Ellenzék, 1935. március (56. évfolyam, 50-76. szám)

1935-03-24 / 70. szám

0 ám. s lej TAXA POŞTALA PLĂTITĂ IN NUMERAR No. 141.163/193«. Szerkesztőség, kiadóhivatal, nyomda: Cluj, Str. I. G- Duca No. 8. Fiókkiadóhivatal és könyvosztály: Piaţa Unirii 9. szám. — Telefonszám: 109. — levélcím: Cluj, postafiók 80. MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA: BARTH A MIKLÓS Előfizetési árak: havonta 70, negyedévre 210, félévre 423, évrata 84c lej. — Magyarországra: negyedévre 10, félévre 20, évente a~> pengő. A többi külföldi államokba csak a portóküiönbözetrd -3V» LVJ. ÉVFOLYAM, 70. SZÁM. VASÁRNAP 193 5 MÁRCIUS 24. „Németország bizonyságot tehet |0 szándékairól, ha egyenrangú télként kezelik “ Ma ül össze a párisi háromhatalmi értekezlet. — Holnap Indul Berlinbe az angol külügyminiszter. — Com óban lesz a döntő tanácskozás Berlin után Európa közvetlen lövőiéről Az ellenünk, a kisebbségek ellen tobzódó harc ör­vendetes nézetet sugallt. A székely fő­város tagozati ülésén Bernády György nemrég bölcs gondolatot vetett föl, amely nem uj ugyan, de annál inkább szükséges. Korán s igy eredménytelenül e sorok Írója is meg-megpengetette má­sokkal együtt. A fontos, hogy ez a gon­dolat döntést követel. így szól: a halá­los viharban kezet kell fogni a szociál­demokráciával. „A magyar kisebbség számára kitűnő alkalom a romániai szo­ciáldemokrata párt kettészakadása arra, — mondotta hir szerint Bernády — hogy a magyar párt fölvegye a tárgya­lásokat a szociáldemokrata párt magyar osztályával. Semmi akadálya, hogy a ki­sebbségi kérdésben a magyar párt együtt működjék a munkássággal, de ugyanígy nem lehet akadálya annak sem, hogy a magyar párt segítségére le­gyen a magyar munkásság egzisztenciá­lis és anyagi küzdelmében.“ Fölösleges érveket hozni föl e felfogás értéke, je­lentősége és szüksége mellett. A nume­rusok mindenkit vallási, politikai és vi­lágnézeti különbség nélkül fenyegetne!: a kisebbségi társadalomban. Az egjTor mán fenyegetett elemek mind n érzel- j gés nélkül pusztán a nyers életérdek pa­rancsára is tartoznak szövetkezni, hogy az élet és az állam alkotmánya szerint törvénytelen szándékok ellen a törvé­nyes harcot fölvegyék és együttesen áll­ják. Ez az egyszeregy, ez a biológiai pa­rancs, ez a megmásíthatatlan végzet s ennek meg kell történni. Ezt nemcsak a magyar, hanem a többségi nyelvű szer­vezett munkásnak is vallania kell. A szociáldemokrata „Előre“ cimü magjrar hetilap rokonszenvvel fogadja Bernády György elgondolását. Azonban helyreigazit először. Megállapítja, hogy „a romániai szociáldemokrata párt nem szakadt ketté, csak két nyelvű tagra kü­lönült el, főleg technikai könnyítések okából. A párt egységes és osztatlan. De a helyreigazítás nem akadály, hogy a szociáldemokrata párt külön tétlenség­ben nézze a kisebbségek élet-halál ver­gődését, a fasizmus garázdálkodását stb. A szociáldemokrata pártnak meggyőző­désen és munkaterven alapuló kötele­zettségei vannak a kisebbségek iránt, s igy állandóan harcol e helyzetében. 7a- madja ugyan a magyar pártot, hogy nem segítette szocialista szemponból megfelelőkig ezt a harcot, de mellékes ez. Most e nehéz pillanatokban az egye­dül fontos, hogy a hivatalos magyar pártvezetőség figyelmét hívja föl a pár- tonkivüli magyar tömegre, amelyet föl kell fedezni, amelyhez közeledni kell, ebben a mindenünket jelentő harcban.“ Bernády tévedésével szemben leszögezi, hogy a szociáldemokrata pártnak az el­szakíthatatlan nemzetiségi összetétele a legalkalmasabb tényező a népkisebbségi jogokért való harcban. Csakugyan segit a hitünkben, hogy nehézség nélkül el­szánhatjuk magunkat a természetszerii- föladatra: az összes kisebbségek szövet­ségének létrehozására. Hisz a szociálde­mokráciában is van több nyelvű szö­vetkezés: benne „különböző nemzetisé­gű kisebbségek együtt harcolnak, még pedig a többséghez tartozókkal a ki­sebbségi jogokért.“ És ez tagadhatatla­nul még külön előny és külön erő. Az­tán hivatkozik a lap az 1930-ban elfoga­dott elvi tervezet kisebbségvédelmi pontjaira, melyek csakugyan alkalma­sak a nemzeti alapon álló polgári pár­PAR1S. (Az (Ellenzék távirata.) A párisi külügyminisztériumban ma délelőtt 11 óra­kor kezdődik meg Anglia, Franciaország és Olaszország képviselői közötti háromhatalmi konferencia. Eden lord angol főpecsétőr re­pülőgépen már tegnap megérkezett Pávisba. Suvich olasz külügyi államtitkár, akit eluta­zása előtt Mussolini tegnap hosszas megbe­szélésen fogadott, ma reggel érkezett meg. Az értekezlet előreláthatólag egész estig fog tartani úgy, hogy Eden lord csak holnap ilazhatik el Berlinbe. Holnap reggel repü­lőgépen indul (Párisból Amsterdamba^ ahol, csatlakozni fog Sir John Simonhoz. Politi­kai körökben a mostani párisi tanácskozás­tól különös eredményt nem várnak. Ez az összejövetel inkább arra szolgál, hogy a há­rom hatalom egységét jelképezze. Döntő jel­legű tárgyalások inkább az angol államfér­fiak látogatásait követő északolaszországi tanácskozáson lesznek, amikor a német ma­gatartás teljes ismeretében határozhat a há­rom hatalom további magatartásáról. Párisban tegnap élénk ellentmondást vál­tott ki az a hir, hogy Sir John Simon gondol arra a lehetőségre is, hogy az északolaszországi értekezletre esetleg Né­metországot is meghívja. Mára azután hivatalos cáfolat is jelent meg 'Londonból. A Reuter ügynökség diplomáciai szerkesztője jelenti, hogy Sir John Simon­nak erre a kérdésre vonatkozó alsóházi ki­jelentését helytelenül továbbították külföld­re. A külügyminiszter beszédében nem volt arról szó, hogy Németország is meghívást kaphat a valószínűleg Comoban tartandó angol-—francia—olasz tanácskozásokra. Az angol kormány ilyen tervvel sohasem fog­lalkozott és nincs szándékában a három ál­lam konferenciáját négyhatalmi konferen­ciává átalakítani. Csak arról volt szó Sir John Simon beszédében, hogy amennyiben a berlini angol—német és a c.omoi angol— francia—olasz tárgyalások alapot nyújtaná­nak egy további közös tanácskozásra, ennek a lehetőségét Comoban meg fogják vitatni. ország biztonságát. Moszkvába is azért uta­zik, hogy Franciaország biztonságát szol­gálja a Népszövetség égisze alatt. Ami a német lépést illeti, a francia kormány ezzel szemben tiltakozó jegyzékben fejtette ki ál­láspontját. „Jól ismerem a német kormány szándékait — mondta Laval — mert olyan helyen állok, ahonnan jól lehet látni. Tisz­tában vagyok Németország lépésének súlyos voltával, a világ azonban meg fogja tudni, hogy Franciaország is erős“. Ha Berlin megismételné a háború előtti hibákat... LONDON. (Az Ellenzék távirata.) Az an­gol külpolitika vezetői egyelőre kerülnek minden nyilatkozatot Sir John Simon berlini tárgyalásaival kapcsolatban. A sajtó azon­ban annak a reményének ad kifejezést, hogy az angol államférfiak berlini látogatása tisz­ta helyzetet fog teremteni abban a kérdés­ben, hogy Németország tulajdonképen mit akar. A lapok sajnálkozásuknak adnak ki­fejezést, hogy Franciaország népszövetségi panasza és több német miniszter kijelentése után Németország visszatérésére a Népszövet­ségbe egyelőre számítani nem lehet. A Times Sir John Simon berlini utjának főcéljául mindamellett Németország vissza­í ponttá legyen és a magyar párt vezérle­te megtegye a maga részéről a szüksé­ges lépéseket, amelyekkel mentői több politikai tényező szövetségéhez érkezhe­tünk el a közös éndekekért ebben az ádáz időszakban. A szükség nemcsak törvényt bont, hanem elválasztó falakat is. térítését tűzi ki az európai nemzetek közös­ségébe. Németországnak — mondja a nagy londoni lap — kötelessége szintén védeni a békét és résztvenni a jövő nemzetközi ta­nácskozásokon. Nagyon tragikus dolog lenne, ha Berlinben meg­ismételnék a háború előtt elkövetett hibá­kat és nem értenék meg azt, amit az angol köz­vélemény meg akar értetni a németekkel, hogy Németországra ujra-fölemelkedésének egyetlen lehetősége csak a reális garanciá­kon alapuló béke lehet. Berlin várja Simon külügyminisztert BERLIN. (Az Ellenzék távirata.) Neurath h's-' külügyminiszter tegnap interjút adott az United Press berlini tudósítójának. A birodalmi kormány — mondta Neurath bá­ró — legnagyobb érdeklődéssel és megelé­gedéssel tekint az angol miniszterek berlini látogatása elé. A nyílt és részletekbe menő eszmecsere kétségtelenül hasznos lesz úgy a résztvevő két hatalomra, mint egész Euró­pára. A helyzet tisztázására szükség van, mert ennek folyamán ki fog derülni, hogy Németország, ha egyenrangú félként keze­lik, bizonyságot tehet jó szándékairól. Sir John Simon és Eden lord vasárnap a déli órákban érkeznek meg Berlinbe. Vasár­nap azonban még nem kerül tanácskozásra sor. Az eddigi tervek szerint a megbeszélé­sek hétfőn délelőtt kezdődnek el Neurath báró és Sir John Simon között. Hétfőn dél­után fogadja az angol államférfiakat Hitler. Miután a kancellár csak németül beszél és Sir John Simon nem beszél elég jól németül ahhoz, hogy tárgyalásokat folytathasson, Ribbentropp báró fogja a tolmács szerepét játszani. Neurath külügyminiszter és az an­gol államférfiak megbeszélésein résztvesznek j Anglia berlini és Németország londoni köve- j lei is. Polilikai körökben valószínűnek tart- ! jak, hogy Németország minden engedmény j elüfeltételeképen a védkötelezettségi törvény j elfogadását és a teljes egyenjogúság elisme- i rését fogja fölállítani. Egy másik előzetes kö­vetelése a német, birodalmi kormánynak az, hogy Franciaország ne folytassa a németek­kel szemben megindított népszövetségi ak­cióját. Mám engea s kereskedők Butu- resti-i nagygyűlését BUCUREŞTI. (Az Ellenzék távirata.) A Bncuresíi-i hadtestparancsnokság a Sfatul Negustoresc által rendezett nagvgvülést nem engedélyezte. A* «angol kövei Tiiufescunál BUCUREŞTI. (Az Ellenzék távirata.) A Bucuresti-i angol követ tegnap meglátogatta Titulescu külügyminisztert. A Curentul sze­rint diplomáciai körökben úgy tudják, hogy a látogatás Titulescu londoni utjával áll kap csolatban. „Framiamszég is erős“ — mondja Laval A mai párisi értekezleten, amint az United Press hírügynökség jelenti, Laval közölni fogja, hogy Franciaország számára csak két lehetőség adódik: vagy sikerül Németorszá­got belevinni az európai békét biztositó kol­lektivitásba, az ezzel járó minden kötelezett­ségvállalással, vagy katonai szerződésekben fogja keresni Franciaország védelmét Bel­gium, Olaszország, a Balkán-szövetség és Szovjet-Oroszország katonai összefogásával. Láváit különben élesen támad ja a jobboldali nacionalista sajtó és politikáját Anglia és Németország politikájával szemben bizal­matlannak és kapkodónak Ítéli. Ezzel szem­ben a képviselőház tegnap 550 szavazattal 9 ellenében bizalmat sza­vazott neki, amikor a római egyezmény előterjesztésével kapcsolatban rövid külpolitikai beszédet tar­tott. Ebben a beszédben különösen Musso­lini államférfim bölcsességét dicsérte és an­nak a reményének adott kifejezést, hogy a római megállapodást követő olasz—jugo­szláv közeledés a béke tartós záloga lesz. A francia külpolitika főcélja — mondta La­val — a becsületes béke. Ebben a törekvé­sében az együttműködés ajtaját minden jó- szándéku nép előtt nyitva hagyja. A francia külpolitika továbbra is a népszövetségi po­litika marad és ezen az alapon keresi az tokkal való szövetkezés létesítésére a ki­sebbségi jogokéit folyó küzdelemben, A lap támadó és bíráló elemét nem szabad rossznéven venni, ez elválasztha­tatlan a szocializmustól. A főérdek e pillanatban az erők összefogása. Nyil­ván semmi különösebb akadálya, hogy a Bernády-féle fölfogás hivatalos állás-

Next

/
Oldalképek
Tartalom