Ellenzék, 1935. július (56. évfolyam, 147-172. szám)

1935-07-02 / 147. szám

199B fmlloB 2. ELLENZÉK s HMM MIT ÍR A ROMÁN SAJTÓ Harcok. — Goga. — Ok cs okozat. — Erdély. — Egyetem. — A marsall, CURENTUL: Nem lesz az idén nyári politi­kai vakáció. A politikusok nem fognak pihenni, minden párt forr, lázas»® dolgoznak, támadnak. Mind kormányra akarnak kerülni. Nem újság ez. Rágtól megszoktuk az ilyesmit, csak a támadások éle késztet gondolkozásra bennünket, A kritika szükséges. Ez azonban eddig nem tapasztalt, egé­szen különös köntösben jelenik meg. Olyan be­nyomást tesznek, mintha anarchiára készülnének. Mit akarnak? Kétségkívül, hatalmat. Miután pe­dig ezt nem lehet az összes pártok között szét­osztani, az úgy továbbra is elintézetlen marad. Hora fognak ezek a torzsalkodások vezetni? Mit jelentenek a frontok, melyek harcmezövé változ­tatják Romániát. Róma története példát nyújthat ««oknak, akik nem hisznek ezekben a szavakban. TARA NO ASTRA: A jelenlegi poliikai har­cok az alkotmánymódosítás kérdéséből fakadnak. Ess képezi a harc okát a liberális párt kebelében, hói ez « kérdés nincs kellően értékelve, bár a közvélemény *z alkotmánymódosítást kívánja. Egyedül Gog» Oct avian voLc az, aki ennek szük­ségét telje» meggyőződéssel hangoztatta. Az idő bök Gogát igazolta. Nincs halogatásnak helye, czjtel az orozág csak károsodna. Radikális megol­dásra r&n sffiükség. Ennek elhalasztását „a mai k*drc3sőd®i helyzet" n*m indokolhatja. Olya® al­kotmányra roa szükség, amit tisztelünk s netn sértjük meg oly könnye», mint a több» Icözönié- g«* törvényieké*. DIMINEAŢA! Mindenki panaszkodik * drága­ság mket. Hivatalos helyen igazolni igyekeznek magokat $ sajt hangoztatják, hogy semmi alapja íéncssn ft drágaságnak. Rendszabályokat ét meg- toríásokifct ígérnek, amit helytelennek kell tarta­nunk, miután nem alkalmas a kiroa helyzet mog- véánoecatfííra. Senki sem tagadhatja, hogy árdril- gkók akadnak, aat e«n lehet azonban tagadni, hogy a drágaságot az adóemelés és a kereskedel­mi rendszer okozza. Ezeknek nem maradhat el a hatása. Emelkedett a külföldről behozott cikkek ára és ezzel a belföldi árak is lépést tartottak. Ezért mondjuk, hogy nem lehet * jelenlegi drá­gaságot leküzdeni rendőri intézkedésekkel. Az okot kell megszüntetni s akkor önmagából meg- miaik majd az okozat. EMÉSZTÉSI NEHÉZSÉGEK, gyomorfájás, gyomorégés, csalánkiütés, rosszullét, fejfájás, ideg­izgalmak, álmatlanság esetén a természetes „FERENC JÓZSEF“ keserüviz megszünteti az emésztési zavarokat, fertőtleníti a gyomrot és a beleket, a vérkeringést helyes útra tereli és fel­frissíti a szellemet. Az egyetemi klinikákon vég­zete kísérletek bizonyít Jak, hogy alkoholisták e FERENC JÓZSEF víz használata folytán étvá­gyukat majdnem teljeseo viatzanyerik. TARA DE MAINE: (Dr. Viocor Jinga irjo.) Erdély az igazi demokráciát még nem ismerte. Ez a tartomány, mely annyit küzdött, igen sokra becsüli as igtuzaágoc h szabadságot ■ visszautasít­ja a diktatúrát, a klikk-uraimat s a hamis na­cionalista jelszavak ala at1 meghúzódó oligarchiát. Erdély csak a. történelmi igazságok hatása alatt mozdítható meg, Erdély nemzeti, demokrata és földmüve* népe előtt nincs értékük az olcsó ha­saik» jelszavaknak, ezek nem rendelkeznek be­csületes tartalommal. Erdély tudja, hogy a haza­fiasság nem távoiithat el egy embert sem a de­mokráciától. Az ifjúság tehát jól gondolja meg. A bomkaszdku* jelszavak nem jelentik az igaz, jó utat. Nem látjátok? — kérdik ellenfeleink. — Látjuk — feleljük mi erre, — de nem beszélünk butaságokat. ADEVERUL. (Nie. Corodeanu egyetemi tanár nyilatkozata.) Az egyetemi hallgatók létszámának megáll api tóea helytelen volt, mert a rostálást a tanítás alatt s nem a tanítások megkezdése előtt keü végezni. A szociális kérdést nem lehet bruta­li®« úgy elintézni, hogy egyeseket eltiltunk az egyetemek látogatásától. Sokkai fontosabb az egyetemek politikamentessége. Valóságos nemzeti szerencsétlenséget jelent, hogy e politika az ifjú­ság lelkét megfertőzte és korrumpálta. Azt az ut*t választják, amelyik legkényelmesebb * nem törődnek a komoly tudományokkal. Ez azért van, mert a politikusok nem tudás szerint díjaznak. A diákok szám« majd lecsökken, midőn a diplo­ma nem politikai célt szolgáló üres cimet fog je­lenteni. PORUNCA VREMEI: Averescu marsall Cluj-i beszédében tovább folytatta útját, melyet eddig is csodáltunk. A marsall bemutatta az ország szo­morú képet. 20 esztendő bűnéit mutatta fel most, amikor még mindig vérzünk, holott az uj hatá­rok között cl kellett voln* tűnni minden fájda­lomnak. Az uj bájtomba® a marsall ismét azt ki­áltja „Jelen!“ s felemeli a zászlót, amit nem fe­lejtettünk el. A miniszterek felelősségéért harcol s azt hisszük, hogy nem lesz eredménytelen mun­kája. Mélyre hat boncolgatása, amint ezt az öreg katona már megszokta. A demokráciát támadja Ezért a fontos megállapításért nem tudjuk most eléggé értékéi su « marsaik. Borzalmas vasúti szeren­esetlenségek a re^áttian Olt állomás melieíi a craloval autóbuszt. Corneüí melleit as arsetl auíóbuist Utiöíie el a Konaf. — 7 halott. súlyos sebesüli BUCUREŞTI. (Az Ellenzék tudósítójától.) Tegnap az ókirályság területén két nagy­szabású vasúti szerencsétlenség történt Különös véletlen, hogy mind a két esetben uta­sokkal zsúfolt autóbuszokat sodort magával a vonat. A: egyik szerencsétlenség színhelye Oltmegye volt, ahol az Olt és Sibiu közötti vasútvonalon Olt állomás közelében történt végzetes vasúti szerencsétlenség. Egy Craiova-i autóbuszt a vasúti átjárónál ütött el a sze­mélyvonat. Az autóbuszban h sz utas utazott s közülük Gruia, az autóbusz tulajdonosa, Costica Negrea nevű soffőr és három utas szörnyet halt, a többi tizenhat is olyan súlyos sérüléseket szenvedett, hogy valósziniileg nem menthetők meg az életnek. A három ha­lott utas személyazonosságát nem sikerült megállapítani. A szerencsétlen utasok vala­mennyien falusiak, altik egy Dolj megyei erdőirtásnál dolgoztak. A szerencsétlenség oká­nak kiderítésére megindult a vizsgálat. A másik vasúti szerencsétlenség Râmnicul Valcea közelében a Dragasan-i vonalon Gornesti és Ganeasa állomás között történt. Az Arges és Craiova között közlekedő autó­buszt az egyik örháznál elütötte a 2003. számú személyvonat, egy darabig maga előtt tolta a síneken és azután összeroncsolta, a soffőr és egy utas szörnyet halt, a többi ti­zenkettő életveszélyes sérüléseket szenvedett. A súlyosan sérült utasokat a gyorsvonat magával hozta Dragasanib’a, ahol valamennyiüket kórházba szállították. ¥izeJ$zer gyüuek össze az Erdélyi Helikon Íréi ICenraémy János báró ^kastélyában A fselilkoai áenácskozások feloleltéík az erdélyi magyarság egész (kisebbségi éledéi. — Folavattálí a Síuncz Aladár emíéfíéí szolgáló művészi íróasztalt Az Erdélyi Helikon íróinak tizedik össze­jövetele, mely pénteken, szombaton és vasár­nap folyt le, nemcsak visszatekintés volt az elmúlt kilenc év munkájára, hanem egyúttal előretekintés is a jövőbe. A tanácskozók előtt ott lebegett a feledhetetlen Kuncz Aladár szelleme, aki, mint Makkai püspök mondotta, az Erdélyi Helikon irói számára „nem hideg halott, hanem élő lélek“. A mult eredmé­nyeinek átvizsgálása kétségbevonhatatlan bi­zonyságul szolgált, hogy az Erdélyi Helikon mennyire fontos, komoly és nélkülözhetetlen munkatényezővé vált a kisebbségi életben. A közel száz kötet könyv, a Helikon színvona­las folyóirata és az a hatás, melyet szellemi téren a Helikon irói Erdély egész közéleté­ben gyakorolnak, ma már kétségtelenül ma­radandó eredménynek látszik a kisebbségi magyarság életében. Sőt túlmegy ez a hatás a kisebbségi életen és határozott kulturérté- ket jelent az egész magyar nép számára is. A Helikon könyveit ma már mindenhol ol­vassák. egyeseket lefordították közülük an­gol, olasz és román nyelvre Is. Ebben az eredményes munkában páratlan szerencséje volt az erdélyi irodalomnak, hogy újra Mak­kai Sándor találó kifejezését idézzük: „az él­tető szeretetnek ez a talaja, mely egy nemes emberpárnak, Kemény János bárónak és ne­jének szivétől fakadt“. Most is ez a szere­tet volt éltető eleme a helikoni írók találko­zásának, akik ezúttal kivételesen nagy szám­mal vették igénybe Kemény János bárónak és nejének vendégszeretetét. A tanácskozá­sok az összhangnak és a megértésnek abban a szellemében folytak le, mely az Erdélyi Helikon működését kezdettől fogva jellemzi s amelynek érvényesülésében olyan nagy sze­repe volt Kuncz Aladárnak. Az ő emlékét szolgálta az összejövetelen elhangzott első beszéd, melyben Bánffy Miklós gróf adózott emelkedett szellemben Kuncz Aladár emléké­nek és Kuncz Aladár emlékének jegyében zá­rult a helikoni összejövetel is, amikor Mak­kai Sándor püspök átadta a kőből faragott, művészi Kuncz-emlékasztalt Kemény János bárónak, aki a szép ajándékot nemcsak a maga nevében, hanem a vendéglátó kastélyt körülvevő egész község nevében vette át kö­szönettel. A találkozón megjelentek: Bánffy Miklós, Dsida Jenő, Endre Károly, Járosi Andor, Kacsó Sándor, Kádár Imre, Kemény János, Kiss Jenő, Kós Károly, Kovács László, Ka­rácsony Benő, Lakatos Imre, Ligeti Ernő, Makkai Sándor, Maksay Albert, Moldován Pál, Molter Károly, Nyirő József. Ormos Iván, Szántó György, I. Szemlér Ferenc, Ta­mási Áron és Tavaszi Sándor. A Helikon többi irói kimentették távolma­radásukat, úgyszintén igen meleghangú levél­ben mentette ki magát Em. Bucuta közokta­tásügyi vezérigazgató, aki teljes sikert kí­vánt levelében a Helikon irodalmi törekvé­seinek. A megbeszélések a kastély százados park­jában mindvégig tökéletes összhang szelle­mében folytak le. Gróf Bánffy Miklós megnyitó beszédében üdvözölte a megjelenteket és rámutatott n tizedik helikoni találkozó jelentőségére. Majd Maksay Albert mondott emelkedett hangú emlékbeszédet Szombati Szabó István és Kovács Dezső, az utolsó helikoni év ha- lottai felett. Ezután báró Kemény János tartott len­dületes beszámolót a Helikon kilenc éves működéséről. Vázolta a hatást, amelyet a Helikon az erdélyi irodalom fejlődésére gyakorolt s kitűzte a feladatokat, amelyek a jövőben reá várnak. Kifejtette, hogy a Helikon elég erős már ahhoz, hogy a támo­gatást ne korlátozza pusztán az irodalmi életre, hanem kiterjessze a kulturális tévé­iffftlfl 11LE33E KERÜL ÉS MÉLETI B0L906 LEHET Megkezdődött az Állami Osztálysorsjáték 8. játéka! FONTOS ÚJÍTÁS A JÁTÉKOSOK JAVÁRA! A régi játékban 140.000 sorsjegyből 56.000 nye­remény volt, tehát a nyerési eshetőség 40 száza­léka voll, most 140 000 sorsjegyből 72.319 nye­remény van, tehát a nyerési eshetőség 51‘60 szá­zaléka. Vásároljon még ma szerencsés sorsjegyet az Ellenzék kortyvosziáiyában Ciuj, P. Unirii, Telefon 109. Banca Romănâ de Comerţ S. A. Bucureşti képviselete. — Kérje az uj játékterve­zet részletes prospektusát és szerencsés sorsjegyét. A mi szerencsés kol- lckturánkbói került ki a 7-ik játék 4-ik hú­zásán a 12.062-es sz. sorsjeggyel két darab 1,000.000 lejes nyere­mény, azonkívül még rengeteg nagyobb és kisebb nyeremény. — kenység más ágainak, elsősorban a tudomá­nyos munkálkodásnak a megsegítésére. A megjelent irók mindenben magukévá tették báró Kemény János előterjesztését és fel­kérték Tavaszy Sándor dr.-L hogy a jövő évi helikont összejövetelre készítse elő a kérdés konkrét megoldásának módozatait. A bepámoló kapcsán Kacsó Sándor tar­tott eladást a népművelés időszerű problé­máiról. Kimondották a Helikon irói, hogy minden morális támogatást megadnak azok­nak, akik a népművelés nagy feladatát ma­gukra vállalják. Lakatos Imre tartott ezután előadást az erdélyi kritika fejlődéséről, az első helikoni gyűlés határozatával kapcsolatban, amely síkra szállott a szabad kritikai szellemért, az elfogult álkritikával szemben Megálla­pította, bogy a Helikon munkássága ebben az irányban is eredményes volt s ma inkább a komoly kritika Hiányát lehetne felpana­szolni, amelynek alig jut tér az erdélyi saj­tóban. Több felszólalás után az irók elfogad­ták Makkai Sándor indítványát, aki java­solta. hogy a Helikon gondoskodjék egy­felől az irodalmi müvek komoly esztétikai alapon történő, méltányoló ismertetéséről, másfelől a szigorú nevelő célzatú belső kri­tikáról. Felkérték az irók Moher Károlyt, hogy a legközelebbi helik ni összejövetelen tartson kritikai beszámolt/ az év magyar irodalmi terméséről. A tárgysorozat következő pontja Kádár Imre beszámolója volt arról a tizéves mun­káról. amelyet a Helikon a velünk együtt élő román és szász népek irodalmának köl­csönös megismertetése é3 átültetése érdeké­ben végzett, bárha az a világszerte erősödő áramlat, amely az emberiséget szembenálló csoportokra bontja, nem kedvezett az iro­dalmi közeledés törekvéseinek. Termékeny vita után egyhangúlag kimondották az irók, hogy a Helikon továbbra is erőteljesen foly­tatni kívánja az irodalmi csere és a kultu­rális együttműködés előmozdítását s meg­győződésük. hogy ezzel szolgálják legered­ményesebben az erdélyi magyar és az egye­temes emberi művelődés ügyét. A Helikon bizik abban, hogy az őszinte és becsületes kulturális együttműködés gondolata előbb- utóbb győzni fog s el fogja végezni az em­beriség szellemi egyesítését. Bánffy Miklós számolt be ezután annak a határozatnak a sorsáról, amelyet a Heli­kon tiz év előtt az erdélyi magyar színészet problémájának megoldása és az erdélyi drá- mairás megteremtése érdekében hozott. Meg­állapította, hogy a Cluj-i szinház túljutott a válság évein s egyre inkább vállalja a népművelés komoly feladatait. A muH Me­zon eredeti erdélyi drámaciklusa biztató kezdet, a jövő év programja pedig e kezdet egészséges továbbfejlesztését Ígéri. Javasla­tára kimondották az irók. hogy munkássá­gukkal segítségére lesznek a színháznak mindabban, amit a tiszta művészi szempon­tok és nemzetnevelő célok megvalósítása ér­dekében magára vállal. Az Erdélyi Szépmives Céh tizéves műkö­déséről szóló beszámolót Kós Károly ter­jesztette elő. Kemény János pedig az irodal­mi társaságokkal fennálló kapcsolatok tör­ténetét vázolta. Az irók megbízták Keménv Jánost, hogy a kapcsolatok kiépítése érde­kében kezdjen minél elevenebb munkát. A megbeszélések befejezése után a kör­nyező falvak lakóinak jelenlétében, benső­séges ünnep keretében Makkai Sándor ál­adba Kemény Jánosnak és feleségének a He­likon íróinak ajándékát: Kós Károly monu­mentális köasztalát. amelynek felirata Kuncz Aladár emlékét örökíti meg. Kemény János meghatott beszédben köszönte meg a nagv művészi értékű emléket. A helikoni összejövetelnek különös me­legséget és diszt szolgáltattak a tanácskoz sokon résztvevő vendégek, báró Bornemissza Elemérné, gróf Bethlen Balázsné és Keménv Gizella bárónő, akik a megelőző helikoni összejöveteleket is jelenlétükkel tisztelték meg. A vasárnap délutáni ünnepségen, me lyet a Kuncz Aladár emlékére felállító«t művészi kőasztal átadásával kapcsolatba: tartottak, résztvettek gróf Teleki Domokos és neje és Móriaffi Lajos és neje. Ezt a/ ünnepséget különben nagyszámmal hallgat! végig a környéki falvak lakossága is. ,\L v egy vendége volt a helikoni tanácskozásnak a budapesti Révai könyvkiadó vállalat igaz gatójának, Lantos Kálmánnak személyében akinek érdemei az erdélyi irók könyveinek kiadása körül irodalmi körökben közismer tek. SZABÓ DEZSŐ UJ KÖNYVE. Kar. csonyi levél — A németség útja — De ' récéni tanulságok — Feltámadás A1« kucskán. A 4 mü egy kötetben 70 U sz Ellenzék könyv osztályában Clui, Piaţa Unirii.

Next

/
Oldalképek
Tartalom