokat. Radó An­tal ugyanis tévesen azt irta a Pesti Napló­ban, hogy Goga Octavián a romániai ma­gyar kisebbség ellen pogromot hirdetett a Tara Noastra-ban. Kijelentjük, hogy rossz­hiszemű és abszurd a budapesti iró állítása. Lapunkban ugyanis — a román földhöz való igények védelme mellett — mindig a kilengések ellen harcoltunk. Nem mi lehet­tünk tehát azok, akik a kisebbségek zakla­tását hirdetik. Addig, mig ezek dolguk után néznek, nyugodtak lehetnek. Ezt azért üzen­jük, hogy Radó Antal máskor jobban ügyel­jen tollára. — Ami végül azt a kérdést illeti — fejezi be a lap — hogy meghivja-e a Kisfaludy- Társaság Goga Octaviánt tagjai közé, telje­sen rá tartozik. Tegyen úgy tehát, amint legjobbnak látja. Mi megtettük kötelessé­günket és a szükséges felvilágosítást meg­adtuk a vitára vonatkozóan. 'FÉRFISZABÓK! Divatlap sziikséglo tűket legolcsóbban, nagy választék mellett az Ellenzék könyvosztályában Cluj, Piaţa Unirii, szerezhetik be / I S©l©6í !MiOgţŞ0 I Előadások kezdete 3, 6, 9 órakor. | Dupla műsor 1. A VÉGZETES ÉJSZAKA. Izgal­mas rendőrfilm. — Főszerepekben : Theodor Loos és Gerda Mauras 2. TÖRTÉNT EGYSZER ___Első­rangú vígjáték. — Főszerepekben : C audetíe Colbetí, Clark Gable Erdélyi magyar diáklá háztartási alkalmazottak mun hogy tanulmányaikat bevégezzék Eddig Franciaországba mentek szárazdadánah, vagy min­denesnek, most az ókiráíyságban is állásokat vállalnak CLUJ. (Az Ellenzék tudósitójától.) A há­ború utáni években az erdélyi magyar leá­nyok épp oly harcosai az életnek, mint a férfiak. A megélhetés, a jövő kérdésének sú­lya rájuk is oly erővel nehezedik, mint a férfiakra. A lányok helyzete talán csak ab­ban különbözik a fiatal emberekétől, hogy a szülői ház oltalmát továbbra élvezhetik. A fiuk, felnőtt korukban kevésbé vehetik igénybe a családi támogatást. A szomorú való felébresztette az erdélyi leányokban is az öntudatot. Ma már ők is részt kérnek a mindennapi életből és sok­szor a férfiakat megszégyenitő áldozatok és megpróbáltatások árán is képesek felvenni a küzdelmet. Szinte egészen természetes dolog a tanári pályára készülő leányoknál, hogy kimennek Franciaországba és ott beállanak száraz dadának, vagy egyszerű háztartási al­kalmazottnak, csakhogy eltudják sajátítani a lincenca-vizsgához szükséges francia nyelv tökéletes tudását. Évente igy 10—15 erdélyi leány is kivándorol a nyugati államokba, akik egy-egy esztendő után a legkitűnőbb tanárai a hazai iskolai intézeteknek. Ezeknek a leányoknak merész elhatározása egyre több bátorságot és erőt ad a többi tár­sainak. Az utóbbi hónapokban erdélyi tanult lányok az ókirályság felé veszik Htjukat. Román családoknál keresnek maguknak he­lyet és alkalmat a nyelv elsajátítása érdeké­ben. A napokban érkezett haza városunkba egy érettségizett 24 éves urilány, aki öt hó­napi Pitesti-i tartózkodás után megelégedet­ten mesélte el életének egyik legérdekesebb önként vállalt „száműzetését“. Állás, apróhirdetés utján — Érettségi után egy helybeli tojásexport vállalatnál nyertem alkalmazást. Vámrend­szabályok miatt azonban megszűnt az export és máról-holnapra elvesztettem állásomat, így éltem n családi háznál két évig. Végül is megsokaltam a tétlenséget és Tlhatároz­segédkeztem. Nem riadtam vissza a takarí­tástól, sőt a padló tisztítástól sem. Munká­mat nagyon megbecsülte a kapitány felesége. — Az egész városban alig akadt magyar ismerősöm. Köztük volt a kapitány tiszti­szolgája, székelyföldi fiú. Jól esett néha el- diskurálgatni vele. Soha úgy nem örvend­tem a magyar szónak, mint akkor. Vasárna­ponként én is kimenőt kaptam, mint igazi háztartási alkalmazott. A református tem­plomban összetalálkoztam a város csekély- számú magyarságával. Előadást is tartottam a magyar gyermekek számára a Vasárnapi iskolában. Áldozócsütörtökön nem kaptam kimenőt. A gyermekkel és a tisztiszolgával voltunk otthon. A konyhába az asztal mellé ültünk. Zsoltároskönyvemet és bibliámat vettem elő. Rögtönzött istentiszteletet tartot­tunk. A kis homályos konyha egyszerre is­tenházává változott. Olyan különös érzések fojtogattak, hogy el sem tudom mondani. S. N. három nappal ezelőtt érkezett haza városunkba. Elragadtatással beszél élmé­nyeiről. Ma büszke bátorságára és arra, hogy végre tökéletesen beszél románul. Most in­kább reméli, hogy számára is akad valami állás, amiből fenn tudja tartani magát. Mert erőt érez magában ahhoz, hogy szembeszálljon az élettel . . . /. z. tam, hogy neki vágok az életnek. Ennek azonban egy feltétele volt: meg kellett töké­letesen tanuljam a román nyelvet. — Apróhirdetést adtam le az UniverSul- ban: „Erdélyi urileány elmenne a román nyelv megtanulása végett az ókirályságba. Bármiféle munkát vállal, fizetésre nem tart igényt. Megkereséseket „A munka nem szé­gyen“ jeligére a Cluj-i szerkesztőségbe ké­rek“. Három nap alatt tizenöt meghívást kaptam az ókirályság legtávolabb eső ré­szeibe. Köztük több fizetéses állást is fel­ajánlottak. Végül is egy Pitesti-i meghívás tetszett meg a legjobban, ahol tiz éves kis fiúnak, egy kapitány kis fiának gondozását kellett vállalnom. Istentisztelet a konyhában a tiszti» szolgával — Január 15-én indultam el. Az anyai szív aggódása nehezen engedett útnak. Meg­érkezésem után azonnal szolgálatba léptem. A kis Pavellel nagyon hamar megbarátkoz­tam. A harmadik elemista gyermekkel na­ponta foglalkoztam. Iskolába kisértem, taní­tottam, szabad idejében játszadoztam vele. Tanitoitam imádkozni, énekelni. A végén annyira ragaszkodott hozzám, hogy kedvem­ért magyar énekeket is szívesen megtanult. Mig Pavel iskolában volt, a háztartás körül KEDDEN, JULIUS 9 - én! SZERDÁN, JULIUS f Ó-én • Beheffí vidám esti8 j Tréfák, jelenetek, egyfelvonásosok, aktuális I konferanszok.— Jég ek ; 20—60 Irjigl j| Orosz emigránsok szerint a szovjet a román kincsek egq részét eltüntette A norvég követség épületének falába voltak elrejtve a kincsek ? BUCUREŞTI. (Az Ellenzék tudósítójától.) Részletesen foglalkoztunk pár nap előtt a román kincsek ügyével, melyeket a világ­háború alatt Bucuresti-ből Moszkvába küld­tek megőrzésre. Megírtuk, hogy két angol tiszt segítségével a háború végén Iasi-ba visszahozták ezeket. A hirt most a páris emigráns oroszok lapja, a „Poslednia No vosti“ kiegészíti és azt állítja, hogy az ango tisztek a kincseknek csupán egy részét hoz ták el, a többit Moszkvában a szovjet el tüntette. A „Poslednia Novosti“ cikke igen érdekes A lap szerint nem egy helyen őrizték a cár uralom idején a román kincseket. Egyik ré szűk az orosz jegybank pincéibe került, má sik része pedig a moszkvai román követsé gén volt őrizetben. 1918-ban a Moszkvából távozó Diamandi román követ az amerikai követnek adta át a kincseket, aki aztán a norvég követet kérte fel ezek őrzésére. A norvég meghatalmazott miniszter azonban maga is menekülni volt kénytelen s úgy dön­tött, hogy a rábízott kincseket a követség házának falába rejti el. Erről csak egy kon­zulátusi tisztviselő tudott, aki továbbra is Moszkvában maradt, hogy a házra felügyel­jen. Ez a tisztviselő azonban időközben meg­halt. Mielőtt szemét lehunyta volna, elárulta a titkot egy „K“ nevű német barátjának, aki igy megtudta, hol van a román kincsek egy része elrejtve. Ez a „iK“ nevű német aztán 1922-ben ösz- szeköttetésbe lépett a berlini szovjetképvise­let embereivel, akik engedélyt szereztek neki, hogy a kincsek felkutatása végett Moszkvába mehessen. A kérdéses épületben ekkor már a cseh­szlovák misszió volt elhelyezve, mely sem­mit sem tudott a kincsekről. „K“ Moszkvába utazott, nyomban összeköttetésbe lépett a szovjet vezetőivel, akik a GPU-hoz utasítot­ták a szükséges teendők megbeszélése vé­gett. így aztán közös tervet dolgoztak ki. Elrontották a kérdéses ház vízvezetéki fel­szerelését és munkásruhában jelentek meg a házban javitás végett. Ezeknél a munká­latoknál egyedül a GPU emberei voltak je­len, akik a falból a kincseket 1923 szeptember ha­vában kivették, aztán közölték „K“-val, hogy nem találtak semmit az épületben. „K“ erre visszatért Berlinbe. Nem maradt azonban nyugton, tovább nyomozott s 1928- ban végre sikerült olyan bizonyítékokra szert tennie, melyek kétségkívül igazolták, hogy a GPU emberei becsapták és a kincse­ket elszállították a „javítási munkálatok“ közben. „K“ erre pert Indított Marvitz BrÜu dr. berlini ügyvéd utján a szovjet ellen s rö­vid idő múlva, érthető okból, visszavonta a keresetet. Eddig tart az orosz emigránsok lapjának közleménye, melyet fantasztikusnak lehetne tartani, ha nem nyílt volna meg a per, me­lyet aztán minden valószínűség szerint a szovjetkövetség kívánságára beszüntettek. A per adatai ugyanis döntőek voltak arra néz­ve, hogy ezek a román kincsek a szovjet kezébe kerültek. Az orosz emigránsok párisi lapjának le­leplezése érthető feltűnést kelt Bucuresti- ben. A lapok hasábos cikkeket szentelnek az érdekes ügynek s várják, hogy a kor­mány megteszi a kincsek visszaszerzésére vonatkozó törvényes lépéseket. IZÜLETI CSUZNÁL ÉS ISCHIÁSNÁL, neu­ralgikus és arthiririkus fájdalmaknál egy pohár ermészetes „FERENC JÓZSEF' keserüviz, reggel éhgyomorra bevéve, gyorsan előmozdítja a gyo­mor és a belek működését s igen könnyű, lágy székletétet, jó emésztést és kellemes közérzetet biztosit. Orvosi vélemények egyöntetűen dicsé­rik a FERENC JÓZSEF viz rendkívül enyhe és jóltevő hatását vese-, hólyag-, prostata, és vég- bélbajoknál, továbbá sérvben szenvedőknél is. Haléira sásolt a szamosvölgyi motorosvonat egy katonái Öngyilkosság — vagy véSetlen szerencsétlenség CLUJ. (Az Ellenzék tudósitójálól.) Vasár­nap délután 5 és 6 óra között a Someseni-i állomás közelében súlyos szerencsétlenség történt. Egyelőre nem lehet tudni, hogy vé- letlenségről, vagy öngyilkosságról van szó. Egy katona eddig kiderítetlen módon a vo­nat kerekei alá került, melyek mindkét lá­bát tőből lemetszették. Az áldozat Dop Iosif káplár, a III. műszaki (transzmissziós) e2red Városi sporttelepen ma, hétfőn 8-án este fél 10 órakor: aukăzuţi kozákok lovas mutatványai! Kozák lovas sport több mint 20 mutatvánnyal. II. Kozák nemzeti énekek. III. Kozák és cserkész táncok. altisztje, aki vasárnap délután a Someseni-i repülőtérről a vasúti megálló felé ment. Dél­után 5 órakor látták utoljára barátai s alig egy félóra múlva megtörtént a szerencsétlen ség. Ebben az időben robogott át az állo­máson a Szamosvölgyi motorosvonat, amely elgázolta a 24 éves katonát. A szerencsétlen ségről azonnal értesítették a rendőrséget, mi alatt az áldozatot beszállították a helyi ka­tonai kórházba, mielőtt azonban orvosi se­gélyben részesíthették volna, kiszenvedett. A rendőrség és a katonai hatóságok helyszí­ni vizsgálatot tartottak, de még nem sike­rült megállapítani, hogy véletlen szerencsél- lenség történt-e. vagy Dop losif önként dob­ta el magától az életet. A rejtélyes szeren­csétlenség ügyében a vizsgálat folyik. NŐI DIVATSZALONOK! VARRÓNŐK! \ tavaszi szezon kis és nagy divatlapjai hatal­mas választékban kaphatók az Ellenzék könyvosztályában Cluj, Piaţa Unirii. Varró­nők árkedvezményben részesülnek!

Next

/
Oldalképek
Tartalom