Ellenzék, 1935. március (56. évfolyam, 50-76. szám)

1935-03-21 / 67. szám

TAXA POŞTALA PLÄTTTA IN NUMERAR No. i4i.i<ţfi93% Szerkesztőség, kiadóhivatal, nyomda: Cluj, Str. I. G. Duca No. 8. Fiókkiadóhivatal és könyvosztály: Piaţa Unirii 9. szám. — Telcfonszám: 109. — Levélcím: Cluj, postafiók 80. MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA: BARTH A MIKLÓS Előfizetési 840 lej. — pengő. A árak: havonta 70, negyedévre 210, félévre 42a, irts Magyarországra: negyedévre 10, félévre 20, éveate «3 többi külföldi államokba csak a portókülönbozerreí :3bb LVI. ÉVFOLYAM, 67. SZÁM. CSÜTÖRTÖK: 193 5 MÁRCIUS 21. uszító liiüiásiism hangzanak most már. Föltételesen bár, de már pogromra izgatnak egy, kiter­jesztett kisebbségi üldözésre, a nume­rus valachicus keresztesvitézei. Szomo­rú valóság: ezek a szavak az ország fő­városában lángolnak föl, s a numerusi mozgalom az eddigi demagógiából le- sülyed az ochlokrácia szintjére. Itt már a fejetlenség „üti föl a fejét“, itt már bujtogatás folyik az ország jól adófize­tő és jól dolgozó kisebbségeivel szem­ben. Olyan szavak izzanak, amikre a jogeszmény büntetést követel s a vádha­tóság nem ülhet veszteg. Sőt, a kor­mányhatalom beavatkozni tartoznék. Amig ilyeneket mondanak: kisebbségi pasák uralkodnak és a többség a ki­sebbségek vezetése alá került a győze­lem mámorában, addig nincs baj, ez ol­csó, sőt mesterséges szólam. És csak hetvenkedés, amikor igy beszélnek: nem a szerződések csináltak bennünket, hanem mi csináltuk a szerződéseket. — Igaz, viszont, hogy a nagy képű politikusok, akik körömszakadtáig vé­dik a békeszerződések változhatatlansá- gát, igy forgácsra dobván más nemíi szerződések hatályát, változhatatlansá- gát, szentségét, rengetik a mai rendet. De tovább sodródnak. Nem tréfa do­log már, ha tapintható fenyegetéseit tee* J állanak elénk, mikor ilyentől vörösük a j száj: ütött a tizenkettedik óra a kisebb- j ségeknek!, következnek az erőszakos j megoldások! Különösen, ha volt minisz- j ter, Dan Sever hetvenkedik igy, akinek Ş a múltjából lehetne idézni egyet-mást. j És nem tréfa dolog, amikor a volt \ bankkormányzó kiáltja, hogy vasököl- j lel kell rendet teremteni, rettegjenek a kisebbségek, mert hasztalan fenyeget- j nek Európában és Genfben a békeszer­ződésekkel! Ezek és más nem kevésbé vidám lázitások beleütköznek az alkot­mányba, beleütköznek az államrend szellemébe, beleütköznek a nemzetközi szerződésekbe. Casus bellik mai gyüle­kezetét szaporítják. Oly pör anyaga le­hetne Genfben, aminőt 14 év alatt nem láttunk, veszélyeztetik a római egyez­ményt s egyenesen tűrhetetlenné feszitik a légkört a Dunavölgyében. Ne feledjék, miként fojtották el a marseillei fájda­lom üszkét Genfben! Szerencsére csak felelőtlen és alpári népgyüléseken hang­zanak el a törvénytelen és gyilkos sza­vak. Kortesizüek. Elütnek a többségi nép szellemétől s az állam jól felfogott érdekeitől, minden józan elme tiszta el­veitől. Tulajdonkép a hírhedt kalandos öreg ur pártpolitikai ellenfeleinek szól­nak. Magtalan lövések. A nekirugaszko­dott öreg polgártársunk egész apostoü útja erre figyelmeztet. Most már meg nem átallja elmondani, mit mondott, mikor aláíratta vele a kisebbségi szer­ződést a francia külügyminiszter; vi­gasztalásul bátorította, hogy tessék a ki­sebbségeket nyugodtan romanizálni, ak­kor felesleges lesz minden keserűség. Nem hisszük ugyan, hogy ezt komolyan mondotta Pichon ur, bár éreztette, hogy egyelőre nem lehet a széllel szemben sé- * tálni. És ha igen, az egésznek mégis pletyka ize van, mely a békeszerződések hitelét megrendíti. Ez a gyerekes körül­mény reményt nyújt nekünk, hogy még­se fognak vakmerőén szembeszállni a kisebbségi