Ellenzék, 1935. április (56. évfolyam, 77-98. szám)
1935-04-27 / 97. szám
I 19 3 9 é p r 111 a Z 7. 4 Mulatunk Ülünk egy fehér asztalim! ás mulatunk. Legalább is a zárt kerültünk a fehér aszta! in:, mert előző este elhatároztuk, hogy két hete sehol sem nőitunk, tehát ha törik-szn- ul. ma mulatni fogunk, t’yy kezdünk hozzá, hogy vacsora után eáflitunk a: egyik helyiségbe, ahol már n a hal árban megcsapja a: orrunkat a drága, . áporodott füstillat. Letesszük a kóborainkat és snnngot veszünk a: elkövetkezendő mutatáshoz. 1 nagy teremben gondosan kiválasztjuk a megfelelő asztalt Leülünk. Társaságunkban levő fiatalember bort rémiéi és sértődve veszi tudomásul, hogy nekünk nem szabad bort inni. Legfeljebb szódavizet. Cigarettázunk. Csak azért, hogy ne csak a más dohányfüstjét szagoljuk, hanem a magunkét is. Barátnőm olvasni kezd. Társaságunkban evő fiatalember is. miután tizennégy Ismr- rost állapitottunk meg a teremben Tizennégy ismerős közül három odaül hozzánk. Kezdünk kialakulni. Aztán megszólal a zene. Fiatalember ismerősünk sietve megjegyzi, hogy nem rajong a táncért. Azután tovább olvas nyüyodtan. Szépen telik az illő. Már fél tizenkettő. A szomszéd asztalnál bridzseznek. Vannak, akik táncolnak. A füst kibírhatatlan, de ablakot nem lehet nyitni, mert a four szerint beesik az eső. ülünk, ülünk, ülünk. Fiatalember végre rászánja magát és felkér egy tangóra. Szeretnénk büszkén visszautasítok lenni, de o» ördögbe is. hiszen mulatni jöttünk! Eltáncoljuk a többé-kevésbé sikerült tangót és visszamegyünk m asztalhoz. Valaki éppen viccel mesél, jó régi viccet. Egy másik az asztalnál elmondja, hogy mi a karlsbadi kúra. Éjfél. Zene. Mulatunk. Vagy nem? A helyzet az, hogy beszélgetünlc, olyan dolgokról, amelyeket épp úgy el lehetne mondani világos nappal és kevesebb füst közepette. De meg van az elégtételünk, hogy éjszakázunk. Így érdekesebb. Masor is van. Kislány énekli cérnahangon a Tangolitát. Gyönyörűen táncol. De olyan gyerek még. hogy ágybem lenne ilyenkor a hedge. Fél egy. Műsornak vége. Fiatalember azt mondja, hogy rettenetes rosszak vagyunk, látja a szájunknál meg a bal fülcimpánkon. Lavaterista. Egy. Milyen jó volna aludni nyitott ablaknál. otthon. De mi most mulatunk a kutya- fáját s n negyedik szódavizes poharat hör- pintjük le vadul. Fél kettő. Nem bírjuk tovább Megkérjük a fiatalembert, hogij kisérjen haza. Fiatalember Idjelenti, hogy pont most, mire kezdi jól érezni magát? De végülis kelletlenül engedelmeskedik. A toriban már alszunk. Otthon viszont sokáig nem tudunk elaludni, úgy tele van a tüdőnk füsttel, a fülünk zenebonával s a szemünk olyan kicsi, ugyancsak a füsttől, mint egy gombostű feje. Másnap nem megy a munka, rosszkedvűek és morcosak vagyunk. És találkozunk az utcán valakivel és valaki igy szólít meg: — Láttalak tegnap, milyen remekül mulattál, fél kettő felé mentél haza . . . (M. L.) MEGJELENT ZILAHY LAJOS KÉT SZÍNMŰ TŰZMADÁR A TIZENKETTEDIK Ára 79 lei. Kapható ez Ellenzék könyv- osztályában, Ciuj, Piaţa Unirii No. 9. ATHENAEUM ELLENZ AK Hetpjelend a szórvány könyv reform átf us leides/ megrázó képet lest <* veszendőnek indult „századik jühok^-fól (II I. (Az Ellenzék ludó.sitójálól.) A Ki:'d ló Szó könyvsorozatának harmadik száma a napokban látótI napvilágot. A J50 oldalas könyv a s/órványkérdéssel. az erdélyi ma gvarság egyik legégetőbb kérdésével foglal kozik. A Kiálló Szó felbecsülhetetlen mim kát végzett önnek a könyvnek az. összeállításával ós kiadásával, mivel „ez a könyv az első nagyobbszabásii kísérlet a romániai rcf. egyház szórványaiban mutatkozó kérdések | felvázolására1' mondja az előszó. A könyv irói: Földes Károly, Gergely Ferenc. Horváth Jenő, Kovács Pál. Sass Kálmán és Szigetin’ Béla református lelkészek, akik statisztikai adatokkal is ismertetik az ország minden részén lévő szórványok nehéz helyzetéi. Mindnyájan az egyház kemény pillérei, akikre egyenként a pusztuló magyarok ezrei vannak hízva. I.létük nagy részét a sok megpróbáltatás között a szórványokban laké) református testvérek megmentésének szentelték. ..A lelkész román kátét kér’ Horváth Jenő Aninosa-i ref. lelkész a Hunedoara-megyei szórványok helyzetét ismerteti. Az. egyházmegye területén 25 anyaegyház van. 25 lelkipásztorral. Mindössze négy anyaegyháznak nincs szórványa. A LG egyházközséghez 85 szórvány tartozik 194 lélekkel. Évtizedekkel ezelőtt ezek a szórványok virágzó egyházközségek voltak nagy lélekszámmal. Számuk évröl-évre csökkent. Ma sok szórványban alig van 4—5 lélek. — Szórványaink csaknem kivétel nélkül román falvakban vannak elszóródva. Hatvan százalékban vegyesházasok, egyrészük nem tud magyarul. Egykét hely kivételével rendszeres istentisztelet nem tartható számukra, vagy a távolság, vagy a segítség (ember, utazóeszköz) hiányában — irja Horváth Jenői. Megdöbben tői események, jelek mulatják a pusztulást. Egyik szórványban a lelkész román kátét kér, hogy valamire mehessen, mert nines kinek prédikálnia, nem lilik a szavát s annyira se tud menni, hogy inagvarul megtanítsa szórványhiveit. bérmáló reformátusok \ köv etkező részt Kovács Pál (ihcorghen-i lelkész irta. ismerteti a Ciiie-megyci szórványmissziót. A nagy .szórványmissziói mezőm körülbelül 50 diaszpóra helyezkedik el a Miercurea ('.itic-i és a Ghcorgheiii-i református egyházak oltalmazása alatt. A Miercurea ('.iné i egyházközség hatáskörébe 25 diaszpóra tartozik 51 1 lélekkel, a Ghcor- gheni-i egyházközséghez pedig 17 diaszpóra 2.18 lélekkel. Beleszámítva a kél egyházközség híveinek a szárnál, a Ivét lelkész, gondozása alatt a nagykiterjedésü megye területén 1887 református lélek áll. Kovács Pál a lelkipásztor óriási munka- mez.ejél érdekesen ismerteti Borba th Pál lelkipásztor munkáján keresztül. Elollhatutlan tűzzel ragadta kél kézre az eke szarvát, csak a eélt látta sugárzó hitével. A város és a vármegye egész, területén szétszórt híveinek felkeresése, ébreszt- getése, hívogató biztatgatása, az elkeresztellek visszaszerzése, az eltévelyedetlek visszanyerése. buesujáró, miséző, gyónó, minisz- tráló reformátusok visszaédesgetése, vallás- tanítás, konfirmációi előkészilések, külső és belső ellenségekkel való szakadatlan tusakodása. valamint az. egész megyére kiterjedő örökös utazgatása teljesen lekötötték a szent szolgálatra. A legnagyobb nehézség a terület óriási kiterjedése, a lelkipásztorok kicsiny száma és a szűkös anyagi viszonyok. A románul beszélő reformátusok Az ókirályságban lévő szórványok kétségbeejtő helyzetét Szigethy Béla, volt Bucureşti-i segédlelkész tárja fel. Az ottani reformátusok rendkívül súlyos helyzete az egyháznak évszázadon keresztül megnyilvánuló nemtörődömségének tulajdonítható. Az ókirályság területén Olteniától Bukovináig, 8 egyházközség és 60 szórvány van 11 lelkipásztorral. A nyilvántartott reformátusok száma 51 ezerre tehető. Ezek 60 százaléka Bucuresti-ben, 20 százaléka nagyvárosokban és 20 százaléka szórványokban él. ,jAz a magyar, aki a regátba bizonyos hitbeli misszió tudata nélkül lépett be, már az első naptól kezdve megindult az asszimilá- lódás utján“ — irja a lelkipásztor. A reformátusok 90 százalékánál ez érvényesül. Óriási az olyan reformátusok száma, akik magyarul már jóformán semmit sem tudnak. Szomorúan mutatja meg az ott élő magyar intelligencia arcát. — Sehol világosabban, de gonoszabbal, hitványabbul nem mutatta meg a magyar intelligencia a maga igazi arcát, mint regáli életünkben. Nem a nép őre, istápolója, támasza és vezére, hanem csak haszonhúzója. Ha reformátusnak lenni a Regátban akár anyagilag, akár szellemileg, akár misszióilag érdekké, életszükségletté válik, akkor lesz olt intelligenciánk, addig nem! Rettenetes a regáti magyarság szervezetlensége, erkölcsi zíillöttsége. A 11 lelkipásztor a sok feladatot nem tudja elvégezni. Szükség volna még nagyszámú harcis beállítására és a missziós munka anyagi alapjának növelésére. „Ha a református papság elveszítené reménységét.. A Királyhágómelléki Református Egyház- kerület szórványainak helyzetét Sass Kálmán ismerteti. 182 egyházközséghez 8099 szórványban lakó lélek tartozik. A gondozást 213 lelkész végzi. A szórványok kétféleképen keletkeztek. Néha több református család kerül egy helyre, ennél gyakoribb eset, amikor egy- egy egyházközség elnéptelenedik. A szórványokban igen sok bányász él, akik általában alig törődnek vallásos életükkel. Sok a gyári munkás is. akik könnyen behódolnak minden áramlatnak. A református magyarságukhoz leginkább a földművesek ragaszkodnak, de igen nagy az olyanok száma, „akik azonos fajú, de más vallásu és akik más fajú és vallásu közösségbe asszimilálódnak“, akik teljesen elvesznek egyházuk és fajuk számára. — Milyen jövő vár a szórványokra? — teszi fel a lélekbe markoló kérdést. — Halál! Igen. a halál várna, ha a református papság elveszítené reménységét és hitét. De él a reménység, hogy a református nép és annak lelki vezetői —- akik mindig a próbák között mutatták meg igazi nagyságukat — nem feledkeznek meg kötelességükről. Az elnémult harangok vidéke A mezőségi szórványokkal Földes Károly foglalkozik, akinek erre vonatkozólag már a múlt év nyarán megjelent egy tanulmánya. Ezen a területen 59 szórvány van 2154 lélekkel. Ebből 42 szórvány 1435 lélekkel a Nagysajói egyházmegyére esik. Földes Károly megrázó színekkel festi le az itteni helyzetet: — Az elnémult harangok vidéke. Romok, temetők felett járunk. Más nyelvű, más vallásu, de magyar nevű, vérü tömegek tekintenek reánk, mint kikerülhetetlen jövendő. Az öreg arcokon felrémlik az ősök vonása, de az uj nemzedékről letörlődik, mint a pillangó himes szárnyairól a himpor. A szórványnépesség nagy tömegét földművesek, napszámosok és cselédek alkotják, akik közölt gyenge a református öntudat. Egy házasságért készek hitüket, nemzetüket elhagyni. A lelkipásztor több szomorú történetet ir le a hívek lelki életéből. . A szói váuylakók ajkán állandó a pa nasz, hogy elhanyagolják őket Mostoha gyermekek. Minél többet járói hozzájuk, annál követelőzőbbek, de áldozatról hallani sem akarnak. Kéjiéi, útiköltségei ne emlegessen a lelkész, mert nkkor hátat fordítanak neki. A szórványokat nagyon veszélyeztetik a szekták. Másik veszedelem az idegen (állások szokásainak felvétele. \ mező,égi ina gyarság között nagyon kevés az olyan család, amely ne tartaná a |>éntekí böjtöt. (iergely Ferenc Né sálid i lelkész külön foglalkozik a Nagysajói Református Egyház megye szórványainak helyzetével. I anuliná- nyát az. Ellenzék egyik nemrégen megjelent számában részletesen ismertettük. Az alapos laulmányozás aJapján inegirt igen értékes könyv a maga szomorú vulósá gában megrázó sziliekben festi le a szórványokban lakó hívek pusztulását. Amint Horváth Jenő irja, ezek a testvérek veszendőbe hagyott századik juhok, akiket meg kell keresni. Bármilyen kevesen is vannak a szórványban. egyházunk nem mondhat le róluk, sőt minden áldozatot meg kell hoznia érettük, ha igazán Krisztus serege akar lenni állítja Horváth Jenő a kérdés fontosságát. A könyv által megláttuk az. egyház vérző sebét. Minden pillanatnyi késéssel sok drága vércsep|)et veszítünk s ha minden erünkkel azonnal hozzá nem fogunk a gyógykezeléshez, a helyzet annál súlyosabb lesz s később már nem is segíthetünk... László András. Az internátusbán betörök jártak ... Az egyik helybeli magyar főiskolás internátusbán betörök jártak. Megirigyelték a magyar diák gazdagságát és orvul behatollak az. egyik szobába, inig annak lakója a meleg tavaszi délutánon az. erdőben csatangolt. Régebb«#] a haramiák, a betörök támogatták a szegényeket. Gyakran csak az ő érdekükben vették el a gazdagok vagyonát... Ma a világ ezen a téren is megváltozott, a szegényt még a betörők is lopják . . . Most egy szegény magyar diáknak elhunyt édesapjától emlékbe maradt aranygyűrűjét és két rend ruháját lopták el. Ila a dolgot távolról nézzük — nem nagy esel. A rendőrségi jegyzőkönyv azt mondja csak, hogy a kár ötezer lej. Egv-egy panamánál milliók is elúsznak. Mi ehhez képest ötezer lej? Ha azonban az ügyet mélyebbről nézzük — elszorul a szivünk, hogy voltaképen mit is követtek el a lelketlen betörők. Az ügy szenvedő szereplője szegény fiú. Jelenleg ötödéves orvostanhallgató. Édesapja évekkel ezelőtt meghalt. Az internátusbán kedvezményes lakást kapott. Kosztjáról a rokonok gondoskodnak. A klinikán dolgozik reggeltől estig havi hatszáz lejért. Három rend ruhája volt. Mindegyik legalább két- három éves. Kettő jobb, a harmadik már kopottabb. Keserves verejtékkel, kevés rokoni segítséggel saját keresetéből csináltatta. Meleg tavaszi délután volt. A klinikán kimenőt kapott. Felvette kopott ruháját s mielőtt szekrényét bezárta volna, szemeivel végig simogatta a gondosan betett két rend ruháját. Majd ujjúra nézett. Ott csillogott a liz évvel ezelőtt elhunyt édesapjától örököl! családi gvürü. — Itthon hagyom, nehogy elveszítsem — mondotta magában. Betette egy dobozba, majd bezárta szekrényét s rohant ki a szabad természet ölére, örülni a tavaszi napsütésnek. A délután hamar eltelt. Amint este hazament, szekrényét tárva-nyitva találta. A két rend ruhának és az aranygyűrűnek hült helye volt. Odaveszett a nyomorgó magyar egyetemi hallgatónak minden vagyona. Alinl- ha szivenszurták volna. Egyetlen kopott ruhájában kell előadásra járni, ünnepelni, kirándulni . . . Szomorú idők, mikor a szegény- legények még a náluk szegényebbeket is kifosztják. (—ó. a.—) Hogyan készül az én házam Î (Amit minden építtetőnek tudnia kellene.) Irta: Komoly Ottó oki. mérnök. Rengeteg tervrajzzal és ábrával 99 lej az Ellenzék könyvosztályában Cluj, Piaţa Unirii. Vidékre azonnal szállítjuk. Budapesti Nemzetközi Vásár Utazási kedvezmények s 50 százalék, Magyarországon az odautazásra április 20-tól május hó 13-ig ! a visszautazásra május hó 3-ától május hó 23-éig ! Romániában ; csak a visszautazásra május hó 3-tól május 19-ig! Vízummentes határátlépés! Vásárigazolvány kapható Clujon: Hermes Utazási irodánál, C. Regele Ferdinand 8. és a Wagons Lits- nél, Piaţa Unirii 18.
