Ellenzék, 1935. március (56. évfolyam, 50-76. szám)
1935-03-30 / 75. szám
II £ ELLEN Z 6 IC MIT IR A ROMÁN SAJTÓ A cenzúra. ..Renegát valachok." Bűn- bocsánat. Falu és politika. Bucureşti, Sok középiskola. Az akadály. I;NIVERSU1.: A cenzúra nemcsaik az ujsag- .’.tk és újságírónak okoz kárt, de elsősorban azon zenvedö osztályoknak, melyek oly védelmet es .egitséget keresnek az újságok hasábjain, nuc >em lehet részükre megadni a cenzúra miau. A cenzúra nemcsak azt károsítja meg. aki ir, de italános szempontból is kárt okoz, meri el'eszi a lehet őségét annak, hogy a sajtó az. erov.a.sos- ságok, költekezések és visszaélések ellen tiltakozzék. Egyformán sújtja az összes Társadalmi osztályokhoz tartozó állampolgárokat, kiknek iajUJ AUTÓBUSZ-MENETREND CLUJ HUEDIN CIUCEA ORADEA között. INDUL CLUJRÓL: (Posta mögötti állomás) ! Reggel — — — ti00 órakor < Délben —-------- 1300 órakor < Délután — — — 1700 (5°°) órakor < Gyorsjáratú, abszolút üzembiztos, íiltü Príma Societate ; INDÜLORADEARÓL. > (Piaja Unirii) ! Reggel------------- 600 órakor [ Déli------------------12°° órakor [ Délután--------— 1580 (380) órakor tt autóbuszok!! de Autobuse. Oradea dalma a közvélemény hii tolmácsolása során nem taLiLhat visszhangra. PATRIA No. I.: Még akadnak „renegát va- achok“, akik utazásokat tesznek oly célból. Különvélemények hogy összefogásra hívják tel az „okkult“ elemeket a román érdekek ellen. Ezek a haza-árulók nnliméteres tekintettel veszik szemügyre azokat, 'kik tisztítást akarnak. A határon túl, Franciaországban, vagv másutt ezek a demagógok az. ezüst csengésének muzsikájára cikkeket helyeznek cl a valach-mozgalom ellen, mely elindult s átkukéi kisérve a bestiák minden fondorlata ellenére előre halad. PATRIA No. II.: Április i-ig határidőt kaptak. azok, akik nem mérlegelték kellően magatartásukat. midőn elhagyták a nemzed-paraszt- pirt program iát. Addig visszatérhetnek a nemzeti-paraszt párti programhoz az anyapdrtba. Engedékenyek vagyunk azokkal szemben, akik legalább az utolsó percben észreveszik, hogy csak egy nagy, erős párt politikai küzdelme vezethet diadalra. Akiknek azért van fülük, hogy hallja, nak és azért van szemük, hogy lássanak, — meg fogják érteni az egység megóvására tett felhívásunkat. ADE VÉRÜL: Batarzia publicista számol be a Bucureşti körül fekvő községekben tetc látogatásának eredményéről: — Az a benyomásom, hogy a falusiakat mar nem lehet ámítani semmitmondó hangos kifejezésekkel, ígéretekkel, melyekben azok -sem hisznek, akik terjesztik. Sokkal könv- nyebb megszerezni a falusiak bizalmát úgy, hogy nyíltan és őszintén tárjuk föl előttük a valóságokat. Sok városi ember van, aki példát vehetne a falusiaktól, kik egészségesen, becsületesen ts gyorsan ítélkeznek minden felől. VREMEA: Alidon egy szegény amerikai, vagy angol levelet ir Romániába, azt írja: — Bucu. resti — Hungary. Ezért senkisem haragudhatik A földrajz ismerete nincs úgy' elterjedve, mint némelyek gyanítják. S végeredményben nincs olyan törvény, mely megtiltaná, hogy Románia fővárosát ne tévesszék össze Magyarország fővárosával. Alidon azonban nem egy szegényr amerikai, hanem maga a „National Geographic Magazine“ Bukarest — Hungary címzéssel küldi Washingtonból kiadványát a Román Akadémia c:mére •— jogunk van haragudni. Nem azért, mert az amerikai „földrajzi“-intézet nem tudja melyik országban van Bucureşti, hanem azért, mert megállapíthatjuk, milyen gyönge lábon áll a román propaganda külföldön. Olyan nehéz olna megjelölni azt, hogy Bucureşti Romániában an és ennek az országnak a fővárosa? CURENTUL: Az esetben is, ha az ország gazdasági téren felvirágozna s többlet volna termc. ésben és fogyasztásban, továbbra is kérdést képezne: — Fenntarthatnánk-e ennyi középiskolát? Akármilyen magas is volna az állami bevétel, í epést tarthatnánk-e azzal az iskolapolitikával, mely a románság szükségletét meghaladó számú közép- és felsőiskola fejlesztésére törekszik? A választ azoknak a diplomásoknak tízezrekre rugó száma adja meg, akiket nem használhatunk s akik hiába várnak alkalmazásra. A középiskolák és egyetemek inflációja az ország erejét meghaladja. MIŞCAREA: Ami 1934 október 25. óta az ország gazdasági életében történik, sohasem fordult kő ezelőtt. A hozzáértés teljes hiánya folytán napról-napra változtatják a külkereskedelmi forgalom szabályozására vonatkozó rendelkezéseket. Hat hónap után sem tudjuk, mily összeg fölött rendelkezünk, mivel fogják a kereskedők kifizetni árutartozásaikat, melyeknek kifizetésére volt ugyan idegen valutájuk, de ezt az állam igényrbe vette. Senki sem látja a pusztulás veszélyét és senki nem érti, miért nem mond le az, akinek távozása az ország gazdasági fejlődését megköny- nyitené. Péeazin^ézefelrmsek, váliaSaloknak, ilgyvéiiekiiek nélkiüfözheíetlen Aas uj Yálíótöpvény magyapaz ata /. KÉRDÉSEK. Miért nem ismeritek el azt u szomorít tényt, hogy a földön — jobb híján — mindig az erő szabályozta az életet s az teremtett törvényt. erkölcsöt? Miért tiltakoztok az erő ellen, agy. hogy fogatokat vicsorítjátok rá és öklötöket rázzátok, ti békés 'ciki'];-' Miért nem meritek elismerni egyszer, ahogy felnőttekhez illik, hogy ti is csak emberek vagytok s miért nem meritek vállalni nyíltan, becsületesen, alázatosan ennek minden következményét? Miért fogadjátok el suttyomban azt az oltalmat, melyet <iz erő nyújt nektek, amikor megvédelmezi otthonotokat a rablók és betörők ellen s miért mutattok az erőnek mégis fügét valami hideglelős rémülettel, mint a rablók és betörök elfogulatlan, fenn- költ szószólói? Miért áltatjátok magatokat azzal, hogy csak a testi erő könyörtelen, de a szellemi erő az könyörületes? Miért nem látjátok be, hogy ha a dijbirkozó utolsó érve mindig a: volt: „te gyönge“, az értelem utolsó érve is mindig az volt és az lesz: „te buta“? .Miért rejtitek véka alá azt az ősi igazságot, hogy az izom és az ész egyaránt rombolva teremt, végiggázolva azon, ami hitványabb nála s ebben egyáltalán nem különbözik a képromboló hóditó és az a szobrász, aki különb szobrot farag, mint a társa? Miért követitek végül, hogy a veletek való vitában érvként fogadjuk el délibábjaitokat, meghamisítsuk emberismeretünket, letagadjuk meggyőződésünket s pusztán irántatok való irgalomból egy csöppet ostobábbak tegyünk, mint amilyenek vagyunk? Miért, ■ miért, miért? II. LÁNGÉSZ ÉS KÖZÉPSZERŰSÉG. Lombroso azt hirdette, hogy a lángész legközelebbi atyafia az őrült. Ez a regényes föl- | fogás annak idején mélyen belegyökerezett a köztudatba s azóta állandóan hódit. Ha valamit nem tudunk megmagyarázni, akkor az ellentétek csattanó példájáváI állunk elő. .4 nagyon hideg vas megsüti ujjúnkat. Sötétben nem látunk, de a túlontúl erős fény már elkápráztat és megvakit. Akinek sok esze van, az fölöttébb, hasonlít ahhoz, mint, akinek semmi esze sincsen. De a valóság bonyolultabb, ősz szetettebb, mint az ilyen hatásos, rikító elméletek. Mihelyt szemtől-szembe láthatjuk az alkotó lángelmék közvetlen hozzátartozóit, bátyjait és nénjeit, öccseit és húgait, azokat, akik egy apától és egy anyától származtak, meg lepődünk, hogy mennyire azonos anyagból gyúrták őket s mennyire azonos a testük és a telkük, a szemük és a véralkatuk szinc. Csakhogy ami abban a széles mesélőkedv, az ezekben a terjengősség, ami abban a képzelőerő, az ezekben a hazugság, ami abban a 1 tömörség, az ezekben a szűkszavúság, ami abban a kitartás, az ezekben a konokság, ami abban a gyengédség, az ezekben a gyengeség. Kísérteties a természet e játéka. Egyikből valami észrevehetetlen csavarint ássál, át- hung olás sál vagy beállítással remekművet teremt, az egyensúly libeyö csodája a lehetetlenség peremén, a többiekböl pedig, akik ugyanazokat az elemeket egyesítik magukban, mindössze használható vagy kevésbé használható mintáit az életnek. Ne folyamodjunk a kortanhoz és más kibúvókhoz. Fogalmazzuk meg tapasztalatunkat szerényen, igy: a lángésznek mind a valóságban, mind az elméletben édestestvére a középszerűség. III. A KIOLVASHAT AT LAN VERS. Vannak könyvek, melyeket „ki lehet olvasni“. Ha valaki végére ért egy szórakoztató úti regénynek, nyomban kihajítja a vonatablakon. Többé nincs rá szüksége. Mindent tud, amit meg akart belőle tudni. Oldalai ilyen- kor annyira üresek számára, mintha szeme a szó szoros értelmében kiszívta, elf okította volna fekete sorait s csak a fehér papír maradt volna meg, mely nem közöl többé semmiféle újat. De némely könyv csakugyan ki- olvashatatlan. Különösen az igaz versek azok. Ezekbe jobban beleolvassuk magunkat. Mennél inkább jobban ismerkedünk velük.,annál titokzatosabbak. Már lúd jak őket fejből is, de minden alkalommal, hogy elénk kerülnek, uj fényben ragyognak föl. Elolvassuk ezerszer s legközelebb, ezeregyszer az Ezeregyéjszaka tündéri varázsát árasztják. Mi lehet ennek az oka? Nyilván az, hogy nem a szövegükben van a tartalom, hanem mögötte. Ezért nem „fogynak el‘1 sohasem. .4 kontár mindent kifejez, amit érez és gondol s odadobja nekünk valamennyi szavát. A művész sejtet s szókincse gazdagságából éppen csak jelképül szerepeltet valamit. Ennélfogva az olvasó tevékeny-alkotó munkatársává válik. A költészetben mindig a háttér számit, egy érzés és gondolatvilág rejtetten ható delejessége, az a láthatatlan, dúsan fölszerelt és kimeríthetetlen „mögöttes országrész“, melynek a betű csak afféle előretolt katonája. Kosztolányi Dezső. Külföldi útlevéllel érkezők nem vállalhatunk munkát az országban. Bucuresti-ből jelentik: Intézkedés készül a külföldi államokban már régebben érvényben lévő rendszer bevezetésére, amely szerint az idegen útlevéllel érkezők az országban munkát nem vállalhatnak. A jövőben a beutazási vizumok szövegében fel fogják tüntetni, hogy az utlevél tulajdonosa munkát, nem vállalhat. A jelenlegi tartózkodási engedélyeket a jövőben nem fogják meghosszabbítani, csupán azok számára, akik az ipari vállalatok nyilvántartásaiban nélkülözhetetlen szakemberekként szerepelnek. a törvény teljes magyar szövegével. Irta dr. Kormoss Emil ügyvéd. A 160 oldalas könyv ura 120 lej az Ellenzék könyvosztályában Cluj, Piaţa Unirii. Vidékre a pénz előzetes beküldése mellett portómentesen szállítjuk. 30000 P £ L D A y fog von ct AT HE MAE l/M Kapható az Ellenzék kőnyvosztályában, Cluii* 19 3 5 mir cl u* 30. Pereg a végrehajtó dobja, pusztainál* az adólizetóL DEJ. (Az Ellenzék tudósítójától.) Ismére les, hogy a pénzügyminisztérium az adóbe szedő közegeket utasította, hogy a légiin gyobb szigorral járjanak el a hátiálékok be hajtása érdekében. Somesmegyében is meg kezdődött az adók könyörtelen behajtása. Hivatalos jelentés szerint az elmúlt hét folyamán négyszer annyi adót szedtek lumini más években ugyanannyi idő alatt. \ hivatalos jelentés szomorúan fest a valóságban. A megye egész területén mindenütt megjelentek a végrehajtók és könyörtelenül elárverezik ;i lakosok bútorait, gaz dnsági javait, söl szerszámaikat is. Természetes, ez a módszer nagy elkeseredést váltott ki a megye lakossága között és emiatt több községben összetűzés történt az adófizetők és a végrehajtók között. Pár nap alatt a végrehajtók a Dej-i ügyészségen hét esetben tettek feljelentést hatóság elleni erőszak címén. Dej-cn minden hetivásár alkalmával árverést tartanak a piactéren, ahova kihordják a hátralékos adófizetők ingóságait. A tegnap például Frank Béla kereskedő áruit kótyavetyélték el a piactéren. Heggel tíztől este hatig tartott ez a kegyetlen mulatság. A kereskedőt ezáltal most már megfosztották, hogy a jövőben valamiképen is ki tudja egyenlíteni az adóját. Az egész megye területén érthetetlennek tartják az adónak ilyen kegyetlen módon való behajtását. A szigorú adóvégrehajtás következtében a megye sok adófizetője vált teljesen szegény emberré, már pedig az államnak nem érdeke, hogy polgárait anyagilag tönkretegye és állandó lelki megrázkódtatásban részesítse. A megyében remélik, hogy a pénzügyminisztérium intézkedni fog az adóbehajtás módjának enyhítése érdekében. IZÜLETI CSUZNÁL LS ISCHIÁSNÁL, neuralgikus és arthritikus fájdalmaknál egy pohár tcrmészcces „FERENC JÓZSEF“ keserüviz, reg. gél éhgyomorra bevéve, gyorsan előmozdítja a gyomor és a belek működését s igen könnyű, lágy székletétől, jó emésztést és kellemes közérzetet biztosit. MagOSODb lÍS€f€SÍ KapnaK a fanlMh Erciélíjfteü BUCUREŞTI. (Az Ellenzék tudósítójától.) A Dimineaţa jelentése szerint a közoktatás- ügyre vonatkozó törvény 159. szakaszát módosították. Eszerint Bíbor, Salaj, Satu-Maré, Odorheiu, Trei-SCaune, Ciue, Turda. Toron- tal, Maramureş erdélyi és egyes bukovinai és besszarábiai megyékben lévő elemi iskolákhoz csak olyan tanítókat neveznek ki, akik arra kötelezik magukat, hogy legalább tíz évig fognak a kérdéses megyében tanítani. Ezek az idegen megyékből toborzott tanítók ötven százalékos fizetést kapnak és gyorsabb előléptetésben részesülnek a jövőben. Uj lakástörvény készük Bucuresti-ből jelentik: Angeléscü közoktatásügyi miniszter átiratot intéáétt Az igazságügvminisztérium- hoz, melyben az iskolák céljára bérelt épületek szerződéseinek meghosszabbítását kérte Pop Valér dr. igazságügyminisztertől. Az uj állami költségvetés ugyanis kizár minden kiadási többletet és igy az iskolák bérleti ügyét törvényhozási utón kell szabályozni. A lapok jelentése szerint a törvénytervezettel kapcsolatban egyéb kérdések szabályozására is sor fog kerülni. Mozgószinházak műsora: PÉNTEK: CAPITOL: MAGAS ISKOLA. A legújabb szenzáció. Carlo Cavelli titka. Főszereplők: Rudolf Forster, partnerei Angela Salloker és Hans Moser. EDISON: 3, 6, 9 órakor: I. SAN GEI AI BOMBÁZÁS ALATT. Gerda Maúrus-al. II. KÉT APÁNAK EGY LÁNYA. Pat és Patacbon-al. Helyárak 7 és 10-1-3 lej. MUNKÁS-MOZGÓ: I. ÉN ÉS A KÖLYÖK vigjáték. Főszerepben: Maurice Chevalier, Adrienne Ames és Baby Leroy. II. A 33-as KÉM. Főszerepben: Andree Lu- guet. Előadások: Szombaton 6 és 9. Vasárnap 3, 6, és 9. Hétfőn 6 és 9 órakor. Gulácsy: Fekete vőlegények 165 tejes propaganda kiadása még néhány példányban kapható az Ellenzék könyvosztályában, Cluj. — Mast vegyen, amíg a készlet tart! — Vidékiek azonnal rendeljenek, mert később nem lesz!
