Ellenzék, 1935. március (56. évfolyam, 50-76. szám)

1935-03-20 / 66. szám

BLLBIN 2 ÉK 1939 méret»t 20 Jolin Sírnom (Első oldali cikkünk folytatása.) Erre a jegyzékre, melyei Sir Erie Pl»ipss ,*kp este nyújtott át Berlinben, Neurath báró külügyminiszter határozott igen-no v i laszoll és az igenlő válasz áltevése után o >- donba, az angol kormány azonnal elhatározta, hogy Sir John Simon vasárnap Berlinbe uta­zik.' Beavatott körök szerint az angol elha­tározás teljes egyetértésben történt a i ran­da kormánnyal. Anglia megfontolás tárgyává teszi a szükséges eljárási módokat LONDON. (Az Ellenzék távirata.) Az alsó­ház tegnap délutáni ülésén Lansbnry, az el­lenzék vezére kérdést intézett a kormányhoz aziránt, hogy a német lépés által teremtett uj helyzetben minő elhatározásra jutott es niit tett. Sir John Simon külügyminiszter kö­zölte a törvényhozó testülettel, hogy a mi­niszter tanács határozatából jegyzékei juttattak cl Berlinbe, amelynek átadása már megtörténi. Arra a kérdésre, érintkezésbe lép-e az an­gol kormány az Egyesült-Államokkal és a versaillesi békeszerződés aláírásával ebben a kérdésben, vagy utat enged annak a törek­vésnek, hogy az ügyet terjesszék a Népszö­vetség elé, a külügyminiszter kijelentette, hogy a kormány a kellő időpontban megfontolás tárgyává fogja tenni a rendelkezésére álló legmegfelelőbb módok használatba vételét. Nem kívánt nyilatkozni Sir John Simon arra a kérdésre, vájjon a francia és az olasz kormányok intéztek-e jegyzékei Berlinhez. Majd Mander képviselő interpellált s azt kér­dezte, tett-e Anglia Ígéretet Franciaországnak kölcsönös védelemre vonatkozóan? Eden ad­ia meg a választ, aki határozottan nemmel felelt; Berlin békekészséget hangoztatja BERLIN. (Az Ellenzék távirata.) A német közvéleményben teljes megelégedéssel vették tudomásul Neurath báró nyilatkozatát, hogy Németország továbbra is szükségesnek tart­ja Sir John Simon berlini látogatását a megindult nemzetközi tárgyalások tovább­folytatására. A német sajtó nagy fegyelme­zd iséggel képviseli a kormány álláspontját és hangoztatja, hogy a katonai egyenjogú ságál visszanyert Németország a béke szi­lárd támasza lesz. Mára várták Berlinben a francia frontharcosok látogatását, akiket Hiller is fogadott volna. Amint Parisból je­lentik, ez a látogatás a német katonai lépés miatt elmarad. Berlini lapok azt hiszik, hogy Sir John Simon tárgyalásai a német biro­dalmi fővárosban el fogják oszlatni a félre­értéseket, melyeket a német védkötelezelt- ség proklamálása külföldön okozott. A kor­mány lépését különben mindenfelé jogosult­nak tartják és hangoztatja, hogy a többi hatalmak fegyverkezésének elkerülhetetlen következményét lehet látni benne. Hitler nyilatkozik BERLIN. (Az Ellenzék távirata.) Hitler, aki Münchenből visszautazott Berlinbe, út­közben nyilatkozott a „Daily Mail“ munka­társának: Nem értem azt a világizgalmat — mondta Hitler — melyet a német védköte­lezd iség elrendelése okozott. Mindössze any- nyi történt, hogy visszaállítottuk a nemzet tekintélyét. Nincs igazuk azoknak, akik azt dilijük, hogy ezálal olyan légkör teremtő­dött, melyben nem lehet tovább folytatni a diplomáciai tárgyalásokat. Németország ma Mely fájdalommal tudomására hozzuk barátainknak és ismerőse- 1 inknek, hogy a szeretett drága jó m feleség, testvér Mirpeiti Dsmete? szül* Brun. WM g&s folyó hó 18-án reggel 8 órakor a haldoklók szentségének áhitatos felvétele után elhunyt. Draga halottunk földi marad­ványait folyó hó 20-án délután 4 órakor a római kathoiikus egyház szertartása szerint, (Vasile Alexan­drii No. 7.) fogjuk örök nyuga­lomra helyezni. alkalmasabb az ilyen tárgyalások felvéte­lére, mini valaha, mert most már szuveré- nitásának korlátlan birtokában van. — A békeszerződést n többi államok sem tartották be. Németország tizenöt éven át egyoldalúan teljesítette a békeszerződés min­den rendelkezését. Ennek a helyzetnek vé­gei kelleti vetnünk. Államtanács ül össze Párisbun iPÁRIS. (Az Ellenzék távirata.) A francia sajtó változatlan hevességgel támadja Né­metországot, melyet az enrópai béke felfor­gatásának tervével vádol. Kormány részről egyelőre nem nyilatkoznak. Laval tegnap szinte az egész nap folyamán összeköttetés­ben állott az angol és olasz kormányokkal. Szerdán Lebrun elnök vezetésével államta­nács tesz, mely a külügyi helyzetet vitatja meg. Amint beavatott forrásból hírlik, Laval külügyminiszter rövidesen szintén Moszkvá­ba fog utazni. Háborús veszedelemről beszél a francia vezérkar egyik tagja A francia vezérkar egyik ismert és tekin­télyes tagja nr. alábbi nyilatkozatot adta a sajtó számára: — A világot a békeszerződések megkö­tése óta most rövid egymásutánban harmad­szor fenyegeti háborús veszedelem. Először a marseillel királygyiikosság, másodszor a görög forradalom és most harmadszor a március lö-i német proklamáció készül fel­borítani az európai békét. Franciaország­nak, szövetkezve a többi hatalmakkal, rendkiriil erélyes lépéseket kell tennie Németország megrendszabályozására. Franciaország a hibák egész sorozatát kö­vette cl. Jóvátehetetlen hiba volt, hogy a francia hadsereg 1918-ban nem masírozott be Berlinbe. A második hibát a Rajna-vidék körüli engedékenység áltul, a harmadik hi­bát pedig a sanrvidéki népszavazás megen­gedése állal követte el Franciaország. Né­metország magatartásától el vagyok ragad­tatva. mert színvallásával most már leg­alább nyilvánvalóvá tette békebontó szán­dékait. Haladéktalanul szükség van a francia— angol—orosz—olasz katonai megerősítésre és szövetségre. A londoni egyezményt és keleti egyezményt Németország mellőzésével azonnal meg kell valósítani s aztán sor kerülhet a szerződés- szegő Németország megbüntetésére. Szerdán vtíágs átér! Lázba hozta Bucureşti és Budapest közönségét SHIRLEY TEMPLE az öt éves világsztár grandiózus filmjével: Ebben a filmben lett igazán „nagy' lett százmillió ember kedvence és ezzel fogja meghódítani itt is a közönséget! — Bemutatja szerdai kezdéssel a I a Ms lánv eladd ■»«MM fc|§ö icsiiiüilásra lésül â Vajda-csoport ai angapárttol Sérlegefő íátirafttL mennek a „bolsevista“ IHlibalaclie Mat újabb gyűlést tari a központi pártveietőség címeire. BUCUREŞTI. (Az Ellenzék tudósítójától.) A Vaida-csoporl és anyapárt végső leszámo­lásra készülnek. Hivatalos jelentés szerint Vaida hívei csiilörtökön értekezletet tartanak Brasov-ban és minden valószínűség szerint kimondják a párt kettészakadását. A nem- zeti-parasztpárt központi vezetősége azonban elébe akar vágni a dolgoknak és még ma ülést tart oly célból, hogy a hely­zetet végleg tisztázza. Véget akarnak vetni a zűrzavarnak és nem akarják, bogy összetévesszék őket Vaidával. A Curentul úgy tudja, hogy kizárják mindazokat, akik Vaidával voltak szolidárisak ezekben a napokban. miután megállapították, hogy ezek a párt rombolására törnek és uj párt alakítását ha­tározták el titokban. A lap szerint „Keresz­tény nemzeti-parasztpárt“ nevet adják majd uj pártjuknak. A Curentul jelentése szerint a kizárások még az uj párt megalakulása előtt fognak megtörténni. Nem tűrhetik, hogy csatlakozá­si nyilatkozatok jelenjenek meg nap-nap után a sajtóban, ami a tagozatok munkáját és belső békéjét zavarja. A nemzeti-parasztpárt vezetősége felhívást intéz az ország népéhez a napokban. Ebben ismertetni fogja mindazokat az eseményeket, melyek a pártban Vaida mozgalmával kap­csolatban lejátszódtak. A felhívás közzététele után — írja a Curentul — nagygyűléseket ! fognak tartani minden városban s be fogják tölteni azokat a hézagokat, melyeket a Vaida- csoport hívei kiválásukkal okoztak. A „bolseviki“ Mihalache Mert a dolgok igy már tovább nem me­hetnek. Hiába írja Bufeanu dr. a Patria No. 2. hasábjain, hogy „gondoljuk meg a dot- got még egyszer“4 — a kocka el van vetve, ütött az óra, most már bucsuzkodni kell . . . A Patria No. 1. — Vaida fotográfiájává! az élen -— nem kiméi most már senkit az ellenkező oldalon. „Bolseviki“-nek nevezi Mihalaehet a programjával együtt. A Vaida- csoporl tagjai sértő táviratokat küldenek a „központ“ és a „séf“ címére, hogy felbő­szítsék az oroszlánt, mely nem mutatta még eddig sem fogait, sem körmeit az ország­nak. S ilyesfajta táviratok repülnek: „Mihalache urnák Bucureşti: — Paraszt- nrszágol' a szegény földtcíen parasztság bolsevizálni fogja a kisebbségi plutolzrá- dával és a zsidó sajtó segítségével. A „va- iacti -országot fölébe helyezem ennek. En­nek megvalósításáért fogok harcolni sze­rény tehetségemmel. Dr. A. Opris, Sibiu-i f[9Vvéd, a nemzeti-parasztpárt tagozatának helyettes elnökeci. Más: „Mihalache urnák Bucureşti: — A ro­mán népet jobban szeretjük Madgearu- nál, Auschnitt urnái és Lupunál. Íme igy adunk egy jó indokot arra, hogy a pártból késedelem nélkül kizárjanak! Ghighinita Andrei tanár az Avrig-i ta­gozat elnöke. Guido Qual mérnök, a Sibiu-i tagozat pénztárnokac‘. Más: „Mihalache urnák Bucureşti: — Nem bírjuk elviselni az Ön hazafiasságát és ezért szíveskedjék kizárásunkkal rehabili­tálni bennünket azért, hogy eddig önnel tartottunk. Dr. Tanasescu fíoratiu és dr. Burla Ar­codig a Sibiu-i tagozat vezetőségének tagjai“. S aki a kulissza titkokba lát, csak az tud­ja, hányféle sértő levél, távirat ment Bucu- restibe a nemzetiparasztpárti vezérek címé­re inég a napokban. Ezekből a kis előcsatározásokból tisztán lehet következtetni azokra az eseményekre, melyek szemünk előtt lejátszódnak majd ezekben a napokban. Maniut visszahívják ... Nemzetiparasztpárti körökben úgy tudják, hogy Mihalache levelet intézett Maniuhoz, akit felkért arra, hogy foglalja el régi helyét a vezetőségben. Tudni kell ugyanis, hogy a „badacsonyi remete“ ma már a pártjának csupán „egyszerű közkatonája“, mert úgy akarta, hogy minden ellentmondás nélkül tel­jesítse Mihalache parancsnoki szavát. így tehát Maniu nem vett részt wzon az ülésen, mely Vaidát az erdélyi tagozat vezetőségétől megfosztotta. Mihalache elnök Maniuhoz in­tézett kérelmét azzal indokolta, hogy Erdély­nek természetes vezetőkre van szüksége és őt a párt igy nélkülözni nem tudja. Maniu még nem adott választ Mihalache- nak, Csupán annyi bizonyos, hogy a Vaida- csoport tagjainak kizárása után Maniu em­berei törnek előre mindenütt az erdélv ta­gozatokban. Dorgálái a Limutaiá- Vei ala oknak BUCUREŞTI. (Az Ellenzék tudósítójától.j Az ipar és kereskedelemügyi minister azo kai a cégeket, melyek nem terjesztették be kellő időben o nemzeti munkavédelemről szóló törvényben előirt kimutatásokat, a tör­vény rendelkezései alapján „dorgálás"-sál büntette. Amennyiben a szóban forgó kimu­tatásokat 8 napon belül sem terjesztik be, az esetben pénzbüntetéssel fogja sújtani a vál- lalatokat és tőlük a ipar pártolást kedvez­ményt is megvonja. Kétmilliárd hadi elszerelésre BUCUREŞTI. (Az Ellenzék távirata.) A parlamentben törvénytervezetet nyúj­tottak be arra nézve, hogy a kormány kél milliárd lejt fordíthat hadfelszere­lésre. A törvényjavaslat a Skoda-gyár- ral és a belföldi hadiüzemekkel kötött szállítási szerződésekkel van összefüg­gésben. Áz ipari vállalatok panaszai a külkereske­delem uj rendje ellen BUCUREŞTI. (Az Ellenzék távirata.) Az ipari vállalatok megbízottai ma ki­hallgatáson jelennek meg Tatarescu mi­niszterelnök, Antonescu pénzügyminisz­ter, Manolescu-Strunga kereskedelem­ügyi miniszter és a Banca Naţionala kormányzója előtt, hogy átadják em­lékiratukat. A gyáriparosok a külkeres­kedelem uj rendje ellen tiltakoznak em­lékiratukban és rámutatnak azokra a nehézségekre, melyeket az uj rendelke­zések okoztak. ISjjra szabályozzák a bonokkal történő adófizetési BUCUREŞTI. (Az Ellenzék távirata.) A pénzügyminiszter törvénytervezeten dolgozik, melyben a bonokkal való adó­fizetést újból szabályozza. E szerint ré­gi adótartozásokra úgy fogadják majd el az adóbonokat, hogy a tartozások 25 százalékát készpénzzel kell kifizetni. * A Primeros koncem megkapta romániai gyára részére a működési engedélyt. A Primeros gummiáru-gyár világ-koncemje, melynek gyárt­mányait az 1934 októberében Clujon megtartott nemzetközi gyógyszerészeti és vegyészeti kiállítá­son aranyéremmel tüntették ki, hazánkban is gyárat alapit. A működési engedélyt a Mon. Of. 1935 február 14-iki 38. száma közölte. Az uj gyár Bucurestiben fog működni és nagyon nagy nyereséget jelent nemzeti iparunk fejlődése szem­pontjából. Csőrepedés következtében elázott az Ope­ra ruhatára. Tegnap az esti órákban kelle­metlen perceket okozott az Operában a viz- vezetékcső megrepedése. Eddig ismeretlen okból kifolyólag a zenészek ruhatára előtt elhúzódó vizvezetékcso egy helyen megre­pedt és a viz elöntötte a ruhatárat, ahova a zenészek hangszereiket raktározták el. A meglehetősen nagymennyiségű viz nagy kárt okozott úgy az épületben, mint á hangsze­rekben. Azonnal kihívták a tűzoltókat, akik a vizet kiszivattyúzták. A kár meghaladja a tízezer lejt. Árlejtés. 1935 április 19-én délelőtt 11 óra­kor a Calea Mareşal Foch 51/a. alatt nyilvános árlejtés lesz a Huedin-i állomás épületében fel­állított uj dohánytőzsde bérletére. Kereskedő az Ellenzék»bő! tájéko* zódik* A gyiimöSc&keftészei Különös tekintettél á gyümölcsfák béteg- ségei ellen: védekezésié. 53 rajz, irta dr. Bernatskv 'enő egyetemi m, tanár. A 240 oldalas könyv ára 132 lej helvett most árleszállításban 33 Lei LEPÁGE-nál, Cluj. Kérje az árleszállítás teljes jegyzékét LE­PAGE tói. Vezényel: Edmond de Vechi karnagy. Premier! Péptek, március 22-én 872-kor BOITO világhírű operája, Papiban direktor rendezésében MEFISTOFELE Rendes helyárak: Bérletek érvényesek. ionos: ELLENZEM. jgT* Ellenzék „Concordia“ la&bitézeteuek kórt of go nyomass« Cenzurat

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom