Ellenzék, 1935. április (56. évfolyam, 77-98. szám)

1935-04-12 / 86. szám

ELFEN 7. fi. K I 9 3 5 i p r III B 12. MIT ÍR A ROMÁN SAJTÓ I-Vgv verek Verekedő-seRek. Ki lovagol majd? like es állam, l.eiţna- nogvobb szerencse, A baj. I'NI\ERSUl : A kir.ih rádu’> v/ó/atával kap. vs.'l.ulwn írja: \ demagógia nem vets/ > leg­felsőbb megállupitásokat tekimetbe. Csak sí vi- as/táxi érdeket nézi \ 11 %■ körűiméinek között a. igavi általános erdekek szemednek. Míg ez a szellem hatja át pártjainkat, addig minden jótá­ll ács akár csak eddig, továbbra is visszhang nél­kül marad. \ liberális-párt nagyrészben maga is dkalmazrű j nemzet i, paraszt pán iák ilcmagógiá- jat s nem épített. Il\ helyzetben -a legjobb kezde­ményezések is eredménytelenek, maradtak. DREPTATEA: A Yaida-mozgvdom Bucureşti.i hivatalosában Yaida vezércikkének szomszédsá­gában azt a hiri közölték nagy hetükkel, hogy Maniu volt a Precnp.komplott szerzője. í zt a sor­sot s ezt a környezetet maga V.vida sem érdemli. Az általa hirdetett eszme sem érdemel ilyen ma­gatartást. Az ország sem érdemli ezt a színjáté­kot s ellenségeiakhez sem méltó, hogy ilyen elég. ételnek örüljenek. Az öregek felfogása 6tzeTÍnt nem kell választani a fegyverek között és ezek a iegcsunyábbak is lehetnek. A fiatalabbaknak pri- mi-riv módszere azonban egyenesen elképpesztenek bennünket, Ha azt gondolják, liogv az ország leg- kiválóbbjai igv harcolhatnak. — mi követkéz, hét? PATRIA: Az. anyapárt lapja igy jr: A megyék­ben megszervezett verekedő-sejtek, melyekkel a nemzeti.parasztpárrhoz tartozókat akarják, meg- élemliteni, szintén „törvényes és békés ut‘‘-nak tekinthetők? A szélsőségesek fegyvereit veszik kölcsön állandóan, brutális támadásaikban. A íe- kete.ing megjelent. az utcán. Azt hangoztatják, hogy senki és semmi fel nem tartóztatja Őket. 1.ehet-e ily körülmények között a „törvényes és ekés utakban“ hinni? Be fog teljesedni az a jós­at, hogy a „numerus valachicus“ egy olyan cső. dör, melyen nem azok fognak haladni, kik a mozgalmat elindították, hanem olyan elemek, kiknek más céljaik és mis módszereik vaj inak. LUPTA: A kartell és tröszt, melynek a nép kifosztása a célja, hogy igy az elégedetlenséget szaporítsa, fenntartsa a nyomort és a jogtalan gazdagodást biztosítsa. Ebbe az államnak is bele kell avatkozni, ugv. hogv senkinek se kedvez­zen, pártatlanul járjon el s becsületes színvonalra szállítsa le a keresetet. Sohasem küzdött még ennyire a világ a társadalmi rend fenntartásával. Soha még ilyen jó talaja nem volt a demagógiá­nak. A tőke és az állam fogjon tehát össze a tö­megek eltartásának biztosításira. Csak ez az egy útja van a menekülésnek. VREMEA: A kormány kedveskedni akar a bélyeggyűjtőknek és uj ,.kukur“-bélyeget hoz for­galomba, mintha „zene“ és „metafizikai“ bélyeg is lehetne. Minden kormány a kultúrát akarja szolgálni. Egyik „offenzívat“ kezd, másik meg­elégedett azzal, hogy a tömegek „művelődését“ tűzte ki célul, mig most az utolsó stratégiai ki­fejezéshez jutottunk. Van azonban más vélemény is. Mehedinţi egyetemi tanár szerint legnagyobb szerencse, hogy az emberek irni-olvasni nem tudnak. Nagy szerencse az, hogy nem vesznek könyvet kezükbe ma sem a földművesek. Mikor majd az offenzívra sikerül, Mehedinţi tanár köny. nyezve jelenti be, heg}- elhagyott a legnagyobb szerencse is bennünket. PREZENTUL: Igen érzékeny áremelkedésre kell számítani. A legnagyobb baj az lesz, hogy a mezőgazdasági termékek ára és az ipara kitek ára nem egyenes arányban emelkednek s ez a körülmény a gazdák szegénységét növelni fogja. Ezzel párhuzamosan az életszínvonal is alább száll rövidesen. A kisfizetésű tisztviselők, kistő- kések mind nehezebben boldogulnak. Az ipar ér­zi ezt meg leghamarabb. Leépítés fog következni, holott mind nagyobb tőkét fektettek az utóbbi években vállalatokba. Ez aztán az állami költ­ségvetés egyensúlyát is érinteni fogja. Mikor majd észreveszik a hibát, késő lesz már s nem áll majd kellő eszköz rendelkezésre ennek ellen- súlyozására. 2 Bútorszövetért, Angol butorkretonért, Matráchuzaíért, Ablakrolettáért, Futószőnyegért. Leszállítottuk árainkat!!! Bo&kovics Testvérek kárpitos kellékek üzlete, Cluj, Strada Regina Maria No. 15. s S í \ g il ÉN . V ■ CSÜTÜRTÖKÖN ESTE pontosan 9 órakor a Róni. Kát. gimnázium dis/.tcrinében „OOLDHARK1 lilliiirvnoiiliil Tärsuság II. SZIMFONIKUS KONCERTJE Mendelssohn — Beethoven — Haydn Solista: ....... Hevesi Piroska Dirigens: ... Boshovics Sándor JEGYEK KAPHATÓK: LHPAGF, COLUMBIA ÁS OR. KOI IN GYÓGYTÁR A lakosság számarányának megfelelően emelkedett a húsfogyasztás Az állategészségügyi hivatal jelentése szerint az elmúlt évben 17í embert haraptak meg veszett kutyák CLUJ. (Az Ellenzék tudósitójúlól.) A vá­ros időközi bizottsága ez év elején utasította az egyes szolgálati ágakat, hogy mull évi te­vékenységükről terjesszenek az időközi bi­zottság elé kimerítő jelentést. E felhívásra el­sőnek a város állategészségügyi hivatala je­lentkezett. A jelentés érdekes adatokat tár fel a város állategészségügyi viszonyairól, a vásártér és a vágóhíd mult évi forgalmáról. Mint minden évben, úgy most is azzal kez­dik a jelentést, hogy városunkban az állat­egészségügyi viszonyok kielégítők, azonban a vágóhíd épülete és berendezése még sok kí­vánnivalót hagy maga után, mert a berende­zés elavult és nem felel meg egy több mint 1(M) ezer lakósu város követelményeinek. Részletesen foglalkozik ezután a jelentés a Mihai Viteazul téren levő Inisáruló sátrak ügyével. Leszögezi, hogy ezek a sátrak a közegész­ségügyet veszélyeztetik s ezért az állator­vosi hivatal azoknak minél előbb való el­távolítását javasolja, mert a hivatal elhárít mindenféle felelősséget magától az esetle- leges következményekért. A vágóhíd forgalmáról szóló része a jelen­tésnek megemliti, hogy a lakosság számának emelkedésével a hús­fogyasztás is emelkedett s ennek bizonysága az, hogy az elmúlt év­ben a vágóhídon 4274 állattal többet vágtak le, mint 1933-ban, összesen 81,178 nagy és Ruszinszkó, április hó. Éjszaka van, kú­szunk fel a lavocnei vonattal a Kárpátokra, a Vereckei-szoros felé. A kalauzok minden öt percben benéznek a kupéba és figyelmez­tetik a nőket, menjenek át a külön női sza­kaszba. Németül beszélnek. Csak nagyon rit- I kán történik meg — hallom —. hogy valaki­vel ne akarnának németül beszélni. Magyarul azonban csak ritkán szólnak. Nem tudnak. — Az nem létezik — mondja informáto­rom —, hogy az állami alkalmazottak rá- kényszeritenék az emberre a cseh vagy a szlovák nyelvet. Hogy valakit megsértené­nek. Nem fordul elő. (Optimista ember. Már hallottam az ellenkezőjét is.) — Megsérteni? megalázni? . . . azt nem! — és közelhajol a fülemhez —, de kiszedik az emberek zse­béből a pénzt. Ungváron lejelentkeztem a zsupanátusnál. Beírták útlevelemet egy könyvbe és figyel­meztetlek, elutazás előtt megint jelen Rez­zeni. 'Felírás, falragasz, hirdetmény, rutén- nyelvii. Meglátok egy ismerőst: — milj’en az adminisztráció? — - Mint adminisztráció: jó. Hiszen a volt monarchia legpedánsabb hivatalnokai a cse­hek voltak. — No és ezzel mi van? ... — összefo­gom két ujjamat és megdörzsölöm. — Hohó! — utasít rendre. — Olyan nincs! A republikát nem lehet megközeliteni. j ... Jártam falvakban és a rutén házak­ban mindenütt ott találtam Masaryk arcké­pét. Okos emberként tisztelik. Beszélik, leg­utóbb járt nála egy magyar küldöttség. Cse­hül akarták köszönteni. — Parancsolnak az urak? — előzte meg őket Masaryk, állítólag jó magyarsággal. És magyarul beszélgettek. Ruszinszkóban azonban — mindezek elle­nére — nagy elkeseredés uralkodik. Mert hiába mondják az ország egyes más vidé­kein, vagy köreiben: — hol lehet ilyen sza­badon egzisztálni? ... — vagy: —— erre­felé mégis csak nyugati levegő van ... — vagy: — hiába, a csehekben van valami meg­nyerő. — Voltak, akik egyenesen elérzéke- nyedtek: — nézze kérem, ez egy muzsikus I kisállatot. Ennek megfelelően a vágóhíd be­vételei is emelkedtek, mert mig 1933-ban vágatási dijakból csak 5 millió 981,507 lejt vettek be, addig az 1934-es évben a bevétel közel egy félmillióval volt nagyobb, össze­sen 6,434.301 lej volt. Az állatvásáriér forgalma is nagyobb volt az elmúlt évben, mint azt megelőzően. A helyi állatvásártéren a mult évben 132 ezer 822 darab állat cse­rélt gazdát, 2777-tel több, mint az előző év­ben. Ponlos számadatokkal ismerteti a jelentés a helyi hentesáru gyárak forgalmát és a fel­dolgozott állatok mennyiségét és minőségét. Beszámol arról is, hogy a Dermata-gyár a mull évben mennyi nyersbőrt dolgozott fel, ami igen tekintélyes mennyiség. Külföldről 22 vagon bőrt hozott be a gyár, belföldről pedig 3.577.483 kilogramm bőrt vásárolt össze. Legérdekesebb talán a jelentésnek az a ré­sze. amely a veszett állatok pusztításáról számol be. A sintérek a mult évben 452 kó­borkutyát fogtak el. Ezek között 9 veszett és 180 veszettgyanus volt. A veszett és veszett- gyanús kutyák 171 embert haraptak meg, akik mind kénytelenek voltak a veszettség elleni védőoltások kellemetlenségeit átszen­vedni, hogy a nagyobb veszélytől megszaba­I dúlhassanak. Ez sikerült is, mert a beoltott emberek közül egyetlen egy sem betegedett meg. I nép, zenével foglalkoznak, mindjárt mások... — vagy elismeréssel: — pompás szervezők! — ideggel: — már maga az jót tesz, hogy I szőkék és aránylag lágy az arcuk ... — hiába halljuk ezeket a megjegyzéseket, az igazság az, hogy: az államhatalom nyomását a hétköznapi, gazdasági életben nagyon is érezni. A csehek a köztudatban is úgy élnek, mint fináncok, adólajstromozók, vámellenőrök, ipari felügyelők. Tessék csak valóban vissza­emlékezni a Monarchiára! Nem megtöltötték akkor is a pénzügyminisztériumot? Még a külpolitikát is szorosan összekapcsolták az államgazdagsággal. (Czernin.) Már most: az egész cseh ideológiát, amely a Monarchiában mégis eloszlott, most egy adagban, egy terü­leten kapja a nép. Súlyos dolog volt annak­idején is, holott úgyszólván csak Ferenc Ferdinánd feleségén keresztül éreztük. Most Képzeljük el, hogy egy ilyen nehéz állam- rendszer ránehezedik minden egyes lakos­ra. Az embernek az az érzése, hogy a tele­fondrótok is adórubrikák. . . . Járok-kelek a vidéken. A régi falusi vityilók eltűntek. Uj házak állnak az ország­utak mentén. A legtöbb község kiépült az ut mellé, közel a közlekedéshez. (Csak Odeschalchi herceg lett itt közben öngyilkos, erdejet lefoglalta az állam, családja szélnek ment.) Szerednye alatt, a Kárpátokban, még nagy hó van. I latitIiii.'iM •■nlök. Xii/iníiiI < ii, »zörnicbckecM*s • uibci kék csnpdovák f< j /<" jükkel a törzseket. Egy csapén, így korty pálinka. Egy csapás, egy korty pálinka. Né zeni a kocsisunk kezét, három óra óla haji kesztyű nélkül. Ror/as/ló kisigényűéi Ki oroszok. Visszatérek a városba I ngvárra. Meséül:’ itt van a legtöbb levilézletl háztulajdonos. Volt berlini háztulajdonos. Ez a kereskedő sor itt: mind volt berlini háztulajdonos. Bagóért vették a palotákat. Szemétért. Oda vitték a jó cseh valutái ezelőtt llzévvcl: egy kis rakásért egy halom márkái kaptak. Ki­használták a nagy oroszlán erőtlenségét . . . Érdeklődöm: hol vannak házaik, gazdagságuk e külföldi alrukcjói? . . . Sokan idejében el adták, sokukét elkonfiskálták. Egyesek vesz­ni hagyták. A volt háztulajdonosok nem mernek elmenni a portájukra . . . Ha be­szélnek róla, csak úgy említik: ,,a régi Né­metországban . . .“ Történelmi fordulatok... Még csak egyet: Ruszinszkóban minden gyerek tud cyrilül irni. A magyar gyerekek is . . . Micsoda kényszerek! Micsoda össze­függések! (b-y.) ,,A NŐKET SZEREIN!: ÉLETBIZTOSÍ­TÁS“. Sir Waller Gilbay, az előkelő londoni társaság egyik ismert tagja 75. születésnap­ján boldog apu lett. Az újságírók megkérdez­ték meglepő fiatalságának titka felől. Sir Walter Gilbay igy válaszolt: Az örök ifjú­ság receptje nagyon egyszerű. Minden este 10 órakor le kell feküdni s nem szabad meg­feledkeznünk arról, hogy kikapcsoljuk a te­lefont. Azután, nagyon szeretni kell a nőket! Akkor is szeretni kell őket, ha szenvedést okoznak. Mert ilyenkor is boldoggá tesznek s ez a legjobb gyógyszer az öregedés ellen. Minden shilling, amit nőkre költünk, a hosz- szu és szép élet biztosítási dija. Leszállította a iábla a nagy vasutt sztrájk vádlottéinak büntetését CLUJ. (Az Ellenzék tudósítójától.) Az Íté­lőtábla II-ik szekciója tegnap hirdetett íté­letet a helybeli CFR vasúti mühelymunká- sok sztrájkvezetőinek ügyében. Amint az Ellenzék az elmúlt héten megírta, a hely­beli vasuti mühelymunkások 1932-ben, az emlékezetes Grivita-i esemén\Tck előtt nyolc pontba'foglalt memorandummal fordultak a vasutigazgatósághoz. Kérésükben fizetéseme­lést, a vasuti műhely inasainak ruhával való ellátását, jobb élelmezését és az elbocsátott munkások visszavételét kérték. Az igazgató­ság a munkások kérését elutasította. Sőt, a Grivita-i események után a bérmozgalom ve­zetőit a hatóságok Dej-re internálták. Pár hét múlva, szabadlábra helyezésük után. az internáltakat fegyelmi bizottság elé állítot­ták. A bizottság a vezetők nagyrészét állá­sukból elbocsátotta és a helybeli ügyészség kommunista propaganda és sztrájkra való felbujtás címén eljárást indított ellenük. Elsőfokon a helybeli törvényszék foglal­kozott ügyükkel. A vezetők közül Roman Dávidot. Mezey Viktort, Darkó Gergelj-t és iGyörgyfalvi Albertet 3—3 havi elzárásra és 5—5 ezer lej pénzbüntetésre Ítélte. A tábla a tegnapi tárgyaláson Roman, Mezey és •Györgyfalvi büntetését egy-egy havi elzárás­ra szállította le, mig Darkó Gergelyt a vád és annak következményei alól felmentette. A tábla továbbá Hagymási György bünteté­sét két évről egy évre szállította le. A táblai ítélet ellen sem a vádlottak, sem az ügyész nem felebbeztek és igy az jogerős. Mozgósziníiázak műsora: CSÜTÖRTÖK: CAPITOL: MOSZKVAI ÉJSZAKÁK. Fősze­replők: Harry Baur, Annabella és Ri­chard Willm. Orosz zene, tánc és ének. EDISON: 3, 6, 9 órakor: I. ROMÉ EXPRESS. Bűnügyi dráma «Conrad Veidt-el. II. CSÓK ATTASÉ. Vigoperett. Főszerepben EggerLh .Mártha és Max Hansen. MUNKÁS-MOZGÓ: I. A FÉL VÉR Ü BESTIA. Főszerepben: Myrna Loy, Irene Dunn, Ricardo Gortez. II. A HAJNALI ME­RÉNYLET. Főszerepben: Eri Bős és Karl Ludwig Disel. t miiiassaa el megfehtnfeHE a Sír. MEMORANDULUI 1. sz. alatti Prflncof encsfl-l „BRAMCO“ SZÖföYEQEK PÁR NAPIG TARTÓ I I KI ÁLLÍT ASÁTE!sőrendü minöség! ~» modeiek! DÍJTALAN belépés! Ruszinszkó: Külön táj _

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom