Ellenzék, 1935. március (56. évfolyam, 50-76. szám)
1935-03-24 / 70. szám
IO ELLENZÉK lfJ3 március 24. i\l i’*> n cm döntöttek, hogy hol i pitik meg az összekötő dunai hidat Románia és Jugoszlávia között Szakkörökben sok sző esik az uj dunai hld- amely Romániát Jugoszláviával kötné össze. A terv eredete Ks lS-ba nyúlik vissza, amikor a luieuresti és belgrádi két kormány megegyezett, liogv közösen építenek a két országot összekötő dunai hidat, amely Turnu-Severin és Cla- voda ki'/.ött foglalt volna helyet. Azóta jelentős változás történt az érdekelt államok életében. A két szomszédos állam közös határai jelentékenyen megnyaltak és a régi határvonalak jelentősege ugv gazdasági, mint hadászati szempontból jelentékeny alakuláson ment keresztül. A soro atos változások folytán az immár harminchét éves terv is gyakran szenvedett alakítást. Ma sincs még végleges megállapodás a két barátságos állam között. A jugoszláv szempont szerint a, uj hídnak Tiganas mellett kell átívelnie :t Dunát. Román vélemény szerint minden tekintetben legelőnyösebb volna Turnu-Scverin mellett építeni meg .. hidat. Egyúttal sokan támadjak a kérdés aktuális fontosságát. Jugoszlávia ugyanis területi megnagyobbodása óta már épített mag. nak egy dunai hidat Pancsevo-nál. Román szakkörök azzal érvelnek, hogy e felé a már kész. Pancsevo i hid felé kell irányítani Románia áruforgalmát a vasúti vonalak arány- ag csekély költséget felemésztő átalakításával. Mindenesetre azonban ragaszkodnak ahhoz, hogy amennyiben mégis épülne a két állam közűit dunai hid amelynek hasznosságát végeredményben nem vitatják, az Turnu-Severin mellett történjék. Kiszámították, hogy ha Tiganas mellett építik fel a hidat, a román állam költségrészesedése mintegy 930 millióra rúgna, mig aTurnu- Severini megoldás esetében a román állam költségei még a 300 milliót sem érnék el. A helyzet ugyanis az, hogy Jugoszlávia már kiépített vasútvonalakat tudna hasznosítani abban az esetben, ha a két állam által kiküldött vegyes bizottság Tiganas mellett döntene, mig Romániának uj összekötő vasútvonalak építéséről is kellene gondoskodnia. Végleges döntés még nincs, de a jugoszlávok rendkívüli eréllyel védik a maguk álláspontját. HACSEK ÉS SAJÓ LEGÚJABB TRÉFÁI sportról, színházról, irodalomról, stb. lOő oldalon 40 lej az Ellenzék könyvosztályában, Clu j, Piala Unirii. Vidékre 45 lej előzetes beküldése mellett azonnal szállítjuk. MŰSZAKI VILÁG Anyagárak alakulása az építkezési szezon küszöbén A tavaszi építkezések rövidesen megindulnak. Szakkörökben remélik, hegy nívójuk el fogja érni az elmúlt évi építkezések nívójút. A munkálatok megkezdése előtt az alábbiakban ismertetjük az anyagárak kialakulását. Az elmúlt év első négy hónapjában az árak az egész országban állandóan igen magas nívón mozogtak. Májusban aztán kisebb esés állott be, ami némi változások mellett a tél végéig meg is maradt. A jelenlegieket az egy év előtti árakkal összehasonlítva a következő emelkedéseket kell észlelnünk: a téglánál 23 u/o, a homoknál 11 %, az öltöt finesznél 10 %, a cserépnél 3 °/o, a kátránypapirnál 0.0% és a cementnél 5 °/o az áremelkedés. Clujon az építkezési anyagok árai a mult év végén jegyzett árakhoz kép?et nem mulatnak lényegesebb eltérést, kivéve a téglát, amelynek ára 25 °/o-kal emelkedett. A mult évi kampány végén a tégla ára ezer darabon kint 100(3 lej volt, most azonban 1250 lej. Más építkezési anyagok középárai az építkezési anyagraktárakban a következők: oltott- mész kübméterenkint 400 lej, cement mő- termázsánkint 340 lej, fonottnád busz négyzetméterenkint 45 lej, gipsz métenná- zsánkint 130 lej, jimbori cserép ezer dara- bonkint 2300 lej, eluji cserép 1700 lej és Tégla Homok Dátum drb. köbm. 1934 január 1.30 90 yy február 1.30 90 március 1.25 100 *5 április 1.27 100 május 1.25 80 » junius 1.25 80 V julius 1.25 80 yy augusztus 1.25 80 szeptember 1.25 90 október 1.25 90 november 1.25 90 yy december 1.40 90 1935 február 1.60 100 Dieiosanmartini hódfarkú cserép 1600 lej. A mult év májusában beállott áresés okai következőkben keresendők: Májusban a gyárak teljes erővel dolgoznak s ilyenkor tömegesen hozzák forgulombu az uj termékeket, aminek következtében a konkurencia is nagyobb mint más hónapokban. Egyes vidékeken a jelentős arányokat elért építkezések leb tőséget adtak a vállalatoknak urru, hogy termékeiket alacsony árak mellett is jelentékeny haszonnal értékesíthessék. Az eladások formája természetesen u légtől)!) esetben ma inár kizárólag készpénz-üzlet. Az árcsökkenés egyik tényezője volt az a körülmény is, bogy éppen azidőtájt szállították le a törvényes kamatlábat is. — A mostani magasbb árak okai : az árucikkek árának általános emelkedése, adóemelések és uj adónemek bevezetésétől való félelem s az a körülmény, bogy az anyagraktárak készletei a I mult évi kampány során minimumra csökkentek. A kereslet me »baladja a kínálatot. További áremelő tényező az, hogy a gyárosok még nem látják kialakultaknak az árakat s eladásoktól tartózkodnak. Az alábbi táblázat az építkezési anyagok nagybani árának változásait szemlélteti országos átlagban. Oltottmész Gipsz Cserép Cement köbm. kgr. drb. kgr. 650 1.35 1.55 2.50 650 1.35 1.55 2.50 600 1.30 1.60 2.50 600 1.30 1.60 2.50 600 1.10 1.50 2.50 600 1.10 1.50 2.50 600 1.10 1.50 2 50 600 1.10 1 50 2.50 600 1.10 1.50 2.70 600 1.10 1.50 2.70 600 1.10 1.50 2.70 600 1.10 1.50 2.70 700 1.45 1.60 2.70 loiásszaporifó suaarah Köztudomású, hogy a tyuk azonnal lefekszik, mihelyt a nap lehalad. 'I élen, mikor a nappal nagyon rövid, a tyuk nagyon sokat alszik. I enát keveset eszik. Következésképpen keveset tojik. Amerikában, a Taylor rendszer hazájában, ahol még az emberekből is gépalkatrészeket igyekeztek csinálni a prosperity idejében, nagyon egyszerű módon segítettek ezen a tényen. Rövid a természetes nap,okoskodtak, meg kell pótolni míí- nappal. Mesterséges sugárzásokkal sikerült jelentékenyen megnyujtaniok a tyúkok táplálkozási idejét, aminek következtében azok jelentékenyen többet tojtak a tél folyamán, mint azelőtt. Ezzel szemben igaz, hogy a nyári tojásmennyiség megcsökkent. Végeredményben azonban az egész év eredménye kedvezőnek mutatkozott. A következő táblázat több gondosan véghezvitt kísérlet eredményét mutatja: Egy telep tyúkjai tojtak hónapok szerint Természetes „Megjavított'' napváltozás mellett: November 30 253 December 119 4t0 Január 148 527 Február 280 464 Március 450 41b Április 453 329 Május 510 263 Junius 248 197 Julius 147 405 Augusztus 275 332 Szeptember 255 413 Október 228 340 Összesen 3144 4340 Vagyis 1205 drb. tojástübblet az eredménye a mesterséges nap bevezetésének. Az eljárás lényege külömben az, hogy este, miután a tyúkok már kialudták magukat, elektromos lámpa segítségével nappali világosságot árasztunk a tyúkólban, mire a tyúkok felébrednek és azonnal leszállanák s a bőven hintett eledelből igen nagy étvággyal fogyasztanak. Körülbelül félóráig tart a mesterséges nappal. Természetesen az éj hosz- szusága határozza meg, hogy a különböző téli hónapokban mikor kezdődjék és meddig tartson a mesterséges nappal ideje. Amerikában ma már nem egy tyukfarm rendezkedett be a fenti eljárásra. A t -bblet kiadást bőségesen fedezi a szép tojás eredmény. NAGY TAVASZI KÜNYVKIÁRUSITÁS AZ ELLENZÉK KÜNYVOSZTÁLYÁBAN! Bolti ár egyötödéért kitűnő könyvek (regények, gazdasági, technikai, ipari szakkönyvek, irodalomtörténet, történelem, stb.) nagy választékban. Kérje az árleszállítás teljes jegyzékét. GYULAI PÁL TÖRTÉNETI REGÉNY IRTA : BÁRÓ KEMÉNY ZS1GMOND fc'8-IK KÖZLEMÉNY A külterem embereinek csudálkozása kisért; mert Boldizsár gróf azon könnyelmű modorával, mely sajátja s nem foghatom meg: miért népszerűségének a hozzászoktatás által egyik alapjává vált, még bocsánatot sem kére távozásáért. Zárt ajtó mellett, adagonként, s a mely mértékben szenvedélye lendületei által kezességet nyertem, hogy nyíltságommal semmit sem koczkáztatok, — közlém titkomat. A kegyes ég megáldá szivem buzgóságát; mert Boldizsár gróf, minden összeütközési anyag eltávolítását Ígérte. Örömömben fölkiálték: ha Isten segít, még valaha a dicső Báthori család két fő tagját a régi rokonérzés megújult lángja közt láthatom egy nagy czélra beválni. () fanyar mosolylval nógatta fejét, kezét szorítva távozott. Es én, kegyelmes uram! bár mennyi kétely lebeged a togarasi gróf ajkain jóslatomkor, melyet ábrándnak tarta; mégis magamra maradván, könnyező szemekkel adtam hálát az idő s öröklét urának, ki gyakran töredékeny eszközökkel világsulyn eseményeket mozgat. Megvan az első lépés téve: a többi könnyebb. Czélunk kimerüli az álmák ködéből és a valósu' lás határszélein áll. Egy sziget ez. melyet a rongált hajó matrózai légjelenetnek hisznek; de a kormányos szürkülő partoknak tart s delejtűje neki ad igazat. Föl föl a gyors vitorlákkal: siessünk révbe! Az istenért! nagyméltóságú gróf! sürgesse az aranygyapjat, hogy mi a Habsburgház e kegyéért Erdélyt hozhassuk ajándékba. Asztalom mellett talált az éjfél. Toliam, elmém kifáradod: s pedig még egy kérdés volna érintendő. Csak két szót róla: Jósika helyzetét c történet megszilárdította. Mily könnyen megbocsáthatja Báthori Boldizsár az apró ingerléseket, midőn boszuja kétszeresen forr Gyulai ellen: meri ez élete ellen tört, s mert bizodalma vala iránta. Ily csalódás után feledi a szív kisebb sérveit. Csupán egy év múlva is, hol fog a hatalmas kegyencz mulatni? A fejdelini palotában-e?... bilincsek közt-e, vagy száműzetésben? Sajnálom szegény Gyulai Pált. Ü nagy hazafi; de czéljainkra mit sem ér. Tartsa becses kegyeiben nagyméltóságod továbbra is a szegény Gariglia Alfonsót. Utóirat. Küiöncz ifjú az a Gergely diák. Ha nem lenne bérlett eszközünk, csekély helyzete mellett is nemcsak tartani . . . hanem félni tudnék tőle. Midőn a fejdelemtől kolostoromba érkeztem, rögtön nálam termett. Úgy látszik tudakolni akart: de látván, hogy kedvem feleletre nincs, rögtön elhallgatván az ablakhoz vonult. — Szent atyám! kiálta az utczára nézvén. Mily deli hölgy! — S ezzel egy nőalakra mutatott, ki a fogarasi gróf palotájának ajtója előtt kétkedőn állott. — Én f oly tata, —• mert valami panasza lehet, Báthori Boldizsárhoz utasitám. S pedig nem lett vol- na-c jobb a fejdelemhez? —- Ekkor sarkán megfordult s oly lélekmélyéig égető kém-pillanatot vetett rám, hogy minden vércseppeni agyamra tódult. — Ördöge van-e ez embernek? Egy fascinatio által olvasta-e ki vonalaimról, hogy múlt levelemben nagy- méltóságodnak arról irék: minő óriás eredményt remélhetnénk czéljainkra, ha kegyenczek helyett, egy némber az eszményivé magasított szerelem pórázán vezetné terveink tömkelegén át Rudolf császár trónjához hűbéresül az erdélyi fejdelmet? — Nem, nem. ily büverő nem lappanghat igénytelen tudósunk szemeiben. Csak a véletlen játéka volt; De mily különös játék! Esengve várom kegvelmességed nézeteit első levelem végsorai iránt. V. Senno érzé, hogy azon szokatlan forróság, mely idegein átfuvamlik, már nem egyedül a kedély küzdéseinek származéka, hanem testi kór s egy gyökeret vert és gyorsan harapozó láz jelenségeivel mutatkozik. Öltözetben hevert zsupágyán, melynek különben is, minden fölszerelése durva vászonpárnából és bozontos pokróczból állott. Kedélyét valamennyire javultnak mondhatnék, minthogy a vad kétségbeesés közé, melynek egyik véglete őrjöngő düh, a másik hideg dermedt nyugalom volt, enyhébb érzés, mélázat a hervadásról vegyült. Mi költé fel e szelíd lendületet? A testi kór, mely a lélekbetegségekben a sors legerősebb vigasztalása. Mert kevés ember van, ki azon nyavalyát, mely természetes halállal biztat, egy könyörülő nemtőként ne fogadja akkor, ha az életörömmel számadását bért késztette, ha szenvedélyei végcsüggedésre vagy túlzó inerényekre ragadták volt, s más kilátást nem ismert, mint a végzet vasöklétől mélységbe löketvén egy rémi- tö katastroph örvénye közé sodortatni. Senno a sötétségük mellett is csaknem szelíd s mondhatnám mosolygó színű meglepetésekhez számi- tá sejtelmét, hogy mielőtt Gyulai Pál üldözése tető pontig hágna, már a testi kór kifejti egész erejét, és fájdalmával a büntetés kínjától, lázaival a magány lehangoló unalmától, őrjöngéseivel a jövendőbe éme- déstől s talán a kimúlással kivégeztetés alól fogja öt megszabadítani. E hit sokat szelidité kedélyét. Gondolatai inkább búsak, mint leverők valának. s ő annyira meg volt keblének e rég nem ismert hangulatával elégülve, hogy boszankodott. lépéseket hall ván a vársánezban. s néhány inásodperczczel utóbb börtönajtója előtt. Föltekinte. A vaspánt szokott gyárilag elhárittaték, a kulcs fordult; „Mit keres e bárgyú börtönszolga ily időben?'" töprenkedett Senno, midőn egy nagy gombú páleza. egy rókaprémzett s mellértes kelméjü kéz, egy jól táplált has összetalálkozó mellény- és nadrágsujtá- sokkal,. . . s igy rendre Balázs uram ő kegyelme megjelen ünnepi, s tehát legkevésbbé a nyári hónapok igényeinek megfelelő, noha különben díszes ruhában. Arczán a szívesség természetes jelei között bizonyos aggódó tartózkodás mutatkozott. Kék szemei a mereven néző Sennohoz részvéttel fordultak; de mig széles ajkain kedélyes mosoly szőkéit át, néhány mélyebb redő a homlokon és a levont szemhéjak kétkedni látszottak az emberbaráti hangulatnak vagy helyes vagy hasznos voltán. Balázst csaknem fél óráig mulatott a maestronál. Nem mondhatnék, hogy látogatása a rab aggodalmainak enyhítésére lényegesen befolyt volna, sőt minthogy szeme előtt tartá semmit, nem hozni föl, mi által helyzetét ingataggá tehetné, de magát annyira még sem fékezhette, hogy legalább általános és ködbe burkolt czélzatokkal ne érdekelje a mult napi eseményeket, — természetes volt, miként e modor Senno- ban azon gyötrő ujságvágyat táplála, mely a szerencsétlenségeknek, melyek környezik, részleteit tudni akarja, remény és menekvési utógondolat nélkül. Ide járult, hogy Balázs arczán s néhány szavaiban valami titokszerü volt, valami rejtély, melyet ö — mint látsz ék — megmondani vagy elhallgatni szintén lelkiismeretét sértő dolognak tartott, mi iránt tehát a bevallás s titkolás mérlegét minden perez föl és lebillegeté. (Folvtatjuk.)
