Ellenzék, 1935. július (56. évfolyam, 147-172. szám)

1935-07-02 / 147. szám

* UD nr j I O Iu nl un 2 0. A belpolitikai front Harcok az égés: vonalon. —Dinu Bralianu és Talarcscu. — ^hofmcínyos front. — A jobboldali pártok akciója r.l’Ol RESTI (A/ Ellenzék tudósítójától ) •\ nvari politikai szünet" ezúttal minden­nek isak szünetnek nem mondható Dili­kor a kormány a parlamentet herckes/tette 1:1 táresc.u iiU':;koniivi• I>!>ii11«• n soha|tott tol: at\<'I■ t;vtdülI a nehezen es most mar nyugod­tan nézhet a nyár elé, őszig a parlament iia :;nvItusáig senki sem 'űrt ,.szenzációkul , senki sem látott előre olyan nehézségeket, amelyeket a belpolitika ('kozhatna a kot Hiánynak. \ királyi bizalom is elép’ hang* súlyozottan fordult a miniszterelnök leié, ugv hogy Tálároscu boldogan akart neki­fogni a mai domináló kérdések, a gazdasági problémák megoldásához. Dinu Bralianu akciója F.hben a számításában azonban teljesen megzavarta a liberális párt elnökének. Ainu Hratianunak az. akciója. Hogy teljesen meg­értsük Dinu Brntianut, nézzük meg köze­lebbről az embert. I Dinu, vagy teljes nevén Constantin I. C. Bralianu a legkisebb lia volt a nagy I m I. C Hratianunak, aki egész, életén keresztül egyrészt abban a specifikus Bratianu-atmo- szférában nőtt fel, amely magát még az uralkodónál is hatalmasabbnak tartotta időd­ként és amely a liberális pártot az ország egyetlen támaszának tekinti. Koncessziót a liberálisok nem tesznek: aki nincs velem, az ellenem. Ez a mentalitás a Bratianu-családot és annak tagjait az uralkodócsalád tagjaival egyenrangúnak tekintette. Igaz, hogy úgy az öreg Bratianunak. mint Ionel I. C. Bralia- nunak olyan tekintélye és befolyása volt, hogy ők teljes hatalommal kormányozták az országot, de amikor Ionel Bratianu meghalt és Vintila Bratianu került a párt élére, a helyzet gyökeresen megváltozott. Dinu Bra­tianu még ekkor is kívül állott a politikai aktivitáson, ö egyrészt a ,.nagy élvező“, aki mindenek felett szereti az életet és még ma is. 70 éves korában, olyan szenvedélyes és mozgékony vadász, hogy bámulatba ejt min­denkit. Csak nagy nehezen lehetett Dinu Bratianut arra birni. hogy egyrészt a Duca- kormányban elvállalja a pénzügyminiszteri tárcát, másrészt — Duca halála után — a párt elnökségét. De Dinu kénytelen volt a családi tanács határozatát követni és lévén Bratianu Gheorghen kívül az egyetlen Bra­tianu, a családi tradíciók alapján a párt­elnökséget elfogadni. De Dinu ma sem pasz- szionétus politikus és tevékenysége inkább abban merül ki, hogy a liberális párt nagy tradícióit ápolja és azoknak betartását ellen­őrizze. Tătărescu sohasem tartozott a Bra- tianu-familia intimusai közé. Egyrészt még túl fiatal volt, hogy a szentélybe belépjen, másrészt inkább Duca adjutánsa volt. Így azután hiányzik a lelki kapcsolat közte és a Bratianu-család között. Tătărescu egészen fiatalon és váratlanul került a miniszterelnöki székbe. Bratianu Dinu nem tiltakozott kinevezése ellen, mert Tătărescunak, aki kétségkívül rendkívül ügyes politikus és diplomata, sikerült Bra­tianu Dinu minden kételyét eloszlatni. Azon­kívül nehéz lett volna az adott pillanatban más megoldást találni, amelyet illetékes he­lyen is elfogadtak volna. ..Dinu Bratianu és én egy személy vagyunk, de két arc. Közöt­tünk semmi differencia nincs és nem is le­het“ — mondotta Tătărescu kormányzása első napjaiban egy külföldi újságírónak. De a Janus-arc hamarosan megváltozott: az a része, amely Bratianu Dinué volt, kezdett mindinkább keserű lenni. Dinu ugyanis a ,,liberális“ jelzőt szó szerint veszi és nem tartja megengedhetőnek sem az ostromálla­potot, sem a cenzúrát. Ezen a kérdésen ütközött össze először a két államférfi. Mig