Ellenzék, 1935. július (56. évfolyam, 147-172. szám)

1935-07-04 / 149. szám

ELLENZ fiK / 9 3 H Iulian 4. KIÁRUSÍTÁS BUCURBSTIBE költözés miatt L I rí VMI S. A. Cluj, Reg. Ferdinand 6. Bucureşti, Cal. Victoriei 39 Hatóságilag engedélyezett és ellenőrzött kiárusítás! Okiélier második (elében lesznek az egyetemi felvételi vizsgák Az erdélyi egyetem a kijelöli arányszámban is háirényi szenved MIT ÍR A ROMÁN SAITŐ Mtinluinélkilllrk. Divat. Program. „Népfront *. J'l dinkok. Olfrnziva. Viri'OHl'l.: V romániai munkanélküliek '. iiu.i nem tól>1 > mint 25 ezer, nini nőm doni sok.il .1 / ország 19 milluS lakosához \ is.-onvitvn 1 oguagyohb részük lalusi, akik munka hiányában kis gazdasagaikba húzod- mik. A földműves proletái képe loljoson cl tinit u földreform óta A kormány ennek darára mindent megtesz, hogy a munka* nélküliség prohlétná ját lekü/dje Közműn kákát terve/ s 700 millió lejt irányzott elő a folyó rvi állami költségvetésben e célra. \ munkanélküliek alkalmazását .:/• állami, városi és községi üzemeknél minisztertanácsi határozat parancsolja azzal, hogy számará­nyukat .'16 százalékban megállapította. Kü­lön figyelmet szentel a kormány a diplomás munkanélküliségnek. Romániának ma dU ezer diákja van s a kormány kénytelen le- , piteni az állami hivatalokat. Idejét veszi tehát a túltermelésnek és leszállítja az egye­lőinek és főiskolák létszámát., Lz a mai sú­lyos helyzetet enyhíteni fogja. ADEVERUL: 'Mi van az alkotmánymódo­sítással? kérdi szegény polgártársunk ijedten. Azt mondják, hogy a kérdés most nem ..aktuális", mintha ez a divatnak, vagy időjárásnak volna alárendelve s egvik nap­ról a másikra, nyárról őszre volna halaszt­ható. Nincs örökös alkotmány, Ennek is van élete és halála. A mi alkotmányunk azonban jobb sorsra volna hivatva. Annyi szenvedés vesz körül bennünket. Ezzel azon­ban nem törődik senki, mert különleges tehetséggel rendelkezünk s mindig haszon­talan dolgokat találunk ki szórakoztatá­sunkra. VREMEA: A fiatal liberális képviselők és Popescu-Necsesti volt liberális alminiszter között lefolyt verekedésre nézve kikérdez­tük 3 vasúti étkezőkocsi egyik pincérét, ki a botrány lefolyására nézve a következőket mondta: „Az étkezökocsi telve volt hölgyek­kel és urakkal, akik jégbehütött finom ita­lokat fogyasztottak. Egyszer csak felfordult az asztal és a terítékek a földre hulltak. Megfordultam s láttam, hogy a fiatalok egy idősebb orra támadnak. Azt hittem előbb, hogy részeg utasok, később aztán megtud­tam, hogy képviselők. Nyomban közbelép­tem pinc.értársaimmal, mert a közelben lé­vők elszaladtak, nehogy segítséget nyújtsa­nak. Egy angol utas is volt az étkező kocsi­ban. Kivette revolverét, azt hitte, hogy Mexi­kóban van. Egyik vendégünk megkérdezte a liberálisokat: — Mit szólnak Dinu Bratia- iiu beszédéhez?... — Nem volt benne a programban! — válaszolták. — S a vereke­déshez9 ... — Az sem volt a programban! — S az alkotmánymódosításhoz?... — Az sincs benne abban!... Mi marad igy a pro­gramban? DIMINEAŢA: Ismét halljuk az örökös só­hajt: „Éhség! Drágaság! Nem jut kenyérre! A hús ritkaságszámba megy asztalunkon!