Ellenzék, 1935. április (56. évfolyam, 77-98. szám)
1935-04-02 / 77. szám
£ A.’ /_ / A? N Z {>. A 1935 i pr U10 1. A I itulescu tiszteletére adott banketten magyar muzsikaszó mellett szórakozott Bucureşti pénzarisztokráciája ..Barátja vagyok a kisebbségeknek — inondía a külügy- f iniszter iiiunkatártunknak a milliárdosok klubjában Bl’CU RESTI. (Az Ellenzék tudósiiójálól.) Min rikai regényekben olvasunk mesés lény • essél berendezett klubokról, ahol unatkozó milliárdosok fiislölgetik hatalmas havanna- ■ ivarjaikat és unatkozó képpel szürcsülik bosszú szalmaszálon keresztül a titkos recept s/eriut készült coctailt. amit ébenfaképii komornyik nehézveretii ezüsttálcán nyújt leié jiik. A regényírók fantáziájúban annyiszor kísértő milliárdosok klubja határtalanul izgatta fantáziámat, amikor meghallottam, hogy Románia pénzfejedelmeinek exkluzív társasköre az ..Asociaţia Financiarilor ' estélyt ad a kormány tagjainak tiszteletére. Első pillanattól kezdve tisztában voltam, hogy újságíró nem tarthat igényt meghívóra olyan klub estélyén, amelynek tagjai egyenként legalább ól) milliót jelentenek. Hiszen « tagsági dij is olyan tekintélyes, hogy abból háromszobás családi házat vehet magának az ember egy erdélyi városban. Riporteri mestervágásra határoztam hát el magamat. Meghívó nélkül, egyszerű sötét ruhában Gombos Ernő fotóriporterem társaságában taxiba vágtam magamat azzal a feltett szándékkal, hogy mindent elkövetek, hogy a legemdás vagyonok urainak féltve őrzött szentélyébe behatolhassak. Amikor az autó megállott az előkelő Parcul Filipcscu negyed egyik palotája előtt, amelynek lefüggönyözött nagy» ablakai finoman szűrt világosságot sugároztak ki az éjszakába, azt hittem, hogy az ajtóban álló detektívek ki sem engednek szállni bennünket, hanem autóstól együtt továbbparancsolnak a villa elől. Kiszálltunk. Úgy látszik a detektivnek imponált megjelenésünk, mert igazolás nélkül hagyott bennünket az. előcsarnokba lépni. Baloldalon a ruhatár fekete télikabátglédója sorakozott. Fölöttük cilinderek fényes disz- százada. Mindegyik mellett egy' cédula, gazdája nevével. Szempillantás alatt felfedezem Titulescu nevét, mellette Merepta Cézár, az államvasutak vezérigazgatójának neve húzódott meg szerényen. Könnyed mozdulattal vetem le télikabátomat és a pultra helyezem. A ruhatáros minden ellenkezés nélkül átveszi és elhelyezi a drága télikabátok imponáló sorában. Fotóriporterünk hóna alatt szorongatja a fényképezőgépet takaró bőrtokot és arckifejezésén látom, hogy egyáltalán nincs tisztában a veszélyekkel. E pillanatban egy maitre d hotel külsejű ur tart felém, akinek franciául, hanyag biztonsággal odavetem: — Az estély rendezőségének megbízásából fényképeket készítek a párisi „Illustration“ számára. Szempillám sem rezdült meg, amikor ezt kimondtam. A maitre d‘hotel udvariasan meghajolt és átvezetett a szomszédos terembe, amelynek hatalmas ajtaja tárva-nyitva volt. Majdnem földbe gyökerezett a lábam, amikor magyar muzsikát hallottam kiszűrődni egy távoli díszteremből. „Mindjárt asztalt bontanak — közölte a vezetőnk. Méltóztassa- nak utánam jönni a kis-szalonba, amely a nagy díszteremmel határos, onnan jól lehet látni az egész társaságot, sőt a nyitvalevő ajtón keresztül talán fotografálni is lehet“. Végighaladtunk egy' perzsaszőnyeggel borított folyosón, halványkék selyemmel bevont falu kisebb szalonba jutottunk és tényleg a nyitott ajtón keresztül szines látvány képe tárul elénk. Hatalmas U. alakú asztal roskadásig borítva a konyhaművészet remekeivel, óriási ezüst gyümölcstartók, metszett kristályvázák illatozó virágcsodákkal. S az asztal körül a ragyogó szépségű asszonyok pompás koszorúja, megszakítva egy-egv fekete frakktól, amelynek fashionable szabása elárulja, hogy gazdája londoni szabónál dolgoztat. Sajnos, a patkóasztal fővonala háttal esett az ajtónak. De a maitre d hotelnek igaza volt: máris asztalt bontanak és a társaság átsétál a kékszalonba, ahol fotóriporteremmel együtt várakoztunk. A legelső, akit észreveszek, Titulescu külügyminiszter, aki mikor megpillant engem, barátságos hangon, amelynek nyájassága eloszlatta elfogultságomat, megszólított:-—- Hát itt van maga is? — Igen, Kegyelmes Uram — feleltem most már bátran — hála újságírót vakmerőségemnek. E pillanatban elhaladt mellettük Tatarescu miniszterelnök, akinek kisportolt atléta-alakján remekbe szabott frakk feszült. Titulescu a miniszterelnök felé fordul. — Ismeri-e Seidner urat? — Ő igen — feleli kezét nyújtva Tatarescu. Mi már régen ismerjük egymást. Meghajlok, a miniszterelnök bókszámba- menő megjegyzésére Tatarescu előtt, aki máris továbbsétál. De titulescu külügyminiszter ugyláls/ik kegyes kedvében van. Kér (léseket ad fel. (tn jól hídja, hogy én nem vagyuk ellensége a kisebbségeknek és őszintén értékelem a magyar nép jótulajdonságait és romantikus eggéniségéne k szeretet remélt óságól mondja ezután. Miniszter ur fűzöm tovább a szót az. utóbbi időben sok olyan nyugtalanító mozgalom keletkezett, amelyek a kisebbségek egzisztenciáját veszélyeztetik . , . A külügyminiszter mosolyog. Mosolya azé az emberé, aki sok vihart látott már keletkezni és elülni. És igy válaszol: — Ezek múlandó jelenségek . . . Mein kell tartani tőlük. .1 kiilturcmbrriség a fejlődés és a béke irányában halad. Kezét nyújtja és tovább megy. Fotóriporterem ezalatt lázasan dolgozott. Egymásután kapja le Stelian Popescul, Nis- tor munkaügyi minisztert, Victor Antonescu pénzügyminisztert és nemzetiparasztpárti elődjét, Madgearut, Manolescu Strunga keI cskcdclciniigvi miniszteri, d'Orim ksoii márki francia követet, Savét Hadul.Hcu külügyi ul minisztert, Nciiisior «/redest, i it Iliescu bizalmas munkatársát és Sibireanut a miniszterelnökség fiatal rokonszenves titkárát. Kgv sarokban ragyogó nők színfoltja, fekete fehér rnhuesodában legszebb mindegyik között Ti!üléseimé. Hozzálepek <s felkéiem, engedje meg, hogy lefényképezzük. Kedvesen mosolyogva beleegyezik és egy aranyozott XVI. Lajoskorubeli asztalka elé allva, türelmesen várja, inig (lombos kollegám elkészíti a felvételt. S kapok-«* képekbul? kérdezi kedvesen. Boldog leszek, kegyelmes asszony, ha el juttathatok egyet. De hova? Ez tényleg bajos mondja mosolyogva hiszen mi őrökké utón vagyunk. Ma ill, holnap oil. Sase haljak, hol lasztiul: holnapután. Elővettem egy régi fényképet a zsebemből, amelyet Titulescu külügyminiszterről készítettem Genfben, amikor épen egy ujságiró- kolleganővel, a francia Madamoiselle Tabo- uis-val beszélgetett. Átnyújtottam Tituleseu- nénak. a következő szavak kíséretében. Madame engedje meg, férje egy hódolójának. hogy autogrammot kérjen Öntől. Ezt a képet kedves, genfi emlékként őrzöm és számomra kétszeres becse lesz, ha nevével díszíti. Beleegyezése jeléül kedvesen bólintott és aztán az átnyújtott töltőtollal, határozott, de finom női vonásokkal ráírta a képre: ..Cat héri ne Titulescu Még egy pillantást vetek a pazar szalonok sorára, amelynek melódiáktól átszűrt halktónusu hangulatában dámák és urak beszélgetnek és röviddel rá újra kinn vagyok MIT IR A ROMÁN SAJTÓ a Bucuresti-i utcán. S. I. SZENZÁCIÓ ROMÁN OPERA' SZENZÁCIÓ A MILÁNÓI SCALA NAGY EGYÜTTESE Vera Amerighi Rutili szoprán Cloe Elmo mezoszoprán Arturo Tamburint tenor Mario Albaneze baritonista Lucione Neroni basszus EDMONDO DE VECCHI karnagy vezényletével ! Április 3. : AIDA A miniszterelnökhöz fordul« Bungard népe negyedszázados ikonosztázának elhurcolása miatt Forrongás egy szeniségiattó miatt- — Nem Leli a bungardiaknak az uj ikonosztáz SIBIU (március hó). Részletesen beszámoltunk annak idején a Sibiu-tól hat kilométerre lévő iBungard községben lejátszódott eseményekről, valamint ennek előzményeiről is, amely a maga nemében páratlanul áll az események sorozatában. Az emlékezetes napon az történt ugyanis, hogy Regman dr. megyei prefektus szigorú utasítására hatvan felfegyverzett csendőr az éj leple alatt észrevétlenül közelítve meg a falut, lesbe állott, mig a község férfi nép«1, akik a Sibiu-ban megtartandó hetivásárra készülődtek, kora hajnalban kiürítette a falut, ami után a csendőrök bevonultak a falu görögkeleti templomába, ahonnan a közben összegyűlt asszonyok, öregek harcias tiltakozása ellenére kihureolták az oltár előtti nagy művészi értéket képviselő ikonosztázt és nyomban szekérre rakva, Bálán Miklós erdélyi görögkeleti püspök kifejezett óhajára Sibiu-ban újonnan épült téli kápolnájába szállították. Az eset, amint — ismerve a ravasz Bungard-iak ellenszegülő természetét — előrelátható volt. nem maradhatott súlyos következmények nélkül. A hetivásárról késő délután hazatérve, a Bungard-iak csoportokba verődve izgatottan feszegették az. eseményeket. A falusiak hosszas tárgyalás után úgy határoztak, hogy egyelőre kiildött- ségileg próbálkoznak tiltakozni püspöküknél, követelve az erőszakkal elhurcolt iko- nosztáz azonnali visszaszolgáltatását. A küldöttség tagjai azon melegében felkerekedtek és elindultak Sibiu-ba, ahonnan azonban eredménytelenül tértek vissza. iEnnek követ- kezményeképen a falu népe között a hangulat mindinkább kezdett elmérgesedni oly annyira, hogy ma már a hatóságok messzemenő óvintézkedéseket léptettek életbe a háborgó falu rendjének megőrzésére. Megerősített csendőrőrjáratok cirkálnak a község utcáin, szigorúan vigyázva arra, hogy a legcsekélyebb, rend