Bratianu Dinu egészen nyíltan állást foglalt a cenzura és az ostromállapottal szemben, addig a miniszterelnök e két intézkedést el­engedhetetlennek tartotta. Azonban a kér­dést nem tartotta Dinu annyira fontosnak, hogy emiatt erélyesebben lépett volna fel. De egy-egy miniszter akciója annál mélyeb­ben sértette, igy Manolescu-Strunga akciója, akinek helyébe feltétlen hívét, Constanli- nescu Tancred volt minisztert szerette volna ültetni, aki ellen azonban úgy látszik a leg­felsőbb köröknek van — talán bizonyos mértékig jogosult — kifogásuk. Angelescu közoktatásügyi miniszter ismert kirohanása a papirkartell és a magas papírárak ellen a király jelenlétében a könyvnap megnyitása­kor ugyancsak nem volt Ínyére a papirkar­tell létrehozójának és elnökének. De a leg­nagyobb harc az alkotmány módosítása körül tört ki. Úgy látszik, hogy bizonyos körök okvetlenül kívánják az alkotmány módosítását. Egyrészt a szenátus összetéte­lének a megváltoztatását kívánják, másrészi bizonyos funkciók kivételét a parlament el­lenőrzése alól. Tătărescu, akit a nemzeti- parasztpárt azzal vádol, hogy „lakáj“ és mindenben deferál felsőbb helyről jövő kí­vánságoknak, állítólag ezen irányban köte­lezettsége! is vállalt. Legalább erre vallanak azok a nyilatkozatok, amiket Plessia kép­viseli), Ionel Bratianu volt személyi titkárá­nak interpellációira adott, amikor k i jelen - tette, hogy az alkotmány módosítása „nem aktuális". Határidőt azonban nem szabott és „nem aktuális ma", lehet aktuális hol­nap, vagy holnapután. Bratianu Dinu Tătă­rescul ezen válaszával nem volt megelégedve és a kérdési tovább feszegette, míg végül is az Universulnak adott nyilatkozatában vilá­gosán kifejtette, hogy a liberális párt nem látja szükségesnek az alkotmány módosítá­sát Ez a nyilatkozat, amelyet a lapok ter­mészetesen leközöltek, nem hagyhatta tét­lenül Tfltflrescut. Erősebbnek érzem luugam, mint valaha A pártelnök nyilatkozata a legsúlyosabb helyzetbe hozta a kormány elnökét. Bizo­nyos, hogy nem véletlen kirobbanás volt a különben annyira nyugodt Bratianu Dinu nyilatkozata, nem véletlenül adta ezt le ép­pen ma. Tătărescu azonnal minisztertaná­csot hivott össze. Ezen azután minden egyes miniszter, még azok is, akik mint Dinu fel­tétlen iiivei ismertek (Costinescu, Sassu, La- pedatu, Nistor), elitélték Dinu nyilatkozatát és azt rendkívül rossz időben megtettnek mondják. Mindegyikük teljes szolidaritást vállalt Tătărescuval, úgy hogy a miniszter- elnök nyugodtan mondhatta „Erősebbnek érzem magam, mint valaha“. De azt is ki­jelentette Tătărescu. hogy sokkal helyesebb­nek tartja, ha az alkotmányt a liberális párt módosítja, mint bármilyen más alakulat. A miniszterek ezután testületileg keresték fel Dinut, aki kijelentette, hogy „csak magán- véleményt nyilvánított“. Ezzel azonban a harc nem ült el a pártban, sőt inkább kezdetét vette. Eddig az ellentéteket titkolni igyekezett mindkét fél, de azok most már egészen nyíllak és mindegyik seregszemlét tart. Tătărescu van előnyösebb helyzetben, hiszen az ö kezében van a hatalom és feléje fordul a királyi bizalom. Viszont ö még túl fiatal és nem. szabad egyetlen percre sem megfeledkez­nünk arról, hogy a liberális pártban a tra­díció mindig nagy szerepe! játszott, azon­kívül az öregek befolyása is igen nagy, lévén az ő kezükben a gazdasági hatalom, a libe­rálisoknak ez a fő erőssége Úgy Dinu, mint Tătărescu tudják jól. hogy a harcban, ame­lyet elöbb-utóbb meg kell vivniok. egyikük véglegesen alul marad. De a liberális pártra is tekintettel kell lenniük. Igv azután eltol ják a lehetőség határáig a döntő ütközetet. Tătărescu mai helyzetére.támaszkodik, azok­ra, akik eddig is körülötte voltak és akik azon a véleményen vannak, hogy a minisz­terelnök elég erős arra, hogy átvegye akár az elnökséget is. De Tătărescu még habozik és a talajt ké­szíti elő. Dinu Bratianu sem marad azonban tétlen. Azon a teán, amelyen Tancred Constanli- nescu házában Dinu és hívei resztvettek, megtárgyalták a kérdéseket, szinte családi tanácsot tartottak. Állítólag Stirbey herceg is, aki Genfben tartózkodik, írásban adott volna tanácsokat a Bralianu-családnak, hi­szen ionel 1. C. Bratianu felesége, Elise Bra­tianu, a nővére. Ezen a tanácskozáson be­szélték meg a további taktikát. Mindenek­előtt jellemző, hogy Bratianu György és a család között enyhült a személyi feszültség, még Elise Bratianu részéről is, aki sohasem nézte jó szemmel Bratianu Györgyöt, Ionel Bratianu első házasságából, Moruzzí herceg­nőtől származott fiát, mig neki nem voltak gyermekei. Dinu azt szerette volna, ha Bra­tianu György újra visszatért volna a pártba, esetleg átvette volna az elnökséget, mig ő csak tiszteletbeli elnök maradt volna és megtisztította volna a Bratianuk fellegvárát az oda nem tartozó elemektől. De ez a fúzió egyelőre lehetetlenné vált azáltal, hogy Rra- tianu György nem hajlandó feladni állás­pontját az alkotmányos kérdésben és Áve­résen marsallal kötött megállapodását teljes egészében tartja. Ez az álláspont pedig lehe­tetlenné teszi, hogy Bratianu György tagja legyen a kormánypártnak. Addig tehát, mig a párt uralmon van, nem lehet fúzióról szó. Dinunak tehát nem marad más hátra, mint siettetni ;i párt kormányának a bukását. Vi­szont ez ellen van a párt maga, az a rész, amely még uj a politikában és amely nem szívesen mond le önként a hatalom nyúj­totta előnyökről. Az első összecsapás tehát megtörtént a párt elnöke és a kormányelnök között. Az ellenzék j természetesen nem palástolja örömét. A ' nemzeti-parasztpárt, amelynek úgy látszik KIÁRUSÍTÁS “ I BUCURESTIBE költözés miatt S. A. Cluj, Reg. Ferdinand 6. Bucureşti, Cai. V ictoriei 39 Hatóságilag engedélyezett és ellenőrzött kiárusítás 1 mm nem ártott túlságos mértékben a vaidisták kiválása, megindította offenziváját a kor­mány ellen, amelynek a sikere azonban kétséges. Hiszen azt tudja mindenki, hogy Tătărescu addig marad, mig akar, illetve, i mig megtartja az uralkodó bizalmát. Már pedig ö akar maradni és nem is menesztik. Az alkotmányos front, Bratianu György és Averescu marsall népszerűségben állan­dóan emelkednek és tagadhatatlanul hatal­mas erőt képviselnek. Az azonban bizonyos, hogy belátható időn belül nem kerülnek kormányra. A jobboldali pártok erősen tárgyalnak a fúzióról. Goga és Cuza állítólag már meg is állapodtak és Cuza bizonyos engedménye­ket tett Gogának. a program néhány túlsá­gosan erős pontját megváltoztatták és a két párt fúziója állítólag küszöbön áll. De a tárgyalások Goga. Cuza és Vaida között sem szakadtak meg teljesen. Ez a kérdés azon­ban szintén tisztázódik rövidesen és elválik, melyik utat követi Vaida, akinek tanúvallo­mása Székely .Mózes perében Bucuresli-ben, különösen jobboldali soviniszta körökben j óriási feltűnést kellett. luniun és Argetoianu szintén erősen dol­goznak és politikai szünetről úgy látszik még sokáig nem lesz szó. Ha azonban sike­rül a liberális kormánynak a nyílt harcot Bratianuval elkerülni és ha a “.zakadás kér­dése tényleg c pillanatban ki van küszöböl­ve, úgy néhány nap, vagy egy-két hét múlva újra csendesség áll be, amely azután tart őszig, ősszel azonban bizonyosra vehetők olyan polilkai változások, amelyek esetleg az egész ország jövő belpolitikájára kiha­tással lesznek. Az idegesség és feszültség momentán igen nagy a belpolitikai fronton és annak talán csak a beálló kánikula vet véget egy időre. Dr. Kovács