“ A drágaság ismét itt van. A pénz vásárló ereje csökkent, a fizetések estek s valóságos probléma ma már a mindennapi kenyér kérdése. Mezőgazdák és városiak egyformán érzik ezt. A tudományos világ megállapí­totta, hogy van egy „határ“, van egy „mini­mum“. Ki törődik ma a tudománnyal? A „nép frontját“ kell megalkotni oly célból, hogy tiltakozzék. Akkor minden jóra fog fordulni. TARA NOASTRA: A román elem nem tud munkához jutni. Az állampolgári jogot azok­nak adták meg, akik rátették kezüket az ország gazdasági forrásaira. Ezeket szintén idegenek veszik körül, akik segítenek a ki­használásban. A román koldus marad, ki éhhalálra van ítélve. Elveszti önbizalmát, ellensége lesz annak a földnek, melyen szü­letett. melyet senki sem véd meg. A köz- oktatásügyi miniszter nem ilyen szemüvegen át nézte a helyzetet, midőn az egyetemi hall­gatók létszámát apasztotta. Ezután kedvező szavazatra lesz szükség abból a célból, hogy valaki az egyetem küszöbét átlépje. A mi­niszter nem kutatja azt, hogy mennyi diák tanult hidegben, nélkülözés közben, világí­tás és kellő mennyiségű tankönyv nélkül. Csak jó s jól táplált tanulók maradnak, akiknek telve van a zsebük ş ki tudják fizetni az óriási taksákat. Eltávolítják azo­kat, akik az ország szenvedéseit személye­sítik meg. Ezzel nincs a munkanélküliség ügye elrendezve. CURENTUL: Az ország mezőgazda jellege a gazdaoktatás kimélyitését parancsolja. Ez­zel szemben összesen 4 7 gazdasági iskolánk van, melyben 1800—2000 tanuló tanul évente az ország 19 millió lakosából. S ez a 47 iskola is nagy szegénységgel küzd. nincs kel­lően szervezve. Nincs felszerelése, ami nél­kül a tanulók nem sajátíthatják el a modern földművelést s nem tudnak szülőiknél többi­re jutni. Az iskolák végzett növendékei ma­guk is belátják készületlenségüket. Más pá­lyára mennek, nem foglalkoznak többé föld­műveléssel. így legalább nem (eszik nevet­ségessé magukat. Minden évben gazdasági offenzivát hirdet a miniszter. Mivel? Ho­gyan? Egy offenzivát nem lehet tavasztól őszig végigcsinálni, erre több esztendő szük­séges, mely tőkét és hitelt igényel. CLUJ. (Az Ellenzék tudósilójától.) Pár nappal ezelőtt beszámoltunk a közoktatás­ügyi minisztérium rendeletéről, mely az egyetemre felvehető ifjak számát korlátozza. Az egyetemközi tanács határozata alapján hozott rendelet, mint emlékezetes, n Bucu- resli-i egyetemre felvehető dinkok számot 2760-bnn, a Jasi-i egyetemre lépők szárnál 1400-ban, mig a C.luj-i és Cernauti-i egyete­mekre felvehető ifjak szamát SőO—850-ben állapította meg. A napokban megérkezett a rendelet végre­hajtási utasítása is. Ennek értelmében az egyetemek fakultásainak tanácsai kötelesek október hó elején kijelölni a felvételi vizs­gák lebonyolítására szükséges bizottságokat. A felvételi vizsgák két részből állanak: Írás­beliből és szóbeliből, melyeknek anyagát a választott szakma tárgyai képezik. A vizs­gákra való beiratkozás október 1—15-ig, a felvételi vizsgák 15—25-ig, mig a felvett hall­gatóknak a beiről hozása október 23—31-ig tart. A rendelet közli az egyes fakultások felvé­teli vizsgájának tantárgyait is. Eszerint a jogi fakultásra készülők román történelem­ből, közgazdaságtanból, logikából, szocioló­giából és latin nyelvből, az orvostanhallgatók és gyógyszerésztanhallgatók fizikából, kémiái- bál, biológiából, állat és növénytanból, ana­tómiából és fiziológiából. a tanári fakultáson a jelentkezők közül a filológusok román, la­A Regina Maria leányliceum helyiségében érettségiző