Ellenzék, 1935. május (56. évfolyam, 99-123. szám)
1935-05-26 / 119. szám
8 t939 rai/nm 2 ft. gELYECCYiiJTEs • iLi ■B^aLivjgra iMsonr Bélyegttjdonsátfok AUSZTRIA, Ausztriában április 15-én tartottak. meg a nuntim évben rendszeresen megrendezett Anyák napját. A/ e/ évi „Anyák napját“ az a. űréikor számára is megörökítették, az. ez al- kalommal kiadott emlékbélyeggel. A '4 grosch- nes kék szinü bélyeg öleben gyermeket tartó anyai ábrázol. A bélyeg augusztus 31-ifi használ, ható bérmentesítésekre. CSEHSZLOVÁKIA. Az Arius-i csata 20-ik évfordulója alkalmából a értékes bélyegsoroaatot bocsátottak ki. A bélyegkép az Arrasi emlékmű' vet ábrázolja. A két érték a következő: 1 korona páros, 2 korona kék. OROSZORSZÁG. Az újabb bélyegkibocsátások száma tekintetében egy- pár év óta OLazor- szág és Oroszország versengenek egymással. Ez évben Oroszországban oly nagy számmal jelentek meg folytatólagosan a jubileumi és emlékbé- 1 yegsorozatok, hogy arra a bélyegkiboo'ások történetében még nem volt példa. A legutóbbi 9 hónap alatt 9 uj alkalmi sorozat került iorgalom- ba. A legutóbbi hónapban ismét 2 uj sorozattal akartak öröfnet szerezni a gyűjtőknek. Az első sorozatot a Moszkvában megtartott ..Spartakiada“ nemzeti sport-ünnepségek emlékére adták ki. A sorozat 10 értékből áll és a bélyegképek művészi, kivitelben az egyes sportágakat mutatják be. Az egyes értékek a követke. zők: I kopek piros-kék síkfutás, 2 fekete-kék úszás. 3 zöl-barna evezés, 4 piros-kék futball, S violet-sepia ski, 10 s> piros-barna kerékpár. IS fekete-barna tennisz. 20 ># sepia-kék korcsolya, kék-sepia gátfutás, 3S 40 sepia-piros atléták felvonulása. A sorozatból összesen 50.000 sorozat jelent meg. A második bélyegsorc Engels Frigyes halálának 40 éves jubileumára készítették. A 4 értékből álló sorozat Engels arcképét ábrázolja. 5 kopek piros, 10 „ zöld, i j „ kék, 20 „ barna. 60.000 sorozat kerüli kibocsátásra. Bélyegrovat üzenetei. K. L. Oradea: A Pázmány-emlékbélyegek szeptember közepén fognak megjelenni és 6 értékből fog a sorozat állani, melynek a névértéke 1.6S pengő lesz. A Rákóczi-sorozatból 140.000 teljes sort és azonkívül a 10 és 20 filléres érté. kekbő] még külön 330—830.000 darabot bocsátottak ki. A Rákóczi-sorozat mai ára 70 lej. Br. B. D. Timisoara. Az uj tömegbélyeg átvételi jegyzékünkben az árakat 20—100%-al emeltük. Ezen árak junius hó végéig maradnak érvényben. Nyári divat-kostoló Párisban Bemutató Worthnál Paris. (Május hó.) A szokatlanul hűvös, esős tuvHsz után végre közeledik a nyár. A divat rabjai mór alig bírják el kél-három ezüstrókájukat és kifulladva rohannak a különböző divatszalonokba, hogy a meleg napokra szánt toalettekül kiválasszák. Worth is megtartotta első nyári bemutatóját. Amint beléptek a Hue de la Paix-ben levő kis, elegáns üzlethelyiségbe, (meghívómat kezemben szorongatva) széditően erős parfümillat csap meg. A hölgyek különböző parfümjeinek „cocktail“-je. Pontban öt órakor a közönség az emeleti helyiségekbe megy és megkezdődik a „defilé.“ Délelőtt kis kosztümöket mutatnak a manniquinek. A szoknya újra feléled, de nem tavalyi formájában. Az anyagkészitők örömére újra a rakott szoknvát viselik, de a raiíás nem felülről kezdődik, hanem csak térdtől. Ezekhez a szoknyákhoz többnyire, kis rövid kosztüm-kabát illik, esetleg hátul bőven hagyva, elöl övvel, vagy bolcroszcrüen szabva. De még gyakrabban látjuk a képpet, mindenféle hosszúságban. Nagy általánosságban véve az idén a divat feltűnően a magas hölgyeknek kedvez. Már külötnböző ielszók voltak forgalomban a divat követői között: az eddigi „hízzunk !