Ellenzék, 1935. június (56. évfolyam, 124-146. szám)

1935-06-21 / 139. szám

io J5 I. /. li IV 7. fi K KtfHUI Íi«ig>TS7l»mlsk I örök­ors/ág a IKirJíinelLíL íüegerösiííésélseí 1.OK DOS. (A: Ellenzék távirata.) A Daily Telegraph Bucuresti-i tudósítójá­nak jelentése szerint a közelebbről Ibi curesti-ben összeülő Bsi lkán-értekezlet egy nemzetközi szempontból rendkívül kényes kérdéssel is készül foglalkozni. Törökország ugyanis a Dardanellák meg­erősítésére vonatkozó tervét akarja az értekezlet elé terjeszteni. Ezt a tervet tudvalevőleg több nagyhatalom nem a legjobb szemmel nézi. A törökök azon­ban hivatkoztak arra. hogy a békeszer­ződések katonai intézkedéseit legnagyobb részben már amúgy is megváltoztatták. ragaszkodnak ahhoz, hogy a Darda­nellákot újra megerősíthessék. Ebben a törekvésükben teljes erejével támogatja őket Szovjetoroszország is. A Daily Telegraph tudósítója szerint a Balkán-antant államai a tervet szintén elfogadják és támogatni fogják. A kapurtfca'ai maha- fadisa nem msr ék­szereket magával vinni Amerikába LONDON. (Az Ellenzék távirata.) A ttapuríhalai maharádzsa, a világ egyik .eggazdagabb embere New/orkba érke­zett. Partra szállás után az újságíróknak adott nyilatkozatában hangoztatni kívánta, hogy ezúttal mindé1 ékszer és drágaság nélkül ér ezett Amerikába. Fontosnak tiríja, hogy kijelentéseit a gangsterek mi­nél szélesebb körben tudomásul vehessék s lemondjanak arról a reményről, hogy retán újólag olyan jó fogást csinálhat valamelyikük, mint előző amerikai utján Salt Lake Cityben, ahol tízmillió dollár értékű ékszerét tüntették el szállodai lak­osztályából. Tiz hónap a szerencsés veiéi társ el­pusztításéért. Dsjröl jelentik: Halálosvégü fél ékenységi dráma epilógusa játszódott le a napokban a zalaui törvényszék előtt. A dráma főhőse Lupu Vasile Baner-köz- ségi fiatal legény, az áldozata Bordon Ne- citu ugyancsak o lavaló jómódú gazdád- kodó. Az eset pedig a következő: Lupu és Bordon egy leányba voltak szerelme­sek, akit mindketten meg is kértek. A lány a módosabb Bordont választotta, ami annyira elkeserítette Lupu Vasilet, hogy véres bosszút esküdött vetélytársa ellen. Mult év husvét másodnapján a Baner-i fiatalság nagy mulatságot rendezett a falu korcsmájában, amin a két vetélytárs is megjelent. Lupu Vasile valamivel éjfél után eltávozott a korcsmából és nagyobb kő­rakás mögött lesbe állva várta meg ve- télvtársát, akit rövid szóváltás után hatal­mas kődarabbal úgy fejbe vágott, hogy a szerencsétlen ember koponyaalapi törést szenvedett és két nap múlva a kórházban meghalt. Vasile Luput a zalaui törvényszék, az enyhítő körülmények figyelembe véte­lével csupán 10 hónapi elzárásra Ítélte, IIZAKNA sós­FÜRDŐBEN1 Bármikor indulhat, csak indulás előtt 10 nappai kötelező a pausál- kúrát meg­rendelni, h< gy meg­felelő szoba foglalva lágyén. - Megrende­léskor a pausálkura dijának fele előleg il fizetendő, a másik fele a pausál utal­ványok átvételekor Jelentkezéses, felvilágosítások is az összes pausálkurák prospektusai az Ellenzék Utazási Osztályánál Cluj, Piaţa Unirii 9. szám. Telefon 109. Május és szeptem­berben : Kéí-ágyas szoba, két személy­nek napi 210'— lei személyenldűt. Egyágyas szoba, szeméiyenkint napi 230 lei. — Junius hónapban : 2 ágyas s óba napi 240 Isi személvenk nt. 1 ájyas szoba nap. 260 lei szeméiyenkint. — Julius es augusztus hónapokban: 2 ágyas szoba napi 25 i • s '-60 lei szeméiyenkint. 1 ágyas szoba nap: 285 és 300 lei szeméiyenki t. — Ha egy szem y egyedül óhajt elfoglalni egy kétágyas szobát, úgy na-i 100 leit elő és utószezonban és napi 120 leit fő­szezonban (junius, julius, augusztus) fizet rá. Fenti pausál árakban következők foglaltatnak benní : Lakás a Ftlrdőigazgatóság Nagyszál'ó- jában, melyet egy zárt fo;yosó köt össze a Ca­sino étteremmel. Naoi háromszori kitűnő ét - e- zes a Cas no étteremben. — Mindenna ra szóló hideg, szabad, vagy meleg kádfürdő, vagy viz- kura. — Kiszolgá'ás, kurtaxa, zened] és adók. Gyermekeknek (12 éves korig) és gouvernan- toknak a napi panzió (lakás nélkül) 65"— lei. Gyerme ek, gonvernantnak pó!ágy napi 50 le. Ellenzék-Európa olcsó nyaralási akciója Az erő és meggyőződés harca következik—Mihalache szerint Martini visszahívják pórija vezérlő-bizottságába BUCUREŞTI. (A/ Ellenzék tudósítójától.' A Urusov-i népgyülésen határozott közele­dés \oll tapasztalható Maniit és Mihalache között, aminek következményei nem fognak elmaradni. A /orile azt a hirt közli, hogy Maliiul visszahívjak a neinzeti-pnraszlpárt központi végrehajtó bizottságába, melyei akkor hagyott volt el. midőn a párt nem akarta elfogadni útbaigazítását. Mimin visz- szutérésével, a lap szerint, Mihalache elnök­ségét akarják megerősíteni és igy óhajtják megcáfolni azokat a híreket, melyek szernt Mihalache és a Maniu körül csoportosult erdélyiek között ma is ellentétek volnának. A lap úgy tudja, hogy Maniu nagyon meg van elégedve a Brasov-i nyilatkozatokkal s azt tervezi, hogy minden eshetőségre felké­szülve összefog az alkotmányvédö fronttal. Politikai körökben élénken tárgyalják Bra- tianu Györgynek azt a kijelentését, mely szerint „jobb későn, mint soha“ s szívesen veszi, ha a nemzeti-paraszlpúrttal összefog­nak. Az Epoca szernt az sincsen kizárva, hogy az alkotmányvédő front még jobban kibővül és Gr. Eilipescu is belép ebbe a konzervatív párttal. BRASOV. (Az. Ellenzék távirata.) Maniu tegnap este felkereste Popoviciu-t Brasov- han. A két erdélyi politikus másfél órán ál beszélgetett egymással a szőnyegen lévő kér­désekről. BUCUREŞTI. (Az. Ellenzék távirata.) Mi­halache Campulung-ban (Muscel) nyilatko­zatot adott a sajtónak, melyben a követke­zőket mondta: Brasov-ból jövök, ahol részi­vel lem a nagy népgyiilésen. A tömegek fel­világosításáért harcolunk s az igazi falu- demokráciáért. A becsületért és egyenlőség­ért, mely mindent legyőz. A régi állam for­mája összeomlik. Valami uj következik most. Az erő és meggyőződés harca. A kor­mánnyal való küzdelem nem nehéz, mert haldoklik. r v ‘.'d ' .y * “ A liberális pártnak hiányzik a tekintélye s egyik tisztviselőjének szava tehetetlenségét legjobban bizonyítja. Az ország és a nép bennünket hiv s mi kijelentjük: A kispár- tok, a numerus-valahicus és Cuza el kell, hogy tünjenk. Meg kell valóstisuk célkitű­zéseinket, mert az egész ország bizik pár­tunkban. CAPITOL MOZGÓ Szenzációs vigjátékpremier! la éjszaka várlak! Rendezte: Carl Beese. — Főszerepekben: Jenny Jugo és Paul Hörbiger Műsor előtt : FOX VILÁGH1RADÓ. — Nyári helyár, minden jegy 20 lej. nr rnvirini ■! iiiimh 1 hm Már németül prédikálnak egyik érmelléki róm. kát. templomban CÁRÉI. (Az Ellenzék tudósítójától.) Pet- resti Salaj-megyei község a sváboknak a régi Magyarországba való telepítése előtt 1711-ben, szinmagyar református község volt. A ma már nagy kiterjedésű község főterén még ma is megvan az egykori kis falu református imaháza, amely hosszú év­tizedek óta be van zárva és csak egy-két évvel ezelőtt tartottak benne egy alkalom­mal istentiszteletet. A ref. imaház mellett épült fel a róm. kát. templom, amelyben elejétől fogva magyar szóval dicsérték az Istent, minthogy' a gróf Károlyiak által odatelepitett svábok, akik a templomot építették, a magyar környe­zetben teljesen magyarokká váltak. Az uj impériumváltozás óta azonban a Carei-vidéki róm. kát. hitközségekben is megváltozott a helyzet. Amire addig soha se gondolt senki, legkevésbé pedig maga az elmagyarosodott svábság, nagyarányú pro­paganda indult meg a Carei-vidéki róm. kát. falvak visszasvábositására. E propagandának semmi se áll az útjába s igy az napról- napra nagyobb tért hódit. Különösen ma­gyar részről nem történt semmi a propa­ganda ellensúlyozására. Ennek a nemtörődömségnek az eredménye most, hogy az egyházmegye sváb eredetű püspöke, dr. Fiedler István, a Carei-i Gau- Aml nehány Petresti-i hívének kérelmére rendeletet adott ki Zádor József Petresti-i róm. kát. plébánosnak, hogy ezentúl kéthe­tenként német nyelvű prédikációt tartson a templomban. Az első ilyen prédikáció vasárnap délelőtt volt. A magyar érzelmű hivek nagyrésze, akik tudtak a német prédikációra vonatkozó rendeletről, el se ment a templomba, akik pedig előzőleg nem tudtak róla, a német pré­dikáció első szavainak elhangzása után, ki- * vonultak a templomból. Franciaország az olaszok malié áll (Első oldali cikkünk folytatása.) A párisi sajtó helyesli Laval beszédét és többé-kevésbé burkoltan támadja az angol politikát. A külügyminisztériumhoz közelál­ló Temps csak tompított hangnemben fejezi ki Londonnal való elégületlenségél, a nacio­nalista Echo de Paris azonban már éles sza­vakkal kritizálja az angol külpolitikát. A fél- hivatalos Petit Párisién hangoztatja, hogy a londoni megegyezés lényegileg egyelőre nem sokat változtat a tengeri erők arányában, a szabadabb szájú buievard-sajtó azonban már méltó választ kivan a francia kormánytól a londoni lépésre és ezt a választ Olaszország afrikai politikájának erélyes támogatásában látja. A Paris Soir tiltakozik az ellen, hogy Franciaország az abessziniai kérdésben to­vábbra is az angol érdekek uszályhordozója legyen. Az Intransigeant annak szükségét han­goztatja, hogy Edennel értessék meg, hogy Abesszínia kérdésében minden fáradozása hiábavaló, mert Franciaország ebben a kérdésben is az olaszok mellé áll. A fasiszta politikának — irja a lap — legalább nincsenek homályos pontjai és nem kelt fegyvertársaiban meglepetéseket. De et­től eltekintve is Abessziniának, ahol javában virul a rabszolgakereskedelem, szüksége van egy civilizáló európai hatalom közbelépésére és az országban való tevékenységére. A lapok jelentése szerint Laval tegnap hosszabb megbeszélést folytatott Potemkin párisi orosz nagykövettel. Laval ismertette j Potemkinnel az angol—német megegyezés ügyében elfoglalt francia álláspontot, ezután megbeszélték Litvinov orosz külügyi népbiz­tosnak julius végére tervezett párisi látoga­tását. Potemkin az eszmecseréről részletesen tájékoztatta kormányát. London magatartása határozott LONDON. (Az Ellenzék távirata.) A Reu­ter távirati iroda értesülése szerint az angol kormány a francia—énemet megegyezéssel kezdeményezett politikáját tovább akarja ki­építeni és ezért a francia kormánypoz meg­hívást intézett, hogy tengerészeti «zakértőit küldje ki egy előzetes francia—angol hadi­tengerészeti eszmecsere lefolytatására, me­lyet különösen szükségesnek lát a közeledő nemzetközi általános tengeri értekezlet mi­att. Irányadó helyen Reuter-jelentés szerint úgy tudják, hogy a francia—ang«rt tárgyalá­sok után, Anglia hasonló tárgyalásokra fogja meghívni Olaszország és Oroszorság kormá- I nyait is. I Az angol sajtó továbbra is hangoztatja, hogy a némi I angol mcgi-gyi /é*. í gy,általán m in ji'h nl iltén'fit sem a sirenai politikától M in n fi'hruái 3 iki londoni im-gi gyi /é . po liliké jótól. Ellenkezőleg ennek a politikánál következetes továbbépítését jelenti. Az angol lapok szerint Eden e/t igyekezni is log meg értetni Párissal. A lapok mindnyájan hangoz tátják, hogy Anglia a megegyezéssel ' • (.(a ... .1 ,. v_'i i , .y . tk • • » • / »,✓ V I /. . - . . ,.T f . v » r V. - ­I 9 3 5 tu ni u a 21. A német küldöttség vezetője, Ribbentrop báró állítólag közölte Londonban a német kormány azt az ajánlatát is, hogy az osztrák, kérdést Ausztriának népszövetségi védelem alá vallj helyezésével oldják, meg. Angol la pok szerint ezt az indítványt olasz részről élesen visszautasítják és nem tartják egyelőre elfogadhatónak Londonban sem. Ugyancsak Ribbentrop ajánlatai között szerepelt volna a légügyi egyezmény újabb fölajánlása is An­gliának. Ezt a kérdést azonban az angol kor­mány szélesebb keretek között akarja meg­oldani. US Kormán ivâlsâg fenigegef Jugoszláviában BELGRAD. (Az Ellenzék távirata.) A jugoszláv fővárosban tegnap újra kor­mányválság hírei terjedtek el. A híreket fenntartással kell fogadni, politikai körök szerint azonban nem tekinthetők föltét­lenül alaptalanoknak. E hírek szerint a kormány vezetését Sztojadinovics pénz­ügyminiszter venné át Jefticstől, aki to­vábbra is megtartaná a külügyi tárcát. Sztojadinovics uj kormányába állítólag be tudná vonni a Korosec dr. által veze­tett szlovéneket és Szpáho boszniai mo­hamedán pártját is. A kormányváltozás­nak az volna a főoka, hogy Pavel régen* herceg a politikai ellentétek lehető elsi­mítását kívánja, a Jeftics-kormány pedig a választások folyamán olyan élesen szembekerült az ellenzéki pártokkal, hogy ezeknek a pártoknak a részvételét a parlamenti tanácskozásokban nem tud­ja biztosítani. Más hirek viszont a kor­mánypolitikának éppen ellenkező irányú megváltozásáról akarnak tudni. Az ellen­zékkel szembeni éles kormánypárti tá­madásokból arra következtetnek, hogy vezető körökben lemondtak az ellenzék megbékítésének szándékáról és Jeftics miniszterelnök most már a legerélyesebb eszközöket fogja fölhasználni az ellen­zékkel szemben. ÖZV. SCHWARTZ ADOLFNÉ84 éves ko­rában jobboldali agyszélhüdés következtében tegnap este elhunyt. Temetése ma, csütör­tökön d. u. 3 órakor lesz a Chevra Kadisa Sír. Londrei 9. alatti halotiasházáböi. Az elhunytban dr. Fekete mérnök édesanyját gyászolja. Hclálc: an összeégeti egy 83 éves öreg asszony. Carei-i tudósítónk jelenti: A várossal szomszédos Capleni községben, ahol gróf Károlyinak családi sírboltja van, megrendítő szerencsétlenség történt. Virág Ilona 83 éves egyedülálló asszony hétfőn délelőtt a lakásán levő tűzhelyen, hogy megfőzze ebédjét, nagycsomó szalmával gyújtott alá. A szalma lángjától a gugoló asszony vékony fejkendője meggyűlt, majd később a ruhája is. Kétségbeesett jajkiál­tásait a szomszédok csak későn hallották meg s amire sediségére rohantak, a sze­rencsétlen öregasszony arca és melle ösz- szeégett. Az asszonyt nyomban szekérre helyezték és beszállították a Carei-i kór­házba, ahol pár perccel a beszállítása után borzalmas kínok között kiszenvedett. HALÁLOZÁS. Carei-i tudósítónk jelenti: Miile János főgimnáziumi tanár, aki a Ca­rei-i rcm. kát. főgimnázium megszűnésével állását vesztette, junius 19-én Oradean, a hova egy héttel ezelőtt gyógykezelése vé­gett szállították, meghalt. Milie János, aki tanár korában la szerkesztő is volt, leg­utóbb a Carei-i állami adóhivatalban ki­sebb rangú tisztviselő volt. Temetése Ora­dean pénteken délután lesz. Magyarországon Rákóczi kéípen- gösöhsS brcsáíanak ki, Budapestről jelentik: Fabinyi Tihamér pénzügyminisz­ter tegnap töt vényjavaslatot ter jeszíelt a Ház elé, mely szerint II. Rákóczi Ferenc halálának 200-ik évfordulója alkalmából Magyaroiszág ezüst kétpengős érmeket fog kibocsátani. Összesen 100.000 darab ilyen kétpengős érmet fognak verni. ESTE EGY GRAIN de VALS Meghajt lefogyaszt Felelős szerkesztő: SZÉNTLMBEI JENŐ. — Kiadótulajdonos: ELLENZÉK BT. — Az Ellenzék „Concordia“ műintézeténefe körforgó nyomása, cenzurat.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom