Ellenzék, 1935. február (56. évfolyam, 26-49. szám)

1935-02-13 / 36. szám

Szerkesztőség, kiadóhivatal, nyomda: Cluj, Str. I. G. Duca No. 8 riókkiadóhivátái és Könyvosztály: Piaţa Unirii 9 szám. — Telefons2ám: Î09. — Leveleim: Cluj, postafiók So OH

t,Ví. Ú V FOLYAM, 36, S2Á M.

ajíwitMBWBa»BHBaa<M«gMBBaiii ii un ii ■■nirMiiHiimTWiiitom

MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA: BARTH A MIKLÓS

SZERDA

Plőíizetési árak: havonta 7c, negyedévre 210, leievre 420, evaote Ü40 lej. ■— Magyarországra: negyedévre 10, félévre 20, évente 4a pengő, A többi külföldi államokba csak a portókülönbözettel több

1935 FEBRUAR

 népesedési

hivatalra nehéz és felesleges munkát sóztak megint. A műit év nyarán a hivatal részéről nagy munkával és gond«“ san kiadott személyazonossági bizonyít- • ványokat most alig pár hónap múltán toe kell mutatni és láttamoztatni a hely szinen. Ez munkatöbblet, egy rendkívüli feladat elvégzése, holott szokványos tennivaló éppen elég van ott s a kötelessé gek hiánya ellen az érdekeltek valóban nem ejthetnek parányi zokszót se. Nem beszélünk arról, hogy a bejelentő hivatalról szóló törvény minden évben meg ismétlődő láttamozási sehol sem ir elő és arról sem beszélünk, hogy a személyazonossági bizonyítvány nem a közönség, hanem a hivatal érdekében van mindenütt a világon a rendőri ellenőrzés, vagyis a rend, a vagyon és az élet őrzése, a pontos számbavétel, a népesedési hullámzás és lakhely változás megfigyelése hivatali célból és a hivatalos munka megkönnyítésére szolgál és az alapmunkálat után már csak Írásbeli utón történnek. ,,Házhoz szálúivá“. Érthető, amikor impériumválíozások, nagy történelmi fordulatok fölborítják a régi helyzeteket, tömegesen, egyszerre, de csak egyszer, a közönség f áraszt ásóval újból számba veszik az új képet, a város népességének gyökeres változását He aztán a fejlesztés, a javítás, a kiegészítés, a változandóság adatait már a hivatal egyedül tartozik végezni És ezt igen könnyen végezheti, hiszen a városi polgárnak, minden változásról, ami helyzetében beállott, ha cselédet vesz, ha cselédet elbocsát, albérlőt fogad, vagy szélnek ereszt, beadványt kell szerkeszteni és nem is költségmentesen. Aztán arról sem akarunk beszélni, hogy a vidéki lapok szerint másutt nem igen noszogatják jelentkezésre és ácsorgásra és 19 lejek lefizetésére a szegény közönséget, amelynek pedig arra sincs elegendő ideje, hogy megélhetéséről gondoskodjék s egész a szája nyílásáig fuldoklik már a rendes és törvényes adók ás illetékek áradatában.

De igen is beszélünk arról, hogyha már a másfélév előtt befejezett arcképes igazolványkiadás után a törvény szellemében elrendelték az elmúlt nyáron az arckép télén személyazonossági bizonyítványok megváltását, elég tekintélyes áron, akkor mi az ördögért kellett ily gyorsan jönni azzal a bizonyos belügyminiszteri rendelettel, melynek parancsára most ezeket a nagy fáradtsággal és nagy áldozattal megszerzett bizonylatokat láttamozzák? A szegény, örökösen márt birkának, amit igen tisztelt közönségnek és adózó polgárságnak szoktak csúfolni, most megint órákig, esetleg napokig kell tolongani s tizenkilenc lejek fejében kijárni a láttamozási Miért időt, pénzt követelni, miért hivatalos munka többletet okozni —, mert a népesedési hivatal rendes munkáját is el kell végezni, miért csinálni mindezt, amikor a hivatalok úgyis páratlan rendben vannak s a polgárnak úgyszólván már naponkénti ebédjét és adósságait ismerik, hiszen idézővel vagy más hasonló irattal sűrűn föl-föl keresik otthonában? És ha már igy van, miért akkor a lakásváltozás, születés, haláleset, miért a kutyatartás vagy megszüntetés s ki tudja még mi sokfélének Időnkénti bejelentését követelni, amikor minden félesztendőben úgyis meg kell jelenni személyesen a hivatalban s számot adni arról, amiről negyedévedként a jtfemályazonoseági biTizenkétezer bányamunkás szüntette be a munkát az aninai telepeken

©íszásan a tárnék mélyén éilen váriak be a béremelési. — Erős katonai osztások a bányavidéken

A Rador távirati iroda jelenti: Tegnap reggel Anina St ei er dort községben á bánya mélyére leszállt bányamunkád sok sztrájkba léptek. A sztrájkoló bányamunkások száma kezdetben csak 309 volt. Később csatlakoztak hozzájuk a déli órákban leszálló bányászok, mint» egy 2I8=an. M ikor a sztrájknak hire futott a bányatelepen, az összes munkások, mintegy 12 ezerert sztrájkba léptek, A bánya mélyéből a sztrájkoló munkások megbízottakat küldöttek a felszínre, akik közölték, hogy addig a bánya mélyéből nem szállnak fel és nem kezdik meg a munkát, amíg fizetésüket fel nem emelik. A bényaigazgató- ság és a bányamunkások szervezete a sztrájkoló bányászokat felhívta, hogy hagyják el a bányát és vegyék fel a munkát, de a felhívás eredménytelen

j volt. A helyszínére erős katonai csapa- j tok száliottak ki, hogy az esetleges ; rendzavarásokat megakadályozzák. — I Minhogy a bányában tartózkodó munkásoknak nincs semmi élelmiszerük, remélik, hogy kénytelenek lesznek a tárnákból a felszínre feljönni. A hatóságok megvannak győződve arról, hogy még a holnap folyamán a sztrájkoló munkásokkal megállapodásra jutnak*

át Abesszíniának

Tripolis® mewhédiSéla áll a mozgósított csapatok élén

Róma. (Az Ellenzék távirata.) Hivata- * losan jelentik, hogy az olasz hadsereg két hadtestét, a firenzei és a méssinai hadtesteket mozgósították az abessziniai helyzet miatt. A csapatoknak még nem adlak utasítást a behajózásra, de egymást érik a katonavonatok, melyek a behajózásra szolgáló kikötő felé szállítják a katonaságot és hadianyagot. A két hadtest mozgósítása, mint a kormányhoz közelálló tápok magyarázzák, az olasz Szomáíi-gyarmat és az Abesz- szina határvidékén előfordult véres Ősz- szeütközések miatt vált szükségessé. — Olaszország területét azonban egyelőre még egyetlen katonai különítmény sem hagyta el. Rómában valószínűnek tartják, hogy az addis-abehai olasz követ Olaszország ultimátumát rövidesen átadja Selassia abessziniai császárnak. Az olasz közvélemény nyugodtan fogadja a kormány által elrendelt óvatossági rendszabályokat. Római lapok túlzottnak mondják a külföldön elterjedt híreket, hogy az 1911-es korosztályt mozgósították volna, mert ez egyedül 200 ezer embert tesz ki,

LONDON. (Az Ellenzék távirata.) A7. angol Sajtó vezető helyen közli az Olaszország és Abesszínia között fenyegető összeütközésről szóló táviratokat. Londonban attól félnek, hogy a Népszövetség, mely ebben az esetben is jogosult volna a közbelépésre, rövidesen befejezett tények előtt fog állani. Az angoí

kormány ezért abessziniai követe révén azt ajániotta, Selasseh császárnak, bogy haladéktalanul indítsa meg k diplomáciai tárgyalásokat az Olaszországgal felmerült vita rendezése érdekében. Angol lapok szerint az olasz mozgósítási parancs egyelőre ötvenezer embert érint. Több mozgósitottnak alig adtak valami időt személyes ügyei rendezésére. A Press-Association alexandriai jelentése szerint az abessziniai császár az utóbbi napokban többször is fogadta az angol követet.

PÁRIS. (Az Ellenzék távirata.) A francia

sajtó nagy részletességgel közti as Abesszínia ellen szóló mozgósítási híreket. A lapok szerint az olasz kormány Graciani tábornokot, Tripolisz meghódítóját küldi az olasz Szo- máli-földre, ahol nagyszabású liadmozdulú- tok állanak előkészítés alatt. A külügyminisztériumhoz közelálló Temps még remélt, hogy a kérdést diplomáciai eszközökkel is ellehet intézni.

* ■ «rnnrnnmmaammmBaBBSSKKtBBmmaammmmmm.rnmm*——A ifgftibb illául mmumti teleülése: 42 ezer millió lel deliül ? éf mail

BUCUREŞTI. (Az Ellenzék tudósítójától.) I Az 193, -—36. évi államköltségvetés munká- 1 latainak kapcsán érdekes kimutatást közölt a legfőbb állami számvevőség a pénzügyminiszterrel. Az Argus c, fővárosi napilap szerint az utóbbi 7 év bevételi tételei vannak összehasonlítva a jelentésben azzal szemben, mennyi volt évenként előirányozva bevételekre.

1928- ban 38 milliárd Ő5G millió volt az előirányzat S á tényleges bevétel 32 milliárd 767 millió Volt ezzel szemben. A deficit tehát 5 milliárd 58*? millió lej.

1929- ben 37 milliárd 700 millió lej volt az előirányzat s 36 milliárd 18 millió volt a bevétel. A deficit 1 milliárd 681 millió lej.

Ez a javulás az akkor történt stabilizációnak és annak kapcsán felhasznált tökének, valamint az üj adótörvénynek volt a következménye.

1930-ban 37 milliárd 450 millió lej az előirányzat és Sl milliárd 155 millió lej a bevétel. A deficit tehát 6 milliárd 249 ezer lej.

1931 négy hónapos költségvetése és 1932 a válság éve. A deficit 8 milliárd 249 millió lej.

1933- ban 15 hónapos költftégvetéfci #v 8 milliárd 779 millió lej deficittel.

1934- ben a deficit 2 milliárd 268 millió lej.

A rendes állami költségvetés hiányát a rendkívüli költségvetések hiánya csak tetézte s igy 42 milliárd 501 millió lej az utolsó hét esztendő deficitje.

zonyitvány kiváltása vagy láltamozása során úgyis be kell számolni sommásan? Sehol a világon annyi jelentkezés seí, bizonyítvánnyal, kikézbesitett irattal nem közigazgatnák s mégis legalább akkora rendben, élet és yagyonbizton1 Ságban, épp akkora becsületben inéltóz j tatnak élni az emberek, akár ha itt. ís- ] merik ezt a szót és pontos fogalmát ura- j im: Sikanéria? Nos hát ez, amiről be- j szélünk, vallás és nemzeti különbség “ nélkül felháborodással érzett és kése

redve megismert sikanéria. Lélekre és zsebre menő sikanéria. Ezzel a módszerrel sürgősen fel kellene hagyni és belátni végre, hogy nem a polgárság van a hivatalnokokért, hanem a hivatalnok a polgárságért.