Ellenzék, 1935. április (56. évfolyam, 77-98. szám)

1935-04-12 / 86. szám

TAXA POŞTALA PLĂTITĂ IN NUMERAR No. ui.i<^I9Ml ÁRA 3 LEJ ŞHIIfBRMIilIIH ...... Szerkesztőség, kiadóhivatal, nyomda: Cluj, Str. I. G. Duca No. 8. Fiókkiadóhivatal és könyvosz. tálv: Piaţa Unirii 9. ízám. — Telefonszám: 109. •— Levélcím: Cluj, postafiók 80. MAGYAR. POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA: BARTHA MIKLÓS Előfizetési S40 lej. — pengő, A árak: havonta 70, negyedévre 210, félévre 420, Sreats Magyarországra: negyedévre 10, félévre 20, évente *9 többi külföldi államokba csak a portókülönbözetrsí LVI. ÉVFOLYAM, 86. SZÁM. PÉNTEK 1935 ÁPRILIS 12. Strezában ma ülnek össze a három hatalom kül­ügyi miniszterei s Mussolini elnöklete alatt igyekeznek rendbe szőni a német fölfegyverkezés önkénye folytán újból szétzilált Európát, ezt a „bolondok há­zát“ Baldwin jellemzése szerint. A nagy szinhedrion tulajdonkép nem is a Lago- maggiore régi városkájában folyik le, hanem a tó négy Borronei szigetének egyikén, az Isola-Bellan, amely nagy, kopár szikla volt, amíg a birtokló grófi család egyik sarja fölséges kastél}!; s csodálatos kerteket nem varázsolt ide. Ezen a paradicsomi szigeten az ellenre formációnak egy szentje, az újkori re­form zsarnoka: Napoleon fogja kisérte­ni emlékével a tanácskozó boncokat. De még valami és tömegesebb, mint történe­ti árny, aki a szigetkén járt. Az első strezai nagy értekezlet emléke is... Alig három éve, hogy ez 1932 szeptemberé­ben lezajlott, rengeteg részvevővel. Föl­adata lett volna Közép-, Dél-, Kelet Eu­rópa gazdasági ügyeit rendezni. De nem tudta rendezni. Most a legújabb áramla­tok nagy szerencsés „vezéreíc tölti be az elnöki tisztet. Meglátjuk, több sze dicsé­vel és nagyobb sikerrel-e? Az tu:> .refor­máció szent Borromeasánák á- nya, < „ki egyik előfutár ja volt a harmincéves há­borúnak, Napoleon szelleme, aki után szintén devalvációs és árdrágító nagy gazdasági válság dagálya folyt a szá­razföldre, karöltve az első strezai érte­kezlet balszerencséjével, nem biztató előjel a történelem rejtélyes égboltján. A nagy tó gyönyörű, de nem sikert ja vall. Ahogy a nyugati külügypolitikusok és közírók nyilatkozatai sejtetik, a vi­lág borúlátó szemekkel néz Isola-Bella napjaira. Pedig, ahol a természet olyan mérhetetlen szépségeket tár az emberek elé és ahol egy megfiatalodott, vakme­rő, jólélő ország a vendégszeretet min­den tejében-vajában füröszti meg há­rom nagyhatalom népes küldöttségeit, meg kellene telni derűvel a sziveknek és akarattól duzzadó lélekkel törekedni a rettenetesen boldogtalanná s tehetet­lenné vált emberiség jobb sorsának megkeresésére. Már kellene az itteni él­vekhez hasonlitó valamit adni a mil­lióknak is. De mi jó származhatok az édes hullámok fölött viharzó szavak­ból? Hiszen most sem akarják végre­hajtani a békeszerződések ama rendel­kezéseit, amelyek a győzteseket szorít­ják. Se lefegyverzés, se gazdasági meg­békélés, se kisebbségi jogvédelem nincs. Franciaország láthatóan ürügyet keres, hogy nyiltan is megkösse barátaival a fegyveres szövetséget. Anglia nyilván törekszik, hogy az orosztól követelt s a némettől—lengyeltől megellenzett keleti egyezmény helyett egy nagy európai egyezményt üssön össze, mely melegen tovább főzze a megoldatlanságokat. Mussolini láthatólag a dunai kérdést mindenek fölé emeli, mert az olasz ér­dekű nagy békélésnek mégis csak itt van az igazi kulcsa. Mikor a barátok szándékaiban ekkora nagy ellentétek vannak, hogy lehessen jó tettekre meg­nyerni a volt ellenfeleket is? Ez a Stre za most alig hozhat egyebet, mint egy kínos megállapodást, mellyel a Népszö­vetség keretén belüli valami agyafúrt nesze semmi fogd meg jól, papirral egy­előre megmentsék a békét, amelynek gyors megbuktatására mindenütt lázas fegyverkezésbe ugratják az anyagi gon­doktól égő államokat. Megérkeztek Stratum az angol es íratnia államférfiak Ezerkétszáz titkosrendőr vigyáz személyes biztonságukra. — Na déli iái 12-kor kezdődik a történelmi Jelentőségű érte­kezlet. — Mit várnak Strezától 7 GLUJ, április. iMa délben fél 12 órakor kezdődik a Lago IMaggiore tó Strezával szem­ben fekvő gyönyörű szigetén, az Isola-Bellán Anglia, Franciaország és Olaszország hár­mas nemzetközi értekezlete, melyre strezai értekezlet néven hetek óta nagy feszültség­gel vár a politikai világ. Közvetlenül az ér­tekezlet előtt még mindig legnagyobb bi­zonytalanság uralkodik abban a kérdésben, hogy mi várható a három nagyhatalom ve­zető államférfiamat összejövetelétől. Az óvatosak szerint továbbra is csak informativ tanácskozásokról van szó. Nem valószínű azonban, hogy maga Mussolini és a másik két hatalom miniszterelnöke is Strezába utaztak volna tisztán csak azért, hogy egy­más álláspontját megismerhessék. Erre az elmúlt hetekben elég alkalom adódott a kö­vetek révén fenntartott gyakori érintkezés által is. Ha tehát a három napra tervezett értekezletről olyan hivatalos jelentés fog be­számolni, hogy Strezában a három hatalom megismerte egymás álláspontját, akkor tel­jes joggal beszélhetünk az összejövetel csőd­jéről. Nem valószínű azonban, hogy még a legrosszabb esetben is valamelyes közös megállapodást a nélkülözhetetlen látszat ré­szére létre ne hozzanak. Viszont meglehet az is, hogy létrejön a közös front Anglia, Franciaország és Olaszország között, mert az angol külpolitika látszólagos külön uta­kon járása nemzetközi értekezleteken eddig még mindig azzal végződött, hogy végered­ményben Franciaországhoz csatlakozott, ami nem akadályozta meg, hogy később külön utakon is keresse a megoldásokat. A sajtó megnyilvánulásai után Ítélve, pillanatnyilag az a helyzet, hogy Franciaország és talán még inkább Olaszország határozott fellépést kívánnak Németországgal szemben, mig Ang­lia, bár Sir John Simon tegnapelötti parla­menti beszéde után Ítélve szintén elég élesen ’.zömben áll Németországgal, nyitva akarja tartani az utat a későbbi megegyezés felé. A francia—orosz kölcsönös segítségnyújtási megegyezés, mélyet a Népszövetség paragra­fusain át akarnak megvalósítani, párisi je­lentések szerint., lényegében készen áll. A diplomáciai tárgyalások feszültségének eb­ben a pillanatában azonban nem lehet biz­tosan tudni, hogy a párisi hir ilyen nyers formájában igaz-e, vagy csak diplomáciai manőver a francia álláspont támogatására a várható strezai vitákban. Az értekezletre készülő olasz fürdőváros STREZA. (Az Ellenzék távirata.) A Lago Maggiore-parti fürdőváros zászlódiszben és fölvirágozva áll készen az angol—francia— olasz háromhatalmi értekezletre. A szállodák — a kis városka majdnem teljesen szállo­dákból all — angol, francia és olasz színek­ben pompáznak. A város tele van idegenek­kel, rendőrökkel és katonákkal. Beavatot­tak szerint 1200 titkosrendőr, nagyszámú rendőr és esendőr és több század katonaság vigyáz a rendre. A határtól Strezáig vezető vasútvonalat is katonaság őrzi. Az egész vonal mentén kara- binierik állnak őrséget és a vidék fölött re­pülőgépek köröznek. Strezát ellepték a kül­földi újságírók, bár a rendőri intézkedések következtében csak alapos igazolás után en­gedik meg nekik a városkában való tartóz­kodást. Az Isola-iBella szigete, melynek kas­télyában tegnap óta Mussolini lakik s ma délben megkezdődik a tanácskozás, teljesen el lesz zárva a tanácskozás ideje alatt min­denki számára a tanácskozás résztvevőin kívül. Tegnap, Mussolini megérkezése előtt azonban még sokan látogatták a tanácskozás helyéül szolgáló hires Borromeo-palotát. Mussolini tegnap délután érkezett Strezába hárommotoros hidroplánján. A gépet ő maga vezette és gyönyörű időben szállt le a Lago- Maggiore vizére, pár méternyire az Isola-Bel­la partjától. Kíséretében voltak Suvich kül­ügyi államtitkár, Galleazzo gróf propaganda­ügyi államtitkár és Valle tábornok repülés­ügyi államtitkár. A repülőgép utasait motoros bárka szállította partra. Este fél 11-kor ér­keztek meg azután a strezai pályaudvarra Flandin és Laval kíséretükkel. A francia ál­lamférfiakat Mussolini várta a pályaudva­ron. A hivatalos személyeken kívül idegent a pályaudvarra nem engedtek be. Kölcsönös ' üdvözlés után a pályaudvar előtt fölállított diszszázadok tisztelegtek a francia miniszte­rek előtt, akik ezután autón a Borromeo- szállodába mentek. Mussolini motoros bár­kán visszatért nz Isola-Bellára. MacDonald és Sir John Simon, akik tegnap délután in­dultak el vonaton Párisból — Parisig repü­lőgépen tették meg az utat — ma reggel fél 9-kor érkeztek Strezába. Ugyancsak Musso­lini fogadta őket, aki a délelőtti órákban még látogatást tesz az angol és francia ven­dégeknél, majd ezekkel együtt 11 órakor motoros bárkán visszatér az Isola-Bellán lévő Borromeo-palotába, melynek zenetermében fél 12 órakor megkezdődik a tanácskozás. Egy órakor megszakítják a tanácskozást, hogy villásreggelin vegyenek részt és délután 3-kor újra összeülnek tanácskozni. Erélyes állásfoglalást követel az olasz sajtó Az olasz sajtó meleghangú cikkekben üdvözli a francia és angol vendégeket. A lapok egyöntetűen azt hangoztatják, hogy Strezának kell megadnia a háromhatalom együttműködésének végleges irányát. Most fog kiderülni —• írja a Tribuna —, hogy mit érnek a római egyezmény és a londoni ja­vaslat. Az olasz sajtó cikkei észrevehetően or erélyes állásfoglalás követelésére vannak hangolva. Mindenik hangoztatja, hogy az ér­tekezletnek nem lehet csak informativ jelle­ge, mert ez az együttműködés lehetetlenségé­nek volna a beismerése. Streza nem lehet kí­sérleti terep, ahol tovább próbálkoznak és Angliának is döntenie kell végül, hogy vál­lal-e egy legcsekélyebb szolidaritást Európa biztonságáért. Ezt a biztonságot, az olasz la­pok szerint, ebben a pillanatban csak Német­ország részéről fenyegeti veszedelem, meg kell tehát előzni a veszedelmet a három nagyhatalom szolidáris akaratával. Nincs szó — mondják az olasz lapok — némctellencs blokk létesítéséről. Ellenkezőleg, őszinte együttműködésre akarják fölszólítani Német­országot, melynek közreműködése az euró­pai béke megőrzésében legnagyobb mérték­ben szükséges és ezt a közreműködést az egész világ kívánja. De abban a pillanatban, amikor Németország egyoldalú intézkedéssel rohamos fegyverkezésbe kezd, a többi állam­nak meg kell tennie a szükségeseket, hogy ennek a fegyverkezésnek igénybevételét meg­akadályozzák. A strezai értekezlet előtt álló nemzetközi problémának ez a kulcsa. Né­metország viselkedését nem lehet ölhetett ke­zekkel nézni. Belátja ezt Anglia, akar-e ha­tározott szolidaritást vállalni Franciaország­gal és Olaszországgal? — ez a kérdés. Mert csak igy fog Németország annak tudatára éb­redni, hogy Európa biztonságát fenyegető minden kísérletében Anglia, Franciaország és Olaszország vétójával találja magát szemben. A francia sajtó hangja is erélyes fellé­pést sürget PÁRIS. (Az Ellenzék távirata.) A francia sajtó hosszú cikkekben foglalkozik a strezai értekezlettel, amelyen erélyes fellépést kíván a francia delegációtól. A jobboldali lapok szerint Franciaországnak most az a köteles­sége, hogy minden lehető módon létrehozza a nagy németellenes szövetséget, ha lehet Angliá­val, ha nem lehet, Anglia kihagyásával. A kormányhoz közelálló lapok jóval óva­tosabban írnak és annak a reményüknek ad­nak kifejezést, hogy a strezai értekezlet az európai együttműködés szellemében hozza meg határozatait. MacDonald és Sir John Simon tegnap a kora délutáni órákban re­pülőgépen érkeztek Párisba. A délután folya­mán teán voltak az angol nagykövetségen és este fél 7-kor vonaton elindultak Olaszország felé. MacDonald a hozzáforduló újságírók­nak a következőket mondotta: — Megyünk, hogy teljesítsük küldetésün­ket a nemzetközi jóakarat, együttműködés, biztonság és béke érdekében. Remélem, tel­jes szivemből, hogy küldetésünk sikerrel is fog járni. Abesszíniáról is szó lesz Strezába u A délután folyamán vonaton megérkeztek az angol küldöttség tagjai is, akik között különben feltűnt Vansittart állandó külügyi államtitkárnak és mellette az egyiptomi ügyek külügyminiszteri előadójának jelen­léte. Angol tradíció szerint a külügyek ál­landó államtitkára a külügyminiszterrel egy­idejűleg nem utazhatik el Londonból. Az egyiptomi ügyek előadójának strezai uta­zásából pedig arra következtetnek, hogy Mussolini a háromhatahni tanácskozáson föl fogja vetni az olasz—abessziniai vi­szály kérdését is. Párisi lapok szerint Laval elutazása előtt végleg megállapodott Potemkin orosz nagy­követtel az Oroszország és Franciaország között, kötendő kölcsönös segítségnyújtási megegyezésről, melynek úgynevezett gentle­man angreement formát adnak. A megegye­zést Laval és Litvinov még május elseje előtt alá fogják írni. Ugyanilyen megegyezést fog kötni Oroszországgal Csehszlovákia is. mely­nek aláírása Benes külügyminiszter junius elejére tervezett moszkvai utjakor fog meg­történni.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom