Ellenzék, 1935. március (56. évfolyam, 50-76. szám)
1935-03-24 / 70. szám
1935 március 2'4. ellenzék r u Tavaszi muzsika ívta: KOSZTOLÁNYI DEZSŐ Amikor utoljára jártam itt, olyan volt . az erdő, mint egy hálószoba. Lefekvő neszeket hallottam, sóhajokat, köhéeselést. A bokrok már mélyen aludtak, mint a kisgyermekek. Egyenletesei) lélckzettek. Fák oldozgatták arany szók nyájukat. Ledobták a kiégett gyöpre, a selyem suhogásával. A bükk bíbor királyi palástja az avarra zizzent. Áihulva kérdeztem: — Mi történik itt? Varjak, hollók károgták. — Zárunk, zárunk. Most megint az erdőn ballagok. Motozást hallok, lázas tevés-veoést, az ébredés zaját. A patak vidám lármával a torkát öblögeti, szálját mossa. Fák öltik föl uj jelmezüket. Kócos mogyoróbokrok fé- sülködnek, kendőzik magukat, a viz tükrére hajolva. Amerre nézek, mindenütt ezer és ezer kis fülke. Olyan az erdő, mint egy üldöző. Megint ezt kérdezem: —Mi történik itt? Sárgarigók felelnek: — Nyitunk, nyitunk. Csodálkozom, hogy ebben a súlyos gazdasági válságban még van kedvük játszani s megjegyzem: — Titeket nem érdekelnek a világtörténelmi fordulatok, a komolyabb ügyek? Karban felelnek kacagva: —Nem, nem, csak a rügyek, a rügyek. Előveszem ironom, jegyzőkönyvem. Tovább vallatgatom őket. — A darab címe? Egyszerre felelik: — Tavasz. De a csízek, a pintyek, a kenderikék magasabb hangnemben csipegik: — Kikelet, kikelet. Én pedig a hangnemben folytatom. — Mi a divat? Eles Ékkel felelnek: — Virág, virág, vidám, világ. Vivát, vivőit. A cseresznyefa: —- Fehér fátyolszövet. A barackfa: Bő rózsaszín szoknya. A som: Egybeszabott, aranysárga, díszítés nélkül. Egyetlen harmatcsöpp gyémánt- jóival a vállán. A tó: Áttört, ezüst csillámruha. A pázsit: — Fűzőid, fűzőid. Az ég: Marinakéic, marinakék. A régi temető észrevétlenül olvad ősz- sze az utcával a gyöppel, az élettel. Rekettyeággal kezében sétálgat a csősze. Bogarak úsznak a levegőben. Nagy csönd van. Fejfáik, sírkövek, melyek sokáig hiába vártak valamire, jeleket adnak. Az egyik kinyújtja két karját, mintegy keresve az egyensúlyt, hogy földre ne zuhanjon. Amaz hátrafelé dől, az égre ordít. Meddig tart még ez? Boldogabbak azok, melyek már összetörtek. Itt ez a gyalogúira hullott, lapjával a földre, nem látni rajta az aranyírást, i csak a hátált. ül intim eltakarnál arcaf > a fájdalomtól részegen heverne a porban, szétvetett karokkal és sírna. Lenn gyermekek visonganak. Betörtek a temetőbe, elfoglalták. Hadműveleti állásokban helyezkednek el Csatárok, parcincsőrtisztek rohannak. Egy kripta a tüzérségi megfigyelő. Fehér sirlapján, melyet a nap lanyhit, végigheveredik egy nyolcéves fiúcska. S kalapáccsal kopogtatja a márványt. ..Halló — mondja többször — hallá/''. Telefonoz le a mélységbe. Fülét a sir- lapra szorítja. Várja a választ. * Ha későéjszaka kilépek a színházból .9 künn holdas éj van, azt hiszem, hogy uj előadás kezdődik s egy másik színházba kerültem. „Színház után színházba megyünk.“ Kérem, tartson velem. Mások is úgy megbecsülik a valóságot, amikor fölkelnek páholyukból és arcukba csap az utca levegője? Majdnem megölelem az embereket, a tárgyakat. Csak gyermek érezhet ilyen örömet, a kit először visznek színházba, mint én, miután elhagyom a színházat. Végre egy igazi kocsis. Végre egy igazi pálinkamérés. Végre egy igazi gázlámpa. Nézze csak, kibújt a hold. Azt tartja, hogy kissé magasra akasztották? Én úgy érzem, hogy szakasztott olyan, amilyennek lennie kell. Puha, könnyes, tavaszi hold, vázlatos, mint a hóvirág. Megint hasonlatokat mondok. Mit tehetek róla? Ami szép, az mindig máshoz hasonlít. Az ég olyan, mint a kék szem s a kék szem olyan, mint az ég. Csak a seprő hasonlít önmagához. Az jellem, az hasznos tagja a tárgyak társadalmának, az egyéniség, az mindig következetes. Ennélfogva mi is következetesek vagyunk hozzá. Eddig mindenki csak seprőnek nevezte, mert csak seprő. A holdat millió ember udvarolta körül s nehéz uj bókot mondani rá. Tiz ujjamon fölsorolom, mi minden volt már: 1. citrom, 2. tükör, narancs, A, hajó, 5. érdemrend, 6. l ímpci, 7. gyöngyházgomb, 8. pénz, 9. bohócarc, 10. aranytányér. A tizenegyedikre mennem emlékszem. De az ezeregyediket elmondhatom. Nekem zöld, siralmas fénye az X sugarakat hozza eszembe, melyek Röntgen termekben betegek szivét, tüdejét, máját világítják keresztül. 0 mindnyájunkat igaz valónkban láttat. Kinyújtom a kezem s az áttetsző ködben lehull róla a hás, esed: a csont látszik, mely szolgádt eddig s ki tudja meddig szolgál még, húsz évig-e, öt évig, vagy addig sem. Miért nevezték hazugnak a hold lényét? A napfény a hazug. Annyi bizonyos, hogy a rendezés gyönyörű. Nem akarok senkit megsérteni, de el kell ismernem, hogy kevés ilyen tavaszi holdat láttam, a lanyha párák, a fák, az alvótag hegyek hátterében. Le kell rónom háláimat a csodálatos díszletért annak, aki nekem színház után is színházat mutat, melyben el nem kopó kellékek vannak, nem változó szerepek. Ezen az ódon is mélységes bámulatomat fejezem ki az örökkévaló rendezőnek. ,'ORÉ & £ PÁRIZSI cég HAJFESTÉK-te a világ legtökéletesebb készítménye. Minden drogériában és jobb nőifodrásrnái kapható. Történelmi naptár 1751 március 24-én halt meg, 91 eves korában gr. Pálft'y János nádor, a kurucok és a császár közötti béke létrehozója. 1095 március 25-én fogadta a monda szerint Szt. László Bodrogban a keresztesek követeit, akik fővezérüknek kérték föl. 1804 március 26-án halt meg Becsben Kem- pelen Farkas, a nagy magyar feltaláló. 1443 március 27-én született Hcltai krónikáid szerint városunkban Hunyadi Mátyás király. 1707 március 28-án választották az erdélyiek fejedelemmé II. Rákóczy Ferencet. 1409 március 29-én született Zápolva János, az utolsó nemzeti király. 1657 március 30-án vonult be Krakkóba II. Rákóczy György, mint hóditó. A Habsburg császári hatalom óriási lendületével másfél évtized alatt kiverte Magyarországból a törököt, elfoglalta Erdélyt s a XVII. század utolsó esztendejében a karlo- vici békében meg is pecsételte a dicsőséges eredményt. A százötven évig rabságban sínylődő magyarság most megkönnyebbülten foghatott volna az újjáépítés munkájához, ha ,,megmentője“ engedte volna. De Bécs azonnal és tízszeresen akarta learatni egyébként vithatatlan fáradtsága hasznát, felgyülemlett zsoldosait sáskamódjára ráeresztette a hosszú háborúban anélkül is letarolt országra, kiadásait kegyetlen adókkal a szegény népen akarta megvenni s a rendi nemesség szabadságait figyelembe se véve, kezdett abszolutisztikusán berendezkedni, szervezni és ka- thclizálni a győztes jogán nekijutott földön. A magyarság a legalsóbb rétegektől a legfelsőbbig súlyosan elégedetlen volt. Még eszében járt a független Erdély, a Wesselénviék meghiúsult összeesküvése s főképen Thökölv alig nehány éve elfojtott kuruczmozgalma. A személyt is megkapta a fiatal Rákóczy Fe- renezben, akire reményeit sugározhatta. R.á- kóczy Ferenc, akit ezalatt anyjától elszakítva. Becsben neveltek a császár és a fennálló rend tiszteletére, igazi jelképe volt mindannak, amire a magyarság utolsó kétszáz éve történetéből büszke lehetett. Apai nagyapja, II. Rákóczy György, a leggazdagabb magyar és a lengyel trón áspiránsa volt, nagyanyja Rá- thori Zsófia, a másik nagy fejedelmi család fényét jelentette a családfán. Anyai nagyapja Zrinyi Péter, Miklósnak, a költőnek testvére, horvát bán nagyanyjával, Frangeoán Katalinnal együtt a legelőkelőbb horvát-dalmata- magyar nemzetségek leszármazottja volt. Óriá si vagyon, vármegyékre terjedő birtok, kastélyok. hívek maradtak a fiatalemberre s micsoda hagyományok! Ősei, az erdélyi fejedelmek, a függetlenség, a vallásszabadság harcosai, a Habsburgok halálos ellenségei voltak. Apja résztvett abban az összeesküvésben, melynek következményeképen nagyapját. Zrínyi Pétert és nagyanyja testvérét, Frangepán Kristófot a császár lefejeztette. Nagyapja testvérét, Zrinyi Miklóst, a költőt, állítólag bécsi orgyilkosok tették el láb alól, mikor másik nagyapjának, Rákóczy Györgynek királlyá választásán gondolkozott. Anyja, Munkács hősi védője, mostohaapja Thököly Imre, a Habsburg-ellencs kuruc-mozgalom dicsőített vezére voltak. A nyugati és keleti, katholikus és protestáns magyarság minden reménye, törekvése, szellemi öröksége Rákóczy Ferencre maradt s minden elégedetlen csak az ő jelére várt. A négy családnak utolsó sarjadéka létére, ideális keveredését mutatta annyi nagy vér- mérsékletnek. Nagy szellem, fejedelmi, fenséges jellem volt, zárkózott, szemérmes, határtalanul önzetlen, ellentétként nyíltan szenvedélyes és vagyonszerző elődeinek. Ilyen tulajdonsággal trónra való az ember és nem lázadó csapatok élére. Rákóczy sokáig menekült is a ráváró feladat elől, de végül a tengernyi nyomorúság láttára, barátja Bercsényi Miklós gróf rábeszélésére s főképen a felvidéki parasztság szinte misztikus ragaszkodásának jeleire 1703-ban lengyel földön kitűzte az „Istennel a hazáért és a szabadságért“ jeligéjű zászlókat. Ez volt az első mozgalom — irja Szekfü, aki évekkel előbb megjelent, sokat vitatott tanulmánya rossz hírének cáfolatául magyar történetében gyönyörűen rajzolja meg Rákóczy alakját — melyben a magyar nagyur és a szegény jobbágyok egymásra találtak s amelyik egyaránt volt rendi, nemzeti és szociális jellegű. Rákóczy a magyar történelem legnagyobb szervezőinek egyike. Szinte a semmiből, Mátyás után és Görgey előtt először és utoljára magyar hadsereget teremtett, megvalósítva tragikussorsu őse, Zrinyi Miklós vágyat; francia módra felöltöztette, rendbeszedte, betanította, felszerelte katonáit. Saját tervezésű egyenruhái váltak később magyar nemzeti öltözetté s z általa kezdeményezett barokk díszítések leszálltak a néphez is, népművészetünk legfőbb ihletőjévé válva. A kuruckor dalköltészete és sajátos európai ihletésű művészete egyik alapja népi kultúránknak. Rákóczy Széchenyivel és Zrínyivel együtt nemzete együk legnagyobb bírálója is. Ismeri és szomorúan emlegeti nemzeti bűnöket, szidja a müveletlenséget s a kuruckodó, elavult hadi taktika helyett másat, okosabbat, modernebbet követel. Sajnos, tábornokai nagyrésze nem tudta nagyságát felfogni s kezdeményezései süket fülekre találtak. A mozgalomnak buknia kellett, mert az önerő nem bizonyult elégnek, a történelmi pillanat elég jónak s közrejátszott egy sereg hiba is. A forradalom sorsa kezdetben ösz- sze volt már kötve a Habsburg—francia mérkőzéssel, melyben Rákóczy, mint XIV. Lajos, a „roi soleil“ szövetségese szerepelt. Ahogy ez a harc a nyugati hadszíntéren eldőlt a Habsburgok javára, a magyarok ellenállása is kilátástalanná vált. Rákóczy tapasztalatlan, jóhiszemű ember lévén, bízott a király Ígéreteiben, pedig a végén már csak a vak nem látta, hogy Páris kényelmetlennek érzi a magyar szövetséget, a „kifacsart citromot“. (Rákóczy későbbi szavai.) Nem akarta feladni a harcot, pedig elég tisztességes békével kínálták. Végül is az ország kifáradása fejezte be a dolgot: eddig a császári magyarok tömegesen jöttek át kuniénak; mostantól fogva (1709—1711) a kuruc vezetők és katonák kezdtek császárivá vedleni s nem segített, hogy a főbbeket, mint az addig rettegett kuruc Ocskay Lászlót vagy Beze- rédy Imrét a kurucok, mihelyt elfoghatták, árulásért kivégezték. A nép előtt már elvesztette a mozgalom varázserejét, katonát már csak erőszakkal lehetett fogni s fegyverrel kellett rájuk vigyázni, nehogy* elszökjenek. Károlyi Sándor, akire Rákóczy, amig Lengyelországba segélyt keresni ment, a fővezér- séget rábízta, a rettenetes helyzetet belátva, Rákóczy akarata ellenére, letétette a megmaradt kurucsággal a