megbontását célzó igyek- vés már eleve meghiúsuljon. A hatóság szigorú közbelépése dacára, a falusiak igazságuk tudatában tovább fűzik a köztük tomboló elégedetlenség szálait s bár az izgalmas eseményt követő napokban már egy uj ikonosztázt helyeztek el a község görögkeleti templomában, ugyancsak erős csendőrségi segédlet mellett, a falu népe tüntetésképen testületileg maradt távol a rákövetkező vasárnapokon megtartott isten- tiszeletektől. A napokban aztán, a csökönyös falusiak átlátva a jelenlegi helyzet tarthatatlanságát, újabb küldöttséget menesztettek Sibiu-ba, most már Floasiu Ilié képviselőhöz, akit felkértek, hogy haladéktalanul járjon közbe a kormánynál az erőszakkal elszállított ikonosztáz mielőbbi kiadatásáért. Ezzel egyidejűleg panaszukat terjedelmes memorandumba foglalták, melyet két példányban állítottak ki. Az emlékirat egyikét Tâtărescu miniszterelnökhöz intézték. a másikat a görögkeleti egyház fejének, a pátriárchának címezték. Az emlékiratban hivatkoznak az elszállított ikonosztáz több mint négyszáz évre visszamenőleges történelmi nevezetességére, mely idő alatt a környező falvak román népe gyakran valósággal zarándokolt templomukba, hogy az országban páratlanul álló művészi és történelmi becsű ikonosztáz előtt végezzék ájtatosságukat. Hivatkoznak továbbá arra. hogy őseik révén hagyományos és szent emlékek fűzik őket az ikonosztázhoz, amelyet minden körülmények között továbbra is birtokukban akarnak megőrizni. Végül pedig kérik az illetékeseket, hogy haladéktalanul helyeztessék vissza az elvitt ikonosztázt eredeti helyére, mert különben kénytelenek lesznek az igazságszolgáltatás fóruma elé vinni nagy és fájó sérelmüket. Orvosak* mérnökök! Gyárak! Minden román, magyar, német, francia, angol folyóirat és könyv megrendelhető és előfizethető Lepagenál, Cluj. A lapokat közvetlenül kapja a kiadótól. Kérjen ingyen jegyzéket Lepagetól, Cluj. Az idők tzava. Egyenlőié# Nem *ike riilt Drágulás. Eli« volt. „Autarhii." CUKEN I UL: K/i volt minisztert vád öli Inly ez. U-k . Elmek n-.iyv loutov.ág.i v.in é. j/irai I jij áll a politika történetében. Csak nr v//>lj-ál jón példaként •« jövőben. Ne Jegyen ebből bo../ijr;i vezető rcndvzer, hogy így tegyen az « kormán •», mely majd Jónfti fog év ilyen módon helyezze vid alá elődeit, (iánk cv. hiány zóna még nekünk! EK EZEN I UL: A legutóbbi napok parlamenti tárgyalásai voran a miniszterelnök szájából )*'! láttuk, hogy 1929-ben orosz, oldalról fenyegetik, hol 24 had osztályt vontak össze. S ebben a hely •/.étben akk«jr kénytelenek voltunk fegyvert és municiót kölcsönözni, hogy egy katona, összetűzés esetén legyen mivel védekezzünk. Az. 19T. évi készületlcnségből nem vonták le ti/, év óta 'em a következtetéseket. Csupán a nemzeti paraszt párt értette meg az. idők szavát, midőn szer ződést kötött a hadsereg felszerelésére. VIITORUL: Nem maradt semmi figyelmen kívül. Tanukat hallgattak ki, minden okiratot tárgyilagosan megvizsgáltak, mindenkinek véleményét meghallgatták s aztán csupán azok ellen sző végezték meg a vádiratot, akiknek cselekménye az alkotmány 98. paragrafusába ütközik. Egy szóval elválasztották a büntethetőség kérdését a politikától. Így a liberális-párt erkölcsi szempontból is szolgálatot tett a demokráciának. Lé. nyegébon ugyanis a demokrácia a törvény dő~ egyenlőséget jelenti, mely egyformán sújt le azokra, akik megsértik. A demokrácia szigorú ellen őrzést és teljes felelősseget követel. Ezért a liberális-párt: tiszta leLkiismerettei állítja, bog)' elege: tett kötelességének. DREPTATEA: Mikor Bentoiu alig tudott meg birkózni Popoviciü Mihai vád alá helyezésével Junian és Dinu Bratianu kiakarták terjeszteni < vádindkványt Maniu és Madgearu ellen. A vai lelkek összefogtak és támadásba mentek. Mos kínjaik vannak, mert tervük nem sikerülhetett. UNIVERSUL: Az ép:tkezési anyagok ára min den vonalon emelkedett. A cement (joco lej tak sa vagononként és 3 százalék „cifra de afaceri' ezenfelül), a fűrészáru (3 százalék), vas, betör vastraverz, fedőpala, ablaküveg, parkett (2.4 — százalék), fűtőanyag (0.50 bani kilogramonkém 0.25 bani helyett j.:o százalék lesz az uj házai adója ezek mellett. Az áremelkedést nem lehe majd megállítani akármilyen szigorú is lesz a bűn tetése. Az állam a legfőbb bűnös az árak emelkc désében. EPOCA: Németországot kényszeríteni lehe: ne, hogy lépjen vissza a Népszövetségbe. Kérd: azonban, hogy visszalépne-e? Erőszakos utó nem lehet ennek helye s ez ut veszélyes lenne, j békés megegyezés marad tehát hátra a kérdés elír tézésére. Nem lehet azonban ugyanazt az utí követni most már a befejezett tényekkel szert ben. A népek nem akarnak uj háborút, továb azonban bizonytalanságban sem élhetnek. Az err bereknek elég volt már és békét akarnak. Reme jük, hogy a jóérzés fog felülkerekedni a béke se: penyőjében. Egyelőre Genf fog határozni az ügt ben. ADEVÉRÜL: A drágaságot mindig fizetéseim lés kísérte jobb időkben. Ezek az idők azonba már elmúltak s utolsó szakát éljük az uj rent szereknek. A nemzetközi gazdasági helyzet összi omlása arra vezetett, hogy a modern államok m; guk köré erődítéseket építettek épp úgy, miamikor várakat emeltek a középkorban. „Auti hiának“ nevezik ezeket, melyek mérges gázt egyéb gyilkos anyagot lövelnek. Nincs biztos v< nala a jelenlegi társadalmi fejlődésnek, összevis sza halad, mig elér a végső tragikus befejezésbe MozgosziÉázak műsora HÉTFŐ: CAPITOL: MAGAS ISKOLA. A legujah szenzáció. Carlo Cavelli titka. Fősz« replők: Rudolf Forster, partnerei Ai gela Salloker és Hans Moser. EDISON: 3, 6, 9 órakor: I. A SORS. Mélye megható dráma, csoda operarészletekke André Rangé, a párisi nagy opera els baritonistájával a főszerepben. II. Mi LEK REVÜIGAZGATÓ. MUNKÁS-MOZGÓ: I. ÉN ÉS A KÖLYÖ vigjáték. Főszerepben: Maurice Chev; lier, Adrienne Ames és Baby Leroy. I A 33-as KÉM. Főszerepben: Andree Li auet. Hétfőn 6 és 9 órakor. Jól felszerelt buza és kukorica keményitőgvári berendezés 500 kg. napi teljesítménnyel jutányosán eladó. Malmokhoz vagy vegyi gyárhoz mint nagyszerű mellékág ajánlható. — Ugyanitt eladó egy 3 tonnás INTERNATIONAL teherautó és egy 2 tonnás OPEL teherautó. Mind a két kocsi príma állapotban van. — Cim a kiadóba megtudható.