Ellenzék, 1935. június (56. évfolyam, 124-146. szám)

1935-06-22 / 140. szám

!• T ( TAXA POŞTALĂ PLĂTITĂ IN NUMERAR No. X41,163/1929­ţ/P ÁRA 3 Szerkesztőség, kiadóhivatal, nyomda: Cluj. Str. L G. Duca No. 8. F;ókkiadóhivatal és k ö n y v 0 s z t á 1 y : Piaţa Unirii 9. szám. — Telcfonszám: 109. — Levélcím: Cluj, postaíiók 80. MAGYAR POLITIKAI ALAPÍTOTTA: BARTHA NAPILAP MIKLÓS Előfizetési árak: havonta 70, negyedévre 2 to, félévre 4.20, évent: 840 lej. — Magyarországra: negyedévre 10, félévre 20, évente 43 pengő. A többi külföldi államokba csak a portókülönbözettsl több. LVí. ÉVFOLYAM, 14 0. SZÁM. SZOMBAT 1 9 35 JUNIUS 2 2. ■■mi ihm in IMII BfflKiMaa KaSBBBSEHWMZBBXSBK&ESaBÍM Eden Parisban tárgyal a német—angel tengerészeti egyezményről —— I I« i—M W——----­A beli népszövetségi miniszter Parisból Rómába utazik. — Hideg párisi fogadtatás. — Az sióba a szárazföldi fegyverkezés korlátozását is Baldwin :„Az angol—némei egyezmény pontsa szélesebb körű egyezményneka# A kfiiKcreshcdelmf mérleg adatait most vezeti a kormány a nyilvános­ság elé. A kép meglepően szép és jó. Hiszen ezért sietnek a kiállításával. Különösen a múlt esztendővel való összehasonlításban jól hat a csöndéletkép csoportosítása és színe­zése. Tavaly az első öt hónap mérlege 27 millió lejes hiánnyal zárult, ezzel szemben az idén a január—-május külkereskedelmi mérlege 1,226 milliós fölösleggel kérkedik. Mégis nyakig ülünk a kereskedelmi válság­ban, különösen fogyasztási részében. Ennek oka, hogy a fölösleg a pénzügyi műtétek és gyógyítások folytán nem alakul át kellő mértékben tényleges jópénzzé és terméke­nyítő cserélési eszközzé s igy a külföldi tőke és kamatszolgálat mezején súlyos ráfizetés­sel bajtnoíódunk; aztán meg a belföldi ke­reskedelem és a behozatal szintén a külön­böző műtétek és gyógyszerek alkalmazásával pokoli drágaságot kénytelen a nyakunkba zúdítani. így a gyönyörű kép a külkeres­kedelmi mérlegről valóban hasonlít í csönd­élethez, amelyen pompás enni és innivaló­kat varázsol a művész az éhségtől kopogó szemű néző elé, aki nem lakhatik igy jól. De érdemes ezt a szép festményt mejvizsgálni. A múltban belföldi piacunk külföldre irá­nyuló célja: nagy jelentőségű gabona, pet­róleum, fa, állatkivitelünk lezüllóben volt. Az esztendők első öt hónapjában a kivitel 1932-ben 6,313 millió lej, 1933-ban 5,612 millió, 1934-ben 5,203 millió v'olt Ezidén megindult az emelkedés: május végéig 5,286 millió lej volt a kiszállítás értéke. Május hava egyedül 1 milliárd 412 és félmillió lej értékű kivitelt eredményezett a mű t év 1 milliárd 271/« millió lejével szemben. Ez már csak azért is pompás, mert a mult esztendei gabonatermés nem volt különös és a szigor­ral fenyegető Anglia szintén segített mérle­günk sorsán. A feléje irányuló petróleum eladása meglepően emelkedett. A gazdag an­gol petróleumpiac a mult év ötödik hónap­jában vásárolt petróleum értéket 660 millió 790 ezer lejről ezidén 667 millió 305 ezer lejre növelte, viszont általában kevesebbet szállított hozzánk, mint eddig. Amig a mult év májusában 197 millió 195 e?er lej értékű árut szállított Romániába, szemben a feléje irányított kivitelünk 76 millió 315 ezer lejes értékével, szóval a mérlegünket jelen­tékeny hiánnyal terhelve, addig ezidén a megváltozott helyzetben Anglia májusi be­szállítása hozzánk 89 millió 34 ezer lej volt, mig a román kivitel Angliába 145 millió 514 ezer lejre szállott, igy ebben a viszonylatban a kereskedelmi mérleg több mint 56 millió hasznot szerzett. Hasonló fordulatról, illetve további javu­lásról értesít a kormány az osztrák, az olasz és svájci viszonylatban is. Az Ausztriával való kereskedelem tavaly májusi mérlege több mint 5 millió hiányt, ezidén már több mint 37 millió fölösleget, az olasz viszony­latban a tavalyi 12 milliós fölösleggel szem­ben az idén már 237 milliós fölösleget, svájci viszonylatban a tavalyi 23 milliós hiánnyal szemben ezidén közel 14 milliós fölösleget eredményezett. Nem nagyszerű önmagában véve? Es még szépíti a helyzetet, hogy bár kereskedelmi politikánk eddig is nagy erő­feszítéssel a behozatal csökkentésére pályá­zott, csak ennek az évnek a májusában si­került a behozatalt leszorítani; igy az első öt hónap behozatala: 4 milliárd 59 millió a mult esztendőhöz viszonyítva 1 milliárd 127 millió értékű csökkenéssel járt. E példák beszédesen bizonyítják, hogy lehetne segí­teni a bajokon — minden bajon — és ilyen mérleg birtokában már kötelesség is volna segíteni minden gazdasági bajon. A becsüle­tes lehetőségeink szerfölött nagyok* Az angol—német flotta-megegyezés to­vábbra is élénk izgalomban tartja a világot. Eden tárcanélküli miniszter, az angol kor­mány tárgyaló minisztere, tegnap megérke­zett Párisba, hogy az ott támadt kedvezőt­len hangulatot leszerelje és előkészítse az angol—francia, másrészt a francia—német flotta-tárgyalásokat. Sőt, hir szerint meg­bízatása van, hogy Ribbentropot, akit teg­nap Baldwin egy órás kihallgatáson foga­dott, szintén a francia kormány előzetes jó­indulatába helyezze. Eden a párisi tárgya­lások befejeztével Rómába utazik, hogy a flotta-kérdés és a nyugati légi egyezmény ügyében tárgyaljon s az angol lapok szerint ennek a tárgyalásnak is rendkívüli jelentő­sége és haszna lehet úgy Olaszországra, mint Angliára. Az angol—német tengerészeti egyezmény célja LONDON. (Az Ellenzék távirata.) Az alsó­ház éjszakai ülésén William konzervatív kérdést intézett Baldwin miniszterelnökhöz; mi az angol—német flottaegyezmény tartal­ma és jelentősége? Baldwin rövid beszédben válaszolt. Az egyezmény célja a tengeri fegy­verkezés korlátozása és kiindulópontja más hatalmakkal való hasonló tárgyalásoknak. Végső célja pedig, hogy általános tengeri egyezményt létrehozzon. Egy szocialista kép­viselő közbevetőleg megkérdezte, hogy nem áll-e ez az egyezmény ellentétben a versail- lesi békeszerződéssel. Baldwin nem válaszolt a kérdésre, csak a kérdezőt utasította arra, hogy ha kiváncsi, vegye igénybe a rendes interpelláció útját. Az alsóház ülése előtt minisztertanács volt, amelyen Edent ellátták utasításokkal, aki aztán rögtön a pályaud­varra hajtatott. Az angol közvélemény kü­lönben élénken foglalkozik azzal, hogy a német frontharcosok megérkeztek Dowerbe, ahol az angol frontharcos szervezet vezetői ünnepélyes fogadtatást rendeztek. A News Chronicle azt az értesülést sze­rezte, hogy Edennek Parisban föl kell vetni a francia—német szárazföldi fegyverkezés korlátozását célzó megegyezés előmunkála­tait. A kezdeményezésnek francia oldalról kellene történni. Lapjelentések szerint a francia kormány még nem kapta meg Ang­lia meghívását a tengerészeti szakértők Lon­donba küldése tárgyában. Francia részről még koraiaknak tartják a szakértői tárgya­lásokat. A franciák ezeket halasztani óhajt­ják, amig az angol—német megegyezés kö­vetkezményei tisztán feltárulnak. A Daily Telegraph információi szerint Edennek az a feladata, hogy az egységfront jövőbeli fenn­állását is megerősítse. Francia elégületlenség PÁRIS. (Az Ellenzék távirata.) Francia- országban még most sem változott meg a hangulat. A helyzet jelentőségét nemcsak Laval beszéde, amely óvatossága ellenére is bizonyos rezignációt árul el, hanem az is mutatja, hogy Francois-Poncet berlini francia nagykövet a francia fővárosba érke­zett, Laval rögtön fogadta. A lapok barát- , ságtalan hangulattal fogadták Eden látoga- ! tását. Kételkednek abban, hogy sikerülni fog j I neki a francia fölháborodást lecsillapítani. I A Petit Párisién szerint hosszabb idő kell, amig az egyezmény létrejöttének körülmé- j nyeit elfelejtik. A Journal szerint Angliá- I nak most egész sor bizonyítékot kell szolgál- ■ tatni, hogy nem vezeti politikájában francia- ellenesség. Az Écho de Paris egyenesen kö­veteli, hogy a jövendőbeli elhatározásoknál ne törődjenek Angliával. Ne küldjenek fran­cia szakértő bizottságot Londonba tárgyalni, ragaszkodjanak ahhoz, hogy a szárazföldi, tengeri és légi haderő korlátozására hivatott tárgyalások csak szoros egységben történ­hetnek. Az Oeuvre szerint helyes volna, ha Franciaország nyíltan támogatná Olaszorszá­got az abesszin-kérdésben és visszavonulna a memeli ügyben, A lapok különben élesen cáfolják Baldwinnak az alsóházban egy in­terpellációra adott válaszában tett ama ki­jelentését, hogy a Németországgal kötött tengeri egyezmény nem változtat a folya­matban lévő nemzetközi tárgyalások végle­ges eredményén. Anglia tovább is vállalja síresai kötelezettségeit LONDON. (Az Ellenzék távirata.) Az egész sajtó dicsőíti a kormányt az angol—német egyezményért, amelytől hasznos gyakorlati eredményeket várnak. A Times szerint a helvzet sokkal kedvezőbb, mint 1914-ben volt. Ismeretes, hogy Németország akkori felszerelése a tengeren korlátozás nélkül tör­BELGRÁD. (Az Ellenzék tudósítójától.) A Jeftics-kormány tegnap este lemondott. Hi­vatalos közlemény szerint a lemondást a teg­nap délutáni , minisztertanácson határozták el. A Jeftics-kormány lemondását a régens- tanács tudomására hozta, amely a lemon­dást elfogadta és az uj kormány megalakí­tásával S2tojadinovícs pénzügyminisztert bíz­ta meg. .4 nagy meglepetést keltő lemondás oka az, hogy Jeftics és négy minisztertársa között véleménykülönbség merült fel a ka­binet átszervezése tekintetében, melyet a mi­niszterelnök kezdeményezett. A négy minisz­ter állítólag előre tudta, hogy a kormány le­mondását a régenstanács elfogadja. Belgrádban a kormányválsággal kapcsolat­ban az a hir kering, hogy a válság közvetlen oka az ellenzéknek az az elhatározása volt, mely szerint nem vesz részt a parlament munkálataiban. Lehet, sőt bizonyos, hogy a kormányválság a jugoszláv belpolitikában is változást fog előidézni. Az uj kormány megalakításával Sztojadi­tént és ez egyik oka volt a háborúnak. Ma, amikor Németország, úgy látszik, hasonló útra indult, íNagybritannia arra kényszeri- tette, hogy megelégedjék a brit tengeri erő 35 százalékával. így a német birodalom sze­rény tengeri erő fölött rendelkezik a ten­geralattjárók kivételével. Az egyezmény nem akarja a francia és ölai,z kapcsolatokat gyöngíteni s nem mond le a kötelezettségekről, amelyekkel Anglia e két állammal szemben tartozik. Anglia úgy tekinti az egyezményt, mint a Franciaországgal és Olaszországgal elő­zőleg kötött megállapodások folytatását és felhívja a két országot, valamint Oroszor­szágot Is, hogy vegyenek részt egy tenge­részeti konferencián, amelyen az angol— német egyezményt besorozzák egy általá­nos tengerészeti egyezmény keretébe. A Daily Mail Írja, hogy ha a többi ten­geri hatalmak is hasonló magatartási tanúsíta­nak Angliával, meg lehet állítani a tengeri fegyverkezéseket. A Morning Post szerint Németországot az hajtotta az egyezmény megkötésére, hogy Anglia és Franciaország között szétválást idézzen elő. A lapok tár­gyalják az admiralitás első lordjának beszé­dét, amely szerint az egyezmény a német flottaépités korlátozása, Németországnak ez a lépése nagyban előmozdítja a világbéke va­lószínűségét. Azután aggodalommal állapít­ják meg, hogy Fabry francia hadügyminisz­ter még hat hónapig visszatartja az 1935-ös állományt, amely áprilisban vonult be egy évre. ] novics pénzügyminisztert bizta meg Pavel régensherceg. Szojadinovics hir szerint be fogja vonni a kormányzó többségbe a S2I0 vén néppártot és a boszniai mohamedáno­kat is. Jeftics, mint külügyminiszter tovább ra is tagja marad a kormánynak. BUCUREŞTI. (Az Ellenzék távirata. A ju­goszláv kormány lemondásáról Romániában elsőnek Titulescu külügyminiszter értesült. Titulescu Belgrádba készült és éppen a pá­lyaudvaron tartózkodott, amikor Jeftics mi­niszterelnök telefonhoz hívta és közölte vele a lemondást. Kérte Titulescut, hogy mint a kisantant elnöke, a junius 29-re kitűzött bel­grádi megbeszélést halassza későbbi időpont­ra és erről értesítse Bcnes csehszlovák kül­ügyminisztert is. Titulescu nyomban érint­kezésbe lépett Benessel, akivel közölte az eseményeket. Titulescu programját természe­tesen a váratlanul érkezett hir megváltoz­tatta és ezért belgrádi útja elmaradt. ...... — '«maw r *«...■■—— Lemondott a iugaszlév kormány 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom