Ellenzék, 1935. március (56. évfolyam, 50-76. szám)

1935-03-30 / 75. szám

Szerkesztőség, kiadóhivatal, nyomda: Cluj, Str. I. G. Duca No. 8. Fiókkiadóhivatal és könyvosztály Piaţa Unirii 9. szám. — Telefonszám: 109. —• Levélcím: Cluj, postafiók 80. LVL ÉVFOLYAM, 7 5. SZÁM. MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA: BARTH A MIKLÓS SZOMBAT Előfizetési árak: havonta 70, negyedévre 210, félévre 4*3, év-ats 840 lej. — Magyarországra: negyedévre 10, félévre 20, évente S3 pengő. A többi külföldi államokba csak a portókülöabozettei :3b?»' 193 5 MÁRCIUS 3 0. Litvinov tegnap Moszkvában felhöszontőt mondott V. György angol királyra Meg különböztetett tisztelettel fogadták a szovjet fővárosban Eden an go íőpecsétSrt. — Katonai díszszemle a Varös~téren. —• A függő kérdések legnagyobb részét tisztázták már. — Neurath német külügyminiszter is fogadta tegnap a berlini szovjetkövetet Áss összes európai hatalmak együttműködésének szükségét hangoztatta a szovjet külügyi népbiztosa mint az angol külügyminiszter helyet­tese, Moszkvában tanácskozik. „Welche Vendung durch Gottes Fügung“ — mondaná a rendi Ausztriának valame­lyik ájtatos embere. Csakugyan nagy fordulat, ha nem is éppen láthatólag Isten közvetlen rendeléséből. Igaz ugyan, akkor, amidőn Barthou bevonultatta Litvinovot a Népszövetségbe, már nem volt csoda ez a legnagyobb csodája leg- ujabbkori történelmünknek. Oroszor- ország igazi belépése az európai közös­ségbe s ismét a döntő és ijesztő nagy­hatalmi szerepben, tulajdonkép csak most koronázódoít meg, amikor Őfelsé- > gének, Nagybritánnia királyának és In­dia császárának tiszteletre méltó kor­mánya kereskedni kénytelen Moszkvá­ban. Ez az első hivatalos miniszteri lá­togatás ott. Eddig Oroszország még csak a tűrt és szagtalanított szereplő volt, akinek kegyét főleg gazdasági okokból kellett megszerezni. Mostantól kezdve, amikor Antony Éden angol fő- pecsétőr, a külügyek második miniszte­re körüludvarolja Oroszországot a ka­tonai fegyverkezés terén szükségessé vált nemzetközi megállapodás érdeké­ben, — 102 hadtest és a legnagyobb re­pülő flotta most már az orosz sereg egymilliós sorkatonával — Oroszország nagyhatalmi mivolta régi csorbítatlan erejében feszül a világnak. Mikor a háború befejeztével a mos­tani Európa uj berendezése a győze­lem egész dühével megkezdődött. — Oroszország mintegy szörnyű fenyege­tés állott szemben égő forradalmi kat­lanával. A fehér hadseregek hiába pró­bálkoztak ellene és Varsó alól baj nél­kül húzta el véres fejét; nem volt mit csinálni, mint gazdaságilag és politikai­lag elfalazni ezt az égő tárnát. De nem sikerült. Rathenau nyélbeütött hamaro­san egy gazdasági jellegű szövetkezést vele s ettől kezdve a német Reichswehr szoros viszonyba lépett az orosz politi­kával s a vörös birodalom rendbehoza­tala és fölfegyverzése német segítséggel vagy munkával elindult. Aztán Musso­lini aknázta ki a kereskedelmi lehetősé­get és amig a Zinovjev-féle ál-levél meg nem buktatta MacDonald első munkás­kormányát, Anglia is fölvette előbb a gazdasági, majd a diplomáciai kapcso­latot. Lassan mind több szerződés „emancipálta“ a megvetett nagybiro­dalmat. Franciaország késett. Csak mi­dőn a nemzeti szociálizmus előre tört, kezdte föladni az orrfintoritást az orosz barátság kényes és szégyenitően fontos voltával szemben és Herriaí magánláto­gatása Moszkvában törte meg a jeget. Briand kezdte meg a szerződési tár­gyalások nyélbeütését még Lengyelor­szág társaságában, de akkor Románia okozott nehézségeket, Barthou-nak si­került végül megteremteni a mai hely­zetet, amikor Oroszország már szoros szövetségese a francia politikának s a Balti-államokkal együtt a német és len­gyel viszony gyöngitésére egy keleti egyezményt követel s Törökországgal karöltve szerepet játszik a balkáni szö­vetség megerősítésében. És most itt az erkölcsi diadal! Az angol nemzeti kor­mány tárgyal a béke megmentése s a nagy európai rendezés céljából a vörös cár udvarában a tatár Moszkvá­ban! Az ember különös jószág és a raj­ta át nyilatkozó történelem még külö­nösebb! Nincs következetessége és elvi I szilárdsága. Csak nyers érdeke van. Az emberiség feszült várakozása tegnap nemcsak hogy nem csökkent, de erősbödött. Berlin után Moszkva álláspontja esik súlyo­san a mérlegbe s az emberiség izgatottan lesi, vájjon felépülhet a béke biztosításának újabb lehetősége. A közfigyelem egyrészt még mindig a berlini megbeszélések ismeret­len elemeit és részleteit kutatja, mert Sir John Simonnak az alsóházban mondott be­széde semmiféle közvetlen tájékoztatást nem 4»yv.jt. A figyelem másik réssé Moszkvára irányul, ahol az eseményeknek saját külön izük is van. Minden hagyomány és minden eddigi intézmény elvi és gyakorlati támadó­ja, a vörös hatalom ugyanis ünnepélyes fcl- ' köszöntővel éltette tegnap az angol királyt, a történeti hagyományok legklasszikusabb megtestesítőjét. A diplomácia természetesen rendkívüli hévvel töri a fejét, mi lehet az a külön utasítás, amit az angol miniszterta­nács Simon beszámolója után Edennek kül­dött Moszkvába. Valószínűnek tartják, hogy Eden legfőbb megbízatása most már Orosz­ország feltétlen eltérítése a keleti paktum­hoz való merev ragaszkodástól, Németország hajlandó a külön-külön megnemtámadási és barátsági szerződések kötésére, ellenben nem fogad el olyan regionális szerződést, amely kölcsönös segélynyújtást szab elő az aláíró hatalmaknak. A moszkvai és részben még a berlini eseményekről a következő je­lentéseink számolnak be: „össze kell fogni a háború ellen“ LONDON. (Az Ellenzék távirata.) Mosz­kvából jelentik, hogy Eden főpecsétőr tisz­teletére Litvinov tegnap nagy ebédet adott. Az ebéden a szovjet diplomáciai előkelősé­gei teljes számmal jelen voltak. Az ebéd során Litvinov felköszöntőt mondott V. György angol királyra. Ez volt az első alka­lom arra, hogy a szovjet hivatalos képviselői királyra mondottak felköszöntőt. Litvinov hosszabb beszédben hangoztatta a moszkvai tárgyalások különleges fontosságát. Az ösz- szes európai hatalmak, különösképen pedig Anglia és Oroszország barátságának szüksé­gességét hangoztatta. Olyan aggodalmakkal van tele a világ — mondotta —- a békéért, mint a világháború előtt. Valamennyi állam­nak össze kell fogni a béke fenntartásáért és nem szabad megengedni azt, hogy egyes hatalmi csoportok egymást megtámadják. Eden főpecsétŐrt különben az orosz kor­mány megkülönböztetett figyelemmel és tisz­telettel fogadta. Tiszteletére a Vörös-téren felvonult a moszkvai helyőrség valamennyi csapata. Moszkvában nagy figyelemmel kisé­rik a tárgyalásokat, melynek során hir sze­rint a keletázsiai biztonsági paktum meg­kötése is szóba került. A moszkvai tárgya­lások során Eden ismertette berlini megbe­széléseinek eredményét és az arról szóló sze­mélyes benyomásait. Az orosz indítvány PÁRIiS. (Az Ellenzék távirata.) Moszkvai beavatott körökből eredő hirek szerint Lit­vinov az angol főpecsétőr előtt a következő kívánságokat állitotta föl: 1. Anglia birja rá Lengyelországot a keleti paktumhoz való csatlakozásra. 2. A távolkeleten is kössenek paktumot locarnoi alapon. Ez a paktum le­hetővé tenné, hogy Oroszország biztosítsa keleti határait s Anglia egyezkedési alapot kapna Japán és az Egyesült-Államok között való közvetítésre. Francia diplomáciai kö­rökben rámutatnak arra, hogy Eden mosz­kvai tárgyalásainak fontosságát fokozza a berlini tárgyalások (Páris szerint negativ , ..-redtnénye. Azt hiszik, hogy Oroszország ki­tűnő szerepet játszik s alkalma lesz Nagy- britannia előtt bebizonyítani jóhiszeműségét, békekészségét s azokat az előnyöket, ame­lyek Angliára nézve származnak a szovje­tekkel való megegyezésből. Eden és Litvinov eszmecseréjén Lengyelország ügyéről is szó volt s Litvinov erősen kívánta a lengyel csatlakozás megnyerését a keleti egyezmény­hez. Azután şzo volt a berlini látogatás mérlegeléséről, különös tekintettel a német­orosz ellentétekre. Eden és Litvinov tanács­kozása feltűnő barátságos formában folyt le. BERLIN. (Az Ellenzék távirata.) Neurath német külügyminiszter kihallgatáson fogadta Surics orosz nagykövetet. Ez a kihallgatás nagy feltűnést keltett diplomáciai körökben. Bizonyára hatással volt erre, hogy Laval Pig- natu Custoza párisi olasz követ után fogad­ta a szovjet képviselőit. Az angol—német tárgyalások visszhangja­ként a német hivatalos sajtóiroda a leghatá­rozottabb hangon cáfolja a Daily Telegraph hirét, hogy Hitler az angol külügyminiszter előtt a békerevizióra vonatkozó határozott követeléseket hangoztatott. Sző sem esett — mondja a cáfolat — a danzigi korridor meg­szüntetéséről és a csehszlovákiai németlakta j területek visszacsatolásáról. Ellenben nem j szól a hivatalos cáfolat a memeli-kérdésről. \ Késő esti órákban hivatalosan megcáfolták i ázt a hirt is, hogy Németország beavatkozik az abessziniai ügyekbe. Németország nem küld egyetlen kiképző tisztet sem Addis- Abebába. A hasonló jellegű hirek puszta ki­találások. A párisi Information romantikus elbeszélését Hitler idegességéről és asztal- csapkodásáról szintén a leghatározottabban cáfolják. Ilyen magaviselet lehetetlenné tet­te volna a tárgyalásokat. Strcza után njabb konferencia LONDON. (Az Ellenzék távirata.) Sir John Simon természetesen nemcsak a tegnap­előtti minisztertanácsot és tegnap az alsóhá­zat tájékoztatta a berlini tárgyalásokról, ha­nem MacDonaldnál tett látogatása után ki­hallgatáson volt a királynál, aki a legmesz- szebbmenő részletekig ható jelentést vett át a minisztertől. A kihallgatásról való távozás után a Le Journal értesülése szerint az a hir szivárgott ki, hogy Hitler a tárgyalások so­rán főleg katonai kérdéseket vetett föl s ra­il gaszkodik 550 ezer főből álló szárazföldi ; hadsereghez, 420 tonnás flottához és 4000 repülőgép építésének a jogához. A Daily Mail 1 A függő kérdések legnagyobb részét máris tisztázta. Természetesen főleg Hitlernek Oroszországra vonatkozó kijelentései és a berlini tárgyalások következményei voltak előtérben. Eddig nem tapasztaltak semmi­féle ellentétet a fölvetett kérdésekre nézve. Bizonyosra vehető, hogy a két államférfi azonos álláspontra jutott, ami Berlint illeti. MOSZKVA (március 29.) Külföldi lapok munkatásai, akiket az elterjedt hirek elle­nére. teljes számban engedtek a moszkvai útra, a következő részletes jelentést adják: Orosz idő szerint délután 3-kor volt az első megbeszélés a külügyi népbiztosság palotájá­ban. A találkozásnak nem volt jegyzőkönyvi jellege, a két államférfin fesztelen beszél­getésben vizsgálta meg az összes problémá­kat. A megbeszélés a késő estig tartott. A legközelebbi találkozás ma délelőtt 11 óra 30 perckor lesz s ezen megjelenik lord Chir- ston moszkvai angol és Maisky londoni orosz nagykövet is. értesülése szerint a strezai konferencia után az angol kormány javasolni fogja egg nagy nemzetközi konferencia összehívását London­ba, amelyre meghívják Németországot is. í Eszerint a strezai konferencia feladata lesz Berlin, Moszkva és Varsó után megállapí­tani Anglia, Franciaország és Olaszország együttes álláspontját, de Európa további sor­sáról csak majd a londoni nagy értekezleten döntenek. A diplomáciai tárgyalások arra mu­tatnak, hogy a nagyhatalmak időt akarnak nyerni. Tisztáztok az eltérő álláspontokat Az alsóházban Sir John Simon tegnap rö­vid nyilatkozatot adott, mely újra hangsú­lyozta, hogy a berlini látogatás tájékozódó jellegű volt, az eredményekről azonban na­gyon tartózkodóan, bár nem minden bizako­dás nélkül szólott. — Az alsóház — mondta a külügyminisz­ter -— nagyon jól tudja, hogy a berlini tit egyike volt azoknak a tájékozódó és előkészí­tő utazásoknak, amelyeket az angol kormány megbízottai az utóbbi időkben Európa fővá­rosaiban tettek. A közel jövő napjaiban Strc- zában közös tanácskozásra fogunk összeülni, ahol találkozni fogok Lavallal és Mussolini­val. Ilyen körülmények közölt nem kívána­tos, hogy nyilatkozatot tegyek. Ellenkező hí­resztelésekkel szemben azonban kijelenthe­tem, hogy az európai helyzetről Hitlerrel folytatott tárgyalások során behatóan megvi­tattuk a londoni pontok minden részletét Megállapítottuk, hogy a pontok tekintetében a két kormány felfogása erősen eltérő, de abba a helyzetbe jutottunk, hogy mindkét i részről világosan kifejthettük álláspontunk: 1 és a kérdések tisztázásához mindenekelőtt szükséges. Azzal, hogy az álláspontok olt se tisztázódott, a közeledésnek útját siker: egyengetni. Neurath az orosz nagykövetet fogadta

Next

/
Oldalképek
Tartalom