Ellenzék, 1935. március (56. évfolyam, 50-76. szám)

1935-03-24 / 70. szám

1933 mirii SB í*. »EE»»?»* A szovjet filmművészet díszbemutatója Bucuresti-ben Ostrowsky szovjetkövet „Ginema Parée“-n látta vendégül a diplomáciai világ eíőkelőségeit BUCUREŞTI, március hó. Az első szovjet- film romániai bemutatója furcsa kapcsola­tot teremtett a Bucuresti-i diplomáciai világ, a sajtó és a szovjetmüvészet között. Ez a film — a ,,1‘Orage“, ami vihart jelent — nemcsak a természeti elemek harcát, hanem egy igen mély és magával sodróan örvényes lelki vihart is ábrázol. Bucureşti előkelő Világa szinte teljes számmal kivonult a Roxy-ba vasárnap délben, hogy jelen legyen a ..Vihar“ cimü szovjetfilm sajtóbemutató- ján. Á gyülekező közönség Valóságos deteklivhadsereg szállta meg ebből az alkalomból a vasárnap sem csendes Strada 'Lipscanii, ahova egymás után gör­dültek be a legkitűnőbb márkájú automo­bilok a kulturcsemcgére éhes, elegáns uta­saikkal. Első megfigyelésem: a szovjetkövet­ség táborkarán kívül alig vannak orosz meg­hívottak. Emlékszem, a mandzsuriai bálon, amit a japánok adtak Genfben, a kínaiak is igy tüntettek távollétükkel. Úgy látszik, a nagyszámú Bueuresti-í orosz kolónia sem kér a megtiszteltetésből, ők sem akar­nak tudni a szovjetnek a román főváros­ban törtésiő tagadhatatlan társadalmi tér­hódításáról. i.Ildiben a sok francia és román szó mel­leit feltűnő számmal beszélnek magyarul is í Roxy ünnepélyes hangulatú termében. A C. P. tU. emberei csak Ostrowsky jöve­rias meghajtása után máris szél gyorsaságá­val iramodik tovább. Ostrowsky, aki úgy látszik csak idősebb hölgyeknek csókol kezet, valóságos ünne­pelje a diplomáciai sajtómatinénak. Lát­szik, hogy közvetlen közelről ismeri már a román politikai élet aktiv alakjait. Minden­kivel olyan jóban van, mintha ő volna a Bucureşti i diplomácia Intim Pistája. Miniszterek és diplomaták De mindjárt kezdődik a film. Már dr. Angelescu közoktatásügyi miniszter is elfog­lalta helyét, szerény újságíróktól körülvéve. A hallban már csak a cseka elegáns urai várakoznak, mintha modern regényekből vágták volna ki figuráikat. Határozott a fellépésük, nem udvariatlanok, ám csöppet sem mózes-mázosak a szovj (miniszter meg­hívottjaihoz. Egyikük, a követség titkára megszólalásig hasonlít Litvinow-hoz. Meg is mondom neki, mire a követségi titkár na­gyol; kacag. (Pedig nem is akartam vele hőkölni, tényleg hasonlít Litvinowra.) Végül a delegáció titkárnője, egy erélyes, fátyolos hölgy, miután lehordta valamiért franciául a soffőrt. ő is bevonul a hall közepére, utol­só parancsait osztogatja és szívesen fogadja néhány későnjövő újságíró kézcsókját. Megérkezik Savéi Radulescu külügyi al- miniszter, aki kissé sápadt. Ő képviseli a román külpolitikát a szovjelfilm bemutató­jánál és az újságírókból, meg a diplomaták­Ä mai világban egy üzletet TELEFON NÉLKÜL vehetni ugyanaz, mintha Fizessen elő a Telefonra! telére lesnek, viszont még néhány előkelő politikus-névről is hallani, akiknek szintén meg kell érkezniük. Tényleg begördült egy elegáns gépkocsi a C. D. (Corpul Diploma­tique) jelzésű rendszámmal. Ügy volt, hogy Tiíulescu is eljön, ám a külügyminiszter óriási elfoglaltsága folytán csak a felesége jelent meg. Titulescuné előkelő jelenség, igen szép asszony, de arisztokratikus külsejével lényé­nek természetes egyszerűsége mintha élénk ellentétben volna. Eehér-fekete toque-kala- pocskájával kellemes, üde jelenség. Minden­ki üdvözli Titulescunét, villámgyorsan ott terem mellette Ostrowsky szovjetminiszter is, aki kopaszra nyírt kerek fejének udva­Grippa megelőzésér« használjon Togal-t, 3 tablettáig naponta. ~ Teljes siker. Grippa megbetegedés eaetén gyorsan gyögyit a cjögM Eliamerten fájdalomcsillapító *m baktériumölő. A Togal — szerencsés összetételénél íogva — mint kitűnő belső fertőtlenítő erősen láecsökkentő hatású. A betegség kiujutasától megóvja Önt a rend­szeres Togal kezelés. — Kérdezze meg orvosát. Gyógyszertárakban és Drogériákban. Lei 52.— és Lei 130.— A Togal-tabletta svájci készítmény. bői összetevődő terem hallgatósága soraiból mindenfelé előzékenyen köszöntik a külügyi kabinet látható fejét. Itt van az egész sajtó- minisztérium, a sima modorú Eugén Filotíi sajtóminiszterrel az élén, külön sorban Dragu János-sajtófőnök, akinek resszortjába a sajtón kívül a művészi kérdések is tar­toznak. Harsu György sajtófőnök is lelkesen érdeklődik a filmujdonság iránt, mintha nem a külügyminisztériumnak, hanem vala­melyik lapnak kellene cikket írni a szovjet- filmről. Jól indul a film A filmet, amit ez a díszes társaság látni fog, szintén egy Ostrowsky irta, még a le­tűnt cári korszakban. Ezzel a filmmel akar­ja demonstrálni a szovjet, hogy a régi orosz házassági erkölcs a maga fojtó miszticizmu­sával milyen lélektipróan igazságtalan tu­dott lenni. Kezdődik a film és meg kell hagyni: jól kezdődik. Tikhon Kabanov, a vidéki kisvá­ros kereskedője elvesz feleségül egy fiatal lányt, akinek, ha nincs is különösebb eré­nye,- fogyatékossága sincs egyéb, mint az, hogy szegény és árva. Duhaj jelenetek kö­zött folyik le a házassági ceremónia. Olyan szilaj és vad figurákból áll a templomi nép, hogy megfoghatatlan: honnan tudott előteremteni a Leningradban forgatott film rendezője, Petroff ilyen torzönborz, önkívü­letben duhajkodó népséget. Az ifiasszony szenvedélyes, misztikus és bármennyire próbálja is szeretni a férjét — nem sikerül. Közéjük kerül a fin anyja, a félelmetes Kabanovné, aki személyében egyesíti a régi orosz előítéletek minden kér- lelhetetlenségét. A cselekmény gyorsan gördül egy családi tragédia beteljesülése felé. Katalin asszony beleszeret egy fiatal kereskedőbe és férje bugának bátorítására randevút is ad neki. De mindez miért? Hisz a menyecske köny- nyezik, mikor férje üzleti utfa indul, maga is remegve elkísérné, de a férfi erőszakosan visszautasítja. Majd a kép, ami a férjet áb­rázolja vad tivornya közben. Hát kellenek-e még a régi erkölcsök? — nevet a markába a szovjet. Gondoltok-e még a régi világra, amiben olyan veszélyek között forgott az egyéni és családi boldogság? Végül a mult- századbeli kereskedőcsaládra lesújt a bal­jóslatú miszticizmus végzetátka. Mély hatás Az uj orosz filmművészet nagyon szépet produkált és ha a színészek sajátos játékán meg is látszik az uj orosz művészet, mégis távol van ez attól az iránytól, amelyet az aktivitás szolgálatában álló eddigi szovjet­filmek, mint például a „Chemin de la Vie“ (Az élet útja) produkáltak. A. Taranova, aki a tiszavirág boldogságu asszony sok szivet igénylő szerepét játszót­POSTAKOCSIVAL akarna utazni 1 A telefon megszaporitia vevői számát, u} ef- adási lehetőségeket nyit meg, ui beszerzési forrásokkal hozza érintkezésbe és állandóan in­formálja a pillanatnyi árhullámzásokról. A tele­fon megnöveli és meggyorsítja az inkasszót. Használja ki a Román Telefon Társaság nyújtotta speciális előnyöket. Alti március l.-fől április 1.