Ellenzék, 1935. július (56. évfolyam, 147-172. szám)
1935-07-21 / 164. szám
BLLHN ZfiK I 9 J 5 / u I I u a 2 /. 4 nsw Városi halászok Megállunk a hid karfájánál és lenézünk a mélybe. Odciinin a Szamos szennyesen és sárgán hömpölyötjteti árját .4 in: fölé zuhanót nap- frng, mint éles reflektor s:ánt végig n tájon. 1 Iirosi kép. A folyó egyik oldalán a sétatér ; (jybefutó tomhszegélyével, amely a meredek part alján bokros, pöizsitns részlten folytatónk. \ túloldalon a partsáv : öld je kertekbe fut fel, amelyek ma nvir utolsó) ká:drlmeikrt vívják a diadalmasan előretörő kőrengeteggel. De mindé: csak díszlet és ködhatás. Egy mindent átfogó pillantást érdemel, jelenlétéről alig veszünk tudomást. Más dolog állít meg itt és késztet tűnődésre. En '~n és a többieket is, akik megálltunk a hu; a). Önmagunkban valószínűleg egyszerű pihenőnek véljük ezt az ácsnr- gást, melyet nehezen lehet megmagyarázni a látvány jelentőségével. t zöld vízparton, bokor árnyékának védelmében. mozdulatlan férfi áll. Kinyújtott karja hajlékony botot nyújt a viz fölé. A zsineg, ami a halászbólot a vizbemerült horoggal összeköti. a szikrázó napfényben nem is látszik. Odébb, még néhány halász. Az egyik a parton ül. a másik feltárt nadrága lábszárai a sekély vízben áznak. Látszólagosan minden célzatosság nélkül, mint földbegyökerező szobrok vannak ottan, mintegy a folyópart díszéül. Xemes elszántságuk, amellyel halászszenvedélyüknek hódolnak, megejt és zavarba hoz. Valami különös titokzatosság sugárzik belőlük. mintha egy különös vallási szekta érthetetlen kultuszát gyakorolnák. Valahányszor át kelek ezen a hídon, pár pillanatra megállók és nézem őket. de még soha eredményét nem láttam működésüknek. Mégis: semmittevésük mögött komoly értelmet sejtek. A hídon autók dübörögnek, szekerek zörögnek, koppomnak a léptek. .4r élet az ők mozdulatlanságukhoz képest lázas ütemmel robog. Még a parton sétáló szerelmes párok önfeledt merengése is sebesség, mozdulatlanságukhoz mérten. De különben sincs jelentősége itt a továbbrohanó eseményeknek. A helynek sem, ahol állanak. Parisban a Szajna parton, a rotterdami kikötő szem és fülkápráztató zsibvásáréiban, a kölni Rajnahid széles vasive alatt is megtaláljuk őket. Dacolnak idővel és térrel. Századok előtt is itt lehettek és a jövő nemzedékei is helyükön találják őket. Az idő múlásának kisért étéit: a csüggedhetetlenség szimbólumai ők. Örökké ujszerüek, mint minden, ami érthetetlen... Egy ismerősöm, szenvedélyes pisztránghalász és műkedvelő filozófus, az olthatatlan természetszeretet és a primitiv élet nosztalgikus visszavágyásával magyarázta létüket. Városi emberek, akik belepusztulnának a civilizáció nyomasztó terheibe és ősidők, lelkűk mélyén szunnyadozó ösztöneiben élik ki reménységeiket. A városi halász nemcsak halra vár, hanem a fogandó halban — bármiig jelentéktelen legyen is a zsákmány — reményeinek beteljesedését kapja reménytelenségében — mondotta róluk. Önfeledtségük, ahogyan a földi boldogtalanságuk a zsineg végére erősített horoggal elvetik maguktól a mélybe, hogy helyette a teljes megelégedés kincsét húzzák ki az aranyos színben csillogó halacskával, engem is megvigasztal. Valahányszor a hidra érek s a sugárzó napfényben meglátom őket, pár pillanatig megállók és tiszta szivemből irigykedem rájuk v . * (k. a.) BÁRMILYEN HANGSZEREN JÁTSZIK* kottaszükségletét az Ellenzék zenemüosziálgit utján szerezze beI Olcsó áraki Nagy raktár- készletI Minden külföldi kiadóval közvetlen összeköttetési «juan *> uu*aa**-u«®i AZ ELLENZÉK KÖNYVOSZTALYÁBAN Cluj, P. Unirii. Kapható két részre osztva is, mely esetben egy-egy rész csak 75 lei UTI-FF.L JEGYZÉSEK: Látogatás a nyugdíjasok városában... Színfoltok az utazó újságíró tapasztalataiból: nagyon is „időközi“ városi bizottság magyar tanácsos nélkül, a Dumbraveni-i csonka torony és a nyugdíjasok Kanaánja: Dumbraveni-ben Dumbrăveni (A? Ellenzék kiküldött műn kntársától.) Sighisoara-tól egy ugrás Dumbrăveni, ez a párezer lakosú, hangtalan életű, tipikus erdélyi kisváros, ahol most vagyok... Médiás és Sighişoara, a két tejlett ipari életű erdélyi városok közé heékelve, ez a város Erdély egyik legjellegzetesebb kisebbségének, az örménységnek volt a gócpontja. Gherlán kívül ebben a városban lakott a legnagyobb számban a dolgozó, főleg kereskedelemmel foglalkozó örménység. amely a mult évszázadban Dumbrăvenii, fejlett kereskedelmével és iparával élénk kereskedelmi gócponttá varázsolta. Az örmény nemzet tragédiájával egyidejűleg azonban ez a város is. amely az ör- ménységen keresztül élt vagy halt, lassan- lassan a jelentéktelenség szürke szintjére zuhant. Az örmény kereskedő, nemzedékről-nem- zedékre átszálló kereskedelmi érzékét nem akarta néhány évtized óta fiaiban tovább fejleszteni és egy szomorú kényszerűségből fiaiból diplomásokat akart nevelni. Az örmény hajlamosság átalakítása túlságosan sikerült . . . Az örmény kisebbségből kikerüli ugyan egynéhány igen tehetséges vezető egyéniség, de eközben az. örmény kereskedelem és ipar, amely valamikor ennek az. országrésznek a büszkesége volt, fokozatosan fogyni kezdett jelentőségében, hogy ezzel egyidejűleg magával rántsa a nincstelenségbe és a szegénységbe az egész örmény fajt. Dumbrăveni, a négyezer lakosú kisváros, ahol most e sorok Írója életet, az életnek legalább legcsekélyebb megnyilvánulását keresi. alszik . . . Es ez a borzalmas álom. amelyből előreláthatólag hosszú évekig nem fog felébredni a kisváros, már két évtized óta tart. Dumbrăveni, a két szász város között magára hagyva, immár húsz esztendeje nem fejlődött . . . Sem kereskedelemben, sem iparban, sem társadalmi és közigazgatási viszonylatban. Gyáripara egyáltalán nincsen . . . Még kisebb gyárüzeme sem. Es a tetszhalott Dombra venin ennélfogva semminek sincsen értéke. Az ingatlanok nevetségesen olcsó árakon kelnek el, az. élelmezési cikkek talán itt a legolcsóbbak egész Erdélyben. Dumbrăveni a modern kor kényszerkana- ánja, amely mögött azonban ott leselkedik a Halál borzalmas árnyéka . . . Panamával vádfolt prefektus a liberális pért vizsgálóbizottsága előtt BUCUREŞTI. (Az Ellenzék tudósitójától.) Megirta az iEllenzék, hogy a liberális párt Ilfov-i tagozatának elnöke, NiculescmDoro- bantu szenátor (Dinu Bratianu sógora) számos visszaélés elkövetésével vádolta meg I. Ghiata Ufov-megyei prefektust, akinek elmozdítását követelte. A párt elnöke bizottságot nevezett ki a feljelentésben foglalt adatok valódiságának kivizsgálására. Inculet belügyi, Sassu földművelésügyi és Costines- cu dr. kereskedelemügyi miniszterek vesznek részt a bizottságban, mely most tartotta meg első ülését a miniszterelnökségen, hogy a megvádolt prefektus védekezését meghallgassa. A bizottság tagjai az ügycsomót terjedelmes jelentés kíséretében felterjesztették Dinu Bratianuhoz, A liberális hivatalos #©» goinak monőia a magyar Iskolák városi segélyéi CLUJ. (Az Ellenzék tudósitójától.) Több Ízben foglalkoztunk kisebbségi elemi iskoláink sérelmeivel. Részletesen rámutattunk, hogyan semmizték ki iskoláinkat a városi jogos iskolasegélyből. Cikkeinkre a román lapok is felfigyeltek és ezek is tanulmány tárgyává tették a példátlanul álló botrányos ügyet. Legutóbb a Naţiunea Romana közöl nagyobb tudósitást. Megállapítja, hogy a magyar iskolák éleshangu panasza teljes mértékben jogos, mert a 14 százalékos segély ezeket is éppen úgy megilleti, mint a többségi iskolákat. A lap megjegyzi, hogy ezekért a visszás dolgokért nem a város, illetve az iskolabizottság a felelős, hanem a minisztérium, amely nem hagyta jóvá az iskola- bizottság költségvetését, amelyben a kisebbségeket megillető követelés is benne volt. 9 gyógynövények az emberiség jótevői! Már az ŐHkorkorbari íh különféle gyógy- fttvekkcl gyógyította Köbeit és betcgHégeil az ember, sőt még az állatok is öuztön- szerüleg megtalálják óh használják a gyógyfüveket. A Chininf, a malária ellenszerét is a Chin'n-fából állítják elő és állítólag még az őserdő elefántjai is megtalálják és használják, amikor szükségük van rá. Nemrégen egy tudós az amerikai ősvadon- ban felfedezett egy uj gyógynövényt, amelynek kivonata az emberiség egyik legnagyobb jótevője,mertaz ebből készült „Gastro D.“ nevű gyógyszer, még a legmakacsabb gyomor, bél, epe, máj és vesebajokat is teljes.n meggyógyítja (10—15 esztendős, elhanyagolt betegségeknél is majdnem biztos a siker). Tekintettel arra, bo y a központi idegrendszert is megnyugtatja és a megzavart idegpárokat egyensúlyba hozza, a kezelés nemcsak véglegesen megszünteti a betegséget, hanem már az első kezelési időszakban feloldja a görcsöket és megszünteti a fájdalmakat. A modern orvostudomány őrömmel üdvözölte és használja ezt a nagyszerű, természetes gyógyszert, amelynek elnevezése „GASTRO D.“ és kapható a vezérk-pvise- lőnél: Császár gyógyszertár Bucureşti, Calea Victoriei 124, vidékre 130-— Lei utánvéttel küldi. ’Ak Hurrá!..» nincs többé kopasz íeí Ősrégi problémája az emberiségnek a kopaszság. Könyvtárakra menő köteteket írtak össze már róla, tudósok, kémikusok, orvosprofesszorok törték a fejüket rajta hajnalba nyúló végtelen éjszakákon, közben utolsó szál hajuk is kihullott, de a kopaszság elleni szert még sem tudták elő. álhtani. Hiába áldoztak dollármilliókat a kopasz amerikai pénzmágnások, hiába szövetkezett egymássá! a föld két nagyhatalma: Pénz és Ész... A gyárak hiába ontották a különböző bajesszenciákat, hajerősitő szereket, ezerféle olajokat, a reklám-transzperensek hiába szórták, vethették magukból a fényt, amely mind ennek, vagy amannak a hajnövesztő szernek csodálatos hatá. sáról zengett dicshimnuszokat, — a Newyorkban székelő Kopaszok Vflágklubja naponta ezrével vette fel az újabb és újabb jelentkezőket. Már-mát úgy látszott, hogy a nagy kérdés örökre megoldatlan marad és a dús haj' a történelem további folyamin is csak a fiatalok kiváltsága lesz. Most azonban úgy látszik, hogy ez a probléma is, — amely mellett háttérbe szorult az abesszin—olasz viszály és az uj világrengéssel fe. nyegető háborús vihar — végre megnyugtató megoldást nyer. Fiatal helybeli orvos, dr. Spataru folytat rendkívül figyelemreméltó kísérleteket ezen a téren. A kísérletek még úgyszólván kezdeti stádiumban vannak, de a fiatal orvos már olyan eredményeket ért el, amelyek a végső megoldással kecsegtetnek. Kísérleti anyagul fiatal kutyákat használ. Bizonyos helyeken leoperálja a kutya bőrét és más bőrt ültet a helyébe. A két különböző bőr ösz- szeforr és a szőrzet, — mintha mi sem történt volna — tovább nő. Dr. Spataru úgy gondolja, hogy a kopasz ember fejbőrét leoperálja és helyébe nem fertőző betegségben elhalt ember „•ska!p“-ját teszi Ha a kísérletek sikerülnek — nincs többé kopasz fej. Ki-ki tetszés szerint válogathat a vörös, barna, fekete és szőke különböző árnyalataiban. Csak fel kell mennie valamelyik kozmetikushoz és rá kell mutatnia valamelyik modellre: — Ezt a skalpot kérem! ...A kopaszság kérdése ezzel el is volna intézve. Az orvosnak pedig sok szerencsét kívánunk a további kísérletekhez és kívánjuk neki, hogy ne jusson Woronoff sorsára, aki a m égi f jód ás problémáját kutatva, bizony nagyon is megöregedett... Tehát: Hurrá!... nincs többé kopasz fej..: (ó:) A legkellemesebb és legolcsóbb étkező, szórakozó hely, Cluj főterén az America étterem KOMJÁTSZEGI vezetése alatt. — Minden este Halász Lajos muzsikál. — Román, magyar konyha. Az időközi bizottság és a csonka torony.. • Két dumbrnveni-i nevezetesség, amelyről be kell számolni az olvasónak. Az egyik speciális városi nevezetesség. Olyan, mint a pisai ferde torony . . . Azzal a különbséggel, hogy ez még nem ment át a köztudat- ha és nem látogatják a kirándulók és turisták ezrei, mint a pisait, amely valószínűleg büszkébb is kis erdélyi epigonjánál . . . A dumbraveni-i Mária Terézia-templom- ban, amelyet eredetileg a nagy magyar királynő építtetett, két torony volt. 1927-ig ez a két torony büszkélkedett. Mintegy 8 évvel ezelőtt azonban a Dumbraveni-i szeszélyes szél egy alkalommal levitte a templom egyik tornyát ... És azóta a templom másik tornya árván maradt és előreláthatólag még hosszn ideig „csonka * lesz a Dumbraveni-i templom tornya. Egymillióba kerülne a megjavítása. Honnan ennyj pénz? A másik sajnos, nemcsak Dumbraveni-i specialitás, különlegesség . . . Az erdélyi kisvárosok életének szomorú és egyhangú történetéből mindegyre kicseng az a visszatérő panasz, hogy az időközi bizottságban csak a legritkább esetben van képviselve a magyarság, akármilyen is legyen a számarány, az illető városka életében. A Dumbraveni-i választott tanácsban például azelőtt a számaránynak megfelelve kilenc magyar tanácsos volt és a kisebbségi iskolák elég jelentős felekezeti segélyben részesültek. A jelenlegi „időközi“, reméljük nagyon is „időközi“ városi bizottságban jelenleg egy magyar sincsen. Elnöke tanár (vájjon mióta áll egyenes arányban a köz- igazgatási képesség a pedagógiával?) Sta- noiu ur, aki lévén a Medias-i repülöiskola egyik oktatója, csak vendégszerepelni jár Dumbraveni-re. Távközigazgatás — állapíthatnék meg, ha kedvünk lenne tréfálkozni . . . A Dumbraveni-i magyarság pedig (mit tehet egyebet?) eddig is kivette méltó részét a város közigazgatásában, szerzett jogainak és számarányának tudatában már évek óta várja, hogy érdekeinek megvédése céljából, kinevezik képviselőit az interimár bizottságba. Várja, vájjon meddig várja?! Dumbraveni-i színfoltok, a kisváros egyhangú palettáján: A „Dumbraveni-i“ korzón —, ha ugyan annak lehet nevezni, a kisvárosi sétálók találkozóját, igen sok megrokkant öregemberrel, nyugdíjas-félével találkozom . . . És a korzóra, amely egy-egy jól megérdemelt és átdolgozott élet öreg harcosait gyűjti össze, észrevétlenül felrajzolódik a kisváros jellege is . . . Dumbraveni-t, a nyugdíjasok Eldorádójá- nak hívják . . . A benszülöttek szerint nemcsak a közeli falvakból és városokból, de messzi vidékekről is sűrűn érkeznek és telepednek meg Dumbravenin a nyugdíjasok, akik ma már a város zömét képviselik. Nyugdíjas kolónia alakult ki ebben a városban, mert olyan olcsóság van a többi erdélyi városokhoz viszonyítva, hogy a nyugdíjasok annyiszor leredukált nyomorfilléreikből is szerényen és becsületesen megtudnak élni. És öreg napjaikra visszavonulnak Dum- bravenire, amely nemsokára valóságos köztársasága lesz az erdélyi nyugdíjasoknak. íme egy megható és igaz színfolt, Erdély különös palettáján . . . Egy másik: a kisvárosi leleményesség találta ki, de utánnyomás joga tilos . . . Dumbravenin is, akárcsak a többi erdélyi városban tilos a kártya és romi. Először valóságos „nemzeti gyász“-t ültek a notórius játékosok. Aztán kitaláltak valamit. Kuglit játszanak, ugyanolyan alapon, mint a romit, vagy a kártyát és a testmozgástól jobb étvágyuk is van . . . Azóta minden Dumbraveni-i vendéglős bevezette a kuglit ... És ragyogóan megy az üzlet . . . Benczel Béla.