szerződésekkel, még akkor sem, ha véletlenül a numerus valachi­cus leventéi kerülnek is uralomra s már nem sokáig fogják tovább feszíteni a húrt, amelyről súlyos külközéleti nehéz­ségek nyilai röppenhetnek eh A német légi haderő légi védelmi gyakorlatot tartott Berlin fölött „A békekötés óta nem volt ilyen válságos a világhelyzet“. — A francia kormány kifejezetten berlini utlát. — A három nagyhatalom képviselői sürgős tanácskozásra ülnek össze Németország kész visszatérni a Népszövetségbe A németországi általános katonai köte­lezettség bevezetése nyomán keletkezett európai feszültség ma sem oldódott föl. Változás előreláthatólag nem is várható Sir John Simon berlini tárgyalásai előtt. Az angolok kitartanak amellett, hogy a megváltozott viszonyok között is tárgyal­janak Németországgal és ha lehet meg­akadályozzák a helyzet végzetes kiélese­dését. Ebben az elhatározásukban nem ingatja meg a Franciaország részéről ér­kező kritika sem, mely szerint a béke- szerződés ilyen nyilvánvaló megsértése után nem lehet tárgyalni Németország­gal. Ezt az álláspontot a sajtójánál min­dig óvatosabb francia kormány nyíltan még nem hangoztatja, mert az sincs ki­zárva, hogy a szabadon engedett közvé­lemény tiltakozása ellenére sem veszi ti­tokban rossz néven Sir John Simon ber­lini útját. Más megoldás ugyanis, mint­hogy francia részről sem akarnak szélsősé­ges eszközökhöz nyúlni, az adott körülmények között nem kínál­kozik. A francia, angol és olasz kormá­nyok tegnap is szorgalmasan tárgyaltak egymással, Laval Párisban tárgyalt hosz- szasan az angol és olasz nagykövetekkel, ami után Szovjetoroszország követét fo­gadta, Sir John Simon Franciaország, Olaszország és Oroszország képviselőivel tárgyalt. Rómában hasonló diplomáciai tárgyalások játszódtak le. Az eredmény­ről egyelőre semmit sem lehet tudni. — Tegnap az a hir terjedt el, hogy Anglia, Franciaország és Olaszország külügymi- miniszterei egy felsőolaszországi város­ban tanácskozásra jönnek össze még Sir John Simon berlini látogatása előtt. — Mára a hirt úgy módosítják, hogy a ta­lálkozás az idő rövidsége miatt valószí­nűleg Párisban lesz. Olaszországot ezen a tanácskozáson Aloisi báró fogja kép­viselni. Ma nyújtják át Berlinben a francia tiltakozó jegyzéket is, mely párisi je­lentések szerint jóval élesebb hangú lesz, mint az angol jegyzék. Ugyancsak ma fog tiltakozni Olaszország is Ber­linben. Még pedig párisi jelentések szerint ugyan olyan értelemben, mint Franciaország. Rómában ezt a hirt még nem erősitik meg. Beriinben tegnap éjjel először mu­tatkozott nyíltan német légi haderő. Légivédehni gyakorlat volt, melyet német hivatalos jelentés szerint is az eddigi né­met légi gyakorlatok között a legnagyobb arányúnak kell tekinteni. Sir John Simon nem adia fel a remén francia részről érthetetlennek találják ac engedékenységet Németországgal szemben. Szabad-e tárt karokkal visszavenni Német­országot a Népszövetségbe, mikor ez szét­tépte azt a békeszerződést, mely a Népszö­vetség létalapját képezi — irja a Temps. A lapvéleményekkel szemben a kormány tagjai a legteljesebb hallgatás­sal zárkóznak el minden véleménynyilvá­nítás elől. Laval tegnap többször és hosszasan tárgyalt Campbell angol nagykövettel, majd telefon- beszélgetést folytatott Corbin londoni fran­cia nagykövettel is. Corbin a beszélgetés után azonnal megjelent Sir John Simon kül­ügyminiszter előtt, hogy közölje vele a fran­cia kormány álláspontját. Páris és Róma között szintén egész nap tartott a diplomá­ciai érintkezés. A lapok jelentése szerint Franciaország, Olaszország és Anglia közös tiltakozására, minthogy az angol tiltakozó jegyzéket már átnyújtották Berlinben, többé nem kerül sor. Franciaország és Olaszor­szág is külön-külön nyújtanak át tiltakozó jegyzékeket. A francia jegyzéket, mely elő­reláthatólag jóval élesebb lesz az angolnál, ma nyújtja át Berlinben André Francois- Poncet francia nagykövet. A jegyzék kizá­rólag tiltakozásra fog szorítkozni és fenn­tartja Franciaország további magatartását Erre az óvatosságra, párisi lapok szerint annál is inkább szükség van, mert Sir John Simon párisi tárgyalásai az utolsó napok német eseményei miatt már nem foghatnak le az előre tervezett keretek között. Ezekről a tárgyalásokról a Journal azt irja, hogy Franciaország ugyan nem akarja megzavar­ni, de LONDON. (Az Ellenzék távirata.) Sir John Simon külügyminiszter tegnap hosszabb tár­gyalást folytatott Corbin londoni francia nagykövettel, ami után Grandi olasz nagy­követet fogadta. Később megjelent előtte Szovjet-Oroszország londoni képviselője is. Sir John Simon hir szerint tájékoztatta a francia és olasz nagyköveteket Anglia ber­lini képviselőjének a német birodalmi kül­ügyminiszterrel folytatott tárgyalásairól. Ezek a tárgyalások, hir szerint, reménnyel kecsegtetnek, hogy Sir John Simon Berlinben olyan eredményeket érhet cl, amelyek lehetővé teszik a béke kollektív megszervezését. Páris és London között a tárgyalások teg­nap egész nap tartottak. Laval is állandó kapcsolatban volt Campbell párisi angol nagykövettel, aki többször tett jelentést Lon­donnak. Az angol közvélemény támogatja az angol kormányt békeszerző tevékenysé­gében és helyesli azt az álláspontot, mellyel tegnap a kormány álláspontját magyarázta az angol rádió külügyi előadója, hogy Sir John Simon Berlinben meg akarja menteni, ami még menthető. Az alsóházban tegnap Winston Churchill interpellált az angol légi haderő kérdésében. Winston Churchill sze-. rint Németország fegyverkezésével szemben Anglia légi hadereje teljesen elégtelen és azt sürgősen meg kell erősíteni, mert a mai helyzet veszedelmesen hasonlít az 1914-es helyzethez. Ugyancsak tegnap külpolitikai kijelentéseket tett a kormány egyik tagja, Duff Cooper külpolitikai államtitkár, aki szintén hangoztatta, hogy a mai idő több veszélyt rejt magúban, mint a háború befejezése óta bármelyik pillanat Mindamellett nincs ok a kétségbeesésre, mert az utolsó napok eseményei lényegében nem változtattak az adott helyzeten. Négy nagyhatalom, Anglia, Franciaország, Olasz­ország és Oroszország kitartanak a béke mellett és szilárd tömböt fognak alkotni a béke megvédésére. Á francia kormány hallgat PÁRIS, (Az Ellenzék távirata.) A francia sajtó rendkívüli izgalommal tárgyalja a né­met eseményeket és különösen a naciona­lista lapok éles támadásokat intéznek Ang­lia ellen is Sir John Simon berlini útja miatt. Még a Londonnal szemben mindig óvatos Temps is azt irja, hogy a tárgyalásokért való felelősséget teljesen Anglia viseli. Az angol megbízottak most már csak a ma­guk nevében tárgyalnak, Franciaország egyelőre fenntartja további magatartásának szabadságát. A Paris Soir szerint a berlini tárgyalások mögött különös angol logika áll, melyet francia ésszel már nem lehet megérteni. Még holnap tanácskozik a három nagyhatalom Mindamellett egyáltalán nem biztos még, hogy Sir John Simon berlini tárgyalásaihoz nem fogja-e még megnyerni a francia bele­egyezést is. Erre a lehetőségre mutat a francia diplomácia erős tevékenysége gyors tanácskozás összehozására Anglia, Francia- ország és Olaszország között. Hivatalos kö­rök ugyanis még teljes diszkrécióval kezelik, de úgy Párisban, mint Londonban teljes határozottsággal terjedt el az a hir, hogy ez a tanácskozás esetleg még holnap meg lesz. (Folytatása a 10. oldalon.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom