Ellenzék, 1935. április (56. évfolyam, 77-98. szám)

1935-04-02 / 77. szám

TAXA POŞTALA PLĂTITĂ IN NUMERAR No. ui.iiţ/193« RaS&Ä«Bawd Szerkesztőség, kiadóhivatal, nyomda: Cluj, Str. I. G. Duca No. 8, Fi ókkiadóhivatal és könyv osztály: Piaţa Unirii 9. szám. — Telefonszám: 109. — Levélcím: Cluj, postafiók 80. MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA: BARTHA MIKLÓS Fiőfizetési árak: havonta 70, negyedévre 210, félévre 420, 840 lej. — Magyarországra: negyedévre 10, félévre 20, évente »3 pengő. A többi külföldi államokba csak a portóküiönbözertíl ' “A LVI. ÉVFOLYAM, 7 7. SZÁM. KEDD 1935 ÁPRILIS 2. Iliéit kér a kormány áldozatokat az országtól F Paresen miniszterelnök rádió-beszédben indítóba meg az uf adókat.— .4 hsdfóíszereiés szükségletei. — „Oiyan mértékben folyik a fegyver­kezes, amilyenre még nem volt példa** BUCUREŞTI. (Az Ellenzék távirata.) Ta- tarescu miniszterelnök nagy beszédet mon­dott tegnap este a Bucuresti-i rádió mikro­fonjába. Miért kell az adóemelés? — A parlament megszavazta azon törvény­javaslatokat — mondotta —, melyek néhány taksát felemeltek és uj taksákat vezettek be. Azt akarom, hogy az országot ennek indoka .felöl kellően felvilágosítsam. Az általános gazdasági helyzet minden erőfeszítés dacára továbbra is változatlanul nehéz az egész vi­lágon. A mezőgazdasági termelés válsága nem ért még véget s alacsony áron vagyunk kény­telenek áruba bocsátani termékeinket. Az ál­lami költségvetés igy deficittel zárult s nem sikerült biztosítani a költségvetési év» bevételi és kiadási tétc-ieínek egyensúlyát. — Ezt az egyensúlyt —, mely minden pénzügyi felvirágoztatás első feltétele — a most következő költségvetési évben kell biz­tosítani. Mindenekelőtt a költségeket s kiadá­sokat szállítottuk le e célból. Megvizsgáltuk az összes költségvetési adatokat és elhatároz­tuk, hogy egy éven át nem lesz kinevezés s a foganatba vett takarékossági rendszabályok­kal elértük, hogy 1 milliárd 600 ezer lejjel kevesebb a személyi kiadás a költségvetésben. A hadfelszerelés — A kormány legfontosabb feladata — folytatta a miniszterelnök — a hadsereg fel­szerelése. Békés nép vagyunk. Katonáink ál­dozatos harcának köszönhetjük, hogy az or­szág mai határai között elhelyezkedett. Nem fütenek ellenséges érzések mások ellen s csak egy a célunk: — csendben és munkával szol­gálni a népet és a civilizált emberiséget. A békéért békével akarunk élni. Ezzel az egye­sülés óta minden kormányunk a békét szol­gálta. Ezért kötött szövetséget és megegyezé­seket. Ezek a szerződések azonban csak úgy J képeznek erkölcsi erőt, ha megfelelő anyagi [ eszközök is állnak rendelkezésünkre, melyek I árán fenntartják őket. A béke valódi fenntar­tásához megszervezett katonai erő szükségen s ezért a hadsereg felszerelése kell legyen minden állampolgár első kötelessége. Ma sok­kal inkább, mint akármikor. A határokon túl — Határainkon túl — folytatta Tatarescu miniszterelnök — a hadfelszerelés mind erő­sebb. Az arzenálok és üzemek megszakítás nélkül mind munkában vannak. Laborató­riumokban és más műhelyekben azon fára­doznak, hogg uj pusztító szereket találjanak fel. Nagy hajsza indult a fegyverkezésre, olyan mértékben, aminőre még nem volt pél­da az emberiség történetében. — Veszélyes tünetek mutatkoznak hatá­rainkon túl szellemi téren is szerte a világon. Az erőszak hatalmát hangoztatják mindin­kább s azt, hogy a fegyverek segítségéhez kell folyamodni. A békeszerződés elleni tá­madások naponként megismétlődnek. Az uj határok igazságát gyűlölettel fokozott fenye­getésekkel tagadják. A teendő — Ezzel a helyzettel szemben férfias bá­torságra van szükségük azoknak, akik jól látják az események fejlődését. Ez a köteles, seg elsősorban a hadsereg felszerelését teszi szükségessé részünkre. Ezt minden más előtt kell megvalósítsuk s meg kell tartsuk kato­nai erő szempontjából helyünket, ha azt akar­juk, hogy a világnak ebben a sarkában ele­get tegyünk kötelességünknek. — A mi katonánk a világ első katonái kö­zött foglal helyet, büszkék lehetünk err«. Tisztikarunk oly elit-osztályt képez, mely dí­szére válhatna minden hadseregnek. Adjuk meg a modern háború technikai felszerelése­ket katonaságunk részére, akkor meg van a biztosítéka a békének. Ezért kér a kormány ma áldozatokat az országtól. Uj programot dolgoztunk ki és ezt most már gyorsan és a maga egészében meg kell valósítani. Ez rend­kívüli pénzügyi forrásokat igényel. Ezért kel­CLUJ. (Az Ellenzék tudósítójától.) A nerţi- zeti-paraszpárt erdélyi és bánsági tagozati ülése programszerűen folyt le Cluj-on Miha- lache elnökletével. A Patria-palotában lévő klubhelyiség berendezését a Maniu és Vaida hívei között történt összecsapás során még pénteken teljesen összetörték s igy más he­lyet kerestek a tagozat ülésének megtartá­sára. A kiküldöttek Socol városi tagozati elnök villájában gyűltek össze, hol Miha- lache szólalt fel és rámutatott az utóbbi napok eseményeire. Ezután megejtették a választást 4s egy­hangúlag Popoviciu Mihai volt igazságügy­minisztert választották meg Vaida helyére. Az uj tisztikar nevében Popoviciu elnök mondott köszönetét. Hangsúlyozta, hogy ideiglenesnek tekinti megválasztását, mert eljön majd az idő azoknak visszatérésére, akik most távol vannak ... Az ülés lefolyása után a nemzetiparaszt- párti vezérek vasárnap este Cluj-ról mind Sibiu-ba utaztak. Itt súlyos összeütközések­re került sor Maniu és Vaida hívei között. Az első összeütközés a gyűlés termében tör­tént, hova Vaida hivei is nagyszámmal be­furakodtak. — Le Mihalacheval! Le Lupuval! Le a haszonlesőkkel! — kiáltották Vaida hivei s a botrány annyira fokozódott, hogy a nemzeti-parasztpárt vezetői elhagyták a ter­met. Egy vendéglőbe távoztak, hogy itt vár­ják be a fejleményeket. A Vaida-csoport, mely mintegy kétezer főnyi embertömegre dagadt, ide is követte őket. Mindenkép meg akarták hiúsítani a gyűlést és uj botrányt rögtönöztek. A rendőrség lépett közbe, mi­nek során egy Giurgiu nevű rendőrtiszt meg is sebesült. lett uj taksák' bevezetéséhez folyamodni. Min­den állampolgár igy egy követ tesz le a ha­tárok megerősítéséhez, mert ebből fegyvert és muníciót fognak készíteni, ami a hadse­reg részére szükséges. Saját hadüzemeket ál­lítunk fel, mely szintén igen fontos védekezés szempontjából. Mert az az ország, mely nem képes maga gyártani a hadiszereket, nem független. — Lehet — fejezte be Tatarescu minisz­terelnök —, hogy igen nehezek lesznek egye­sek számára ezek a terhek — mégis szüksé­gesek voltak. A városok és falvak vezetőinek kötelessége, hogy felvilágosítsák a lakosságot a hadfelszerelés szükségességére nézve. Eközben a nemzeti-parasztpárt vezetői el­határozták, hogy egy hátsó ajtón eltávoznak és visszamennek a színházba, a gyűlés szín­helyére. Egy mellékutcán haladva, kisebb Vaida-csoportra akadtak. A kíséretükben lévő parasztpárti hívek rávetették magukat ezekre, kővel, késsel dolgoztak és megfuta- miiották Vaida kiveit. Csak ezután kerülhe­tett sor a gyűlés megtartására. Popoviciu Mihai, az erdélyi tagozat uj el­nöke szólalt fel elsőnek s elitélte a numerus valaehicus mozgalmat. Aztán Mihalaehe emelkedett szólásra. Támadta a numerus valachicust s ígéretet tett arra, hogy a nem­zeti ipart támogatni fogja. — iNem a program ékelődött közénk — mondta — de kis intrikák, melyeket Vaida barátai kezdtek. Végül iManiu vette át a szót. Elitélte a Sibiu-i támadást és Mihalaehe felé fordulva kál tolta: — Tovább előre! Legyőzetlen sereg áll hátad mögött. Nem a numerus valaehicus. de az irányított gazdaság programja van hi­vatva az ország nemzetgazdaságát szolgálni. A gyűlés után lakomára gyűllek össze a pártvezérek. A gyűlés keretében lefolyt verekedésekkel kapcsolatban Ilié Lazar volt nemzetiparaszt- párti képviselő és Buta iNicolae, a Romania Noua szerkesztője ellen bűnügyi eljárás in­dult az ügyészségen. A súlyosan sérült Vasiu dr. ugyanis azt állítja, hogy a két Maniu- párti politikus támadta meg és ezek okoz­ták sérülését. A nyomozás adatai szerint Dobrescu Fií- garas-ból két-háromszáz földművest tobor­zott össze és ezek voltak a kezdeményezői a verekedésnek. Véres verekedés zavarta meg a neiRizeti-parasztfpári sibiul nagy gyűléséi Kővel és késsel mentek egymásnak a gyűlésre beözönlött tömegek* — l!<iníu, ISifialscbe és Popoviciu egyaránt elítélték beszédeikben a numerus valacbccus-t Eden lord moszhia látogatásának télié., sikerét jelentik orosz p 99 fi részről Hivatalos kommüniké szerint Orosz­ország és Anglia közi. út sehol nincs érdekelleniét Az angol főpecsétőr már vonaton ül és Varsó felé tart, ahova ma, hétfőn este érke­zik. Ezzel az érdekes és izgalmas moszkvai tárgyalások lezárultak. Lényegükben némi bepillantást engednek a hivatalos kommü­nikék és a magánjelentések. Oroszország láthatóan elejti a teljes keleti paktum ter­vét és megelégszik annak szükebb formájá­val. Viszont nagy gazdasági engedményeket kap és keletázsiai politikájában Anglia tá­mogatására számíthat. Párisban Eden azt a kijelentését terjesztik politikai körök fel­tűnő módon, hogy egész más szemmel nézi most a dolgokat, mint látogatása előtt. A francia lapok különben is lelkesedés hang­ján beszélnek, mert Anglia Oroszországgal szemben uj politikába kezd és Eden talál­kozása moszkvai körökkel előjátéka azok­nak az elhatározó tárgyalásoknak szempont­jából, amelyeket Moszkvában Laval nemso­kára folytatni fog. Valószínű, hogy Orosz­országot is meghívják Strezába. Az érdekes külsőségekhez tartozik, hogy Eden szombaton és vasárnap este meg­jelent az .orosz állami színházban és a cári páholyban foglalt helyet. Megjelené­sekor a zenekar az angol himnuszt játszta. mire az elvtársak lelkes tüntetésben tör­tek ki. Úgy látszik, igaz Eiden az a kijelentése, mely szerint Anglia most másodízben ismer­te el a szovjetek de igaz lehet egy szellem« diplomata megjegyzése is: Oroszország csak most ismerte el Európát! LONDON. (Az Ellenzék távirata.) Az an­gol—orosz tárgyalásokról nagyterjedelmü hivatalos nyilatkozatot adtak ki, amelynek lényege a következő: A megbeszélések a nemzetközi helyzet főbb irányelveire vonatkoztak, beleértve az indítványozott keleti paktumot, valamint a február 3-iki francia—angol hivatalos köz­leményben megjelölt kérdéseket is. Kiter­jedtek a megbeszélések ezen kívül az angol —orosz viszony javítására és továbbfejlesz­tésére vonatkozó kérdésekre. A megbeszélé­sek kezdettől végig jóindulatú légkörben és teljes őszinteséggel folytak le. Eden infor­málta Litvinovot a berlini tárgyalásokról és , megegyeztek abban, hogy a lefolytatott meg­beszélések hozzájárultak az európai helyzet tisztázásához. A megbeszélésen résztvevő fe­lek megállapították, inkább, mint bármikor, szükség van most arra, hogy az európai biztonság rendszerét közösen megvédjék a Népszövetség irányelveinek szellemében. A kommüniké hangsúlyozza, hogy a kölcsö­nös egyetértéssel ajánlott keleti megegyezés­nek nem az a célja, hogy elszigeteljen egyes államokat; Lengyelországnak és Németor­szágnak hozzájárulása ehhez bármikor szí­vesen látott dolog lesz. mert a lehető legjobb megoldást jelentené. A kommüniké végül megállapítja, hogy nincs érdekellentét Anglia és a szovjet között egyetlen nemzetközi kérdésben j sem és ennek következtében Eden és u I szovjet vezetői egyetértenek abban, hogy barátságos együttműködésük rendkívül nagy fontosságú a békére és a nemzetközi biztonságra. ÖTVEN HALOTTJA VAN A TEGNAPI OLASZORSZÁGI VIHARNAK. Milánóból je- I lentik: Középolaszországban és a: Adriai- j tengeren tegnap borzalmas vihar pusztított. ! Eddigi jelentések szerint 50 halót!ja van ed- j dig a katasztrófának. Velencében a hajózás j megakadt. A Tirrenei tengerről is hasonló vi- j harokat jelentenek. Negyven halás: eltűnt, 1 tiz vizbefult.

Next

/
Oldalképek
Tartalom