-ig szánaiioli egy Ló­napon belül lép be efőfizelőnek, nem faxet felszerelési illetéket. Az egy havi előfizetési díj elegendő, hogy meg­kapja a telefont. In, az orosz lélek viharát ájtatos hittel, fel­dúlt, lélekkel, mesterien hozta ki. A pipogya férjtől kezdve az eredeti zarándokló asz- szonyig minden színész felejthetetlen volt. A mély hatást tevő film bemutatója után beszéltünk Ostrowsky szovjetminiszterrel. Ostrowsky kifogástalan francia nyelven fogadja a gratulációkat. — Ennek a filmnek szép sikere felbátorít arra, — mondja előttem — hogy újabb szovjetfilmeket hozzak Romániába. A cimét nem árulhatom el, de az a film is, ami ősszel kerül bemutatóra, igazi szenzáció lesz. S a sajátságos arcú ember rejtélyesen mo­solyog. A közönség még hatása alatt áll a film­nek. Pillanatokkal előbb még mennydörgőit, villámlott és a bűnöző asszony leikéből Is­ten hangja viharzott felénk. „Mi nem félünk az IstentőlI“ — hirdeti a szovjetfilm. A jövő mutatja majd meg, hogy melyik Oroszor­szágnak van igaza: a réginek-e, amely túl­ságosan félt az Istentől, vagy az újnak, amely egyáltalán nem fél tőle. S. I. Meghalt Moissi az európai színjátszás egyik legnagyobb tehetsége BECS. (Az Ellenzék távirata.) Tegnap dél­után egyik bécsi szanatórium betegszobájá­ban meghalt Alexander Moissi, a dalmata j származású, világhírű színész. Moissi hóna­pokig tartó művészi körúton volt Olaszor­szágban, az elmúlt héten tért vissza Bécsbe. A vonaton meghűlt, magas lázzal érkezett 5 Bécsbe. Szanatóriumba szállították. Tegnap reggel az orvosi jelentés szerint szivgyenge- ség lépett fel nála és délutánra kiszenvedett. Moissi kétségen kiviil a legérdekesebb szi- nészegyénisége volt korunknak. Hallatlan in­telligenciája, nyugtalan szelleme nem elége­dett meg azzal, hogy a világ legnagyobb szí­nész-zsenijét látták benne, hogy különös csengésű, minden kifejezésre képes hangja tanulmányok tárgyát képezte: mindig kereste az élményt, szenzációt a színpadon kívül is. Emlékezetes az az eset, ami néhány évvel ezelőtt nagy botrány középpontjába állította a nevét. Moissi orvosnak beöltözködve egyik salzburgi kórházban végignézte egy szülő asszony vajúdását. A dolog kiderült és a közvélemény valóságos itélőszékct alakított Moissi körül. Minden időnek, minden áram­latnak lelkes hívévé szegült. A világháború­ban repülőtiszt volt, igen bátor és „snájdig“ katona, később meggyőződése« kommunistá­nak vallotta magát és meggyőződését külse­jében is érvényre hozta: fekete ingben, nyak­kendő nélkül látták ezekben az időkben Ber­lin és Bécs népgyülésein, majd Moszkvában tűnt fel, ahol hosszú időn keresztül vendég- i szerepelt. Talán legismertebb volt alakja Salzburgban, ahol esztendőkön keresztül ü játszotta Jedermannt. A próbákon nemigen vett részt, ideje legnagyobb részét sétálással töltötte. Örült, ha ismerőseivel találkozott. Ezzel, azután órákon keresztül, megszakítás nélkül beszélgetett, kifejtette előtte legújabb világnézetét — minden esztendőben uj világ­nézettel érkezett a salzburgi ünnepi játékok­ra. — Elragadóan kedves ember volt, aki szinte megmámorosodott a saját hangjától, társaságban senki más nem juthatott szóhoz, de amit beszélt, az mindig érdekes és színes volt. A nők rajongtak érte. Felesége, Johan na Terwin, végtelen megértéssel és türelem mel viselte férje csapodár természetét és megelégedett azzal, hogy rendben tartotta férje pénzügyeit és intézte mindenfajta szer ződési és egyéb ügyeit. Moissit Reinhardt Max fedezte fel a szín pad számára. Triesztből jött a fiatal szinés/ és statisztának szegődött a bécsi Burgsziri házhoz. Ott tűnt fel Reinhardtnak, aki fő­szerepben léptette fel. Moissi megbukott majd második szerepében is kudarcot vallott. Harmadik szerepe Shaw „Orvosok“ cimü da­rabjának Dubedatja volt. Ebben aratta első. átütő sikerét. Legnagyobb és legszebb sze­repe Fedja volt a Tolsztoj „Élő holttest" ci mii darabjában. Ebben a szerepében látta "I néhány évvel ezelőtt a Cluj-i közönség i«. amikor harmadrangú színészekből összeül ütött társulatával erdélyi turnén volt Moissi Harminc éven át volt a német színpadok büszkesége és dédelgetett kedvence ugyszó! j ván az egész világnak. Ötvenöt éves korába:: ! halt meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom