Ellenzék, 1935. július (56. évfolyam, 147-172. szám)
1935-07-04 / 149. szám
Arm 3 f.r~3 TAXA POŞTALA PLĂTITĂ IN NUMERAR No. 141.165/1929. llMBill MM Szerkesztőség, kiadóhivatal, nyomda: Cluj, Str. 11. G. Duca No. 8. MAGYAR POLITIKAI NAPILAP Előfizetési árak: havonta 70, negyedévre 210, félévre 420, évente Fiókkiadóhivatal és könyvosztály: Piaţa Unirii 9. szám. — Telcfonszám: 109. — Levélcím: Cluj, postafiók 80. ALAPÍTOTTA: BART HA MIKLÓS 840 lej. — pengő. A- Magyarországra: negyedévre 10, félévre 20, évente 42 többi külföldi államokba csak a portókülönbőzettel több. TL\‘J. ÉVFOLYAM, 14 9. SZÁM. CSÜTÖRTÖK 1935 JULIUS 4. k idegenek Sieve! lázasan foglalkozik és pedig másfél hónap óta hat bizottság a munkaügyi minisztériumban. Szigorú utasítások alapján döntenek nemcsak idegen, hanem régóta itt lakó törzsökös munkaelemek sorsa fölött is. akiket véletlen vagy közigazgatási szövevény ..idegenesitett“. Sajnos a felebbezési jog ellenére már sok „idegen“ benszülöttet kiutasítottak. Az eljárást fölcsigázta egy 1930-ik évi törvény, mely a belföldi munka védelméről szól s méginkább az 1934-ik évi hires munkavédelmi törvény az arányossági elv felállításával. Az ősi rendelkezések épp elegendők voltak a drákói döntésekhez, elképzelhetjük, az újak mennyi uj lehetőséget hoztak. Az idegenek ellenőrzése és a sorsuknak végleges eldöntése összeolvadt a vállalatok ellen folyó vizsgálatokkal: megfelel- tek-é csakugyan a nemzeti munkavédelem szellemének, különösen az arányosítás elvének? E párhuzam alapján ha nem kiutasítás, hát akkor legalább elutasítás történik nagy tömegben. Szülőföldet és hazát, megélhetést és kenyeret vészit sok szorgos elem, gyakran pótolhatatlanul, pedig a fokozódó önellátási szellem és a gazdasági elzárkózás élénk üteme nem a szakképzett jó munkás iétszámapasztását, hanem inkább emelését kívánja. Jói tudjuk, az idegen munkások ellen az idegenség címén folyó nemzeti mozgalom évek hosszú során már csak olyat hagyott helyén, aki a szakmunka szempontjából nélkülözhetetlen és pótolhatatlan volt. Mégis megindult ezek eltávolítása munkahelyeikről. így csapást mérnek a gazdasági érdekre, aminek következményeit máris lehet érezni, nemzeti érdek igazi növelése nélkül. A termelés tétovázóbb és drágább lett. Az olcsó és jó munkaerők a kenyértelenségben vagy az idegenben bolyon- ganak. A művelet még nem zárult le. A legszenvedélyesebb ütem mellett is legfeljebb ha e hó végéig készülnek el ezzel a rettenetes kiselejtezéssel. Még volna idő hatásosan megmozdulni ellene és egy csomó kisebbségi vagy általános közgazdasági érdeket megmenteni. A beadott felebbezéselc nagy száma bizonyiték rá, hogy a végrehajtó közegek ha nem sötétben, legalább homályban tapogatóznak bizonytalanul és ezért sok személyi és közületi igazságtalanság történhetik. Nem a jó szívvel párosult gyakorlati ész dönt mindig, hanem a rideg elgondolás. Különösen, amikor a vállalatok megbírságolása és bezárása sorát keríthetik. A kormány mosakszik a külföldi felszólalások miatt, hogy a vállalatokra idegen munkások és a sértett nemzetiségi arány cimén kivetett bírságok csupán értelmetlen közegek túlzott buzgóságának a következménye, minden csak újabban és fölöslegesen betelepült nem romániai származású idegenek ellen irányul. Miért nem akadályozzák meg az értelmetlenséget és túlzott buzgalmat? Nap- ról-napra ismétlődnek ezek az esetek. És miért nem követik a bölcsebb és olcsóbb utat, a szándékok és rendelkezések eleve teljesen tiszta, világos, egyértelmű megfogalmazását. Oly áramlatok sodrát érezzük, amelyek a gazdasági fellendülés, a termelés fokozásának előjele szokott lenni. Hogy fognak majd hiányozni ezek az elűzött kitűnő kétkézi munkások, most hontalanná, vagy munkátlanná tett hasznos elemek! A Skoda-ügy vizsgálóbírója városunkban hutai Boita százmilliós bankbetétje ügyében Lőrinczy Mózesi szintén bevonták a vizsgálatba. — Újra átvizsgálják a könyveket a hét pénzintézetnél, melyeknél Boila betétje szerepelt CLUJ. (Az Ellenzék tudósítójától.) Mialatt a nagy port felvert Skoda-botrány főszereplője Seleízki Bruno a Brasov-i börtönben tölti jogerős büntetését s már-már úgy látszott, a nagy szenzáció fölött napirendre tér a közvélemény és az igazságszolgáltatás, az ügynek városunkban bontakoznak ki újabb hajtásai. Kutatás a százmillió eredete után Ismeretes, hogy évekkel ezelőtt az emlékezetes Lőrinczy-ügy kirobbanása után Bucu- resti-i kezdeményezésre a hatóságok heteken és hónapokon keresztül firtatták Boila Ro- mulusnak vagyoni viszonyait. Külön megbízatással jöttek !e Erdély fővárosába köz- igazgatási vezérfelügyelők és pénzügyi szakértők. A vitatott összeg, amelynek eredetét kutatták, az állítólagos százmillió lej volt, amelyet Boila Romulus évekkel ezelőtt két helybeli pénzintézetnél helyezett el. Az egyiknél állítólag 20 milliót, a másiknál 67 millió lejt. A vizsgálatba bevonták a könyvszakértőket, akik a könyvek átvizsgálásának eredményéről utóbb jelentést is tettek, egyebet ............................— ttaautsamaa azonban nem tudtak megállapítani, mint azt, hogy a milliós tételek tényleg szerepeltek a könyvekben, részint betét, részint folyószámla formájában, tulajdonosuk azonban utóbb kivette a bankból. A jelentős összeg eredetéről természetesen sem a könyvszakértők, sem a vezérfelügyelő nem tudtak kimeritő, pontos és tiszta képet nyerni a legtüzetesebb vizsgálat és kutatás ellenére sem. Az ügyben egy ideig szélcsend állott be, csak a parlamentben hangzottak el időközben különböző felszólalások és vélemények a vitatott Boila- féle százmillióról. Bevonják a vizsgálatba Lőrinczy Mózest is 'Az ügyben most hirtelen és váratlan újabb szenzációs fordulat állott be. Különleges megbízatással ugyanis városunkba érkezett Stanescu törvényszéki bíró, a Bucu- resti-i llfov-i törvényszék vizsgálóbírója s a legnagyobb diszkréció mellett bizalmas jellegű nyomozást folytat Boila Romulus százmilliójának eredetét illetőleg. Stanescu vizs * I gálóbíró hétfőn reggel érkezett meg és azonnal az ügyészségre ment, ahol Pastia ügyész és a rendőrség bűnügyi igazgatójának bevonásával haladéktalanul munkához kezdett. Ugyanakkor sürgősen lehivatták az időközben Bucuresti-be távozott Lőrinczy Mózes volt bankigazgatót is, akit hétfőn a déli órákban újból, immár talán tizedszer hallgattak ki az ügyben. A kihallgatások és vizsgálat zárt ajtók mögött folyik és annak eredményéről egyelőre semmi sem szivárgott ki. A Bucuresti-i vizsgálóbíró kiterjesztette a vizsgálatot arra a két pénzintézetre is, ahol ideiglenesen szerepelt Boila Romulus százmilliós betétje. Újból átvizsgálásra kerültek a bankkönyvek és Stanescu vizsgálóbíró személyesen hallgatta meg mindazoknak a könyvszakértőknek a jelentését, akik már évekkel ezelőtt dolgoztak az ügyben. A bizalmas jellegű vizsgálat már napok óta folyik s az eset annál inkább a szenzáció erejével hat, miután köztudomású, hogy Stanescu vizsgálóbíró folytatta le annak idején a hatalmas botrányt vert Skoda-ügyben is a vizsgálatot. Lawal már be/elenfefie Fran semlegességét a háború esetére- — Olasz lapok szerint Róma számára már ssak egyetlen tárható ut maradt, melyei talán már hóinap igénybe vesz Tegnap folyamán az abessziniai kérdés J következtében a külpolitikai légkör feszültsége növekedett. Olyan kijelentések hangzottak el, amelyeknek burkából könnyűszerrel ki lehet hámozni az immár közeli háború lehetőségét. Laval már kijelentéseket tesz Franciaország álláspontjáról a háború esetére. Lloyd George az angol béke-liga gyűlésén jelentette ki, hogy most már kénytelen visszatérni a tényleges politikához, mert a világhelyzet veszedelmesebbnek látszik, mint 1914 előtt volt. A közvetítő Eden angol miniszter is erős sajtótámadások középpontjába került és állítólag kedvetlen. A legjobban érdekelt Itália sajtója utján egyre határozottabban készíti elő a világ közvéleményét, hogy most már igénybe veszi az ultima ratio-t. A szorongató órák hangulatait a következő jelentések vázolják: ■RÓMA. (Az Ellenzék távirata.) A Corriere della Sera nagy cikkben bizonyítja és ezt szinte utasitasszerüen az egész olasz sajtó átveszi, hogy az abessziniai határvidéken a helyzet tarthatatlan. Azután igen határozott hangon bejelenti, bogy most már tényleg csak egyetlen járható ut áll Olaszország ren- j I delkezésére s Olaszország nem is fog visz- | szariadni attól, hogy erre az útra talán már holnap rálépjen. iPÁRIS. (Az Ellenzék távirata.) Laval miniszterelnök-külügyminiszteri tárca képviseletében tegnap másfélórás beszédet mondott, amely a többi külügyi kérdést csak érintette, de behatóan foglalkozott az abesszin- iiggyel. A mondottak lényege, ltogy Franciaország egy abesszin—olasz háború esetén minden irányban megőrzi semlegességét. Természetesen — mondta — a francia külügyi kormányzat mindenkép segítségére van Olaszországnak, hogy az utolsó békés lehetőséget felkutassa. A külügyminisztériumhoz közelálló Temps jár az Edent támadó francia sajtó élén. A lap csodálkozik Eden abesz- sziniai javaslatain és azt állítja, hogy ez a javaslat az 1906-ban kötött angol—francia— olasz egyezmény 9. szakaszának élénk megsértése. Az angol javaslat egyenesen sérelmes Franciaországra nézve. A francia sajtó megragadja az alkalmat annak bizonyitásá- ra is, hogy az angol külpolitika nemcsak a németekkel kötött flottaegyezmény alkalmából, de most is egészen uj útra tért. LONDON. (Az Ellenzék távirata.) Az an- I goi sajtó is folytatja támadásait Eden ellen. A Daily Mail szerint az angol kormány Eden indítványával segítséget ajánlott fel egy rabszolgatartó államnak. A Daily Telegraph szerint Eden a brit birodalom kiárusítására és végeladására vállalkozott. Abesszíniának felajánlja Veila kikötőt, Olaszországnak az Eritrea és abessziniai Ogaden közötti háromszögű területet. A Morning Post szerint az Eden ajánlatában jelentkező területi nagylelkűség az uralkodó egyik jogkörének az elkobzása. A Times szerint Abesszinia most még kihivóbb lesz. meri a szerződések megsértésekor érezheti maga mögött Anglia támogatását. A hőmérséklet országszerte emelkedik. 'Bucuresti-ből jelentik, hogy az ókirálvság területén két nap óta fokozódik a meleg. Bucuresti-ben tegnap 25 fok, Sinaia-ban 17 fok, Turnu-Severin-ben 30 fok meleget mérlek árnyékban. A meteorológiai intézet jelentése szerint a hőmérséklet továbbra is emelkedni fog. Küszöbön áll az ©imz-abesszin háború