Jenő. Az Universul harca az ifjú-liberálisokkal Tiz kellemetlen kérdés, — Mivel vádolják Goclman Aurélt? BUCUREŞTI. (Az Ellenzék tudósítójától.) Megírta az Ellenzék, hogy súlyos politikai •botrány zajlott le a Duca-emlékmü leleple­zése alkalmával e napokban, melynek köz­pontjában az Universul tulajdonosának Sie- lián Popescunak sógora Popescu-Necsesti es egv fiatal liberális képviselő állottak, akik összeverekedtek a vasúti kocsiban. A bot­ránynak súlyos előzményei voltak. Az Uni­versul ugyanis hadat üzent azoknak a fiatal liberálisok­nak, akik egy petróleumpanamában vary- nők érdekelne s a vagyonszerzésben ezeket elgáncsolta. Ebből robbant ki a botrány, mely most tovább folytatódik a lapokban. Az Univer­sul bandának nevezi a fiatalokat, akik nem hagyják magukat és a Naţionalul Nou cimii fővárosi napilapban a következő tiz kérdést teszi fel Stelian Popescuhoz, az Universul tulajdonosához: 1. Az Universul román vagy görög lap? 2. Van-e egy „Drajna" nevii vállalat és ki en­nek a tulajdonosa? Kapott-e ez a „Drajna“ 50 ezer hektár petróleummezőt a kincstár­tól? Hogyan szerelte fel üzemét a „Drajna" u német megszállás idején rekvirált éa ki nem fizetett anyaggal? 3. Mennyi az Univer­sul valódi bevétele és kiadása és hogyan van­nak mérlegei meghamisítva? 4. Menny* .« lap eladási száma és mennyi lap után fizet tak­sát a postának? 5. Mennyit tesznek ki *zok az összegek, mit jótékonysági célra gyűjt a lap és erre a célra mennyit fordítottak? 0. Mi történt az Universul által két repülőgép­re gyűjtött alapokkal s a Károly és Ferdi­nand király szobraira összegyűlt pénzalap­pal? 7. Miért szűnt meg a „Disconf elleni támadás s hogyan történt, hogy a „Discom“ 5 évre épp az Universul második emeletét bérelte ki magának? 8. Miért szűnt meg a „Malaxa“ elleni támadás? Mi van „Buhus- sal"? 9. Miért nem irt az Universul a Grasz- Cagero panamáról? 10. fgaz-e. hogy Popes- cu-Necsesti miniszter korában állami ügyvé­di állását is megtartotta s amikor az adóvég­rehajtó lakásán néhány ezer lej tartozás be­hajtása végett megjelent, azt lakásából kipo­fozta 9 A Naţionalul Nou szerint a közvélemény örül annak, hogy a fiatal képviselő Popescu- Necsesti volt liberális miniszter „Hainovics és Veiszman emberét galléron fogta" s meg­állapítja, hogy több ezer előfizetőt vesztett az Universul azóta. Külön hasábot szentel a Naţionalul Nou az Universul Cliij-i tudósítójának s a ma­gyarellenes uszításból jól ismert Aurel Goci- mant „magyarbarátsággal'' vádolja, aztán megkérdi tőle: 1. Tgaz-e, hogy hazafias tárgyú könyvek terjesztésére nagyobb összeget vett fel a me­gyei prefekturától? 2. Igaz-e, hogy a Huedini ipariskolától 0 ezer lejért egy 25 ezer lejt érő hálószoba- bútort szerzett magának? 3. Milyen összeköttetésben áll Gociman az erdélyi Soc. Gaz Metan társasággal. A fiatal liberálisok választ követednek és azzal fenyegetőznek, hogy ellenkező esetben a „levélszekrényt" kiakasztják házuk falára és a panaszok és kérdések szaporodni fog­nak. I. ... I « ■ ■■■■■---* HÉTFŐ: C P1TOL: NAPLEMENTE. Az utolsó szere­lem. Fősz. Elissa Landy, Josef Schild­kraut, Paul Morgan. ROYAL: Előjáték: A muzsika balladája. Li­lian Harvey énekel. í. Malek a gaugszte- rek között. II. Mesebeli herceg. Gustav Fröhlich-el. 3, 6, 9-kor, EDISON: Ciuj-on először: I. HOLMES DE­TEKTÍV MEGZAVART NÁSZUTJA. De­tektiv film. Elga Brink-el. II. PAUSOLE KIRÁLY. Emil Jannings-al. 3, 9. 9-kor. MUNKÁS-MOZGÓ: 1. LILIOM. Főszerepben: Charles Boyer és Madelaine Ozeray. II. JÖNNEK AZ INDIÁNOK. Főszerepben Georg 0‘Briea OPERA-MOZGÓ: ARANYOS LILI. Egy mo­dern leány szerelmi regénye. Főszerep­ben Claudette Colbert. Jön: A SZERE­LEM KORBÁCSA.

Next

/
Oldalképek
Tartalom