kisebbségi növendékek utolsó cso­portja visszafojtott lélekzettel várja az ered­mény kihirdetését. A meglepetés ez alkalom­mal sem késett. Egyesek kacagó örömmel, mások teljesen letörten távoztak a hirdető tábla elöl. — Nem is gondolod, milyen boldog va­gyok! — Nem lehet elmondani, mit érez az em­ber ilyenkor! — törtek ki hangos szavakban azok, akik szerencsésen túlestek a vizsgákon. Annál szomorúbb látványt nyújtottak azok a növendékek, akiknek nem sikerült a vizs­gájuk. Mihez kezdjenek? Végleges eredmény — 69.24 száza­lék bukás Amint már megírtuk, a Regina Maria le­ányliceum helyiségében összesen 91 növen­dék jelentkezett érettségire. A jelentkezetlek tin, francia nyelvből és irodalomból, a törté­nelem szakosok román, latin nyelvből és iro­dalomból és történelemből, a filozófiai sza­kon román, francia nyelvből és irodalom­ból, filozófiából. a matematikusok számtan­ból, mig <1 fizika-kémikusok fizikakémiából kötelesek felvételi vizsgára állani. A vizsgáz­tató bizottságok 1—10-es osztályzattal jegyez­nek. A legjobb általános középjegyet elérő jelentkezők sorrendben vétetnek fel az egye­temre. A vizsgadij nem lehet több 100 lejnél. Hogy a közoktatásügyi minisztérium rende­leté mennyiben fog beválni, azi egyelőre nem lehet tudni. Mindenesetre máris sérelmes, hogy az erdélyiek egyeteme, amely eddig az ország második népességű főiskolája volt, csak annyi uj hallgatót kap, mint a Cerna- IIti-i és pár százzal kevesebbet, mint a Ja- si-i. Legutóbb az Oradea-i jogakadémiát is a Cluj-i egyetemhez csatolták, mégis 400 el- J sőévesnél többet nem vehet fel a helyi jogi I fakultás. Tekintve, hogy az idén csak a régi évfo­lyamok középiskolásai érettségiztek, nem le­hetetlen, hogy az előre meghatározott számo­kat ősszel nem is töltik be a jelentkezők, mégis joggal visszatetszést szül a Cluj-i egye­temre felvehető hallgatók aránytalanul cse­kély száma. Ennek hátrányai elsősorban ter­mészetesen az erdélyi kisebbségi diákokat érinthetik. közül 48 magyar kisebbségi iskolák tanulói­ból került ki. Részben a helybeli felekezeti középiskolák, részben pedig a Targu-Mures-i református kollégium és római katolikus gimnázium növendékei közül. Hogy milyen súlyos következményekkel állottak szembe a jelentkezők, azt mi sem bizonyítja jobban, mint a vizsgálatok első része, melyen a nö­vendékeknek több, mint fele elbukott. Az írásbeli vizsgálatok rostájában 91 tanuló kö­zül mindössze 41 maradt vissza. De a szóbeli vizsgálatok sem bizonyultak sokkal eredményesebbeknek. Az írásbelin átment 41 tanuló közül csak 28-nak sikerült a szóbelin eredményesen átmenni. A bukási százalék semmivel sem esett a mult évi érettségi vizsgálatok eredményeihez viszonyítva. Angelescu közoktatásügyi mi­niszter érettségi rendszere és egész iskola- politikája jelen esetben tökéletesen elérte cél­ját. A bukási arányszám 69.24 százalék. Első pillanatra talán nem is tűnik fel A legutóbbi húzáson is a milliós nyereményeket a BMP.ee ILIESCUI S. R. CL! 3 Rendelje meg még ma szerencsesorsjegyét! — [fggj Diszkrét kiszolgálás!! SS Felvilágosítás, pros- BH p e k t u s díjtalan !!! ga lel magyar ieiekczcfl likasa nOfcndekd kaiul csak tizennégy jelentkező ment at az idei érettségin A vizüdáiíaió bizo^sáfli eSnöfíe igazságosnak tertfjja az ereánraényí "lymi tragikusunk .1/ r/eltnégi vi/\g.dalok eredményi*, mint amilyen s/omuiu a v dó sághan. A szóbeli vizsgán átment 28 tanuló kö/.iil 14 magyni I diát fele Ebből a s/< 111 pontból kielégítőnek, sőt kedvezőnek láls/ík az. arányszám. De ha figyelembe vesszük, hogy a H átment tanuló 7 magyar hitvallást! felekezeti iskola növendékei közül való, mindjárt aggasztóvá válik a helyzet. Mit mond u vizsgáztató bizottság elnöke ? A lesújtó vizsgaeredmény után felkerestük I Minea vizsgáztató elnököt és megkérdez- lük, mit gondol, mi az oka annak, hogy ilyen nagy számban buktak a diákok az írásbeli vizsgán. — A teljes tudatlanság és tájékozatlanság — válaszolt az elnök. Dohát nem is olyan magas a bukottak száma ahhoz képest, hogy általában milyen gyenge felkészültséget tanú­sítottak dolgozataikkal. — Mi a véleménye általában a magyar diákokról? Hogyan beszélik a/, állam nyel­vét? Milyen ismeret-anyaggal rendelkeznek? — Kérdeztük tovább. — Nem nyerhettem teljes képet, mert az idei érettségizők nem képeznek egy egységes nemzedéket, fisak olyan egyénekkel találtam szembe magam. kik régebbi érettségikről visszamaradtak. A nyelvtudásukkal, általá­ban megvagyok elégedve Elég fői beszélnek románul Az. ismeretek terén már nagyobb hiányokat tapasztaltam. — Nem találja elnök ur tulnehéznek az érettségi program anyagát? — Szerintem még lágabbra kellene ter­jeszteni az érettségi vizsgálatokhoz szükséges anyag határát Persze, az a követelmény lé­nyeges változtatásokat kívánna az egész kö­zépiskolai tanterv felépítésében. Megnyugta­tásképen egyet mondhatok: akik megérde­melték, hogy átmenjenek a vizsgán, azok át is mentek * Ez a megnyugtatás természetesen nemigen nyugtatja meg a kisebbségi közvéleményt. Ehhez az. érettségi vizsgáknak más rendsze­rére és más eredményeire volna szükség. szí. INFLUENZA, spanyol járvány, torokgyulladás, az orr és garat elnyálkásodása, a mandolák meg­betegedése, valamint izületi bajok vagy tüdő. csucshurut esetén gondoskodjék arról, ho^y gyomra és belei a természetes „FERENC JÓZSEF* keserüv:z használata által gyakran és alaposan kitiiztittassanak. Közkórházak, főorvo­sai megállapították, hogy a FERENC JÓZSEF viz lázzal járó fertőzőbetegségeknél is nagy szol­gálatot tesz a szenvedő emberiségnek. Mozoósziníiázak miisara! SZERDA CAPITOL: KETTEN AZ ÉJSZAKÁBAN. Ka­landorfilm. Fősz. Liane Haid és Gustav Diessl. Műsor előtt világhiradó. ROYAL: I. CIULITĂ. Izgalmas filmsláger. Fősz. Georg Raft és Adolf Menjou. II. AMOK. Fősz. Marcelle Chantall, Inkisi- noff. 3, 6, 9-kor. EDISON: Cluj-on először: I. HOLMES DE­TEKTÍV MEGZAVART NÁSZUTJA. De­tektiv film. Elga Brink-el. II. PAUSOLE KIRÁLY. Emil Jannings-al. 3, 6, 9-kor. MUNKÁS-MOZGÓ: LILIOM. Fősz. Charles Boyer és Madelaine Ozeray. II. A RÉ­MÜLET HÁZA. Fősz. Georg 0‘Brien. Előadások: 6 és 9-kor. OPERA-MOZGÓ: A SZERELEM KORBÁCSA Fősz. Charles Laughton és Carole Lom­bard. Csütörtökön: Dr. Mabuse végren­delete. HA LAKÁST KERES, HA LAKÁSA KIADÓ, HA TELKE ELADÓ, ME JÁRJOM ■——— WtfltTtMEm’ HANEM HIRDESSEN AZ ELLENZÉK APRÓ­HIRDETÉSEI KÖZT S RÖVID IDŐ ALATT EREDMÉNYT ÉR EL Apróhirdetések árait mélyen leszállítot­tuk. Már 20 lejért hirdethet (10 sző) az Ellenzékben. Állást-keresők szavanként t csak 1 lejt fizetnek. (Dij előre fizetendőt 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom