Ellenzék, 1935. július (56. évfolyam, 147-172. szám)
1935-07-09 / 153. szám
aLLBNt6K ■''•IBIWWMHBH NYOMOR!... KÉTSÉG BEESÉS'... Kisemmizett nytugdHlatok trégső kétségbeesés három tiront on is felvették a küzdelmet a vasúttársaság urai ellen Végkielégítés helyett kidobja a társaság az üzem- vdzetö-igazgatót és még bünpört is akaszt a nyakába UH ASOY július). A 7 igazságszolgáltatás Brusov i «-1>ii!.'Ioi 111*k lu,lvis»*g»,il t‘>s lolyosóit uj alakok uepesitik be. Mintha «'lvos/etl \>dna a falusi barsi. aki holmi crd»’"-zeli ki bugás miatt kerül majd a bíróság elé, a kocsmai virtuskodás tcltleges és szenved»"» böse, l'élfalut tanuk padjára »illető fnlu- ross a, a hivatalos hatalommal visszaélő la adör. a csalásért »'liléit, de a íelebbezésben reménykedő vádlott és sok más megszokott vendége a tör\vnys/»'k i tárgyalótermeknek, kiknek csak a nevük más, d»' egymástól »'1 nem ütő eseteik következtében egy-egy para- grafus-modellé sülvednek a hi ró és az ügyvédsereg előtt. Két-liárom napon keresztül a ltrasov-i törvényszék mindkét tanáesa, az ítélőtábla, a inunkabiróság a Brasov Satulung-i kisvasút kisemmizett, kifosztott, öregségükre az utcára került, nyomorba, kétségbeesésbe, sőt az őrültek házába kergetett nyugdíjasainak kálváriáját tárgyalja. Hosszú hónapok óta folynak ezek a perek, melyek sajnos azt példázzák, hogy a törvényt az ügyeskedők ki tudják játszani, hogy bár a birák az emberi mértékkel mért igazságnak a törvényparagrafusok által meg- • ngedett legbecsületesebb mértékét alkalmazzák a még mindig kétségbeesetten reménykedő nyugdíjasokon csak valami csoda segíthet. Ha ugyan vannak még csodák. A perek előzményei A négy fórum előtt lefolytatott perek és az ügy szakértője, dr. Debreczy Béla városi ! icác.sos megvilágításában jelennek meg előttünk az ügy előzményei. Ezelőtt négy évtizeddel, pontosan 1893- ban alakult meg nemzetközi tőkével és német részvénytöbbséggel a Brassó—Háromszék Vasú (részvény társaság, mel v néhány évi működés után kiépíti a Brassó—Hosszu- falusi Helyiérdekű Vasutat is közúti célokra az 1900-as évek elején. A fővonalat, melyből később a székely körvasút alakul ki, a Magyar Állami Vasutak bérli, de a kisvasút, a jelenleg perbe fogott vasúttársaságnak a jogelődje, házi üzemkezelésben marad, külön tisztviselői karAz impéríumváltozás Az impériumváltozáskor a román kormány a vasutat jóvátételi célokra foglalta le vagyonával együtt, de lefoglalta ugyanekkor a Nemzetközi Jóvátétel! Bizottság is, mely a társaság részvényeit Parisban elárvereztette. így a vasútnak három gazdája is akadt: a MÁV, mely még nem adta át a vasutat, a holland tőkéscsoport de jure és végül a román állam de facto, birtokon belül. A kisvasuttal azonban senki sem törődött. Nem képezett túl nagy értékeL és igy nem csodálható, ha az érdekek nagy táncában megfeledkeztek róla. A régi üzemvezetőség vezette a vasútvonalat továbbra is, dacára annak, hogy Budapest nem törődött semmit vele, az üzemvezetőség szorgalmasan küldözgette a jelentéseket és növelik a nyugdíjalapot, mely eléri lassan a hatmillió lejt. Kísérjük figyelemmel ennek a hatmillió lejnek az útját, mely szép lassan le fog olvadni szemünk láttára egy félmillióra, melyből természetszerűleg csak filléres kö- nyöradománvok hullhatnak a nyudijasok- nak. Az uj rezsim 1933 junius havában megjelenik az üzem- vezetőségnél dr. Fischer Tivadar Cluj-i ügyvéd és közli, hog}' a vonalat a Căile Ferate Locale Brasov S. A. című részvénytársaság vette meg a budapesti társaságtól és egyben felszólította az alkalmazottakat, hogy lépjenek át az uj társaság szolgálatába. Az üzemvezetőség zavarban volt. Egyrészt dr. Fischer nem tudta kellőképen igazolni a vételi, másrészt a budapesti vezetőség az e eéibói Budapestre utazó kiküldöttnek kereken megtagadott mindennemű felvilágosítást üzleti érdekekre hivatkozva. (!?!) Végül is az alkalmazottak és tisztviselők a társaság érdekeit mindig szem előtt tartó Scbolcz Károly üzemvezető-igazgatóval együtt átlépnek az uj társasághoz. Az uj vezetőség első ténykedése volt megral és Brasov város székhellyel, csupán jelentest tartoztak lenni a Budapesten székelő igazgatóságnak a kis\.isul üzletmenetéről. Megalakul a nyugdíjintézet A kisvasul tisztviselői és alkalmazottai részére külön »'inálló nyugili jintezetet lélesilelt az 190.') évben miniszteri jóváhagyással és egyben kimondották, hogy a nyugdíjalaphoz felerészben a vasul, felerészben a tisztviselők járulnak hozzá. Bár fi'h'slegesnek látszik, de iktassuk id<* a kezünkben lévő egykori ..Alapszabály - könyvből, hogy nyugdíjintézet a társaság szolgálatában kiöregedett munkások, ezek özvegyei, árvái segítésére és gyámolilására szolgál". Jegyezzük meg j»>l «'zt a természelesnek látszó mondatot, hiszen később meg fogjuk látni, hogy a társaság mindenre felhasználta a nyugdíjalapot, csak az alapszabályokban lefektetett célokra nem. Házal vettek vele. ügyes ide-oda l’orgatá- sával megvették a vasút tulajdonjogát és végül végkielégítés gyanánt 4 -500 lejjel akarták kiszúrni a nyugdíjasok szemét. Idézzünk azonban tovább az alapszabályokból. hisz a nyugdíjasok egyetlen reménye most csak az, hogy a legfelsőbb semmitőszék az alapszabályok gondos áttanulmányozása után igazságot fog szolgáltatni a vasúttársaság által kisemmizett 28 nyugdíjasnak. Az alapszabályok szerint a nyugdíjintézet autonóm testület volt. melynek tagja volt hivatalból minden tisztviselő és alkalmazott és a nyugdíjalap kezelését az igazgatóság köteles elkülönítve kezelni. A budapesti központ teljes egészében elfogadta az alapszabályokat, egv választmányt nevezett ki, melynek tagjai felerészben a tagok közül kerültek ki, felerészben pedig az igazgatóság nevezte ki. A felgyűlt vagyont, mely mintegy hárommillió aranykoronát tett ki, a vasút kölcsön- képen felhasználta ugyan a saját céljaira, de aztán a világháború alatt hadikölcsönt jegyzett vele. indítani az ostromot a vasút, illetve az alkalmazottak nyugdíjalapja ellen. — Minek a hárommillió lej alaptőkével dolgozó társaságnak hatmillió lejes nyugdíjalap — érvelt az uj vezetőség, melyet interi- marként Pop N.-nel, mint elnökkel az élén, az uj társaság állított a vasút vezetésére. Hosszas alkudozás, fenyegetés után elérte a társaság ténylegesen azt. hogy a hatmillió lej nyugdíjalapot csökkentették először felére, majd 1.700.000 lejre. Megjelent egy Vancea nevű igazgató is, ki takarékosság jelszava alatt csökkentette a fizetéseket és a nyugdijakat, de ugyanakkor Buouresti-bőj hozatott titkárt és gép- irókisasszonyt a vasút ügykezeléséhez, természetesen megfelelő javadalmazással. Nem kevésbé járult hozzá ezeknek a dolgoknak sima kiviteléhez, hogy a vasút interimar vezetőségének feje, az a bizonyos Pop nevű ur. nem volt más, mint a közelekedés- ügyi minisztérium helyiérdekű vasutügyosz- tálvának a főnöke. Feloszlatják a nyugdíjintézetet A hatalom tényleges birtokában a C. F. L. B. urai elhatározták, hogy fel fogják oszlatni a nyugdíjintézetet. Ennek a tervnek csupán az alapszabályok állták útját, mivel a feloszlatást az alapszabályok csak a tagok háromnegyed részének beleegyezésével engedték meg. Tekintettel arra, hogy bizonyos törvényszerűséget mégis csak be akartak tartani, hamarosan öszehivtak egy gyűlést, melyben az alapszabályok idevonatkozó pontját úgy változtatták meg, hogy a feloszlatáshoz elég a kétharmad többség is, majd nemsokára összehívtak még egy gyűlést, melyen kimondották a nyugdíjintézet feloszlatását és a kimutatott vagyonra, 630 ezer lejre vonatkozólag úgy határoztak, hogy mindenki visszakapja a befizetett összegek igénybe nem vett részét. Ha a poloskák nem hagyják aludni ii** vesztegesse idejét kisérlefezéssel, használja a legjobb rovarirtószert. Ha azthiszi, hogy megszabadulhat a fatetütöl. vagy poloskától egy akármilyen ró var irtószerrel, feleslegesen fecsérli idejét és pénzét. A fatetük és poloskák kipusztulásához, az összes rovarirtószerek közül, a legerősebbre van szüksége. Ha eredményi akar elérni, használjon FI.IT-et! FLIT: biztosan, lökéletesen é3 örökre kipuszfitja a rovarokat! Nem hagy foltotKérje mindiga fekete szalaggal ellátott, katona védjegyes, sárga pléhdobozt Szórjon szét flit PÓRT A FLIT rovarirtópór tökélete- *en kipujztit ja az őnzci rovarokat. mint: hangyákat svábbocarakat, poloskákat, tetűket, bolhákat • öt a kutyák bolh&it is tókc- Jeteaen kiirtja. A nyugdíjasokat és a tisztviselők egy részét ugyan nem hívták ineg a gyűlésekre, de azért a törvényszéktől kérték a nyugdíj- egyesület likvidálását, amit a törvényszék el is rendelt. És hogy minden a legszebb rendben menjen, végkielégítés nélkül az utcára tették Scholcz Károly üzemvezető-igazgatót, ki évtizedeken keresztül önzetlenül szolgálta a társulatot, majd, midőn Scholcz végkielégítésért perelte őket, a társulat „sikkasztás és hűtlen kezelés“ címén tett ellene feljelentést és igy ügyes sakkhuzással felfügesztette a végkielégítés iránt beadott per továbbvitelének lehetőségét. Az a bizonyos körlevél Nem sokkal ezután minden nyugdíjas körlevelet kapott, melyben felszólítják, hogy vegye fel végkielégítését. Annak illusztrálására, hogy mint akarták kisemmizni a nyugdíjasokat, felhozok néhány példát: Barabás Mózes 24 évi szolgálat után 2214 lej nyugdiját először 1107-re szállították le, majd végkielégítés gyanánt összesen 3000 lejt kínáltak fel neki. Ez a Barabás Mózes különben kevéssel ezután elvesztette az idegei felett az uralmát, a kiállott izgalmak és a jövőtől való félelem miatt és jelenleg is a Sibiu-i bolondok házában ápolják, mint gyógyíthatatlan beteget. Ez még a jobbik eset. Vannak 5, 4, 3, sőt 200 lejes végkielégítési ajánlatok is. Perek lavinája A nyugdíjasok észbekaptak végül. Egy részük a munkabirósághoz fordult a nyugdijak leszállítása miatt, más részük a törvényszék utján kísérli meg valahogy fizetésre bírni a társaságot. A legfontosabb azonban az a per, melyben kérik a nyugdíjintézet megszüntető határozatát kimondó gyűlésnek, valamint az alapszabályiuódositó gyűlésnek megsemmisítését. Ebben a perben tegnap hozott Ítéletet a törvényszék, elutasította a nyugdíjasokat és szabályosnak jelentette ki a gyűléseket. Stolcz Károly üzemvezető-igazgató perében még nem történt döntés. Érdekes azonban, hogy a társulat a következő „vádpontokkal" jelentette fel Stolczot sikkasztás és hűtlen kezelés cimén: Stolcz karácsonyi segélyt nyújtott a munkásoknak és tisztviselőknek, fa és szénsegélyben részesitette a rászorultakat. A harmadik per a munkabiróság előtt kezdődött, majd a törvényszék és a tábla is foglalkozott az üggyel és elutasította a nyugdíjasokat, kik nyugdijilletményeikért perelték a társaságot. Történnek-e csodák? Az ügy mai állása szerint a Brasov—Satulung Căile Ferate Locale ingyen jutott egy hárommilliós vagyonhoz, van két háza, melyet a nyugdíjintézet pénzén vásárolt, az üzem jól megy. Ez az érem egyik oldala. 'Másik oldalán van a Sibiu-i tébolydában sínylődő Barabás Mózes, a Brasov-ban kínlódó Tóth István, Nagy János és még huszonnyolc vagy harminc Tóth István és Nagy János, kik évtizedek keserves, gör- nyesztő munkája után a nincstelenséget, a nyomort, a kínlódást, a szegénységet kapták nyugdíj illetményül. 'De hátha még történnek csodák? Laer József. MOLYZSÁK a ruhák legbiztosabb nyári megőrzője. Darabonként 30, 45, 65 lejért (nagyság szerint) kaphatók az ELLENZÉK KÖNYVOSZTÁLYÁBAN Cluj, Piaţa Unirii. Vidékiek darabonként 5 lejt számítsanak portóköltségért. Szerencsés osztály sorsjegyet vásárolhat a Unni ’«bpiblmi II ii&nliiu^l ff. ft. Főelárusitónál, CLUJ, Piaţa Unirii No. 20.