fegyvert és békét kötött. (1711.) Rákóczy, hogy ne kelljen bevallani a hétévi vérontás hiábavalóságát, meg kötelességének érezve a szabadságért való küzdelmet s bizva a külföldben, a maga részéről nem fogadta el a békét, Franciaországba, majd Törökországba ment önkéntes számkivetésbe, szövetségeket keresve, persze sikertelenül, haláláig. A volt dúsgazdag ember és kísérete ezután gyakran látott szükséget s hivei pl. Párisban kénytelenek voltak játékbarlangot nyitni, hogy megéljenek. A fejedelemnek azonban már közvetlen környezete életéhez alig volt köze. Zárkózottam képzelt bűneiért vezekelve élt, mint egy szerzetes s emlékiratán dolgozott, mely Augustinus öntépő őszinteségére emlékeztető, nagy lélekről tanúskodó munka, egyik vizsgálója szerint Zrínyi eposza mellett 3 magyar barokk legszebb alkotása. MARKAI LÁSZLÓ Írország tovább duzzog Írország kétfelé osztottsága, az ír Szabad Állam és a szintén külön dominum-ként kezelt Észak-Írország, más néven Ulster, éles politikai szembenállása, úgy látszik, újból kifejezésre fog jutni a küszöbön álló angol király-jubileum alkalmából. A Szabad Állam nem akar hivatalosan résztvenni a londoni ünnepségeken és Eatnon de Valera miniszterelnök tüntetőig ki fogja vonni magát a többi dominium miniszt relnökeinekközös hódolatából. Legfeljebb annyi fog föiténni, mint legutóbb Kent hercegének esküvője alkalmából, hogy a dublini kormány beleegyezik a birodalmi főbiztos, a High Commissioner, James Dulanty londoni utazásába. De az évfor- duió napja, május 6-a, amikor Londonban a legnagyobb ünnepségek lesznek, közönséges hétköznapként fog elmúlni Dublin- ban és az egész Szabad állam területén. Nem lesz egyetlen brit birodalmi lobogó — Union Jack — sem a házakon, egyetlen felköszöntő nem hangzik el a királyra és egyetlen zenekar nem fogja eljátszani az angol királyi himnuszt. Az ulsteri hat grófság népe mindennek természetesen pontosan az ellenkezőjét fogja tenni. Belfast egyetlen zászlóerdő lesz a jubileum napján, az utcákon katonazenekarok fogják játszani a „Good Save the King“-et és a „Rule Britanniáit. A parlament magas dombon fekvő, palotaszerü épüle ét a kontinensen szokásos módon, fényszórókkal fogják megvilágítani. Az ulsteri cserkészek a grófságok dombjain és hegycsúcsain örömtüzeket fognak gyújtani és a iegkisebb falu is ki fogja venni részét az általános ünneplésben. Az angolok pedig szokott nyugalmukkal és zavartalan egykedvűségükkel veszik tudomásul a mindig hevesvérű és végletekre mindig hajlamos Íreknek ezt a szélsőséges viselkedését: a Szabad Állam gyűlölködését éppen úgy, mint az ulsteriek tulságba vitt lojaiitását. KÄSiNER : Három ember a hóban A „Fábián“ világhírű Írójának uj könyve a legmulatságosabb és egyben a legmegindi- tóbb könyvek egyike. Magyar nyelven olcsó propaganda kiadásban, szép kivitelű vászonkötésben 66 lejért kapható az Ellenzék könyvosztályában, Cluj, Piaţa Unirii. Kérje a könyvujdonságok jegyzékét. ABBAZSABAN meüeg tengeri gyógyfürdőn a RESIDENZ penzióban mind a négy emeleten kaphatók. Idősebb uraknak és hölgyeknek, szívbajosoknak, asztmásoknak, valamint elmeszesedésből eredő betegségeknél nagyon fontos, hogy a ReSirtCJÍZ nem fekszik magaslaton. Óriási előnye még. hogy az összes előirt diéták pontosan betarthatók. A Reslílenz-ben minden kényelem és az összes modern konfort megtalálhatók: lift, központi vizfíit s, 22 fokos meleg, tengerre néző napos, loggiás és erkélyes szobák, kényelmes ágyakkal. A ResÍŰ€íl?. egészen a tenger-parton fekszik és nem a tenger parttal szemben. - Első Sf ölCílöriíl. Kitűnő konyha. Folyó hideg és meleg viz a szobákban. Feltűnően olcsó penzió árak. Bővebb információt nyújt Erényi Béla gyógyszerész személyesen Budapesten, reggel fél 9-töl este fél 7-ig. — (Diana patika, Károly körút 5.) Minden levélre válaszolunk és prospektust küldünk. Telefon : 31—6—19.
