Ellenzék, 1935. május (56. évfolyam, 99-123. szám)

1935-05-23 / 116. szám

2 ELI PN 7. ÉK — NIVEÁW 4 fi tVmpHil Már tavasszal — most különösen szép! De kérem elővigyárattal! Mert a nap igen erősen sütés bőre a téli öltözet folytán elszokott a naptól. Ezért a nap- fürdó előtt óvja meg jól testól Nivea-Creme-vagy Olu| által így nem fordul elő nap-égetés, hanem szép természetesen lebarnult bőrt kap. CREME Lei 16.- - 72.- t ÓLAI L.i 55.-. 85.­BEIERSDORf l Co. S A. R.. BRASOV lesni ff? cjclmcnnsid zárultak o tanári hcpcsiiö vizsgák üígyezer jelöltnek csali tizenötszázaléka tette le sikkerrel a Capacitate*. — Harmincöt magyar jelen*- kezököziil mindössze háromnak sikerült a teljes vizsga GLU.T. Az Ellenzék tudósítójától.) A na- ltokban fejeződlek In* Bucuresti-ben a kö­zépiskolai tanárok képesítő vizsgái. Az ered­mények nagy része ma már ismeretes és igv a vizsga mérlegét kisebbségi iskoláink és dináraink jövője szempontjából is felállít­hatjuk. A képesítő (capacitate) vizsgák meg­értéséhez szükséges tudni, hogy ez a vizsga egészen más. mint a békeidőkben tanárok­tól követelt pedagógiai vizsga volt. A négy romániai egyetemen a tanárképzés eleinte bárom, később négy évig tartott és elvégzése után a tanárjelöltek licenţa oklevelet kap­lak. Ezzel az oklevéllel bárkit alkalmazha­tott úgy az állam, mint az iskolákat fenn­tartó felekezetek helyettes tanárnak. A vég- legesfíéshez azonban már a békeévek Romá­niájában is szükséges volt egy versenyvizsga letevése. A háború utáni időkben a tanári pályára is tömegesen tódultak az érettségit tettek. Az 1919 és 26 közötti években, te­kintve Románia megnövekedett iskola- és tanárszükségletét, az elhelyezkedés és a ké­pesítő vizsga megszerzése még mindig nem volt nagyon nehéz. A helyzet csak 1927 felé rosszabbodik, amikor a négy egyetem töme­gesen ontja a tanári diplomákat. 1919 és 1930 között majdnem minden második év­ben tartottak valamelyik egyetemi városban a tanárok számára képesítő vizsgákat, a leg­utolsót négy évvel ezelőtt a helyi egyetemen és a megromlott helyzetre jellemző, hogy már ezen a vizsgán is a jelöltek 60—70 szá­zaléka bukott el, pedig az arra jogosultak­nak még a fele sem jelentkezett. Azóta sűrű kormányváltozások állandóan módosították a képesítő vizsga kérdését is. Volt idő, ami­kor ezt a vizsgát eltörölték és helyette egy másik szelektálási módot próbáltak bevezet­ni. És négy éven keresztül a képesítő vizsga ügyének törvényes rendezése hiányában, sem az állam, sem a felekezetek rendes ta­nárokat nem nevezhettek ki. Végre is Ange- lescu a régi törvényt megszigorítva vissza­állította és ennek alapján 1935 január és május között elrendelte a vizsgákat Bucu- resti-ben. Nyolcezerén kétszáz üres állásra Az egyetemet végzett tanárjelöltek egyesü­letének előzőleges számításai szerint körül­belül nyolcezer szakvizsgázolt tanárjelöltnek volt joga erre a vizsgára jelentkezni. E ha­talmas tanárjelölt seregnek csiípán kis há­nyada, körülbelül 20 százaléka volt állásban, mint helyettes tanár és várta e vizsga kitű­zését, hogy annak sikeres letevése után állá­sában magát véglegesíthesse. Amint előre­látható volt, részint a vizsgák váratlan gyor­san történt kiírása, részben anyagi okok miatt a nyolcezer jogosult közül csak fele jelent­kezett vizsgára és a jelöltek hatalmas szá­mával szemben mindössze kétszáz üres katedra felett rendelkezett az állam. Legtöbben a román nyelv és irodalomból jelentkeztek, holott a közel 700 románszakos jelölt mindössze 25—30 állásra pályázhatott. 9 CA ^ rí 40 re ff o Qf cigaretta tárcában őrzi me£$j2redetî aromáját ÁRA 20 LEI vodfodi Cka3v-Í ké^TÁÉ KAPHATÓ AZ ORSZÁG ÖSSZES TRAFIKJAIBAN kTRAYMAR készítmény. TE R1ESZTI A DISCOfi Minden szaknál feltűnően nagy volt a női hallgatók száma. Még a legnehezebb tár­gyakból is 2 -300 jelölt jelentkezett. Az ed­dig közreadott eredmények szerint a közel négyezer jelöltnek mindössze 10—15 száza­léka tette le az egész vizsgpt sikerrel. Van­nak tárgyak, ahol az arány jobb. Volt tárgy, ahol a jelöllek 40 százaléka átment, mások­nál azonban csak két százalék vizsgázott sikerrel. A capacitatea törvény legutóbbi végre­hajtási utasítása szerint bárki átmehet a vizsgán, aki a bizottság által kívánt mérté­ket megüti. Ennek ellenére a bizottságok utasításokat kaptak, hogy legyenek tekin­tettel az üres állások számára is. Az írás­belin és szóbelin átmentek százaléka legtöbb tárgynál igy is 30—40 százalékkal felül­múlja az üresedésben lévő állások számát. Az eredmények végleges lezárása után ki­mutatást fog készíteni a bizottság a közok­tatásügyi minisztérium részére a fő és mel­léktárgyakból átmentek pontos vizsgaered­ményéről. A vizsga szigorúságára jellemző, | hogy a főtárgyból legalább 7.50. a mellék­tárgyakból hetes médiát kellett a jelölteknek elérniük, hogy a vizsga különböző részeire jelentkezhessenek. Az üresedésben lévő állá­sokat a vizsgán legjobb eredménnyel átmen­tek fogják elnyerni és a katedrák szétosz­tása után fenmaradó még állástalan képesí­tett tanárok a következő három év alatt katedrához juthatnak, de elhelyezésükre az állam kö­telezettséget nem vállal. Nevük a következő képesítő vizsgán átmen­tek névsora elé kerül és igy az akkor jelent­kezők kilátásait még jobban le fogja rom­bolni. Van azonban a törvénynek egy külö­nös és méltánytalan rendelkezése és ez az, hogy amennyiben a képesítő vizsgát letettek három éven belül nem nyernek alkalmazást, vizsgájuk érvényét veszti, de joguk van újra vizsgázni. Egyszóval évek fáradsága és sikeres vizsgá­zása sem biztositék még arra. hogy az egye­temet nyomorral végigküzdött diák 25—30 éves korára álláshoz juthat. Mi történt a kisebbségekkel? A képesítő vizsga államvizsga. Sikeres le­tétele az állami állások elnyerésére jogosít. A törvény megalkotói teljesen megfeledkez­ni látszottak arról, hogy Romániában van­nak kisebbségi felekezeti iskolák is. Ennek tulajdonítható, hogy magyar nyelv és iroda­lomból, amelyet a helyi egyetemen előadnak, még nem tartottak képesítő vizsgákat és csupán a képesítő vizsgatörvény februárban megjelent végrehajtási utasítása helyezi ki­látásba, hogy az ősz folyamán Bucuresti- ben a kisebbségi nyelvekből és irodalmakból is tartanak hasonló vizsgákat. A capacitate körüli tévedések egyik forrása nálunk vtí is, hogy vezető köreink a képesitővizsgában diplomaszerzést láttak, holott e vizsgáról semmiféle diplomát nem adnak ki. csupán a jelöltek névsorát teszik közzé a hivatalos közlönyben. E vizsga tehát semmiképen sem hasonlítható össze a régi pedagógiai vizsgá­val. Sokkal nehezebb és követelményei egé­szen mások. Iskolafenntartó köreink a képe­sítő vizsgával szemben mindmáig határozat­lan álláspontot foglaltak el. lE határozatlan­ság a képesítő vizsgatörvény szellemének és természetének nem félreértéséből fakadt. Ezen viszont nem lehet csodálkozni, mert a törvény az elmúlt évek során számos mó­dosításon ment keresztül. Ez idő alatt he­lyettes tanáraink véglegesítését nem sikerült megoldani, mert Gusti miniszter a törvény végrehajtási utasítását csak Ígérte, de nem bocsátotta ki. Angelescu visszajövetelével a képesítő vizsgát visszaállították, de feleke- zeteink akciói Angelescu miniszternél a ki­sebbségi szempontok figyelembe vétele ér­dekében nem vezettek eredményre. De a sikertelenségnek voltak belső okai is. Iskola- fenntartó intézményeink azt hitték, hogy he­lyettes tanáraink szellemi nívója fog emel- "kedni e vizsga letevése által és a helyesebb szelekció u legjobbaknak fogja juttatni a meglevő kevés szánni helyet. Ezt n hitüket megerősítette a légi képesítő vizsgák ered­ménye, amelyeken 1(1 15 magyarnak tény­leg sikerült ál mennie. A mostani vizsgák s/nmorii eredményei ezt a hiedelmei alapo­san megcáfol Iák. A magyar jelöltek tömeges bukása arra mulat, hogy ez a szelekció sem pedagógia, sem kisebb­ségi, sem általános emberi szem pontból nem igazságos. Harmincötből bárom Kisebbségi jelöltjeink egy része már állás­ban van, mint helyettes tanár, más részük mosl végezte el az egyetemei, de még nem jutott álláshoz. Körülbelül hetven magyar jelölt lelt volna jogosult a képesítő vizsgára jelentkezni, de csak a fele állott vizsgára. Kgy-egy tárgyra átlag 5—8 jelölt esett és a jelentkezők nagyiésze úgy román tudá­sai, mini szakismereteit illetőleg kifogás­talan felkészültséggel rendelkezett. Az eddigi eredmények szerint a harmincöt magyar közül mindössze háromnak sikerült teljes képesítő vizsgát szereznie, kettőnek a zenéből, egynek a tornából. Voltak néhá­nyon még, körülbelül 5—6, akik a főtárgyat sikeresen letették, de a melléktárgyból el­buktak. Mások a mintatanitásig jutottak el és ezen az utolsó ponton buktak meg. így tehát véglegesítéshez öt év alatt, mert hiszen annyi idő óta nem volt képesítő vizsga, mindössze három magyar juthatott. A har­mincöt magyar jelölt közül nyolcán már másodszor buktak el és köz­tük olyanok is, akiknek tudását annakide­jén az egyetem teljes mértékben hono­rálta. •Sorsuk nem egyéni kérdés többé, mert kö­zépiskoláink nyilvánossági jogának megtar­tásához bizonyos számú rendes tanár szük­séges. Ez a szám már a legtöbb iskolánál alig-alig van meg és egy-két év múlva a nyugdíjazások és az esetleges halálozások folytán odajutunk, hogy közel huszonöt­harminc képesitővizsgás tanárra lesz szük­ségünk. Tehát ezeknek az iskoláknak a sorsa is veszély­ben forog. Rövid időn belül kénytelenek lesznek ro­mán származású tanerőket nagyobb szám­ban véglegesíteni, vagy lemondani egy-két iskola nyilvánossági jogáról. A felekezeti iskolák helyettes tanárai körében nagy a nyugtalanság amiatt, hogy nehezen megszer­zett állásaikat elveszíthetik. Körükben moz­galom indult meg, hogy a magyarság veze­tőit behatóbban foglalkoztassák a kérdéssel és velük a szükséges lépéseket megbeszéljék most, amig nem késő. n mßßßßtmßß&mfißßßßßßßfmßßßßt Felfedeztek Amerikában egy u\ csoda gyógynövényt Amerikában az ősvadonban olyan gyógynövénye fedezett fel egy tudós, amelynek kivonata io—75 éves gyomor., bél- és epe-bajokat rendkívül gyor­san meggvógyit. E gyógynövény kivonatát „Gastro D“-nek hív­ják és a külföldi tudós professzorok csodás ered­ményeket értek el vele, mert e gyógyszer nem­csak csillapitólag hat, hanem a betegség okát szán* teti meg s ezáltal az egész emberi szervezetben a sejtélet újjáéled és egy egészséges, normális állapot áll be. A „Gastro D“ megszünteti a legnagyobb gyo­mor. és bélgörcsöket, gyomorégést, felfúvódást, szivtájéki nyomásokat, makacs székrekedést, az ebből eredő fejfájást és szédülést, ideges állapotot, álmatlanságot, továbbá a gyomor- és bélfekélye­ket. A „Gastro D“.vel az emberiség egy olyan gyógy szerhez jutott, amey sok esetben olyan betegsége­ket is meggyógyított, melyeket diagnostikálni sem tudtak. E gyógyszer képviseletét sikerült Császár Ernő Bucuresti-i gyógyszerésznek (Calea Victoriei 124.) megszerezni. Ára 103 lej, vidékre utánvéttel is küldi, 20 lej költség felszámításával. Mozoósziiiíiázak műsora \ SZERDA: CAPITOL: ELVESZEM A FELESÉGEM. Vig- operett. Csupa humor és fordulatos cse­lekmény. Fősz. Viktor de Kowa, Adélé Sandrock, Lizzi Holzscbuh. ROYAL: XI BEL UN GO K. I—II. rész egy­szerre egy helyárért. Teljes opera Wag­nertől. I. rész Siegfried halála. II. Krim- hilda bosszúja. Kezdete 3. 6, 9-kor. EDISON: I. NEM VAGYOK ANGYAL. Ka­landordráma. Fősz. Mae West. II. MO- ZIBOLOND. Harold Lloyd-al. 3, 6, 9 órakor. MUNKÁS-MOZGÓ: I. A FÉRFIAK PRÉDÁ­JA. Főszerepben: George Bankrott és Miriam Hopkins. II. MADONNÁM, HOL VAGY. Főszerepben: Liane Haid, Otto Waldburg, Fritz Schulz és Victor de Kowa. OPERA-MOZGÓ: A BIBORRUHÁS ASZ- SZONY. Fősz. Marlene Dietrich. Jön: SZESZÉLYES ASSZONYOK. Fősz. Nor­ma Shearer és Bobért Montgomery. 19 35 mái uh 2 3. ' MIT ÍR A ROMÁN SAJTÓ Sqyt*ég. — Még ötven cv/lcndő? Búzaárak Mcgt-orlatlan bűnök. EXCELSIOR: Nemzeti befektetéseinkre vonat kozó erőíes'/ioéseinkben állandó t kézzelfogható te gitségre számítunk szövetségeseink részéről. A ro mán közvélemény bebizonyította, hogy tudomásu » képes venni a nehéz áldozatokat, helybenhagyva * véres költségvetési leszállításokat 1 a közterhek emelését is ezzel kapcsolatban, a katonai erő eme­lésére. A román kormány munkája elé a kül- g ügyek miatt óriási nehézségek tornyosulnak. í zt nem győzheti le saját erejéből s Így szükség van * külföldi tárnoka iáéra. A pénzügy kérdésen kívül hibák vannak a nemzetközi forgalomban, mely az idegen valuták szerzését és kifizetését teszi lehetet- 11 Jenné. Gaston jeze azt a tanácsot adja országá­nak, hogy legyen sgitségére Romániának. Nem tudjuk, belehelyezték-e a szövetségeseket illető se- ' gitséget a francia hadügyi tárca költségvetésének keretébe. Gaston Jeze azt javasolja, hogy minden érdekelt állam saját erejéből tartsa fenn hadseregét legalább békében. Ez igaz. A román kormány csupán gazdasági és pénzügyi téren kér kedvezmé­nyeket, hiszen a kivitel mértékének emelését könnyen el lehetne érni Parisban. UNIVERSUL: A kormány tagjai .smét az ál- | láshalmozás kérdését vizsgálják. Az igazságügymi- 1 niszter vezetésével kiküldött bizottság megszöve- I gezte a szükséges módosításokat, mégis kétségbe vonjuk, hogy a törvényt a kistisztviselőkön túl is alkalmazzák. Minden leépitési terv dacára ugyanis 11.772 köztisztviselővel van ma több; mint 1933—34-ben az országban. Nem szólva a megyékről, városokról s a Munkásbiztositóról, hol egyedül 800 személy került állásba. A baj régi ke­letű. A kormányok, arra igyekeztek, hogy elhe­lyezzék párthiveiket s maga N. Ghiulea, parlamen­ti előadó is beismerte a nemzeti-parasztpárti ura­lom idején, hogy több volt a tisztviselő, mint az íróasztal és szék. Szomorú képet lát maga előtt az adófizető, mikor belép ezekbe a hivatalokba. Leg­okosabb volna kiérni, hogy tilos a belépés, nehogy észrevegyék, hogy munkanélkül húzzák egyes tiszt­viselők fizetéseiket s valóságos büffét s kávéházat rendeztek be maguknak. A nemzeti-parasztpárt legalább beismerte bűnét. A liberálisok azonban folyton tárgyalnak s közben 12 ezer uj tisztviselő1 neveztek ki az állumi hivatalokba. Egyik minisz­ter így válaszolt kérdésünkre: „ötven évig igy ment s az ország mégsem pusztult bele!“ Attól tartunk, hogy még ötven évig várhatunk javu­lásra. LUPTA: Az alkotmánymódosítás szükségét sen­ki sem hangoztatja s nincs megegyezés a pártok között erre. Ezzel szemben azonban van egy hall­gatólagos megállapodás az alkotmánysértésekre vo­natkozóan. Nem vizsgáljuk tehát, hogy szükség van módosításra, de elsősorban azt nézzük, elérke­zett-e már az .ideje ennek. Ez pedig nem jött el. Nemcsak belpolitikai, de külpolitikai okból sem, mely még bonyolultabb is lehet. Ezenkívül: — van egy más, amivel foglalkozhatunk: — az or­szág gazdasági és pénzügyi helyzete. Egy év óta tárgyalnak arról, milyen legyen a gazdasági rend­szer s egy egész sor felfordulást okoztak ezzel. Ezt kel! megszüntetni sürgősen. Ez a mai nap legfon­tosabb problémája. DREPTATEA: A Constanta-i 25 ezer lejes bú­zaeladással kapcsolatban a kormánynk az a kötele­ssége, hogy a mezőgazdaság hitelét alátámassza. Különben nincs az a rendszabály, mely a spekulá­ció útját állja. A mezőgazdák nem bírnak client- áilni a pénzhiánynak s olcsó eladásokat eszközöl­nek, mert aratás előtt három hónappal pénzhez juthatnak. Milliárdokat fordítottak egy éven be­lül a hitelélet feltámasztására, a mezőgazdaság mégis pénz nélkül maradt. A termelők nem részesül nek segítségben s ráadásul még azok a rendszabá­lyok is hiányoznak, melyek megfelelő árat bizto­sítanának. A kormány politikája veszélyt jelent, miután a mezőgazdaság pusztulását okozhatja. ADEVÉRÜL: A katonai bíróság elítélte Dumit- rescu csendőrtábornokot s az Ítéletet a közvéle­mény elégtétellel fogadta. Első pillanatban meg kell állapítani, hogy a bajt az ellenőrzés hiánya okozta. Aztán egy másik körülmény is közre­játszott a csalások elkövetésében: — politikai s választási célra használták fel a csendőrséget vá­lasztások alkalmával. A választási visszaélések bün­tetlenül maradtak s egyesek azt hitték, hogy a többi bűncselekmények is erre a sorsra jutnak. Dumitrescu tábornok pere alkalmat ad arra, hogy a bajok gyökeréig hatoljunk s módot keressünk a javításra. Pjságiré Kintiban ma, szerdán este TÁNCTOMBOLA nagyon értékes nyereményekkel!

Next

/
Oldalképek
Tartalom