Ellenzék, 1935. május (56. évfolyam, 99-123. szám)

1935-05-16 / 112. szám

BLEEWZÉ/C 3 * wir wwj® w w. Angeíescu uj vizsgarendlelete az állami iskolák kisebbségi tanerőire vonatkozik CLUJ. (Az Ellenzék tudósítójától.) Megírta az Ellenzék, hogy a felekezeti iskolák ma­gyar tanerői számára nem tartanak nyelv­vizsgákat. hanem akikről bebizonyosodik, fycgv az államnyelvet nem birja tökéletesen, azokat tehát, akik a tavaly megtartott román nyelvi vizsgákon megbuktattak, nyári ro- mánnyelvi oktatásban részesülnek. A tanfo- lvnmot később kihirdetendő helyen és idő­ben fogják megtartani. Az alább következő rendeletből most megválik, hogy vizsgát ki­zárólag az állami szolgálatban levő tanítók és tanárok számára Írnak elő, mig a feleke­zetiek és közülük is csak azok, akiknek Vizs­gájuk nem sikerült, tanfolyamra mennek. ,,A Monitorul Oficial május 14-iki 108. számában az állami középfokú iskolákban szolgáló kisebbségi tanárokra vonatkozólag megjelent a következő vizsgarendelet: Ä 83.703 május 8-ről keltezett miniszteri ren­delet szerint az állami iskolákban működő tanárok és tanítók román vizsgája 1935 jú­nius 25-iki kezdettel tartatik olyan közpon­tokban, amelyet utóbb fog kijelölni és kö­zölni a minisztérium. Ezen a vizsgán az ösz- szes fokozatú állami kisebbségi iskolák ta­nárai és tanítói kötelesek megjelenni, akik­ről megállapították, vagy meg fogják álla­pítani, hogy nem bírják elegendő mértékben a román nyelvet. Fel vannak mentve e vizs­gálat alól azok, akik 1934 augusztusában megfelelő médiával átmentek a vizsgán. Az illetők behívását az illetékes tanügyi inspek- torátUSok fogják végezni 30 nappal a kije­lölt dátum előtt“. Hír az ostromállapot és cenzúra megszüntetéséről BUCUREŞTI. (Az Ellenzék távirata.) A | jobboldali Frontul Romanesc azt a szenzá­ciós hirt közli, hogy Tatarescu miniszter- elnök és Titeanu belügyi államtitkár az ost­romállapot megszüntetéséről tárgyaltak. Ti­teanu részletes jelentést tett az országos helyzetről, rámutatva arra, hogy a rend tel­jes s igv sör kerülhet az ostromállapot ha­tályon kivül helyezésére. Tatarescu ezután Incuiet belügyminiszterrel tanácskozott. A lap szerint a kormány igy akarja bizonyí­tékát adni annak, hogy ura a helyzetnek. I A Frontul iRoinanesc úgy tudja, hogy a meg­szüntető intézkedés nyomban Dinu Bratianu hazaérkezése után fog megtörténni, hogy kedvében járjanak ezzel a pártelnöknek, aki régtől ellene van az ostromállapotnak és cenzura fenntartásának. A jobboldali sajtó azt a gúnyos megjegyzést fűzi jelentéséhez, hogy a terv is bizonyítéka a lappangó kor­mányválságnak. A liberálisok ugyanis attól tarthatnak, hogy a rendkívüli intézkedéseket majd azok fogják alkalmazni velük szem­ben, akik utánuk következnek. Mopfinista. volt az öngyilkos orvostanhallgatónő A FOGVÁJÁ eltávolítja a szájüreg­ből a nagyobb étel- maradékokat. De mi történik a kis részecs­kékkel ? • EZEK a fogak között maradnak, szétbontanak és szájsav képződését idézik elő. A szájsav azután époly biztosan rombolja a fogakat, mint a kénsav a vasat. • Az Odol alkáliás hatása ártalmatlanná teszi a szájsavat. Kolloid alko­tórészeinél fogva olyan módon tisztit, mint a szivacs. Használjon Odol- fog pépet! • Ne feledje el, hogy minden étkezés után képződik szájsav. • Tehát kefélje fogait naponta háromszor! • Az Odol-fogpép alkáliás hatása megvédi a fogókat. Életének: és halálának rejtélyéről beszél: a lakótársnő* a barát és a volt férj CLUJ. (Az Ellenzék tudósítójától.) Rész­letesen beszámolt tegnap az Ellenzék arról a Marinescu-utcai drámáról, amelynek Geor­ge scu Alexandrina negyedéves orvostanhall­gatónő a szerencsétlen áldozata. A rendőri vizsgálat a diákleány öngyilkosságának pontos okát nem deríthette fel, mivel Geor- gescu Alexandrina egyetlen sor búcsúleve­let sem hagyott hátra. így mindössze az előzményekből lehet következtetni arra, hogy milyen iöditó okok adták a tragikus sorsú leány kezébe a méregpobarat. Mit mond a lakótársnő? Tegnap délután az öngyilkosság ügyében két újabb kihallgatást eszközölt a rendőrség. Előkerült Gheorghescu Alexandrina lakótárs- nője, Stravirca Elena, aki, amint arról teg­nap hirt adtunk, tíz nap óta egy szobában lakott a Marinescu-utca 13. szám alatt az ön­gyilkossá lett orvostanhallgatónővel. A bessz- arábiai orosz származású leány, aki szintén egyetemi hallgató a bölcsészeti fakultáson, tudvalevőleg a lejátszódott dráma után a há­zigazdájuktól kölcsönkért pénzzel nyomban a postára szaladt és előbb táviratot küldött, majd telefonon is felhívta Gheorghescu Ale­xandrina fővárosban lakó szüleit, annyit kö­zölt velük, hogy leányuk súlyos beteg, jöjje­nek azonnal. Ezután ő is jelentkezett a rend­őrségen és elmondotta, hogy Gheorghescu Alexandrinát már régebb idő óta ismeri, az egyetemről. — Az utóbbi időben — mondja Stravirca Eleha — súlyos pénzügyi gondjaim voltak és ezért nyole-tiz nappal ezelőtt megkértem Alexandrinát, hogy amig pénzt kapok ott­honról, engedje meg, hogy nála lakhassam. Miután 5 is és házigazdája is beleegyezett, a mtilt vasárnap oda költöztem és azóta töb­bet voltunk együtt. Diüa esténként rendesen eltávozott otthonról és én egyedül maradtam otthon. Aludj csak ... majd elmondom — így történt szerda este is. Dida hét I órakor elment hazulról Leonida társaságá­ban és hajnali fél ötkor jött haza. Ideges, feldúlt arccal rohant be a szobába. A zajra felébredtem s megkérdeztem, hogy hol volt? Dida csak annyit mondott: — Mulatni voltunk. Aludj csak . . . majd elmondom. Ezután újból eluludtam, de alig telt el egy félóra, kínos hörgésre ébredtem fel újra. Dida ek­kor már eltorzult arccal feküdt az ágyon. Első pillanatban nem tudtam mi történt s azonnal berohantam a ház lakóihoz, hogy segítsenek. A továbbiakban elmondta Stravirca Elena, hogy néhány nappal ezelőtt Gheorghescu Alexandrina többször is beszélt arról, hogyha az ember öngyilkos akar lenni, milyen méreggel le­hetne a legkönnyebben meghalni. Arról azonban, hogy lakótársnője a végzetes tettre előre készült volna. Stravirca Elená- nak nem volt tudomása. Megjelenik a „titokzatos“ fiatal­ember is A délutáni órákban izgatott, jó megjele­nésű fiatalember állított be a£ V. kerületi rendőrségre. A tragikus hajnali eseményről a lapokból értesült. Első útja a Marinescu-ut­cai lakásra, onnan a rendőrségre vezetett. — Popoviciu Leonida, operaénekes va­gyok — mutatkozott be dr. Boros komiszár­nak — majd részletesen elmondta az orvos­tanhallgatónővel való megismerkedését és mindazt, ami a végzetes éjszakán köztük le­játszódott s amit eddig homály fedett. A Marinescu-utcai öngyilkosságról szóló tegnapi tudósításunkban közöltük azt a kö­rülményt is, hogy Gheorghescu Alexandrina rövid ideig férjes asszony is volt. A vizsgálat során megállapítást nyert, hogy a helyi er­dészeti hivatal egyik tisztviselőjével kötött házasságot, ami azonban csakhamar felbom­lott. Tegnap délután felkerestük Gheorghes­cu Alexandrina volt férjét is, aki eleinte minden nyilatkozatadás elől el akart , zár­kózni. — Meghall, semmit sem szabad monda­nom róla. Ez volt az első válasz, utóbb azonban további kérdéseinkre a volt férj egy-két mozzanatát ennek a különös házas­ságnak mégis megvilágította. — Az egész együttélésünk négy napig tartott — mondta R. erdészeti tisztviselő. — A mult év november elsején tartottuk meg az esküvőt, még aznap Bucuresti-be utaz­tunk, másfélnap múlva visszatértünk, a felesé­gem elment hazulról és nem jött többet vissza. Olyan ez az egész, mint valami fantasztikus regény. Annyit nyugodt lelkiismerettel mond­— Szerda este együtt mentünk el Didával egy tudományos előadásra, majd onnan be­tértünk egyik étterembe, megvacsoráztunk, söröztünk s még éjfél előtt haza akartunk menni. Útközben összetalálkoztunk Munte- anu nevű közös barátunkkal, akinek lakásán hármasban együtt töltöttük még másfél órát. Beszélgetés közben konyakot ittunk, majd 1 óra után hazakisérlem Didát. Különösebb szerelmi kapcsolat nem volt köztünk, mindössze nagyon jó barátok voltunk. Fél kettő volt már, amikor a húz elé értünk, ahol Dida lakott s miután álmos voltam és ideges, haza akartam menni, hogy lefeküd­jek. Dida azonban ellenkezett és mindenáron sétálni akart még. Ebből vita támadt köz­tünk, én is idegeskedtem. Dida is, úgy. hogy bizony jó hosszasan vitáztunk az éjszakában, amiből utóbb veszekedés lett, végül Dida bucsu nélkül berohant a házba. ä Semmire sem gondolhattam s csak most I utóbb értesültem az öngyilkosságról. Négy I hónap óta ismertük egymást s mindig az volt j az érzésem, hogy Gheorghescu Alexandrina j rendkívül érzékenylelkii, idegbeteg nő. I — Néhányszor tett is célzást arra, hogy I valami nagyobb bánata van. amit nem tud í elviselni — fejezte be vallomását Popoviciu hatok: csalódtam. Feleségem nagyon beteg volt, lelki értelemben is. Előéletéről, hiába faggattam, semmit sem akart mondani, de ezalatt a négy nap alatt is észrevettem, hogy j szerencsétlen idegzete a morfium felé haj­totta. ö hagyott ott és szertelen gondolkodására jellemző, hogy mégis ő adott be ellenem nő- tartúsi keresetet. A bíróság természetesen , elutasította és kimondotta a válást. Eddig tart a férj nyilatkozata. És a hely- | színen lefolytatott rendőri vizsgálat valóban beigazolta, hogy a zaklatott életii, szerencsétlen 23 éves nő valóban morfinista volt. Szekrényében és retikíiljében is több mor­fiumfiolát és pravarz fecskendőt találtak. * A hivatalos vizsgálat tehát lezárult. A fia­tal orvostanhallgatónő holtteste fölött csak az orvosok vitatkoznak még, hogy milyen méreg oltotta ki életét. Közben Bucuresti- ből a megtört szivü anya és apa útnak in­dult az éjszaka, hogy utoljára lássák még leányukat. De már csak a bonctani intézet hideg hullakamrájában találnak rá. (g. a.) í Leonida. j£gzaltált, negyem beteges nő volt a feleségem — mondja a négynapos férj Cföven apácái valuta- csempészés elmén állítanak bíróság elé Németországban BERLIN. (Az Ellenzék távirata.) Pénte­ken a bíróság elé állítottak egy kölni Szt. Vincés apácát, aki ellen az a vád, hogy a devi­zatörvény rendelkezései ellen vételt negyed- millió német márkának bűnös utón külföld­re való juttatásával. Hasonló vádak ügyé­ben folynak eljárások még mintegy ötven más rendbeli rendtag ellen. Köz ülök nyolc­nak ügyében történt már vádemelés. A kül­földre kijutott márkaösszegek hatósági gya­nú szerint milliókra rúgnak. Elnököt választ a kor­mánypárii képviselők baloldali esoporîţa BUCUREŞTI. (Az Ellenzék távirata.) Meg­írta az Ellenzék, hogy a kormánypárt bal­oldali, úgynevezett „H“ csoportja — mely a fiatal liberális képviselőket öleli magába — mind több életjelt ad és részt követel a hatalomban. A Zorile jelentése szerint a ,,'H“ csoport most elnököt választ magának. A lap úgy tudja, hogy a miniszterelnök jó­indulattal nézi a fiatalok előtörését, mégis azt szeretné, hogy szürke politikus kerüljön a csoport élére, nehogy egy tehetséges egyé­niség őt is háttérbe szorítsa. A fiatalok George Fotino személyéhez ragaszkodnak ezzel szemben, aki parlamenti alelnök jelen­leg, tehetséges és igen népszerű ember s a ,,'H“ csoport ügyeinek régi irányítója. A ,,H“ csoport működése a kormánypárt öreg vezetőit régtől nyugtalanítja. Külön sajtójuk van s éles bírálatot mondanak Ro mariul név alatt kiadott lapjukban a párt beliigyeiről. „A miniszteri székhez — írják lapjukban — véleményünk szerint csak politikai pálya­futás után lehet eljutni. Megengedhetetlen, hogy rokoni kapcsolatok érvényesüljenek azokkal szemben, akik politikai harcot visz­nek hosszú idő óta“. JŐ HÁZASSÁG. — Azt mondják, hogy ha ellenkező tu­lajdonságú emberek házasodnak össze, ak­kor a házasság boldog. Azért keresek én oluan lánut akinek sok oénze van.

Next

/
Oldalképek
Tartalom