Ellenzék, 1935. március (56. évfolyam, 50-76. szám)

1935-03-30 / 75. szám

Szerkesztőség, kiadóhivatal, nyomda: Cluj, Str. I. G. Duca No. 8. Fiókkiadóhivatal és könyvosztály Piaţa Unirii 9. szám. — Telefonszám: 109. —• Levélcím: Cluj, postafiók 80.

LVL ÉVFOLYAM, 7 5. SZÁM.

MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA: BARTH A MIKLÓS

SZOMBAT

Előfizetési árak: havonta 70, negyedévre 210, félévre 4*3, év-ats 840 lej. — Magyarországra: negyedévre 10, félévre 20, évente S3 pengő. A többi külföldi államokba csak a portókülöabozettei :3b?»'

193 5 MÁRCIUS 3 0.

Litvinov tegnap Moszkvában felhöszontőt mondott V. György angol királyra

Meg különböztetett tisztelettel fogadták a szovjet fővárosban Eden an go íőpecsétSrt. — Katonai díszszemle a Varös~téren. —• A függő kérdések legnagyobb részét tisztázták már. — Neurath német külügyminiszter is

fogadta tegnap a berlini szovjetkövetet

Áss összes európai hatalmak együttműködésének szükségét hangoztatta a szovjet külügyi népbiztosa

mint az angol külügyminiszter helyettese, Moszkvában tanácskozik. „Welche Vendung durch Gottes Fügung“ — mondaná a rendi Ausztriának valamelyik ájtatos embere. Csakugyan nagy fordulat, ha nem is éppen láthatólag Isten közvetlen rendeléséből. Igaz ugyan, akkor, amidőn Barthou bevonultatta Litvinovot a Népszövetségbe, már nem volt csoda ez a legnagyobb csodája leg- ujabbkori történelmünknek. Oroszor- ország igazi belépése az európai közösségbe s ismét a döntő és ijesztő nagyhatalmi szerepben, tulajdonkép csak most koronázódoít meg, amikor Őfelsé- > gének, Nagybritánnia királyának és India császárának tiszteletre méltó kormánya kereskedni kénytelen Moszkvában. Ez az első hivatalos miniszteri látogatás ott. Eddig Oroszország még csak a tűrt és szagtalanított szereplő volt, akinek kegyét főleg gazdasági okokból kellett megszerezni. Mostantól kezdve, amikor Antony Éden angol fő- pecsétőr, a külügyek második minisztere körüludvarolja Oroszországot a katonai fegyverkezés terén szükségessé vált nemzetközi megállapodás érdekében, — 102 hadtest és a legnagyobb repülő flotta most már az orosz sereg egymilliós sorkatonával — Oroszország nagyhatalmi mivolta régi csorbítatlan erejében feszül a világnak.

Mikor a háború befejeztével a mostani Európa uj berendezése a győzelem egész dühével megkezdődött. — Oroszország mintegy szörnyű fenyegetés állott szemben égő forradalmi katlanával. A fehér hadseregek hiába próbálkoztak ellene és Varsó alól baj nélkül húzta el véres fejét; nem volt mit csinálni, mint gazdaságilag és politikailag elfalazni ezt az égő tárnát. De nem sikerült. Rathenau nyélbeütött hamarosan egy gazdasági jellegű szövetkezést vele s ettől kezdve a német Reichswehr szoros viszonyba lépett az orosz politikával s a vörös birodalom rendbehozatala és fölfegyverzése német segítséggel vagy munkával elindult. Aztán Mussolini aknázta ki a kereskedelmi lehetőséget és amig a Zinovjev-féle ál-levél meg nem buktatta MacDonald első munkáskormányát, Anglia is fölvette előbb a gazdasági, majd a diplomáciai kapcsolatot. Lassan mind több szerződés „emancipálta“ a megvetett nagybirodalmat. Franciaország késett. Csak midőn a nemzeti szociálizmus előre tört, kezdte föladni az orrfintoritást az orosz barátság kényes és szégyenitően fontos voltával szemben és Herriaí magánlátogatása Moszkvában törte meg a jeget.

Briand kezdte meg a szerződési tárgyalások nyélbeütését még Lengyelország társaságában, de akkor Románia okozott nehézségeket, Barthou-nak sikerült végül megteremteni a mai helyzetet, amikor Oroszország már szoros szövetségese a francia politikának s a Balti-államokkal együtt a német és lengyel viszony gyöngitésére egy keleti egyezményt követel s Törökországgal karöltve szerepet játszik a balkáni szövetség megerősítésében. És most itt az erkölcsi diadal! Az angol nemzeti kormány tárgyal a béke megmentése s a nagy európai rendezés céljából a vörös cár udvarában a tatár Moszkvában! Az ember különös jószág és a rajta át nyilatkozó történelem még különösebb! Nincs következetessége és elvi I szilárdsága. Csak nyers érdeke van.

Az emberiség feszült várakozása tegnap nemcsak hogy nem csökkent, de erősbödött. Berlin után Moszkva álláspontja esik súlyosan a mérlegbe s az emberiség izgatottan lesi, vájjon felépülhet a béke biztosításának újabb lehetősége. A közfigyelem egyrészt még mindig a berlini megbeszélések ismeretlen elemeit és részleteit kutatja, mert Sir John Simonnak az alsóházban mondott beszéde semmiféle közvetlen tájékoztatást nem 4»yv.jt. A figyelem másik réssé Moszkvára irányul, ahol az eseményeknek saját külön izük is van. Minden hagyomány és minden eddigi intézmény elvi és gyakorlati támadója, a vörös hatalom ugyanis ünnepélyes fcl- ' köszöntővel éltette tegnap az angol királyt, a történeti hagyományok legklasszikusabb megtestesítőjét. A diplomácia természetesen rendkívüli hévvel töri a fejét, mi lehet az a külön utasítás, amit az angol minisztertanács Simon beszámolója után Edennek küldött Moszkvába. Valószínűnek tartják, hogy Eden legfőbb megbízatása most már Oroszország feltétlen eltérítése a keleti paktumhoz való merev ragaszkodástól, Németország hajlandó a külön-külön megnemtámadási és barátsági szerződések kötésére, ellenben nem fogad el olyan regionális szerződést, amely kölcsönös segélynyújtást szab elő az aláíró hatalmaknak. A moszkvai és részben még a berlini eseményekről a következő jelentéseink számolnak be:

„össze kell fogni a háború ellen“

LONDON. (Az Ellenzék távirata.) Moszkvából jelentik, hogy Eden főpecsétőr tiszteletére Litvinov tegnap nagy ebédet adott. Az ebéden a szovjet diplomáciai előkelőségei teljes számmal jelen voltak. Az ebéd során Litvinov felköszöntőt mondott V. György angol királyra. Ez volt az első alkalom arra, hogy a szovjet hivatalos képviselői királyra mondottak felköszöntőt. Litvinov hosszabb beszédben hangoztatta a moszkvai tárgyalások különleges fontosságát. Az ösz- szes európai hatalmak, különösképen pedig Anglia és Oroszország barátságának szükségességét hangoztatta. Olyan aggodalmakkal van tele a világ — mondotta —- a békéért, mint a világháború előtt. Valamennyi államnak össze kell fogni a béke fenntartásáért és nem szabad megengedni azt, hogy egyes hatalmi csoportok egymást megtámadják.

Eden főpecsétŐrt különben az orosz kormány megkülönböztetett figyelemmel és tisztelettel fogadta. Tiszteletére a Vörös-téren felvonult a moszkvai helyőrség valamennyi csapata. Moszkvában nagy figyelemmel kisérik a tárgyalásokat, melynek során hir szerint a keletázsiai biztonsági paktum megkötése is szóba került. A moszkvai tárgyalások során Eden ismertette berlini megbeszéléseinek eredményét és az arról szóló személyes benyomásait.

Az orosz indítvány

PÁRIiS. (Az Ellenzék távirata.) Moszkvai beavatott körökből eredő hirek szerint Litvinov az angol főpecsétőr előtt a következő kívánságokat állitotta föl: 1. Anglia birja rá

Lengyelországot a keleti paktumhoz való

csatlakozásra. 2. A távolkeleten is kössenek paktumot locarnoi alapon. Ez a paktum lehetővé tenné, hogy Oroszország biztosítsa keleti határait s Anglia egyezkedési alapot kapna Japán és az Egyesült-Államok között való közvetítésre. Francia diplomáciai körökben rámutatnak arra, hogy Eden moszkvai tárgyalásainak fontosságát fokozza a berlini tárgyalások (Páris szerint negativ , ..-redtnénye. Azt hiszik, hogy Oroszország kitűnő szerepet játszik s alkalma lesz Nagy- britannia előtt bebizonyítani jóhiszeműségét, békekészségét s azokat az előnyöket, amelyek Angliára nézve származnak a szovjetekkel való megegyezésből. Eden és Litvinov eszmecseréjén Lengyelország ügyéről is szó volt s Litvinov erősen kívánta a lengyel csatlakozás megnyerését a keleti egyezményhez. Azután şzo volt a berlini látogatás mérlegeléséről, különös tekintettel a németorosz ellentétekre. Eden és Litvinov tanácskozása feltűnő barátságos formában folyt le.

BERLIN. (Az Ellenzék távirata.) Neurath német külügyminiszter kihallgatáson fogadta Surics orosz nagykövetet. Ez a kihallgatás nagy feltűnést keltett diplomáciai körökben. Bizonyára hatással volt erre, hogy Laval Pig- natu Custoza párisi olasz követ után fogadta a szovjet képviselőit.

Az angol—német tárgyalások visszhangjaként a német hivatalos sajtóiroda a leghatározottabb hangon cáfolja a Daily Telegraph hirét, hogy Hitler az angol külügyminiszter előtt a békerevizióra vonatkozó határozott követeléseket hangoztatott. Sző sem esett — mondja a cáfolat — a danzigi korridor megszüntetéséről és a csehszlovákiai németlakta j területek visszacsatolásáról. Ellenben nem j szól a hivatalos cáfolat a memeli-kérdésről.

\ Késő esti órákban hivatalosan megcáfolták i ázt a hirt is, hogy Németország beavatkozik az abessziniai ügyekbe. Németország nem küld egyetlen kiképző tisztet sem Addis- Abebába. A hasonló jellegű hirek puszta kitalálások. A párisi Information romantikus elbeszélését Hitler idegességéről és asztal- csapkodásáról szintén a leghatározottabban cáfolják. Ilyen magaviselet lehetetlenné tette volna a tárgyalásokat.

Strcza után njabb konferencia

LONDON. (Az Ellenzék távirata.) Sir John Simon természetesen nemcsak a tegnapelőtti minisztertanácsot és tegnap az alsóházat tájékoztatta a berlini tárgyalásokról, hanem MacDonaldnál tett látogatása után kihallgatáson volt a királynál, aki a legmesz- szebbmenő részletekig ható jelentést vett át a minisztertől. A kihallgatásról való távozás után a Le Journal értesülése szerint az a hir szivárgott ki, hogy Hitler a tárgyalások során főleg katonai kérdéseket vetett föl s rail gaszkodik 550 ezer főből álló szárazföldi ; hadsereghez, 420 tonnás flottához és 4000 repülőgép építésének a jogához. A Daily Mail 1

A függő kérdések legnagyobb részét máris tisztázta. Természetesen főleg Hitlernek Oroszországra vonatkozó kijelentései és a berlini tárgyalások következményei voltak előtérben. Eddig nem tapasztaltak semmiféle ellentétet a fölvetett kérdésekre nézve. Bizonyosra vehető, hogy a két államférfi azonos álláspontra jutott, ami Berlint illeti.

MOSZKVA (március 29.) Külföldi lapok munkatásai, akiket az elterjedt hirek ellenére. teljes számban engedtek a moszkvai útra, a következő részletes jelentést adják: Orosz idő szerint délután 3-kor volt az első megbeszélés a külügyi népbiztosság palotájában. A találkozásnak nem volt jegyzőkönyvi jellege, a két államférfin fesztelen beszélgetésben vizsgálta meg az összes problémákat. A megbeszélés a késő estig tartott. A legközelebbi találkozás ma délelőtt 11 óra 30 perckor lesz s ezen megjelenik lord Chir- ston moszkvai angol és Maisky londoni orosz nagykövet is.

értesülése szerint a strezai konferencia után az angol kormány javasolni fogja egg nagy nemzetközi konferencia összehívását Londonba, amelyre meghívják Németországot is. í Eszerint a strezai konferencia feladata lesz Berlin, Moszkva és Varsó után megállapítani Anglia, Franciaország és Olaszország együttes álláspontját, de Európa további sorsáról csak majd a londoni nagy értekezleten döntenek. A diplomáciai tárgyalások arra mutatnak, hogy a nagyhatalmak időt akarnak nyerni.

Tisztáztok az eltérő álláspontokat

Az alsóházban Sir John Simon tegnap rövid nyilatkozatot adott, mely újra hangsúlyozta, hogy a berlini látogatás tájékozódó jellegű volt, az eredményekről azonban nagyon tartózkodóan, bár nem minden bizakodás nélkül szólott.

— Az alsóház — mondta a külügyminiszter -— nagyon jól tudja, hogy a berlini tit egyike volt azoknak a tájékozódó és előkészítő utazásoknak, amelyeket az angol kormány megbízottai az utóbbi időkben Európa fővárosaiban tettek. A közel jövő napjaiban Strc- zában közös tanácskozásra fogunk összeülni, ahol találkozni fogok Lavallal és Mussolinival. Ilyen körülmények közölt nem kívánatos, hogy nyilatkozatot tegyek. Ellenkező híresztelésekkel szemben azonban kijelenthetem, hogy az európai helyzetről Hitlerrel folytatott tárgyalások során behatóan megvitattuk a londoni pontok minden részletét Megállapítottuk, hogy a pontok tekintetében a két kormány felfogása erősen eltérő, de abba a helyzetbe jutottunk, hogy mindkét i részről világosan kifejthettük álláspontunk: 1 és a kérdések tisztázásához mindenekelőtt szükséges. Azzal, hogy az álláspontok olt se tisztázódott, a közeledésnek útját siker: egyengetni.

Neurath az orosz nagykövetet fogadta