“, „fogyjunk!“, helyett: „nőjjünk meg hölgyeim !“. A kosztümök anyaga többnyire lenvászon és egy uj anyag, kemény és elég átlátszó, a „Toussor“ névnek örvendő lép előtérbe. Egyik kosztüm arannyal átszőtt barna vászontól készül. Ehhez a kosztümhöz viráglevelekből összeállitott lyukacsos organdi blúz tartozott. A többi kosztümöket viszont különböző szinü vászon blou- zok élénkítették. A délutáni divat igen változatos ezen a nyáron. Itt már gyakran látunk selymet, de a vászon és az organdi erősen tariják Román tö me gbély egeket bármily nagy mennyiségben a legmagasabb árak melleit átveszünk. Kérje azonnal a legujat b bélyeg- áívételi jegyzékünket, mely már az uj felemelt árainkat tartalmazza!! ELLENZÉK bélyegosztálya. Cluj, Piaţa Unirii. magukat a nap második szakában is. Sok az emprimé ruha, de többnyire egy színnel kombinálva. Egyik ruhának a szoknyájában volt egy egyszínű húzott rész beadva. Tiz év előtti divatra emlékeztetett ez a ruha ; nem aratott nagy tetszést. A szoknya délutánra is nagy divat, de a rakás helyett huzva van, vagy gyengéden gloknis és a schlussban fel van magasítva. Ez eleg kényelmes viselet, mert csak nugyon vékony derekú nőknek áll jól. Hubákban gyakran látni öv lelett más szinü anyagból beadott bluzL Ezekhez a ruhákhoz és szoknyákhoz majdnem kizárólag a kepp, vagy a pelerin illik. Nagyon szép volt egy délutáni blúz, amely ciré csipkéből készült. igen érdekes, tipikus párisi toálett volt a következe lóversenyre, vagy cocktail partiéra illó öltözet: fekete organdi-bár- sony (ez uj anyag, Worth találmánya) hosszú szoknya, hozzá élénk virágokkal imprimé-orga,>di blouse, térdig érő bársony kepp, a blouse anyagával bélelve. Feltűnt, hogy majdnein minden ruhán igen elütő ővele vannak, bőrből, ciréből selyemből. Sok ruha volt zsinórbehuzással díszítve. A darázshuzás gyakran ad szép esést a lezser impriroéknek, habár a crepe-dcchine mind jobban é8 jobban eltűnik a délutáni divatból, helyét az imprimé-vésszon és az imprimé-maroqu.2 veszik át. Estéro szintén főleg imprimét mutatnak, de a minták sokkal nagyobbak, élénkeb- bek. Igen szép volt egy fehér itnprimé- maroquin ruha, hozzá fehér tollkep, amely ugyanazokkal a virágokkal van festve. Nagyon érdekes volt egy piros bőrrel szegélyezett ruha, hozzá ugyanolyan széles bőröv. Sok az organdi iuha, de többnyire igen apró mintával, volt közöttük olyan is, amely lyukacsosra volt hímezve. A selyem- mousseline átvette a tüli helyét, de az u. n. dervis tüli, amelyet már tavasszal is láttunk, most is tartja magát. Estélyi belépőnek hosszú keppet hordanak a ruha anyagából; egyetlen *egy földig érő, fekete antilop övvel lefogott hermelin kabátot mutaltak. A strand-divat teljesen a shortok fe é orientálódik, de már nem látni külömböző szinü blouse-t és nadrágot, az egész short egybe van szabva, hátul erősen dekoltálva és rajta kis elütő szinü „capotte“, amely a nap elen fejre tehető. Érdekes apróság egy fül-klipsz, amely három művirágot tart. A kalapok a cloche külömböző változatait veszik fel, látni olyat is, amely csak karimából áll, mint egy napellenző. A cipők egész ké3Ő délutánig majdnem sarok nélküliek és oldalt egész egyenes vonalba vannak vágva. Tehát hölgyeim ! csak nyugodtan állítsuk össze a íegkülömbözőbb színeket: lila pirossal, zöld sárgával, kék terakottával, minden divat, ami kellemes a szemnek. Blum Anikó garantált modern kivitelűt készít GBÜHÜP.LD mm fémipari üzeme, Cluj, C. Decebal 23. Telefon 7—41 HAR0HH0DAN Az Ellenzék E számára irta 1 I MIMEN CüQflDIS Sz. K. 1 eg ionista 1 j LEVÉL AZ IDEGEN LÉGIÓBÓL 1-SÖ KÖZLEMÉNY Úgy, ez év husvétja körül, hazai levélből olvastam, — röpítette világgá a rádió — hogy Marokkó lázadó törzsei ellenállás nélkül behódoltak az elő- nyomuló francia csapatok előtt s igy véget ért volna a tartomány pacifikálása, amely 27 éven át olyan sok pénz és véráldozatot követelt. Az étherhullámok szétvitték a hirt sok más közleménnyel együtt, azonban meg vagyok győződve, még a leg jelentéktelenebb is azok közül mélyebb érdeklődést keltett a nagyközönségben, mint a Marokkóról hallottak. Pedig ez a fél-mese, íél-pokolország Európa közvetlen szomszédságában fekszik. Hajón — Marseillesből — 46 óra. . . Egy hétvégi kirándulás . . . India, ott messze, keleten, Ázsia túlsó végén, ezer mérföldek távolságára van. De ha társaságban szó esik róla, mindenki ismerősként fogadja a beszédtárgyat. Mindenki tud valamit felöle, legalább annyit, hogy ott laknak azok a káprázatos vagyonnal rendelkező „maharadzsák“, akiknek a megjelenése egy európai városiján valósággal eseményszámba megy . . . Hát az igaz, Marokkó nem rendelkezik „maharadzsákkal.“ Ennek a földnek misztikus elképzelésekbe burkolt alakjai: az arab meg a „légionista“; a bennszülöttek és az „Idegen Légió“ . . . Európai ember, ha tud valamit erről a földről, ezeken keresztül ismerte meg . .. Regények, filmdrámák színhelye Marokkó, szereplő hősként mindig az arab sejkkel vagy a légionistával. . . És valóban úgy is van! A marokkói pálmaligeteknek, sziklaerdőknek, homokdünáknak éppen olyan szerves tartozékai ók, mint Indiának a maharadzsák, vagy Grönlandnak az eszkimók. 1934 évet jelez a naptár. Marokkó közel három évtized óta tartó pacifikálása — állítólag — véget ért. Úgy gondolom, nem lesz érdektelen ezzel kapcsolatban egy leírást adni az érdeklődőknek azokról a hadműveletekről, amelyek a húsvéti lairt eredményezték. A tartományrészt, melyen keresztül vezetem az olvasót, legjobb tudásom szerint, elöltünk fehér ember még nem jurta be. Lakói, kivéve néhány világ- iá tottabbat, — ezek még Casablancába is jártak — Istennek nézték autóinkat s egy üres konzerv-doboz címkéjét vagy egy darab kenyeret úgy tartottak a kezükbe, mint a hetedik csodát. Ellenben a csokoládét eldobták. . . „Makach muzien!“ — Nem jó! Leírásom során — esetleg — előtérbe fog kerülni az „Idegen Légió“. Ez nem a tárgy ilyen vonatkozású, tudatos kiválasztását jelenti. Célom nem a légio- nista-élet ismertetése. Ennek oka a véletlen. . . Én is közöttük tettem meg az utat. .. Történelmi visszapillantás Ha Marokkó jelenét megérthetővé akarom tenni az érdeklődők előtt, feltétlen szükséges legalább nagy vonásokban a múltjáról is beszélnem. Ezzel a középiskolákban tanult földrajz vagy történelem nagyon hiányosan foglalkozik s igy aligha ismert. Vissza kell mennem a középkor elejére, amikor Fülöp spanyol király elfoglalta Granadát, a mór szultánok székhelyét s ezzel Spanyolország elhagyására kényszeritette a sö- tétbőrü hódítókat. A mór csapatok megmaradt töredéke átkelt a gibraltári tengerszoroson ó-hazájába s a mai Marokkó északi részén telepedett le. . . Ezek voltak az őslakók. Törzs-szervezetekbe tömörülve éltek ,,sejk“-jeik vezetése alatt. A törzsfők, akár nálunk, Róbert Károly idejében a Csák-Máté-féle főurak: valóságos kiskirályként uralkodtak a népen s minden törekvésük csak arra irányult, hogy saját vagyonukat s igy hatalmukat is minél jobban gyarapítsák... A „szent városban“, Fez-ben székelő szultánok nem sok befolyást gyakorolhattak a szétszórt sejkekre. Hatalmuk különben is a pártjukon álló törzsfőktől függött. így aztán a nép, önkényüknek kiszolgáltatva, nem nagyon messze élt a rabszolgasorstól. Marokkó csak az északi részben teljesen terméketlen. A délebbre húzódó törzsek ott telepedtek le, ahol völgyek szélvédettebb helyein pálma-ligetek voltak. Lakóhelyül erős falakkal, bástyákkal körülvett „kasbah“-kat építettek kőből vagy vert agyagot használva, hogy elháríthassák azokat a támadásokat, amelyek különösen délről, a rabló berber törzsek részéről érte őket. . . Na, meg aztán saját fajtájuk kincsszomjas ösztöneit is ismerték! Egy ilyen kasbahban a .,khaid“, helyes fordításban: biró képviselte a legfőbb hatalmat. Néhol több, rendszerint ugyanazon völgyben lévő kasbah is tartozott ugyanazon khaid fönnhatósága alá. Ezekben a pálma-ligetekkel körülvett, erődszerü kasbahban élt a nép évszázadokon át. .. Nem bántotta őket a Haladás, az európai népek életében olyan nagy szerepet játszó evolúciók, mint a renaissance, reformáció, stb. Ápolták karcsú pálmáikat, felszántottak leve vagy öszvér mögé fogott faekéikkel a sokszor alig pár négyzetméternyi termőföldet, nyájaikat őrizték, fúrtak, faragtak, kezdetleges szerszámaikkal valóságos ötvösremekké alakították át az aranyat, ezüstöt, rezet. Pálmafáik igen kevés gondozást igényelve, meghozták a bő termést. Megérett az árpa is áprliis-május derekára. A lovak, tevék, juh és kecskenyájak pontosan szaporodtak, Allah jóvoltából! Termésbetakaritás után a khaid mindenből megkapta az egyharmad részt Őt aztán hasonló módon kopasztotta meg a sejk, mig végül a szultán őfenségéhez befutott az adó. Marokkónak ezekben az időkben nem volt pontos déli határa. A törzsek annyi területet foglaltak le, amennyi létfenntartásukhoz szükségeltetett. Természetes következménye lett aztán ezeknek a bizonytalan határokon az állandó villongás. A mai Marokkótól délre eső területeket a legkülönfélébb arab, taureg, berber stb. törzsek lakták, akik a létfenntartás legegyszerűbb — talán legősibb — módját választva, rajtaütöttek valamely, termését már betakarított kasbab n és legyilkolva férfit, gyermeket, magukkal vittek minden elmozdítható értéket. (Beleértve a nőket is.) Az operációk alatt nem egy ilyen rombadőlt kas- baht találtunk elvadult pálmaligetekkel. Elérkezett aztán a 19. század. Az európai nagyhatalmak gyarmatszerzési vágya a tetőponthoz éri . Igyekeztek is minden elérhető, tengerentúli területre rátenni a kezüket. Marokkó, Franciaországhoz lévén a legközelebb, igen kedvező térnek kínálkozott Alger meghódítása után a gyarmatpolitikára. Franciaország erre kezdett pillantani... Szerette volna gyarmatai közé sorolni ezt a dúsgazdag területet is. Helyes politikával, úgy gon dolkozott, hogy ha a szultánt valamilyen módon men tudja nyerni céljainak, a szétszórt törzsekkel köny nyebben boldogul. (Folytatjuk.)