Ellenzék, 1935. március (56. évfolyam, 50-76. szám)
1935-03-09 / 57. szám
ÄRA 3 LEJ TAXA POŞTALA PLATTTA TN NUMERAR No. 141-161/192«Szerkesztőség, kiadóhivatal, nyomda: Cluj, Ser. I. G. Duca No. 8, Fiókkiadóhivatal és Könyvosztály: Piaţa Unirii 9. s?im. — Teiefonszám: 109. — Leveleim: Cluj, postafiók 80. MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA: BART HA MIKLÓS Előfizetési árak: havonta 70, negyedévre aio, félévre 420, évsnta 840 lej. —■ Magyarországra: negyedévre 10, félévre an, évente pengő. A többi külföldi államokba csak a portókúlönbőzettel :3bb LVI. ÉVFOLYAM, 5 7. SZÁM. SZOMBAT 1935 MÁRCIUS 9. —- semmi hűség, mondotta már az 6- korban a római, ki a hódítás ellenére a hellénség hódoltja lett s átvette tőle műveltségét, erkölcseit, végűi a keresztény vallást is. Az ó-kori mondás érvénye még fokozódott a bizánci középkorban és semmit se törölt le a lényegéből a török uralom alá jutás, ez a hosszú, gyökeréig rothasztó és seny- vesztő állapot. A görögségnek Európa anyagi és szellemi segítsége hozta meg a lázadás és a szabadságharc szenvedélyes tökélye mellett az állami és népi függetlenség lehetőségét, amelynek száz éves fordulóját öt évvel ezelőtt ünnepelték meg. E század alatt sehol Európában nem volt annyi változás az uralkodóház rendjében és talán egyetlen európai nép sem keveredett annyi háborúba. Ez a terület a földrengések hazája. Földrengések sűrű sora történik itt, természetrajzi és politikai tekintetben egyaránt. Nemrég lett köztársaság, aztán katonai parancsuralom, most pedig újra forradalmi láz áldozata. Aki görög politikus a háborút követő időben szerephez jutott, kivétel nélkül már lá- zitott eleve, vagy forradalmár szerepet játszott valaha s csak egyetlen egyszer történt, hogy többet megakadályoztak a folytatásban, mikor eg}7 egész volt minisztériumot falhoz állítottak és agyonlőttek. A görög lázadó és a görög forradalmár hosszú életű, vissza-visszatér a közszereplés és a hatalom területére, mintha enélkül nem is játszhatna vezérlő szerepet. Ennek klasszikus érvekép Görögország legnagyobb forradalmára és a lázadás szinte leglángeszübb értője — egy valóságos Lucifer —, rengette meg a görög földet most Venizelosz már a török feiségiség alatt kezdte: szőkébb hazáját, Krétát fölszabadította és egyesitette az anyaországgal; aztán a király hosszú ellenállását megtörve, végül is belesodorta népét a világháborúba s pár év előtt száműzve a dán származású Sonder- és Hücksburg uralkodóházat, megteremtette a köztársaságoe. — Most igyekszik — ismét Krétából — megbuktatni az uralkodó katonai rendszert, mely régóta kacérkodik a monarchiával és egyéb érdekek ellenére tagja lett nagy nehézségek után a Balkán-szövetségnek. A görög forradalom most bontakozik ki való voltában. Ide-oda fog hullámza- ni és ki tudja, mi lesz a vége? De a forradalom nemcsak önmagáért a görög forradalmi hagyományért van és Venizelosz hívei visszaállítják az ország vezetését, a hatalmat, gazdagságot, hanem az Európában készülő külpolitikai fejlemények egyik ágazatakép. Görögország a mult évben levált Albániával együtt az olasz érdekláncról. Most arról van szó, hogy Albániát követve, visszatérjen az olasz együttesbe s a jelenlegi helyzetben Itália és Franciaország felé való tájékozódásokat összegezze, lehetőleg lazítson valamit a Balkán-szövetségből folyó súlyos kötelezettségeken, amik az ellenérzésü török-politikának kedveznek. Emellett megfontolást érdemel a sok meléktermék, mely ebből a forradalomból termelődhet. A kisebbségi kérdés kölcsönös elmérgesedése már nemrég szinte háborús feszültséget idézett elő Albánia és Görögország között és aligha melegítette föl a bulgár—görög kényszerbarátságot is; vajmi könnyen elfajulhatnak ezek a lesben álló érzelmek, ha ez az uj görög forradalom elhúzódik. Aztán bánni változás a BalVenizelosz repülőgépei már Athén fölött dobáliák le a forradalmárok röpcéduláit Hatszáz halott és kétezer sebesült a macedóniai harcokban.— forradalmárok elfoglalták Számotz, Chios ét Mitiléne szigetét Görög szigeteken toborzott csapatokat Thrákiáhan akarnak partra tenni a fellázadt hadihajók A görög forradalom lassan tért hódit. A tengeren már tagadhatatlanul úrrá lett és hajóraja egymás után szállja meg a Kréta körül fekvő szigeteket. De nem ebben rejlik a forradalom jelentősége, A makedoniai színtéren állja tovább is a harcot és hadierejét már-már a kormányéval egyenlő erőre növeli. Eszerint a jelenlegi kormányrend megrendülésére lehet számítani. A nagyhatalmak alattvalóik s érdekeik biztonságát kezdik félteni s hadihajóikat a Földközi-tenger egyéb részeiről a görög vizekre parancsolják. Az olaszok máris befejezték mozdulataikat, a franciák és angolok megkezdették. Föltűnő Törökország fokozódó tevékenysége. Mind több csapatot összpontosít Thrákiában és nyilvánvalóan Bulgáriát kívánja sakkban tartani. A görög drámáról szóló legújabb liireínk a kővetkezők: Hatszáz halott, kétezer sebesült PARIS. (Az Ellenzék távirata.) Az Intran- sigeant tudósitásai szerint Keletmakedoniá- ban a harcok átmeneti jellegű szünetelése előtt már nagy ütközet volt, amelynek 600 halottja és kétezer sebesültje volt. A lázadók hadihajói elfoglalták Chies, Mitiléne és Sza- mosz szigeteket. A többi esti lapok közlik a kormány bizakodó kommünikéjét, de közreadják azt a hirt is, hogy Thessaliában a felkelők sikereket értek el. ATHÉN. Tegnap délután újra megkezdődött a harc Makedónjában a lázadók és a kormánycsapatok között. A harc heves erővel folyik és az ágyú és gépfegyvertiiz Bulgáriába is áthallatszik. Szaloniiviből érkező hirek szerint a kormánycsapatok Északmake- doniában folytatják előnyomulásukat annak ellenére, hogy szakadatlanul esik a hó és az eső, amely megrongálta az összes közlekedési vonalakat. A lázadó flotta élén az Ave- roff cirkálóval, elfoglalta Mitiléne, Szamosz és Chios szigeteket. Egyik hadihajó megközelítette Cáválla városát is, de a kormány repülőgépeinek feltűnésére gyorsan visszavonult. Alexandriai jelentések szerint az Averoff cirkáló ágyúi lelőttek két repülőgépet, amelyek égve zuhantak a tengerbe. A repülőgépek bombái az Averoff hajó két tengerészét megölték. Az Imperial lázadó-hajó kapitánya, amely engedélyt kapott arra, hogy a krétai vizekről távozzon, kijelentette Alexandriában, hogy Kréta egész lakossága csatlakozott Venizeloszhoz és el van határozva arra, hogy utolsó csepp vérig fog érte hnr- I colni. Ha a lázadókat levernék Mnkedoníá- ban, Venizelosz Kréta szigetét független államnak fogja kijelenteni és fel fogja hívni a Népszövetséget, hogy ismerje el az uj államot. Harcok Szaloniki körül A kormánycsapatok Szalonikiben székelő parancsnoksága jelentést tett közzé, amelyben azt állítja, hogy a lázadók leverése egészen bizonyos. Ezzel szemben a Szalonikiben tartózkodó külföldi újságírók olyan híreket kaptak, hogy a forradalmárok csapatainak előnyomulása már magát Szalonikit is femje- í geh. A forradalmárok tegnap elérték az Or- leaki—Ruma szakaszt. Szamosz, Chiosz és Mitiléne szigetek elfoglalása után a Cikiad szigetcsoport elfoglalására törekednek. Ideérkezett hirek szerint az eddig folyó harcoknak 600 halottja és 2000 sebesültje van. A kormány csapatai hir szerint körülzárták a lázadók egy csoportját 700 katonát és 200 tisztet fogtak el. A kormány repülőgépei hivatalos jelentés szerint bombázzák tegnap este óta Xeres, Drama és Kavalla városokat, ami egyértelmű annak hivatalos bevallásáBELGRÁD. (A Rador jelenti.) A Politika cimü lap athéni jelentése szerint a görög kormány és a felkelők csapatai egyenlő erejűek. A felkelők Észak-Görögországban összpontosították erejüket, míg a kormány Kö- zép-Macedoniában mozgósított. A felkelőknek a xeresi, kavallai és dedeagacsi arzenálokból zsákmányolt fegyvereik és muníciójuk van. A kormány nein bízik a mozgósított tartalékosok egy részében és nem meri őket tüzbe küldeni. Venizelosz hatalmas propagandát fejt ki és repülőgépei Athén fölött megjelenve, rnanifesztumokat dobtak a lakosság közé. Azt hiszik, hogy a felkelők első támadásukat Szaloniki ellen fogják intézni. Egyik lázadó torpedóhajó tegnap a kikötő elé érkezett és néhány ágyulövés leadása után eltávozott. A felkelők flottáját számos személyhajó kiséri, melyeket a tengeren zsákmányoltak, ezeken szállítják a görög szigetek hozzájuk csatlakozott katonaságát, melyet Tráeiában akarnak partratenni az ott lévő felkelő hadsereg megerősítésére. Hivatalos magyarázat ATHEN. (Az Ellenzék távirata.) Kondilisz hadügyminiszter kijelentette az újságíróknak, hogy eddig csak a rossz időjárás akadályozta meg a kormánycsapatokat az of- fenziva megindításában, miután Macedóniában 20 centiméter magasságot is elért a hó. A hadügyminiszter elmondotta, hogy a lázadók táborából átszökölt katonák elbeszéléI val, hogy ezek a városok a forradalmárok kezén vannak. Istambulból érkezett hirek szerint a görög kormány barátságos demarsot intézett a török kormányhoz, melyben nehány Törökországban tartózkodó és Venizelosz akcióját pénzzel segítő emigráns kiadását kéri. A török kormány az emigránsok kiadása ügyében még nem határozóik Tegnap Anglia athéni követe felkereste Caldarisz miniszterelnököt, az angol kormány rokonszenvének adott kifejezést, amiért az ország rendjét biztosítani akarja és annak a reményének adott kifejezést, hogy minél kevesebb vérontás nélkül és minél rö- videbb idő alatt sikerülni fog az ország rendjét biztositani. A görög kormány felhívást intézett az ösz- szes kereskedelmi hajókhoz, hogy a szigetek kikötői hatóságainak felhívására azonnal vonuljanak be a kikötőbe, szállítmányaik felülvizsgálására, mert ha nem, ággutüz alá fogják őket venni. séből az tűnik ki, hogy Kamenosz tábornok, a forradalom egyik vezetője mozgósítani akarta az elfoglalt területek tartalékosait, de eredmény nélkül. A forradalmárok szökevényei azt is állítják, hogy a lázadók soraiban nagy a lehangoltság és hiztos, hogy az első lövésre leteszik a fegyvert. A görög kormány nem tulajdonit fontosságot Mttilé- ne sziget elfoglalásának, mert várta ezt a lépést. Megállapítást nyert, hogy azoknak a hadihajóknak tisztjei, akik Venizeloszhoz csatlakoztak, mielőtt elhagyták volna Szala- miszt, magukhoz vették az arzenál egész pénzkészletét, valamint a nagy görög bankok krétai fiókjaiban őrzött összegeket. ALEXANDRIA. (Az Ellenzék távirata.) A városban rendkívüli nyugtalanságot kelt u hir, hogy Venizelosz egy, a forradalmárok kezén lévő hadihajón Alexandriába tart. Az egyiptomi kormány erre az eshetőségre fel készülve, utasította az alexandriai hatóságokat, hogy fegyverezzék le a görög hajókat és kobozzák el fegyvereiket A rendőrséget megerősítették, mert a városban lakó görögök nagy része Venizelosz hive. ISTAMBUL. (Az Ellenzék távirata.) A török hatóságok megtiltották öt görög hajónak, hogy a Dardanellákon bármilyen irányban átmenjenek. A hajók egyike, ameiv Constanta-ba tartott, Venizelosz fiának a tulajdona és az a gyanú, hogy a lázadóknak akart segítségére sietni. A hajókon lévő rádiókészülékeket elkobozták. Csapatokat akarnak partra tenni af&Ékelők kán-szövetségben egyensulvtalansá got idézhet elő a földrengéses félszigeten, különösen most, amikon az angol Fehér Könyv Németországban — mint Hitler „betegsége“ tanúsítja —, átmenetre a légkört újból elmérgesitette. A doigok ma már nem szigetelődnek el. A Balkán különben is az európai katasztrófák szülőföldje: innét indulnak el „mustár magból“ a nagy válságok. Ezért bizonyos félszel kell néznünk a görög eseményeket és mindenütt, még a legkisebb I hatáskörű ponton is sürgetni kell a nyugalom és biztonság helyreállítására szükséges eszközök alkalmazását. Kár volna Venizelosz meszescsontjaiért ezer gondot ápolni, milliókat áldozni. Sőt, emberi életet is kockáztatni,
