Ellenzék, 1935. március (56. évfolyam, 50-76. szám)

1935-03-24 / 70. szám

( ßLEBN ZÉK 1935 tuircluM 24* i-------------nwwK!SDíUHj[SiliiiiiHiiiMnl T 0 svsspbo'Isbmbwí®) .itt iK A ROMANŞA a/./al, hogy umiirisokat álljon, ellenőrzést gyako roljon, ile bdeavockozik a vállalatok v^-iévChc, ami megakaszthatja) azoknak a tőkéknek beözön- lését, melyek az ország fejlődése érdekében .1 munkáskezekbe jutottak. Mám sző van uról, hogy néhány jxstróleumvállalat külföldön lévő to- kéjének beutalását megakasztotta. Keresztbe te­szik kezüket mellükön, s ugyanezt kell tegye ■az­után ezer és ezer munkás is, akik eddig a terme­lés szabadságában találták meg életlehetőségeiket. Az eredmény tehát: a munkanélküliség és az ál­lami deficit növekedése. Az állam nincs arra hi­vatva, hogy maga vágja el azoknak a tyúkodnak nvakár. melvek aranyat tojnak. V KIM LA: Cingore 1 iLipesiu indítványára az. ellenzéki pártvezérek közős támadásba akartak összefogni az ostromállapot és cenzúra cLlcn. Go- ,.,i Octavian, a nemzeti agrárpárt elnöke azonban különvéleményt jelentett be ebben a kérdésben. Goga kijelentette, bogy elvben nincs a cenzura ellen, csupán annak jelenlegi alkalmazási módját tartja kifogásolhatónak. Azt indii vi nyúzza, bogy a régi orosz cári, vagy a jelenlegi német módszert tegyük magunkévá. Ott ugyanis „figyelmeztetést“ küldtek, illetve küldenek a lapok részére s .,visz- szaesés“ esetéin a lapot egyszerűen betiltják. Goga Octavian terve nem egyéb, mint a legnagyobb fokú állami beavatkozás árnyéka. Lupu dr. és Vaida. Vlad Aurel, Goga. Iskolába! Aranytojások. Az árnyék. AURORA: Lupu dr. bolseviki?... Miért? Mert igv anazon .1/ utón maradt. Mert mindig egy esz­méért harcolt. .Mert igazi parasztpárti. Mert sen- i. n.k sem játékeszköze. Mert nem befolyásolhatja Tik -. Ezért bolseviki dr. Lupu. A többit tudja I közvélemény. Azóta hívják igy, mióta a kon- ve. : .o érdekében és az uzsorások ellen fellépett. \hkor Vaida. volt miniszterelnök és beliigymi- -:szt:r nem engedte megtartani az uzsorások ci­ta hirdetett gyűléseket. Pedig ezek között n«tm- Mo. románok, de kisebbségiek is voltak. Akkor \ aida mé>' nem volt hive a numerus valachicus- a:k. Lupu dr. hivő maradt az igazságnak, V.v.da vdig továbbra is igazságtalan maradt. SOLIA DREPTĂŢII: Vlad Aurel lapja igy ir Yriua érdekében: A demokrácia és humanizmus harms apostolai nincsenek tisztában azzal, mit résznek, mikor a párt egységének veszélyét han­goztatják. S miért volna ez az egység veszélyez- :etve? Mert egyes politikusok nem értik meg en­nek a népnek igazi érverését. Mert Vaida hite mindig a népnek leikéből eredt. Hogyan lehetne másként megmenteni ezt az egységet, mint úgy, hogy az ő felfogását osztják és fogadják el köve­tendő zsinórmértéknek? Akkor aztán a szétsza­kadás ‘veszélye is elmúlna s a farkasok (Lupi) hiába üvöltőiének a pusztába. TARA NOASTRA: Goga lapja mintha Vai- dával közös harci frontról írna: 1—1 Eljött a mi időnk. Elég volt 16 éven át kínlódni a demokrá­cia katakombáiban. Megcsömörlöttünk Kari Marx ■ a ragra fu sóitól s a zsidóbarátságtól. Mihalache csak maradjon Kálmán Blumenfelddel, amikor Horia végrendeleti végrehajtójának tartja magát. Mad- gearuék és Boiláék pedig maradjanak meg to­vábbra is a Skoda.cég csodálóinak. Mi előre me­gyünk a nemzeti eszmétől áthatva mindazokkal, kik felelőssegük tudatában őseik vérét érzik ma­gukban. Abban a hitben tesszük ezt, hogy leg­jobban szolgáljuk országunkat. Ezért nogy az örömünk annak láttára, hogy mozgósítva látjuk a román közvéleményt magunk mellett. DREPTATEA: Az elemi iskolában a földmű­vesek gyermekei nem mindent tanulnak meg, amire szükségük volna. Amit elsajátítanak, azt is elfelejtik idővel. Tovább kell ezt a tanulást folytatni, hogy oly ismeretekre tegyenek szert, melyek segítségükre lehetnek az élet nehézségei­vel adandó harcokban. Az ember sokat tanulhat életében s mentői öregebb, esze annál fogéko­nyabb. Néhány hét alatt többet sajátíthat el, mint évek során gyermekkorában. így tettek az oroszok. Sok rosszat csináltak, de egyet mégis jól intéztek, midőn a legkésőbb öreg-korig arra kö- i ezték az embereket, hogy iskolába járjanak. LUPTA: Ismerjük azt a pusztítást, amit az ál­lami beavatkozás okozott a háborúban és háború urán a magángazdálkodásban, A magángazdaságot lassan-lassan megsemmisítették, miközben az ál­lam mind nagyobb szerephez jutott termelésben es fogyasztásban. Az eredmény aztán az volt, hogy az állana is tönkrement a magánváll aktok­kal párhuzamosán. Ma ismét ai beavatkozás tvosz- vát hangsúlyozzak. Az állam nem elégszik meg mám Annyi baj legyen Konszolidált revü 25 kép­ben. Összeáilitotta és kon­ferálja : BékeHs László. Salamon Béla két szen­zációs bohózatban. Rajna Alice és Gárdonyi La­jos zenés vígjátékban. — Nagykovácsi Ilona és He­rendi Manci dizőzök. — Komlós, Kőváry, Kökény Ilona, Lengyel Gizi, Sass Olly, Ormos, Fenyő, Kom- Póthy, Bérezi és a teljes társulat. — Legdrágább hely: 4,50, d. u. 3 pengő Terézköruti Színpadon A liéí világpoliáifkáfa Állig fegyverben ..Anglia már régidö óta hozza van szokva, hogy az első csatákat mindig elveszti, de ugyanúgy hozzászokott ahhoz is. hogy az utolsót megnyeri“. Ezt a régi ínegallapitast idézik föl újra a mai európai válságban, mi­kor a megoldási törekvésekben elöljáró An­glia kétségtelenül elveszítette az első csatát. A németek, lie sem várva Sir John Simon londoni látogatását, elrendelték az általános védkötelezettséget s amint a nemzeti szo­cialista politika angol szóesöveképen szerep­lő Word Price írja, Németországot újra Eu­rópa első katonai hatalmává akarják tenni. Az angol külpolitika, melyet közvetítő törek­véseiben elsőnek ért súlyosan a berlini meg­lepetés, természetesen nem adja föl a küz­delmet, hanem a számára annyira értékes időnyerés sáncaiba vonulva vissza, állja to­vább változatlan szívóssággal a harcot. Es állja a harcot két fronttal szemben. Mert egy­aránt küzdenie kell a bevégzett tények ál­tal teremtett németországi nelyzet és az együttműködés lehetetlenségének következte­tését tulgyorsan levonni akaró francia türel­metlenség ellen. Az angol érzékenység, mely a közvetítő tevékenységét megelőző német bevégzett tényekkel szemben más körülmé­nyek között bizonyosan nem maradna adós a válasszal, most szó nélkül háttérbe vonul. És Sir John Simon összeszoritott fogakkal, de elfogulatlanul hideg elhatározással utazik Berlinbe, hogy a németekkel való tárgyalá­saiban minden lehető módon keresse a meg­egyezést, ) Két felfogás Ettől a megegyezéstől függ, hogy a közel­jövő európai külpolitikában az eddig egy­mással küzdő két felfogás között végered­ményben melyik fog győzni. Egyik felfogás, melynek Londonban eddig többsége volt, a háborút olyan nemzetközi kötelezettségek te­remtése által akarja megakadályozni, ame­lyek mindenik állam számara lehetetlenné teszik, hogy a háború előidézésének kocká­zatát vállalja. Ez a megoldás kizárná az egymással szemben álló hatalmi csoportok kialakulását. A másik megoldás, melyet hosz- szu időn át Franciaország képviselt, olyan kétségbevonhatatlan hatalmi túlsúly létre­hozásával akarja megakadályozni a háborút, mellyel szemben egyetlen állam sem gondol­hat a háború kockázatára.. Ez a felfogás el­lentétes hatalmi csoportok kialakulását vagy egy fölényesen erős hatalmi csoport és egy különálló hatalom szembenállását tételezi föl. Parisban ennek az utóbbi elvnek egye­düli alkalmazhatóságát a német fegyverkezé­si lépés bejelentése után, ma inkább hangoz­tatják, mint valaha. London továbbra is ki­tart az előbbi elv mellett, melynek alkalmaz­hatóságát azonban teljes tisztaságában már angol részről is föladták. A londoni alsóház pár nap előtti katonai vitájában a kormány­nak megszavazandó bizalmi indítványt előter­jesztő Austen Chamberlain, volt külügymi­niszter következőképen indokolta az angol hadügyi terhek fölemelését: — A világ egyetlen szerződése, vagy szövetsége sem akadályozhatja meg a háborút, ha van olyan nép, amely háborút akar, mert azt hiszi, hogy a győzelmet magához ragadhatja. Csak­is olyan helyzet nyújthat biztonságot a tá­madás ellen, amely a támadásra hajlandó allam előtt is nyilvánvalóvá teszi, liogv kí­sérlete minden körülmények között sikerte­len lesz, mert túlnyomó erővel áll szemben. A békét ezért csak erős és védelemre jól fegyverzett nemzetek együttműködése árán lehet fenntartani. bitésére is. Ezek a biztosítékok nyilvánva­lóan Európa keleti felére vonal koznál:. Nyu- yaton a német bevégzett tények után ma már csak a további fegyverkezési versenyről vagy az útiig fegyverkezettségben létrehozható va­lamelyes korlátozásról lehel szó. Keleten azonban egész sor olyan kérdés van, amely­nek rendezetlensége a felfegyverkezett Euró­pában különösen veszedelmes kirobbanások lehetőségeit rejti magában. Sir John ezért ha­tározott választ fog kérni a németektől Ausztria kérdésében s a németek hozzájáru­lását fogja kívánni a keleti paktum és a ró­mai megegyezés által tervbevett megoldási módokhoz. A keleti paktum valószínű visz- szautasitása esetén más megoldási módokra is hajlandó az angol kormány azzal a föl­tétellel, hogy a balti államoknak, különösen a veszélyeztetettnek látott Litvániának sér. tétlensége biztositódjék. Ha ezekben a kérdé­sekben megegyezés jön létre, akkor az angol diplomácia minden bizonnyal meg tudja ta­lálni az útját, hogy a hatalmi egyensúly va­lamilyen garantálása mellett tűrhető viszonyt hozzon létre Franciaország és Németország között. Ha viszont Berlinben nem sikerül megegyezést létrehoznia, akkor szabad utat enged a francia megoldási módnak, mely egy Németországgal mereven szembenálló hatalmi csoportosulást akar létrehozni anél­kül, hogy szorosan csatlakoznék ehhez a csoportosuláshoz. A szoros csatlakozástól va­ló vonakodás azonban csak az angol részről soha föl nem áldozott cselekvési szabadság megőrzését jelenti, nem azt, hogy szélső ve­szedelem esetében Anglia is ne csatlakoznék ehhez a csoporthoz. Az 1914-iki események ebből a szempontból kétséget sem hagynak az elfogulatlan megfigyelő számára. London elfogadhatónak látja a hatalmi egyensúlyt az európai szárazföldön, a német birodalom európai túlsúlyát azonban semmi körülmé­nyek között sem hajlandó elviselni. A Reichswehr A dolog megítélésénél igy ma újra előtér­be kerül a szemben álló katonai erők fölbe- csülése. Megbízható adatok a hadseregekről nem igen kerülnek nyilvánosságra. A német általános védkötelezettség elrendelése alkal­mából azonban az európai sajtó megpróbál­ja hozzávetőleges képet adni Németország közeljövőre teljesen kiépülő állandó hadsere­gének erejéről. A német Reichswehr, mely a versaillesi békeszerződés korlátozásai kereté­ben alakult meg, hivatásos katonákból ál­lott. A békeszerződés szerint a tiszteknek leg­alább 25 évre, az altiszteknek és a közkato­náknak legalább 12 évre kellett szolgálati kötelezettséget vállalniok. A békeszerződés szerint ez a hadsereg 94.900 katonából és 3798 tisztből állhatott. A fölszerelés, ugyan­csak a békeszerződés rendelkezései alapján, 84.000 fegyvert, 18.000 karabélyt, 792 nehéz gépfegyvert, 1134 könnyű gépfegyvert, 288 kiskaliberű ágyút, vagy tarackot, 189 köny- nyü és 63 középnagyságu aknavetőt tehetett ki. Tankokat és hadirepülőgépeket a versail­lesi szerződés nem engedélyezett. Ezt a kere­tet köztudomásúlag már rég nem tartja be a német hadsereg. Gyökeres változást azonban csak a legújabb véderő-rendelet hozott a né­met haderő számára. Az uj német hadsereg Az uj német véderőrendelet általános had­kötelezettséget rendel el, melynek alapján 12 hadtestparancsnokságot teremtenek. Minden hadlestparancsnokság három divízió fölött intézkedik. Ez legszerényebb számítás szerint is kitesz egy 350.000—400.000 emberből ál­ló békelétszámot. Hozzá kell azonban szá­mítani. hogy Németországnak eddig is volt egy 100.000 főt kitevő hivatásos hadserege, amely azonban beavatottak szerint a béke- szerződés által megszabott százezres számot jóval túlhaladta. Ezt a hadsereget, melynek tagjait hosszú időre szerződtették és amelyet most kitünően fel lehet használni, minden bizonn5ral nem fogja elbocsátani a német kormány. így tehát a legenyhébb számítások szerint is legalább 500.000 emberből álló né­Ha fgtiziégr néhány leit megér, akkor vásároljon met békelétszámról lehet szó. Maurin táboi- nők, francia hadügyminiszter ezt a számot is alacsonynak tartja, mert szerinte a német hadsereg hékelétszáma az eddigi rendelkezé­sek alapján is legalább 600.000 embert fog elérni. Most lehál az a helyzet, hogy Németor­szágnak lesz egy általános védkötelezellségen alapuló néphadserege s egy másik hivatásos hadserege, melynek kiképzése katonai szem­pontból bizonyára legelsőrangu. Az uj hadse­regbe minden bizonnyal visszaveszik a régi császár-hadsereg fiatalabb tisztjeit is. De a tiszti és altiszti kereteket részben a már eddig is fennálló Reichswehr fogja nyújtani. Mind amellett valószínűnek látszik, hogy Berlin most megvalósítja a Reichswehr megteremtő-] jenek, Seeckt tábornoknak régen hangozta-• tott tervét, mely szerint a jövő 7ui borújában ] csak az úgynevezett vegyes hadseregek fog­nak boldogulni. Ezeknek a vegyes hadsere­geknek egy hivatásos katonákból álló, erős,: de nem tulnépes gerinchadseregnől és az ál­talános katonakötelezettség révén hozzája kapcsolt nagy néphadseregből kell Seeckl szerint fölépülnie. Francia és angol válasz A német hadvezetőségnek most módja nyí­lik egy ilyen hadsereg kiépítésére. Válasz­képen francia és angol oldalról is hasonló törekvések érvényesülnek. A francia hadügy­miniszter már az 1930-ban elbocsátott ötezer volt tiszt visszavételét indítványozza. Anglia, ahol az önkéntes hivatásos hadsereg és az önkéntes milicia a véderőrendszer szintén ilyen vegyes tipusu hadsereg kiépítésére tö­rekszik a legnagyobb anyagi áldozatok árán is. Egyelőre az állig fölfegyverzettség a jelszó Es sajnos, remény se mutatkozik arra, hogy közelebbről más jelszó érvényesüljön a nem­zetközi életben. —s. Mozgósziníiázak műsora: SZOMBAT-VASÁRNAP: CAPITOL: Shirley Temple az öt éves csoda­gyerek grandiózus filmjének premier­je: EZ A KISLÁNY ELADÓ. Főszerep­lők még Gary Cooper és Carole Lom­bard. EDISON: 3. 6, 9 órakor ragyogó tavaszi dupla műsor: I. ŐNAGYSÁGA NEM AKAR GYEREKET. Vígjáték. Liane Haid és Georg Alexander-rel. II. NAGY LESZÁMOLÁS. Tom Mix-szel. Helyárak 7 és 10+3 lej. MUNKÁS-MOZGÓ: AZ ELSŐ CSÓK. Fősze­repben: Janet Gay nor és Warner Bax­ter. Műsor előtt a legújabb Micky Maus és Híradó. Előadások: szombaton 5, 7 és 9. vasárnap 3, 5, 7 és 9, hétfőn 5, 7 és 9 órakor. HIHETETLEN OLCSÓ KÖNYV- VÁSÁR LEPAGE­nál, Cluj. — Siessen, amig el nem fogy! Ady, Babits, Heltai, Ibsen, Karinthy, Jack London, Maupassant, Móricz, R. Rolland, Zilahi, Zola, stb. stb. Gazdasági, techni­kai könyvek, a filozófia, művészettörténet, történelem, természettudomány, irodalom- történet, stb. alapvető müvei. Minden 5, 10, 25, 30, 33, 40 és 50 lejes árakon LEPAGE-nál, Cluj. Menjen be LEPAGE- hoz, mert ilyen alkalom talán soha nenr adódik. Kérjen ingyen jegyzéket. ——————I———MMniírm; A ml tanácsunk: Minden árut szaftttzidHen j vásároljon. Kárpitos anyagokat is! Boskovics Testvérek J kárpitos kellékek szaküzlete Cluj, Strada Regina Maria No. 15. jf Bevégzett tények és bevégzeílen lehetőségek Sir .lohn Simon minden bizonnyal tisztá­ban van azzal, hogy katonai téren a német bevegzett tényeken változtatni sokat nem tud. Minden valószínűség szerint arra fog tü­lekedni tehát, hogy ezt a bevégzett tényt olyan biztosítékokkal bástyázza körül, ame­^i-Kl1/ka1lrnasak lehetn<* a francia, orosz es többé kevésbé az olasz nyugtalanság eny-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom