Ellenzék, 1935. április (56. évfolyam, 77-98. szám)

1935-04-27 / 97. szám

WTJWTV.K 3 Boszorkányüzés egy Deva melletti faluban Hatottakat ástak ki sírjukból és összetörték csontjaikat, hogy beteg marháikból a „sátánt“ kiűzzék 1 2*7. DÉVA. (Az (Ellenzék tudósítójától.) Cozia I községben, amely Deva-tól mintegy öt kilo- ' méterre fekszik a hegyek között, minden tavasszal egv-két szarvasmarha szokott el­pusztulni ismeretlen betegségben. Az idén azonban, ezelőtt két nappal, hat tehén dög­lött meg. A faluban élő javasasszonyok vé­leménye szerint az állatokat a rossz szellem, a sátán öli meg. A sátán pedig az ő felfogásuk szerint a friss emberi hullákban lakozik. Ezért néhány károsult tanácskozásra ült össze, melynek eredménveképen ásókkal, kapákkal kimentek a község temetőjébe és két friss emberi hullát kiástak, a náluk lévő kapákkal és ásókkal mellkasait és fejüket összetörték. majd fordítva és arccal lefelé helyezték el újból a sírba. Ezután, mint akik jól végez­ték dolgukat, csendesen, mintha mi sem történt volna, hazamentek. I A szarvasmarhák elpusztulásával s a hul- i lagyalázással kapcsolatban felkerestük dr. Gratian Hadan megyei főállatorvost, aki a következőket mondotta: — Cozia község szarvasmarhái már több mint 20 éve lépfene fertőzésben szenved­nek. De a babonás és az orvosi tudomány­ban kevéssé hivő falusiak ahelyett, hogy marháik megbetegedését bejelentenék, azok­nak fülét, farkát stb. megvagdosva, vért eresztenek a beteg állatokból. Ezzel termé­szetesen nem gyógyítják meg beteg állatai­kat, hanem a vérrel kifolyó millió és millió baktériummal újabb és egészséges állatokat fertőznek meg. Dr. iHadan végül a lépfene fertőzésével és a hullagyalázással kapcsolatban nem is any- nyira a tanulatlan falusiakat, mint a községi elöljáróságot és ezzel egyidejűleg a község erkölcsi nevelőjét, a lelkészt hibáztatja. A hullagyalázás miatt a bűnösök meg- rendszabályozására erélyes, szigorú vizsgá­latot indítottak a hatóságok. Egy tollvonással megszüntetik Németországban a nemliivatofos érdekeltségek kezében levő lapokat Vonatkozik a rendelet az egyházak lapjaira is. — Nagy múltú sajtótermékek fölött kon dúlt meg a lélekharang BÉCS. (Az Ellenzék távirata.) Osztrák la­pok szenzációs feltálalásban közlik a berlini hirt, mely szerint a birodalmi sajtóiroda ren­deletet tett közzé, hogy minden olyan lap­nak, mely nem tartozik a nemzeti szocialista párt tulajdonába és igy a rendelet szerint magánérdekeket szolgál, be kell szüntetnie megjelenését. Részvénytársaságok többé nem igazgathatják a lapokat és a lapkiadóknak és tulajdonosaknak bizo- nyitaniok kell, hogy családjuk 1800-ig föl- menőágban árja és feleségük szintén árja. A rendelet beszünteti a felekezeti lapo­kat is. Ez a rendelet, ha a gyakorlat kiegyenlítő megoldásokat nem talál, a régi német sajtót, a legnagyobb hagyományú német lapokat egyetlen tollvonással megszünteti. És megszűnteti a német protestántizmus és katolicizmus sajtóját is, mely Németországban rendkívül gazdag. Nincs kizárva, hogy a rendelet célja részben éppen az egyházi sajtó megbénítása lehet, mely élesen vette föl a harcot az eddigi egy­házi felfogással szembenálló törekvésekkel. Az intézkedést megelőzőleg már régebb saj- tőharc foly különösen a nagy rajnai német lap, a Kölnische Zeitung ellen, mely a nem­zeti érzelmű németség legmagasabb színvo­nalú lapja volt és a külföld előtt a császár­ság megalapítása után Bismarck politikáját képviselte. Az uj nemzeti szociálista lapok a Rajnavidéken nehezen tudták fölvenni a versenyt a Kölnische Zeitunggal, nemrég egy ilyen vitából kifolyólag a Kölnische Zeitung szerkesztőjét le is tar­tóztatták. V Pedig úgy a Kölnische Zeitung, mint a másik nagy rajnai lap, a Frankfurter Zei­tung, mely fölött ez a rendelet, ha eredeti szövegében végrehajtják, szintén meghúzza a lélekharangot, az uj németországi rendszer kialakulása óta szintén a nemzeti szocialista elveket szol­gálta. Nem tartoztak azonban a nemzeti szocia­lista lapok trösztjébe, melyek a német közön­ség informálásában kizárólagosságot igényel­nek. A Frankfurter Zeitung a legnagyobb német nagyipari trösztnek, a „Badische Ani­lin“ vegyipari trösztnek tulajdonában áll. Be­szüntetése tehát ezt az ipari hatalmasságot is érinti. Berlinnek három nagy lapját érin­tené a betiltás. A két évszázad előtt alakult Vossische Zeitungot, az egész világon ismert Berliner Tageblattot és a katolikus centrum nagy lapját, a Germania-t. Ugyancsak meg­szüntetné a rendelet a katolikusok másik nagy tradicióju német lapját, a Kölnische Volkszeitungot is, mely különösen a Rajna­vidéken nagy elterjedtségnek örvend. Ezen­kívül egész sor nagy hamburgi, müncheni, lipcsei, stuttgarti, augsburgi és más elterjedt német lapnak halálát jelenti a rendelet. Ez az intézkedés, ha teljes nyerseségében meg­valósítják, a totalitási elvnek egyik legkímé­letlenebb lépése lenne a nemzeti szocializmus uralomra jutása óta. Ölvén százalékkal csökkent a református lelkészek államsegélye Miért voit szüksége a minisztériumnak az egyház~ községek vmgyonbevalíására CLUJ. (Az Elléhzék tudósítójától.) A val­lásügyi minisztérium még a tavaly elrendel­te, hogy az egyházak részletes vagyonbeval­lási küldjenek le a központba. Most az ered­ménye is itt van. Ismeretes, hogy a reformá­tus lelkészek 1935. évi államsegélyei az első három hónapban a tavaly decemberihez ké­pest örvendetes emelkedést mutattak. Az áp­rilis bari kiutalásnál azonban már meglát­szik az állami takarékosság. Ugyanis a lelkészek bevallott helyi j öv ed elmének 58 százalékát az államsegély összegéből levonták s igy a református lelkészek glo­bális állaÉrsegélye 50 százalékkal csökkent. Előállt viszont az a különös helyzet, hogy a folyósított kongruák közt nagy különbsé­gek vannak a helyi jövedelmek arányában. Megtörténik például városi papoknál, hogy az egész összeg 500 lejre csökken s még segédpapjuk is többet kap az államtól, mint ők. Más, szinte szórványjellegii gyülekezetek­ben viszont 2800—3000 lej is jut a lelkész­nek. Valószínű, hogy egyes egyházközségek belső költségvetésébe ezek az intézkedések változásokat fognak okozni. Ugyancsak a takarékossággal függ össze, hogy a következő költségvetési év kezdetéig meg­üresedett lelkészt állásokat nem szabad betölteni, illetőleg az ilyenektől az állam­segélyt a mondott időre megvonják. Végül az április hóra esedékes családi és kórpótlékokat szintén nem utalták ki. mm .... a kést, villát, kanalat megtisztítjuk. Hát a fogakat? Ezeknek is elmaradhatat- lanui szükséges a rendszeres takarítás, N SYEA ápolja fogait reggel, este, sőt minden ét­kezés után is. Ragyogó fehér fogak és tiszta lélegzet tanús­nak a Nivea-fogpaszta jósé- t gárói és hatásáról. a nagy tubus ara BAIERSDORF & Co. S. A. R., BRASOV Ilt᥮lttOtták az árvízi íiijis crcszoüráí a WcsscBényi ftolléginm előtti térről Fadrusz műremekének darabjaid ismeretlen helyre szállították. ZAlLAU. (Az Ellenzék tudósitójától.) Is­mét eltűnt egy nagy művészi értékű magyar műemlék, ezúttal Zalau város főteréről. Egy­más után távolitják el azokat a történelmi értékű műemlékeket, amelyek az erdélyi vá­rosok köztereit díszítették, annak ellenére, hogy ezekben a szobrokban semmi olyan nincs, ami a románság érzékenységét sértené. Nem is a román népből indultak ki a ma­gyar műemlékek eltávolítására irányuló el­határozások, hanem azok részéről, akik azt gondolják, hogy hasznos szolgálatot tesznek a köznek, ha sziikebb országrészünkben év­századok óta békében élő két nép, a román és a magyar között az ellentéteket kiélezik. 'A W$\tffhhi -iyw „WiV/iM.rt színhelye Zalau város volt, ahol a szerdáról csütör­tökre virradó éjjel erős csendőri és rendőri fedezet mellett, bizonyára felsőbb utasitásra, egy géplaka­tos és egy építész munkásaikkal lebontat­ták Fadrusz János egyik világhírű alkotá­sát, a Wesseiényi-szobrot. A lakosság mit sem tudott arról, hogy a szobrot le akarják bontani. Reggel csonkán maradt a téren a kőtalapzat, amelyen Wes­selényi Miklós ércszobra állt. Miután a mű­velet végrehajtása alatt csendőrkordon vette körül a teret, a szobor lebontásának a város lakói között nem volt kisebbségi tanúja. Azt sem tudják, hogy mi történt a remekművel. Egyes hirek szerint a szobrot a vármegye­ház udvarán helyezték el, mások viszont úgy tudják, hogy egy fáskamrában van elhelyez­ve. Biztosat a dologról nem lehet tudni. Mi­után a szobrot még éjjel lebontották, a szobor talapzatának eltávolítása azonban már fé­nyes nappal történt és városi szekerek hordták el a köveket. Néhány évvel ezelőtt a városi parkból el­távolították Fadrusz másik alkotását, a Tu­rul-szobrot. Most aztán követte az árvízi hajós, aki szimbóluma volt annak, hogy az erősnek magához keil emelni a gyöngét. EPEKŐ-, VESEKŐ. ÉS HÓLYAGKÖBETE­GEK, valamint azok, akik h úgy savas sók culsz»- porodásában és köszvényben szenvednek, a ter­mészetes „FERENC JÓZSEF1 keserüviz használa­ta által állapotuk javulását érhetik ei. Mi okozta a Goia professzor házának beomlását? CLUJ. (Az Ellenzék tudósítójától.) A bel­város lakosságát még mindig izgalomban tartja az az építkezési baleset, amely alig 48 órával ezelőtt történt a Sincai-utcában. A fé- lig-meddig összeomlott ház közelében a nap­nak úgyszólván minden órájában nagyszámú embertömeg verődik össze és csoportonként, élénk izgalommal tárgyalják a baleset rész­leteit. Amint arról lapunk tegnapi számában már beszámoltunk, az építkezési baleset déli há­romnegyed kettő tájban történt. A munkások ebben az időben éppen pihenőt tartottak és nagyobb csoportokban, a pinceüreg részére kiásott gödörben, a szomszéd ház alapépítmé­nye mellett húzódtak meg, miután itt a ház fala elfogta előlük a déli nap sugarait. Alig negyedóra volt még a délutáni munka meg­kezdéséig, amikor , hirtelen robajjal dr. Goia orvosprofesszor tulajdonát képező ház udvari, emeleti ré­sze megingott. Siirü porfelhő öntötte el a házat és a munkások egyrésze fejvesztve igyekezett menekülni a szerencsétlenség színhelyéről. A meggyengült falrész szakadatlan dübör­géssel omlott a gödörbe és néhány pillanat alatt az épület balszárnyának hátsó emeleti szobája teljesen látható lett. Ezután néhány másodpercre megszűnt a robaj, majd újabb fal tömegek omlottak le, melyeknek nyomán a szobák bútorzata könnyű tár­gyakként zuhant alá. Amikor a fal annyira leomlott, hogy jó­val az emelet magassága alatt volt, az eme­leti szoba padlózata, mint hatalmas mérleg­serpenyő, lassan megbillent és csúszott a mélybe. A fal omlása ezután néhány pilla­natra megszűnt, majd újból megindult. Az otthon tartózkodó házbeliek telefonon jelentették a szerencsétlenséget a rendőrség­nek és tűzoltóságnak, amely sietve a hely­színre érkezett. Ekkorra azonban a fal om­lása már véget ért. Az emeleti szoba teljesen láthatóvá vált. A falakról az összekötő vasszallagok kusza összevisszaságban lógtak alá. A hatóság kordonnal vette körül a szeren­csétlenség színhelyét és megkezdődött a ház lakóinak kilakoltatása. Attól tartottak ugyan­is, hogy az omladozófélben levő oldalfal esetleges további omlása súlyosabb szerecsét- I lenséget, emberáldozatot is követel. 1 A súlyosan megrongálódott épület mellett régi ház állt, amelynek telke a Fonciera tár­saság tulajdonát képezi. Hosszabb idővel ez­előtt újabb építkezések végett lebontották az öreg épületet és annak alapját, mélyebb pin­cehelyiség megépítése céljából, jobban ki­ásták. A megrongálódott 6. számú Ház most leomlott oldalfalát csak néhány gyenge ge­rendával támasztották alá, de a támaszok nem tudták fenntartani a ne­héz építési anyag-tömeget és végül is bekövetkezett a katasztrófa, amely a szerencsés véletlen folytán nem kívánt ál­dozatul emberéletet. Szakvélemény szerint a városnak ezen a részén a talaj különösen laza és ezért a pin­cerész kimélyitését részletekben kellett volna elvégezni, akkor — talán — elkerülhető leli volna a baleset. ICiedé lakás A Calea Moţilor 4. sz. alatti ház első emelete egészben vagy részben f. évi május l-re ki­adó■ A lakás áll nyolc szoba, konyha, fürdőszoba, 2 előszoba és a szükséges , mellékhelyisé­gekből. Hosszabb bérlet esetén a bér ló kívánságára kisebb átalakításo­kat a háztulajdonos elvégezi.t. A !ahúsi iHeió felvilágosí­tásokat Calea Moţilor 15. sz. alatt adnak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom